Újabb kérdés.
Ha külön egység a töltésvezérlő és az inverter, hogy érdemes betenni az automata biztosítókat?
(Nem találtam kimondottan rajzjelet hozzá, úgyhogy helyettesítettem.)

Nálam most ez van, borult, felhős idő, de szűrődik át annyi fény a felhőn hogy van 202W bejövő. Mondjuk ezzel nem lesz tele az akku, de legalább kijön az inverter bypass-ból és megy majd néhány órát hálózat nélkül, az is több mint a semmi.

Nem tudom mit értesz a káros szón, de ha a szórt elektromágneses teret az lesz így is úgy is, nyilván egyik esetben nagyobb lesz. Hogy ez mekkora erre akkor jöttem rá amióta a ház egy része inverterről megy, ez ugye egy néhány kHz-es pwm-ből rakja össze az 50Hz-es szinuszt, és azóta fütyül a középhullámú rádió ha megy az inverter, olyan szinten zavarja.
Nyilán jobb lenne a fal alsó részében vinni minden kábelt, csak hát azok a fránya nyílászárók ott mindig útban vannak.

PIC-re készült a program, nem űrtechnika. PIC küldi:inverter válaszol:Így, ahogy itt le van írva. ASCII kódok jönnek, az utolsó két karakter CRC ellenörző karakter. A különböző mezők jelentése benne van abban a doksiban, amit mellékletem korábban.

Az indító és a munka közt kb. csak annyi a különbség, hogy utóbbi a 0,1 helyett 0,2C-vel terhelhető tartósan. Egy inverter esetén meg kiveszünk akár 2-3C-t is.

Igen, inverteres, egy fázison van az órával. Az inverter így megrángatja a hálózati frekvenciát?

A védelem csak akkor működik, ha van előtte valamilyen kioldásra alkalmas eszköz!


Én nem hiszek az összelegózott cuccokban, ez egy olyan feladat aminek a helyes működéséhez az egyes részegységeknek (mppt, töltés vez., BMS, inverter) kommunikálniuk kell.

Dehogynem figyeltem, épp így kezdtem én is, hogy zárlatra nem lehet méretezni.
A diskurzus közben ezzel kapcsolatban ott járunk, hogy a leválaszthatóságot szolgálja a napelem és az inverter közötti DC megszakító. A rajta szereplő áramérték pedig a működés közbeni megszakíthatóságot biztosítja.

A mögötte lévő DC túlfeszültségvédő egy plusz eszköz erre fel írtam, hogy az a fél lépés.
A túlfeszültségvédőt pedig szerintem nem védeni kell ahogy említed, mert annak épp az a lényege,
hogy megszólaljon, csak úgy védi az utána lévő invertert.
Teszem fel én egy 150V -os töltésvezérlőt használok, az elé hiába teszek 1000V -os túlfeszlevezetőt.
Az elé max 150V-os túlfesz levezető kellene, vagy inkább kicsivel kisebb, de feltétlen minimum akkora feszültségű, mint amilyen a rákapcsolt napelemsor maximum feszültsége.

Egyébként jelenleg egy ilyen töltésvezérlőt tervezek majd használni, csak hogy érthető legyen.

Ui.: Mondjuk ilyesmi túlfeszvédőre lenne szükség. Csak épp itt is a 100V kevés, a 250V meg már sok.

Szia!
A DC oldali túláramvédelem és a DC leválasztás két teljesen különböző dolog. A DC leválasztást az inverter karbantartása miatt írja elő a szabvány, ezért az lehet akár kézi kapcsoló is. A TvMI további elvárásokat támaszt a kábelnyomvonaltól függően, aminek a kiindulási alapja az, hogy tűzoltáskor az épületben lehetőleg ne legyen feszültség alatti kábel, ezért távműködtetésű DC kapcsolót ír elő (lehet akár távkioldású megszakító), de manapság motoros, automatikusan visszakapcsoló DC leválasztókat szoktak alkalmazni. (Láttam már olyat, hogy egy ilyen lekapcsolás után fél évig elfelejtették a padláson lévő kézi kapcsolót visszakapcsolni...)

