Pont erre szolgál az ssr hogy a bojler teljesítményét folyamatosan azon a szinten tartsa hogy a lehetőség szerint minimális veszteség legyen a rendszerben.
A prioritás e szerint lesz kiosztva. Ház akkumulátor bojler.
A termelő egység teljesítménye meg folyamatosan monitorozva lesz. Méghozzá elég komplex módon. Figyelembe veszi az akkumulátor töltöttségét, napelemek termelését, a ház fogyasztását.
2000w a max amit lead a napelem.
Fogyasztók
Bojler 1200w
Aksi 1200w
Ház átlag 300w
Összesen 2700w.
Hiányzik 700w
inverter:
A program szerint ha nő a fogyasztás elveszi az aksitól a töltést és adja a háznak az áramot.
Bojler 1200w ház 300w. Azaz marad az aksira 500w ami 4-4.5 órán keresztül így is marad majd a bojler felmelegszik lekapcsol és szépen tolja befelé az áramot az askiba. Viszont napos időben naponta max 6 óra áll rendelkezésre a töltésre. Mert árnyékolás jön létre. Ma például csak 4 órán keresztül át töltött volna aksit ha sütött volna a nap elég ideig. Azaz ha a bojlert fűti nincs se elég meleg víz se elég energia az akkumulátorokban reggelig. Azaz a két szék közé ültem keményen.
Bojler meg van két alternatíva. Vezérelt áram vagy fa fűtés.

Viszont ha a bojler 4 órán keresztül melegít 500w on az már félig van meleg vízzel az aksi meg tele. Langyos vízben fürdeni nem probléma, de filmet nézni áram nélkül na az már az.

A mi inverterünkön van olyan beállitás ( sajnos nem müködik, nem tudom miért), hogy csak akkor kapcsol, ha energia felesleg van, ( azaz sem az akku sem a ház nem tud többet felvenni, igy megy az energia a hálozatba). Én is ilyenkor szerettem volna a bojlert füteni, de nem megy. Nálunk ez nem vészes, mert a bojlert amugy a szolár melegiti elsősorban, az meg nyilvánvaloan ugyanakkor megy mint a napelem. A héten jön egy szaki, lehet, hogy neki sikerül kideriteni miért nem kapcsol az inverter. Akkor majd megnézem mit lehet vele kezdeni, de a fütőelemet a bojlerban nagyon felesleges lineárisan szabályozni, mert viz melegedése meg lehülése nagyon lassu.

Hello! Pld.. De lehet ugyan ezt 4093-al elkészíteni, de két 1db.-os inverter is van felületszereltbe.

Köszönöm, pont ez jutott nekem is eszembe tegnap este, hogy minek tervezni bármit, amikor vannak erre céláramkörök. Közben leveleztem egy külföldön élő régi kollégámmal akinek sok éves tapasztalata van ebben. Azt mondta, pont ugyanaz a hátránya a BMS-nek ami az előnye is. Minél jobb a BMS annál jobban igyekszik elfedni a hibás cellát és már csak akkor veszed észre amikor már nagy a baj, és lekapcsolt. Állítólag terveznek olyat, vagy már létezik is nem tudja, ahol egy külön algoritmus figyeli a cellák közti energiaáramlást is, és a szoftver már előre figyelmeztet hogy van egy cella ami eltérően viselkedik mint a többi, azaz be tudsz avatkozni még mielőtt az tönkre menne.
Ez amit írtál sem újdonság ő is írta, hogy megveszik a legolcsóbb BMS-t mert csak annyi a feladata hogy a cellafeszültséget figyelje, a balanszer részét kikötik, a nagy áramú kapcsolófetekből álló részt meg vagy megerősítik, vagy kikötik és csak a vezérlőjelet veszik le róla, vagy meghajtanak vele egy nagyáramú relét. Néztem, léteznek 200A-es relék de azok sem olcsók. És nem is szeretném az akkukört megbontani, és a 25-ös kábelbe két 6-ost beiktatni mint amit az egyik BMS-en láttam. Annál jobb ötletnek tartom akkor inkább már azt, hogy a BMS vezérlőjelével beavatkozni az inverter működésébe, lekapcsolni teljesen stb.

Kikapcsoltam, inverter egységet kibontottam, megnéztem, semmi különös. Visszakapcsoltam és láss csodát most rendesen működik. Hozzá nem nyúlok.

Akit érdekelnek az inverteres hűtők működése, javítása, annak egy jó kis csatorna:
https://www.youtube.com/watch?v=Up5fK9-H4IQ
A szerző több más videójában is elég jó képet ad arról, hogy hogy működnek ezek a hűtők.

Peace.

Senki nem a balanszerről beszél, atyaég. Sima BMS-ről van szó, ami még azelőtt leállítja (megszakítja) a töltést, mielőtt ki tudna az akksipakk gyulladni.
Mi történik, ha az egyik cella a 16-ból úgy dönt, tönkre akar menni (vagy egy kontakthiba miatt a két párhuzamosan kapcsolt cellából már csak egy áll kapcsolatban a töltőárammal), emiatt megfeleződik a kapacitása, emiatt töltés közben az ő feszültsége dupla olyan gyorsan emelkedik? Az inverter csak akkor fog lekapcsolni, amikor ez a cella már régen túl van töltődve, a többi meg sokkal alacsonyabb feszültségen fog állni. A BMS meg lekapcsol, és nem hagyja a töltést, akármi is történik.

Ezt a feladatot az inverter ugyanúgy ellátja, nem tudom sem túltölteni sem túlmeríteni, csak beállítás kérdése... Ha egy cella tönkremegy azzal a BMS pont ugyanúgy nem fog tudni csinálni semmit...

Nem tudom, láttál-e már kigyulladt villanyautót. Pedig abban is volt BMS...

Gondolom ezt csak viccnek szántad... Hogy egy egy cella milyen állapotban van, ahhoz a BMS-nek az égvilágon semmi köze sincs! Ha szerinted van, akkor fogalmad sincs az egészről, ahogy a BMS működéséről sem. A balanszer semmi mást nem csinál, mint a beállított feszültségszint elérésekor elkezd a cellák között részben kiegyenlítő áramot folyatni, részben meg elfűti azt. Utána meg lekapcsolja a sort a töltőről hogy megakadályozza a túltöltést. Mert így lehet csak elérni ha durva eltérés van a cellák között, hogy mindet fel lehessen tölteni a maximális értékre. Csak hogy, kérdem én, vajon mit ér akkor a balanszer 100mA-es kiegyenlítő árama, amikor egy egy ilyen pakkot 60-80A-ral töltesz és merítesz? A semminél egy hajszálnyival többet...
És itt nem hagyatkozhatsz arra, hogy majd lekapcsol a BMS, mert az nálam egyenlő azzal, hogy leáll az inverter!
Ha a cellák között jelentős eltérés adódik akkor nem a BMS lesz a megoldás, hanem az adott cella cseréje...

Írtad régebben hogy nálad nem akar visszaállni bypass-ról az inverter. Na most nálam is megvolt tegnap az első bypass-ra átkapcsolás, de ez tökéletesen teszi a dolgát ahogy kell. Úgy állítottam be, hogy akkor kapcsoljon át ha 24V-ra merült az akku. Előtte fél V-tal már elkezd villogni a piros LED is és kiteszi a kijelzőre a 04-es hibakódot ami alacsony akkufeszt jelent. Ahogy lebillen a feszültség átkapcsol hálózatra. A visszakapcsolást 25V-ra állítottam, amint eléri az akku azonnal visszakapcsol a normál módra.
Viszont, nem nagyon értettem a leírásában sem, hogy ha az üzemi feszültségig tölt csak, akkor miért van olyan, hogy maximális érték, hogy ha sosem tölt addig. De. Hát az azért van, mert ilyen esetekben amikor jön egy alacsony akkufeszültség figyelmeztetés, vagy egy bypass-ra átkapcsolás, akkor nem az üzemi értékre tölti csak vissza az akkupakkot hanem a maximum értékre ami be van állítva. Szép lassan megismerem az inverter (vagy a programozója) lelki világát.
Most, hogy feltöltötte a pakkot 28,7V-ig kimentem és végig mértem a cellapakkokat:
4,109 , 4,109 , 4,109 , 4,106 , 4,110 , 4,110 , 4,112. Tehát van összesen 6 ezred volt különbség a pakkok közt. BMS nélkül...