A napelemes szabvány: MSZ HD 60364-7-712:2016

A napelemekkel soros biztosító elsődleges feladata, hogy párhuzamos sztringek esetén megvédje a gyengén teljesítőt a többitől, hogy azon ne fordított irányú áramot nyomjanak keresztül. A legtöbb napelem 15-20A visszáramot is bír (adatlap pontosan megadja), vagyis két párhuzamos esetén a másik teljes visszáramát is elbírja, ezért általában 3 párhuzamostól használnak biztosítót. A sok párhuzamos kötés általában alacsonyabb feszültségű töltésvezérlőknél, szigetüzemnél jön elő, mert normál hálózatra táplálónál a két párhuzamos sztring is soknak számít a mai teljesítményeknél HMKE méretnél. Esetleg 50-100kW-os invertereknél még szükséges lehet.

Egyetlen sztring esetén, ha a rendszer többi eleme bírja a maximálisan fellépő áramot, vagyis a nyári Isc_max-nál több a kábel tartós terhelhetősége, akkor nem is kell túláramvédelem.

Általában a gPV nevű 1000VDC olvadóbiztosítót szokták használni, ennek a foglalata is csak 1 modul széles (18mm).

Egyébként nem hülyeség a napelem maximális áramával megegyező, vagy akár valamivel kisebb névleges értékű védelmet választani.
Sem a kismegszakító, sem az olvadóbiztosító nem fog kioldani a névleges áramánál. Az egyezményes nem kioldó áram kismegszakítóknál In*1,13, olvadónál minimum In*1,4. Ez azt jelenti, hogy a névleges áram felett, de az egyezményes nem kioldó áram alatti tartományban abszolút kiszámíthatatlan a működése, lehet hogy napokig, vagy akár sosem fog kioldani túlterhelve.
Az egyezményes kioldóáram azt jelenti, hogy maximum 1 órán belül működni fog, ami időtartam a vezetékek áramterhelhetőségében már szabványilag bele van kalkulálva. Ez kismegszakítónál In*1,45, olvadónál In*1,6-2,1. Jól látható, hogy a kiszámítható működéshez legalább 1,5-szörös névleges áram kell!

Én ezt értem, de ahoz elég egy DC kapcsoló is akár.
Jelenleg arra próbálok rájönni, hogy a biztosíték áramértékét milyen értékre érdemes választani?
Mi alapján határozzák meg? Mert ugye elvieg a szükséges áramérték felett bármit betehetnék az inverter leválaszthatóságát bármelyik megoldja. De biztosítékot ugyebár nem úgy méretezünk,
hogy a szükséges teljesítmény felett jó bármi.
Nyilván ezek nem csak sima DC kapcsolóként funkcionálnak.

Üdv, itt még nem nagyon jártam, csak nézelődöm, de kezdőként ebben a témában van egy kérdésem.
A napelem és az inverter közötti egyenáramú automatát hogyan szokták méretezni?
Mert ugye a zárlati és munkaponti áram annyira közel van egymáshoz, hogy közte nemigen találni megfelelő áramértékű kismegszakítót.

Tehát ha munkaponti áram alá méretezem, akkor magam alatt vágom a fát, mert nem jöhet ki soha a maximum. Ha zárlati áram felé, akkor mégis hogy fog egyáltalán megszólalni, ha a zárlati áram is a megszólalási áramérték alatt van? Szerintem sehogy. Most akkor mi a helyzet ezzel?