Szia!

Szerintem nem láttam rajta adattáblát, amikor néztük. Ha jól emlékszem 20V/10A kéne legyen a tudása (a fentebb is betippelt 200W).

Azt én is feltételezem, hogy ezek nem épp csúcskategóriás dolgok lehettek. Az előző ott lakónak nem az első "olcsójános" megoldása lenne.. Ráadásul az át sem nézte is stimmelhet, igazából belefogott sokfélébe aztán a közepén elfogyott a lelkesedés ezeknél - először szerintem a garázs szélén álltak egy ideig, majd valahogy felrakta a tetőre (ez még elvileg egész tűrhető kivitel, bár én nem jártam fent a tetőn), aztán rájött, hogy a hálózati üzemre is alkalmas inverter drága, és ott megállt az egész projekt. Ennek alapján simán lehet, hogy némelyik cella soha nem is működött, valószínű viszont, hogy nem is olyan fajta rendszerszintű hibáról van szó, ami egy normális cellát is így tönkretenne ezek helyén.. (?)

Jó reggelt. Kicsit fura dolog állt elő.
SBU módban vagyok, és csak napelemről töltse az aksit. Aksis üzemre való visszatérés térés 46v. Aksi lemerül 42v. Reggel 6 kor még 45v állt az aksi. Tehát lemerülést még szóba sem jöhet. Na mármost a napelem tette a dolgát, sajnos az inverter átkapcsolt hálózati módra mégiscsak mikor az aksi félig van és csak azt tölti. Kicsit zavaró hogy a hálózatból vételezek áramot és aksi elég áramot szolgáltatna. Aksi menü user módban van. isolar sml iii 5 5kw 48v

Honnan veszed ezeket az "okosságokat" amiket írsz? Használsz ilyen rendszert? Ha jól tudom nem. Én igen. Nálam a 35-ös kábel helyett csak 25-ös akkukábel van, ezen is csak 336mV esne 120A terhelésen, de ekkora terhelés sosincs rajta, vagy csak nagyon rövid időre, pláne nem éjszaka! Mert ugye, ez lenne a lényeg. Nappal a napsütés fedezi a nagy teljesítményfelvételt, olyankor teljesen mindegy, hogy mekkora feszültség esik a kábelen, mert az akkut fel fogja tölteni a beállított értékre (már ha süt a nap) akkor is ha 0,1V esik a kábelen meg akkor is ha 2V esik rajta.
Ilyen butaságot meg nem tudom honnan veszel, hogy az inverter néhány wattos ventilátorára leesik a feszültség. Nem esik le. Fogyasztás nappal van, éjszaka senki nem áll neki mosni, vasalni, porszívózni, mikrózni vagy sütni. Szerintem. De még tévézni se sokan. Éjszaka mennek a készenléti áramkörök, a hűtő, kamerák, ilyesmik. Ezek felvesznek az akkuból néhány ampert, ami mondjuk néhányszor 10mV feszültségesést jelent az akkukábelen, azaz gyakorlatilag semmit.
És hogy ennek ellenére miért számít minden tized volt? Hát pont azért, hogy az akkuból az eleve nem 100%-osan kivehető kapacitás ne csökkenjen még tovább. Mert nekem legalábbis nem mindegy ha már megvettem az akkut, hogy reggelre átkapcsol az inverter hálózatra mert elfogyott a kapacitás, vagy maradt még benne annyi, hogy elég lesz a reggeli napsütésig amikor beindul a töltés.
Az inverter ventilátora meg kizárólag akkor megy ha nagyobb fogyasztás van, éjszaka el sem indul, ilyenkor az inverterem saját fogyasztása 22-23W.