- És arról még nem is írtál, hogy használtál-e már róla hegesztő invertert, vagy egyáltalán lehet-e, szívesen olvasnék erről mástól is ha van ilyen tapasztalata. Ugye, ezek felvesznek a primer oldalon bőven 20-25A feletti csúcsáramot is, amivel a hálózati kismegszakítóknak nincs bajuk, de egy inverter FET-jeinek már lehet, aztán vagy lekapcsol vagy kilukad a FET, ki tudja. Vannak a milliós meg másfél milliós inverterek azok bírják az ilyen jellegű strapát is, de ez6ekről az olcsó inverterekről nem tudni.
- A kálváriád nem is biztos hogy véget ért, mert ha jól tudom ugyanúgy eon területen vagy, ők meg nem engedik (állítólag szerződésszegés) hogy olyan helyre sziget üzemet telepíts ahol egyébként van kiépített mérőhely, azaz szolgáltatás.
- Nem emlékszem mennyi paneled van fent, meg hogy a csúcs alatt a pillanatnyi csúcsot kell-e érteni de ha igen akkor az nem sok. Nekem csak 4 panelem van (2s2p) mert ez az inverter csak ennyit enged. Ezért is ennyire olcsó. Maga az inverter tud ugyan 3kW-ot de PV oldalról csak 1,5-öt tud fogadni, azaz a 3kW-ot csak úgy tudja leadni hogy a felét akkuból pótolja. Nyilván ha csak időszakos az ekkora fogyasztás akkor ez nem gond. Én három okból telepítettem, az egyik, hogy valami megmagyarázhatatlan oknál fogva (hobbi) elkezdett érdekelni. A másik, hogy errefelé ahogy van egy kicsit erősebb szél, egyből van napi 2-3 rövid áramkimaradás amiből már nagyon elegem lett. A harmadik, hogy le tudjam faragni vele azt a pluszt ami miatt kiestünk a rezsicsökkentett mértékből, és így a 70Ft-os részt ne kelljen fizetni, benne tudjunk maradni a 38Ft-os (vagy mennyi) részben éves szinten.
- Akku. Eddig tökéletesen meg vagyok elégedve ezekkel a hyundai cellákkal.
- BMS. Valami védelmet fogok majd csinálni az akkupakkhoz, de gyári BMS-t nem akarok mert egyrészt nem akarom fetekkel megszakítani a nagyáramú kört, másrészt nem bízom bennük. Mert mi van ha az egyik fet egyszer csak átmegy zárlatba, onnantól bukta van, meg hát akármennyire is jó fetek vannak benne azért csak van rajtuk veszteség, nem viccből teszik rá a hűtőbordát meg a ventilátort. Ezen az oldalon meg lehet nézni egy egyszerű BMS-t, a kapcsolás három részre tagolódik, van a védelmi (cellánkénti felügyelet) rész, a balanszer rész és a nagyáramú kapcsoló rész. Na most ilyet 7s-esben is jelképes összegért lehet már venni, akár az ebay-en akár az alin. Erről lebontom a balanszer részt, mert az csak annyit csinál, hogy a magasabb feszültségű cellára (adott feszültségérték felett) rákapcsol egy általában 100ohmos terhelést, ez nekem nem kell. A nagyáramú fetes résszel pedig vagy egy 200A relét fogok kapcsolni, vagy inkább megvárom míg lejár az inverter garanciája, ez néhány hónap, utána belenyúlok és egy optocsatolós áramkör magát az invertert fogja lekapcsolni akkor, ha bármelyik cellával baj van.
- Nálam egyébként a 4 panellel a tetőn most 930W csúcs van olyankor (11 óra körül) amikor (oldalról) merőlegesen süti a nap a tetőt, egy hete még volt 980W is, de hát megyünk a december végi napforduló felé addig meg még csökkeni fog.

Megírom a napelemes tapasztalataimat és kálváriámat. Na meg azt is hogy mit is
csinálnék másként.

Maga a napelem mindig is foglalkoztatott. Még 2008-2009 tájékán mondtam a
szüleimnek mi lenne ha szerelnénk fel a tetőre. Persze le lettem szavazva rendesen
mert minek az. Hmm pedig de jó lett volna. Igaz ott még akkor a kulcsrakész
rendszerek kb ugyan azon az áron voltak mint ma. Na de mindegy is ez.
Térjünk a jelenbe vissza. Jó pár hónapja(lassan éve) tépem az idegeiteket a furcsán
megfogalmazott kérdéseimmel. Emiatt bocsánatot kérek mindenkitől akit még nem
akasztottam ki. Sorra fogtok ti is kerülni
Lássuk először is a rendszert hogy mit is sikerült felépítenem.
Megyek vásárlási sorrendben.
Elsőre megvolt maga az inverter. Isolar 5.5kw személyében.
Hát mit ne mondjak. Pár idegszálamat megette mire sikerült jól beállítani. De most már szerencsére kezdem átlátni a rendszerét.
A következő tétel a napelemek voltak. 410W félcellás monykristályos napelem panelek. Jó nagyok, nehezek. Ezek még mindig nincsenek a tetőre rögzítve. 15x15 stafni fa és tetőlécre van felszerelve. Eddig csúcsban 2200w hoztam ki belőle. Legalábbis amit láttam. Délkeleti tájolás. Lásd a képet. Sajnos egy dolgot nem vettem számításba. A szomszéd háza közel van ezért árnyékba tartja a napelemeket jelenleg kb 3 hete. Sajnos ez nem tűnt fel nem figyeltem meg. Ha tehetném már egyből a tetőre tenném fel. Ez jelenleg a következő projektem.