Miért kellene 100%-ig feltölteni? Ezt sem értem. Mások minden akksit 80-90%-ig töltenek, hogy kíméljék, plusz leírtam, hogy a kémia miatt ha fel is megy a fesz. 58V-ra, fél óra múlva ismét 54V-on leszel.
Vagy fogjál, és rakjál az akksira 58V 10A tápot, meg fogod látni, hogy nem fog sok áram folyni, mivel túl kicsi a feszültség különbség, és az akksinak nem kell már ez a plusz 4V. Értelmetlen is ebben a tartományban tölteni, mert a töltés lassú lesz, nem tud folyni sok áram, ahhoz még magasabb feszültség kellene (Ohm törvénye...).
A tizedvoltos pontosságú beállítást meg főleg nem értem, vagyis a tanácsot Ge Lee-től. A kábeleken eső feszültség nagyságrendekkel nagyobb. Akkor hogy akarsz beállítani tizedvoltos lekapcsolást??? Beindul a venti az inverterben, azonnal 0.2V-tal kevesebbet mérsz az inverter akksi bemenetén.
Nem Ge Lee használ lithium akksit BMS nélkül és büszke rá, hogy nincsenek a cellák elcsúszva? Ha ő az, akkor miért tanácsolgat tized meg századvoltos beállítasokat, ha neki még BMS-e sincs. Mert az inverternél semmit nem fognak a tizedvoltok számítani... A cellánál közvetlenül igen, de ott meg a századvoltokat kell elfelejteni.
Nem tudom, miért kell túlbonyolítani a dolgokat. Ki kell próbálni. Ha gyengébbek a cellák, más lekapcsolási feszültséget kell beállítani, mint ha nagyobb kapacitásod van, és alacsonyabba a belső ellenállás.

A valóságban ez úgy működik, hogy az akksi feszültsége lassan esik, de amikor elkezd merülni, akár csak egy cella is, akkor az egész akksipakk feszültsége gyorsan fog csökkenni, és csak nagyon rövid ideig lesz alacsony feszültségen, mert vagy a BMS, vagy az inverter le fog kapcsolni (ha jól van beállítva).
Mikor feltöltöd 3.60V-ig, akkor idővel visszacsökken a cellafesz. olyan 3.4-3.5V-ra, amikor meríted, akkor meg beállítod mondjuk 3.00V-3.20V-ra a lekapcsolási feszültséget, és kész. Terhelés alatt úgyis alacsonyabb lesz a cellán mérhető feszültség, tehát ha 3.00V-nál lekapcsol a BMS, abban a pillanatban vissza fog a feszültség mondjuk 3.20V-ra ugrani, aztán idővel még feljebb kúszik.
Nem kell ezt annyira szigorúan nézni. Aki jobban akarja az akksiját védeni, az magasabb lekapcsolási feszültséget állít be.
De őszintén, nem hiszem, hogy egy pl. 16S BMS kalibráltan századvoltos pontosságot tudna... mert 20 és 30% között 0.02V különbséget ír a táblázatod. És akkor még nem is beszéltünk a terhelés alatti cellafesz. csökkenésről, ami a 0.02V-hoz képest igen csak számottevő!

Szép jó estét. Valahogy ma nem igazán voltam itt. A gyerekek lefoglaltak egy kicsit. Munka mellett csak az ilyen napokon tudom elhozni őket.
Van pár fejlemény az aksi körül. Mint írtam használatba vettem bms nélkül. Némi merítés és töltés került bele. Másfél 2 napi leszerelt állapot után mértem rajta nyugalmi feszültséget. Egy aksi kivételével mindegyiken egyforma volt. Ami más volt az 0.01v. Gondolom ez így már jó lesz topp balansznak.
A másik érdekes dolog hogy kész csomagokban van rakva az aksi amire fel volt címkézve hogy mennyt is is tudnak. 961Ah az összes kapacitás. 230Ah aksinak vettem őket lett belőle 240Ah/doboz. Eddig jónak tűnik.

Ezen felül aki smartess nevű programmal használja az inverterét annak ajánlom a Dessmonitor oldalt.
A smartess név és jelszóval lehet belépni oda és figyelni mit is csinál az inverter.

Igen, vannak róla rajzok. Bár a komplett rajzok nem publikusak, de bármelyik táprészt lerajzolom neked. Az önrezgő inverter rajzának vázlatát csatolom is, ez is két tranzisztoros.
A kapcsolási frekvenciát a transzformátor szabja meg, de nyilván egy ilyen tranzisztoros invertert 20...100kHz között célszerű használni. Mivel kis teljesítményről van szó (kb. 1W), én egy rossz fénycső inverterből vagy kompakt fénycsőből bontott kis gyűrűmagra készíteném a trafót. Lehet számítással is méretezni, de mivel úgy sem ismered a vas pontos jellemzőit, lehet vaktában próbálkozni, és azután korrigálni. Elsőre mondjuk 120 menetet a szekundernek, és 2x24 menetet a primernek.
A bázis körben lévő kondenzátorok úgy tűnhet, hogy tönkretehetik a tranzisztorokat, hiszen akár -24V-ra is próbálhatnák kényszeríteni a bázist kapcsoláskor, de valójában a kapcsolás lassúsága és az ott folyó áramok miatt ez nem következik be, viszont a tranzisztorok kikapcsolását hatásosan gyorsítja.
A zavarási probléma kivédése nem egyszerű. Az RF zavarás kettő féle lehet leginkább tudtommal, vezetett és sugárzott. Magam részéről valamilyen fém dobozba építeném a tápot, hogy a sugárzott zavaroknak elejét vegyem, és a be és kivezetéseket átvezető kondenzátorokkal oldanám meg, hogy vezetett zavarás se legyen.
A kialakuló zavarás nem csak a kapcsolástól függ, hanem legalább annyira befolyásolja a kialakítás. Legjobb lenne smd alkatrészekből kis felületen még kisebb hurkokkal felépíteni az áramkört, és az elrendezésből adódó pontokon hidegíteni, szűrni az áramkört. Te tudod a lehetőségeidet, azok mentén kell megoldanod a felépítést.
A csatolt rajz csak egy vázlat, nincs benne semmilyen védelem. Ezeket is hozzá kell még tenni.

Azért egy rossz bekötésnél már az elején eldurran nem amikor már minden is JÓL be van állítva és akkor szál el. Még a túltöltés sem lehetett. Az inverter 20A lett korlátozva napelemről hálózatból meg csak 2A(kisebb nincs) de az meg ki is lett kapcsolva.

Megtaláltam a rajzott sőt mi több azt is hogy kell bekapcsolni. Az alapján lett bekötve sikerült is belépni a beállítás menüben. Majd ahogy a 16 cellásra át lett állítva le lett okézva egy szép kattanás után elcsendesedett örökre. Gondolom ekkor akart bekapcsolni hogy áramot adjon le. Hiába próbáltam bekapcsolni újra. A tesóm mondta hogy már szaga volt neki mikor kibontottam a csomagból, kicsi kínai elektronika szagra gondoltam de nem az volt. Én hiába szagolom még most is csak halványan érzem mert orrsövényes vagyok.