A napelemek után jöttek némi kábel és biztosíték kapcsoló a napelemekre.
Itt nem történt semmi érdekes. Csak annyi hogy a 4 csavarból 3 egyforma a negyedik más lett. Elhagytam egy csavart így kapott másikat.

Végül eljött az aksi vásárlás. Na itt aztán volt rendes cirkusz. Lifepo4 3.2v cella. 16 darab, a bms meg JK Smart Active Balance BMS B1A24S.
Elsőre a szagos bms. Már akkor is szaga volt mikor ki lett csomagolva. Én ezt becsülettel bevallom nem éreztem. Ez szépen ment is cserére. Közben az egyik aksi felfújta a pofáját cella feszko 0 redukálta magát. Na bum ez is mehet vissza. Egy szép hétfői napon oda is ért a cella. Várom hogy írnak stb hogy helló indul az aksi vissza. De csak nem jön. Ráírtam hogy mi történt. Erre Sorry nem indult el az aksi.
Kárpótlásul adtak egy másik cellát. Meglepett. Na mondom ez csak külön probléma kitalálni mire lehet használni

Az aksi hogy ne fázzon kapott egy 5cm lépésálló hungarocellt. Hogy jól zárjon kapott még egy kis tömítő gumit. Tudjátok azt a remek tescos fajtát. Célnak megfelel. A meleget három 12v 5w izzó szolgáltatja. Mínusz 2-3 fokig 1 darab izzó 13-15c° hőmérsékletet tartogat. -25c°nem hiszem hogy bajban leszek ha mind a 3 izzó üzemel.

Hogy mit csinálnék másként? A BMS sajnos nem rendelkezik wifivel. Elég kellemetlen dolog hogy ki kell rohangálni hozzá amíg beállításokat kell intéznem. Hideg van kint. Na meg azért jó lenne látni hogy mit is művel a kis aranyos.
Hogy meg e rendelném készen? A válaszom nem. Megérte? Hát nem tudom. Idővel kiderül de azt már nem fogom megélni valószínűleg. Tanulásnak jó volt na meg addig sem a betegségemmel törődtem. Mennyibe fájt? 1.400.000Ft Hogy költök e rá? Hogy a viharba ne.
Még 7 panel amiből legalább 1-2 tartalékba lesz elrakva A VOC érték már lehet hogy 12 panel esetén is necces lehet. A rögzitést is meg kell oldani.

Üdv.

Van CALB L173F230 Prismatic 230Ah LiFePO4 - 3,2V aksi és JK Smart Active Balance BMS B1A24S15P bms. Na mármost sikerült életre kelteni elsőre de néha van pár furcsaság.
Volt egy Túl nagy töltés védelem. Max 30A inverter által beállítva. Jelenleg maximum 20A. BMS közbeszólt hogy sok ez. Valami beállítási hiba volna vagy tényleg sok?

12 számú cella lehet gyengélkedik mert az hamar leesett 2.5v. Holnap cserélem a tartalékra amit kaptam. Mondjuk pont az a cella is fújta fel magát amit garanciába visszaküldtem. Mi lehet ott a probléma? Rögizés stb rendben van. Hideg sincs mert 25fok körüli értékek vannak.
Segítenétek behangolni rendesen az inverterhez?
Az inverter 42 voltnál kapcsolja le az aksit hogy 0% van. 1v lépcsőben lehet változtatni.
20-80% közt szeretném tartani az aksit.
Egész délután csak balanszozás ment ami 0.007v lett. . majd egy ideje használom és a b6 képen látható hogy mennyire elcsúszott.

Most éjszaka nem tudom beállítani mert dolgozom de írni tudok majd. Sajnos a bms nem wifis csak Bluetooth van rajta. Emiatt hajloka cserére csak.