[i][/i]Én is ezt mondom. Az a rendszer rendesen túl lesz árazva aztán a tulaj meg köhöghet rendesen mikor ott lesz az aksi de veheti a szolgáltatói áramot mert beszipkázta az állam (BR/nettó?)5ft áron.
Jelenleg 1.4 milliónál járok. 7x 410w panelek aksi 11kwh. 5.5 hármas isolar inverter. A bms most nem tudom hogy lesz. De még akarok felrakni még 7 panelt 400.000ft rögzités az egész alá 280.000ft. 2.320.000ft mindennel együtt. Ja még a biztosíték és a aksi lekapcsoló nincs beleszámítva ami kb 30.000ft. De ha pályázni akarsz legyen 2 millió ft, pályázatíró 200.000ft.
Aztán reménykedjél hogy nyersz. Az hogy nincs idegeskedés az meg felejtős. Mire mindent beadsz 3x is na majd akkor azt mondják hogy TALÁN megkapod. Legalább 3-4 nap szabi elmegy rá mire elkészül meg 10 év az életedből mikor már 3x mész leadni ugyan azt a papírt. Ha már kifizetek 200.000ft ot nem akarok a szerencsére hagyatkozni. Ma ilyen volt a termelés úgy hogy az aksi tele volt és a bojlerben is a víz már majdnem teljesen forró volt. Holnap szebb lesz. 12 órától volt rajta az aksi. Magában a 11kwh aksi is másfél millió forint itthon.

szolgáltató? Majd egymillió a szabványosítás. Ne akarj ezzel nevettetni. Maga az inverter köszöni szépen jól van dolgozik most is.Hálózatról, napelemről és aksiról. Veszi és tölti is.
Amúgy egy 10kwh aksi csomag magában másfél millió forint. A napelem és a beszerelés még másfél millió ft. Tehát már 4.5 milliónál járok mire van egy ilyen rendszerem. Ennyit a szolgáltatóról. Na az nem fog sosem megtérülni. A másik dolog az hogy a tulaj(50%) nem adja az aláírását hozzá. Pedig kértem párszor a pályázat miatt.
Nem hobbi de annak is . Az hogy felpaprikázott egy kicsit nagyon is az a szétéget bms ott egye meg a fene. Fáradt voltam mert 48 óra alatt mindösszesen 6 órát sikerült aludnom azt is részben.
Amúgy nekem nem most fog sokat termelni a napelem hanem majd akkor mikor a saját vállalkozásomban dolgozom. Átlagosan napi 16kwh fog elfogyni csak a vállalkozásomban naponta amit nem akarnék kifizetni amíg csak lehet beszerzem napelemből. Nem a teljes éves fogyasztás kiváltása a cél hanem a nagy része. Ez kb az év 3/4 részében 100% sikerül is.

Ha szaga van az nem jó. Ha nem hobbi akkor miért vágtál bele? Egy egyszerű számolással is kideríthető hogy nem éri meg, mert olyan hosszú a megtérülési idő ami alatt akkupakkot biztos, de lehet hogy már invertert is cserélni kell, szóval jóval olcsóbb a szolgáltatótól vételezni mellette nulla a macera.
Azt is leírtam mit csinálj az akkukkal. Hozd őket egyenlő feszültségszintre, áramkorláton keresztül (izzó) kötsd párhuzamosan az összeset és adj neki egy kevés töltést mondjuk labortápról akármiről. Utána amikor már századra egyforma a feszültségük kötsd őket sorba és rá az inverterre. Ahogy az inverter tölti/meríti egyből látni fogod hogy egyformák-e a cellák vagy sem, mert ha nem akkor szétmászik a feszültségük, meg tudod őket egyenként mérni. Ekkor el lehet dönteni hogy halva született ötlet az egész, vagy használható, csak mondjuk elvesztesz 2-3 tized voltot a teljes feszültségből és ezzel együtt némi kapacitást a nem egyforma cellák miatt. Mert ugye csak addig töltheted majd őket, hogy a legnagyobb feszültségű cella se töltődjön túl. Ennyi a titok. Úgy sem ez lesz mostanában a legnagyobb gondod hanem az, hogy nincs annyi napsütés napközben hogy vissza tudja tölteni az akkuból kivett töltést. Tegnap csak 26,5V-ig töltötte nekem, ma már van 27,3V-om de ahogy látom ettől több nem lesz, innen indul az "éjszaka" a 28V helyett.