Kicsit idegből írtam a számokat mert gondolom olvastátok a szigetvári konzervgyárat. Na ott dolgozom még én is és minden egyes nap megy a fejetlenség ezerrel. Nem kapunk információkat.
Igen tudom hogy kb annyi az az összeg amit írtál. De egy olyan trafó amit lehet szabályozni az már igencsak drága.


Amúgy jó hír. Új Aksi új bms inverter összekötve most megy a balanszállás. Csak finomra kellene hangolni.

Nagy kuszaság van a fejekben.
Nem a teljesítményt kell nézni, hanem a pillanatnyi áramfelvételt!
Pl. 1200w-os mikro 100%-on 1200 wh-t fogyaszt, 10%-on 120-at. De amikor bekapcsol, az áramfelvétele egyforma.
Fázishasításnál ha a színuszhullám közepén kapcsol, hiába fele a teljesítmény-felvétel átlagban, pont a legnagyobb árammal kapcsol be, könnyen leseggel a napelem vagy a (kisebb) inverter.
Egyébként amit linkeltem trafót nem 300 000 "csak" 16 000, igaz, nem lehet szabályozni.

zért itt eléggé keveritek a fogalmakat.
Az inverter általában a max. teljesitmény felvételére reagál - áll le ( hasonloan mint az FI kapcsolo). Azaz egy 1000 Wattos fogyaszto akkor is 1000Wattos lesz, ha 1 percre kapcsolod be, meg akkor ha 1 orára. Ennek ellenére a fogyasztása vagy 1 kWh/60 lesz vagy 1kWh. Persze tud az inverter némi tulterhelest kezelni. ( adatlap ), de valoszinu azt amit a kollega akar igy nem lehet elérni.

Amúgy nem tudom mi a gond a fázis hasított berendezéssel. Rengeteg ilyen termék van. Fúró porszívó stb. Még inverter a falon is van. Mégsem haltunk meg mindenki is. Az 5 év van benne némi (sok) szerencsefaktor.;

Valamit félre van értve. A külső hálóztatott kapcsolom le hogy ne fogyasszon az inverter belőle 1A se. Mert hiába van 5kw a napelemekben aksi tele 0 fogyasztó az inverteren akkor is folyamatosan vételez áramot a hálózatból. Akkor igazítsad a fogyasztást hozzá nyugodtan. Főleg ha nincs termelés télen semmi.

Nálam eddig összesen 3 vagy 4 olyan nap volt amikor reggelre átkapcsolt az inverter. Nyilván a tél folyamán lesz még több ilyen nap, na de kérdem én, melyik a jobb, üzemeltetni a rendszert napelemről ameddig csak lehet, vagy folyton kikapcsolgatni? Mi értelme van akkor az egésznek? A termeléshez kell igazítani a fogyasztást.

A képen látható napelem kapcsolót akarom megvásárolni.Jól értelmezem hogy az inverter után kell bekötni? Gyanus hogy hasonló dolgot nem is látok máshol csak emagon. Működőkepés ez a dolog?

Na látom azért mindenki kíváncsi rendesen. Előre szólok hogy jelenleg erősen félkész a rendszer mert még akkumulátor figyelés nem volt betervezve.

Arduino az alapja a mindennek. Ezzel fogom mérni a napelemek teljesítményét és a ház fogyasztását is. A napelem termelését egy 5v 1A panellal fogom megsaccolni. Ez biztonsági okokból előnyösebb mint a termelő napelemet mérni.
Na megvan hogy mennyit termelhet a napelem, mennyi a fogyasztás.
A bojlert csak akkor kacsolom be ha az akkumulátor legalább 60% töltött. Ekkor elkezdem feljegyzetelni hogy hány watt árammal tölt az inverter. 5% mérem a töltést.

Most már minden adat adott. Ismerem hogy mennyit termel a napelem. Akkumulátor töltöttségi szintek ismertek és hogy mennyivel tölti az inverter maximálisan. A ház fogyasztását ismerem.
Innentől fogva már csak matek.
2000w amit le tud adni a napelem ebből kivonom az aksi töltést(1200W), a ház pillanatnyi fogyasztását(300), és ha az aksi 60% felett van indulhat a bojler fűtés. Hogy mennyivel az a lényeg hogy mennyi van maradékban(500W). Aksit nem tölthetem jobban mert meg van határozva mennyit lehet.

Sziasztok, van egy hibás APC BackUPS 700-asom.
Akkuról indítva bekapcsol és a teljes merülésig működik, viszont hálózatra csatlakoztatva lekapcsol.
Sajnos ilyenkor az akkut sem tölti és bekapcsolni sem lehet. A Nyákot nézve a fehér relé kapcsolja rá a hálózati 230-at a mellette lévő fekete relére, ami szerintem vált a hálózat / inverter között.
Ami érdekes, hogy a fehérrelé soha nem húz be, inkább lekapcsol az egész UPS.

A relék működnek, külön táppal tesztelve kapcsolnak.

Segítsetek kérlek, hogy hol kezdjem a hoba felderítését.

A hálózati bejövő teljesítmény, és az inverter kimenő teljesítménye eldönti a bekapcsolandó dolgokat. Addig kell kapcsolgatni, míg a hálózatból felvett teljesítmény a lehetőségekhez képest nulla közeli nem lesz.
Vagy ha az inverter nem visszatáplálós, a be és kimenő feszültségek viszonya is támpont lehet. Bár nem tudom hogy csinálják a szünetmentes átkapcsolást pl fele fele üzemben. Ilyenkor a hálózatból DC-t csinál, aztán vissza konvertálja, vagy mi módon oldják meg az egyirányúságot? ( mondjuk ebben az esetben a két feszültségnek sok köze nincs egymáshoz.)

Mindegy tekintsük el ettől mert ezt nekem nehéz szavakba önteni jól.

Ez az ssr képes megfelelően szabályozni a bojlert és nem veri le az invertert a falról?

Bővebben: Link

Jelenleg megy az aksi töltése 200w. Bojler még nem megy. Mosógép kb 800w eszik. Ház 300w ezeddig1300w. Most ha kapcsol az időzítő 1200w fogyasztás jön ami már összesen 2500w. Jelenleg 200w amivel mehetne a bojler ha elveszem az aksitól, de egyből az aksit támadja az inverter. 1kw. Az aksiban kb 3kw van jelenleg. Tehát 0 merítem az aksit és kb 2-3 kwh teszek bele a nap végére jó esetben. Cserébe lett forró vizem áramom nem. Pedíg a víre van alternatív segítség fa vagy vezérelt áram ha nem lenne elegendő meleg víz.

Nem akarok már nagyon tanácsokat adni, mert nagyon félreértett dolgokat akarsz megvalositani.

Egy 1200 W bojler teljesitményfelvételét (!) csak ugy lehet hatásosan csökkenteni, ha be sem kapcsolod.
Ezért sok mindent tehetsz, de nem ugy ahogy eddig megprobáltad elmagyarázni.
Elöször a házi hálozatodat kellene átdrotozni, legalább 3 csoportra.
1. Fogyasztok amiknek mindig mennie kell ( ez az eddigi hálozat, ezek mennek akkurol is)
2. Fogyasztok amik elsősorban akkor mennek, ha van napenergia ( azaz pl. sötétben nem)
3. Fogyasztok amik akkor mennek, ha van felesleges energia.

A második csoport kapcsolására kell egy hálozati teljesitmény relé meg egy olcso fényérzékelő, azaz ha süt a Nap akkor ezek is kapnak áramot. ( az érzékenységet állithatod).

A 3. csoport meg akkor müködne, ha van napfény (2. csoport), de már nem tölt az inverter ( ezt kellene neked valahogy érzékelni) mert az akkuk fel vannak töltve.
Szerintem ezt lehet a legolcsobban megoldani mindenfele büvészkedés nélkül. Hogy mennyire elégiti majd ki az igényeidet, azt csak te tudod.

A kérdésed elég bonyolult, ami ránézésre nem látszik.. Ha felrajzolod a hálózati feszültség szinuszkukacot, (meg a hozzá tartozó áramot) akkor látni fogod hogy mikor "nem korrekt " a terhelésed.... Ha nullátmentetes SSR-el kapcsolgatsz hullámokat ki/be, vagy fázishasítóssal kapcsolgatsz a hullám közben, azt nem fogja kamálni az inverter... Az inverter azt szereti ha a sok-sok szinuszkukac alatt "normális" a terhelés.
A fentiek küzül talán a legkorrektebb terhelés lenne a tekergetős trafós szabályozás amit megvalósítani, hát... Lehetne még olyat csinálni hasonlóan mint a jobb pctápok, vagyis PFC-vel kezd, ettől a hálózati terhelés "normális" utána meg azt csinálsz amit akarsz, célszerűen pwm a bojler irányba....
Szerintem... de majd az okosok helyesbítenek...
---
Azt nem szabad elfelejteni hogy a bojler hőfokszabályzója AC-re van méretezve, a DC kapcsolgatástól rövid időn belül beég...

Mielőtt ki leszek tiltva az oldalról térjünk vissza a tárgyra. Mivel és hogy szabályozzam mozgó alkatrészek nélkül a bojlert hogy ne csinálja ki a hálózaton lévő dolgokat. Mert eddig hárman 5 felé akarok elküldeni egy kicsit.

De hogy válaszoljak a kérdésedre tud elegendő áramot adni az invertert. 5500w ig elmehet. De a napelem csak 2000W. Ami a napelem nem tud leadni aksiból vagy hálózatból veszi ki. Na ezt akarom elkerülni. Sajnos jelenleg még nincs még 700.000Ft hogy ki tudjam bővíteni a rendszert. Ha a bojlert nem üzemeltettem mikor az aksi tölt 500w az meg veszteség. Ha meg be is kapcsolom az aksi 800w fog tölteni miközben 1200w melegszik a bojler. 11kWh aksinál egy 800w töltés édes kevés. Az inverter ha van is ilyen jele 5 percenként ad le jelzést. Azzal nem fogok semmire menni.
Maga az inverter egy egyszerű nem okos eszköz.

Ha a bojler fogyasztása nagyobb, akkor nincs szükség semilyen szabályozásra. Az invertor csak stabil feszültséget tud adni, azaz vagy tud adni annyit amennyit fel tud venni a bojler vagy nem ad semmit. ( túlterhelésre leáll - ez a különbség a hálozattal szemben). Azaz te is csak azt tudnád tenni, hogy közbeiktatsz pl egy szabályozhato autotrafot és ezt tekerteted valamilyen szabályzoáramkörrel, hogy ne àlljon le az inverter ( hogy mindig a felesleg alatti teljesitmenyt vegye le. Mindenféle PWM vezérlések nem igen fognak müködni, mert azt valoszinü észreveszi az inverter, ami elsősorban ohmos terhelésre lett tervezve.
Remélem az inverteredben lesz valamilyen jel, ami megmondja mikor fejezte be az akku töltését, mert csak azután lesz felesleges kapacitás. Nem vagyok biztos benne, hogy megéri ezzel foglalkozni, inkább fektess extra akkuba, azt több hasznot hoz.

Pont erre szolgál az ssr hogy a bojler teljesítményét folyamatosan azon a szinten tartsa hogy a lehetőség szerint minimális veszteség legyen a rendszerben.
A prioritás e szerint lesz kiosztva. Ház akkumulátor bojler.
A termelő egység teljesítménye meg folyamatosan monitorozva lesz. Méghozzá elég komplex módon. Figyelembe veszi az akkumulátor töltöttségét, napelemek termelését, a ház fogyasztását.
2000w a max amit lead a napelem.
Fogyasztók
Bojler 1200w
Aksi 1200w
Ház átlag 300w
Összesen 2700w.
Hiányzik 700w
inverter:
A program szerint ha nő a fogyasztás elveszi az aksitól a töltést és adja a háznak az áramot.
Bojler 1200w ház 300w. Azaz marad az aksira 500w ami 4-4.5 órán keresztül így is marad majd a bojler felmelegszik lekapcsol és szépen tolja befelé az áramot az askiba. Viszont napos időben naponta max 6 óra áll rendelkezésre a töltésre. Mert árnyékolás jön létre. Ma például csak 4 órán keresztül át töltött volna aksit ha sütött volna a nap elég ideig. Azaz ha a bojlert fűti nincs se elég meleg víz se elég energia az akkumulátorokban reggelig. Azaz a két szék közé ültem keményen.
Bojler meg van két alternatíva. Vezérelt áram vagy fa fűtés.

Viszont ha a bojler 4 órán keresztül melegít 500w on az már félig van meleg vízzel az aksi meg tele. Langyos vízben fürdeni nem probléma, de filmet nézni áram nélkül na az már az.