Menjél igyál egy sört, és inkább ne gyere vissza!!

Egyébként: mivel az inverter az óra után bárhol elhelyezhető, de a szükséges kiegészítés pedig közvetlen az óra után kötendő be, így KÜLÖN KÉSZÜLÉKKÉNT árulják!!
Te lennél a legjobban felháborodva, ha ide-oda kellene a mért fővezetékkel kábelezned!!

Tehát akkor mégsem tudja... Játék a betűkkel, izé szavakkal...

Még egyszer leírom: VISSZ-WATT VÉDELEM! Olvass utána ha nem tudod mi az!!
Valamire való on grid inverter tudja megfelelő kiegészítéssel!!

Pl. az SE is, itt van hozzá a szekrényen a smart meter, ami végül nem lett beüzemelve.

Szerintem q nem olcsó!! Cserébe még egy fél inverter árát rá kell költeni a optikra!
Majd 2m volt a 12,5kW...

Emlékszel mit írtam neked pár hónapja? Azt, hogy ne vágj bele mert nem éri meg, pláne úgy nem éri meg ha ennyit ruházol be rá. Nekem is sokára térül meg, igazából nem is éri meg, de én nem is azért csináltam hanem mert érdekelt a dolog (hobbi). Ennek okán nem is költöttem rá sokat, illetve ha úgy nézem még ez is sok, mert hiába vettem olcsón invertert meg akkut, még a sallangokra (sín, kampók, kábelek, kismegszakítók stb.) is elment több mint százezer.

Az akkuval kapcsolatban is megírtam hogy hol és mit vegyél de nem hallgattál rám. Most reggel kimentem mert féltem a tegnapi egész napos sötétség okán, hogy reggelre bypass-ban lesz az inverter de nem volt, 52,2V-on állt a pakk (most kevés fogyasztó van rajta éjszaka). Mondom ha már itt vagyok végig mérem. A multiméter szerint is 25,2V a pakk, és minden cellapakk kivétel nélkül 3,60V! BMS nélkül! Most már azt is tudom hogy miért. Azért nem másznak szét, mert 3 cella van párhuzamosan és a párhuzamos cellák nem engedik szétmászni egymást. Ebből azt a következtetést vontam le a jövőre nézve, hogy ha netán vennék is valaha foszfátosat, biztos hogy nem 1 cellasorból csinálnám meg, mert az csak akkor lenne jó, ha nagyon egyformák a cellák amire nem sok esély van. Inkább kisebbeket vennék, és legalább kettőt de inkább hármat összekötnék párhuzamosan is, és ha sikerül úgy összeválogatni, hogy minden pakkba kerüljön jó cella is meg kevésbé jó cella is, akkor nem másznak szét, nem kell BMS, nincs szívás.
Megnéztem tegnap a magad uram videóját, hát, még a BMS-sel együtt is 1-2 tized volt eltérések vannak a cellák között. Nálam meg századon belül vannak BMS nélkül is.

Sikerült végre belépni oda is lifepo beállítva 16 cella leokézva vette a jelet egy szép kattanás után se kép se hang. Azóta ha próbálom bekapcsolni kattan egyet az inverter vagy a bms nem tudom eldönteni és kialszik a led. Én is adtam fel. Eladom a fenébe az össze dolgot nem kell nekem már.

A SolarEdge gyorsan betört a piacra, annak ellenére hogy a jellege miatt mindig drágább egy rendszer, de korántsem annyival, mint ahány előnye van:
1. Plusz eszköz de annyira mégsem kell félni tőle: 25 év gyártói gari van az optimalizálókra
2. Egy hagyományos inverter általában két MPPT-vel rendelkezik, vagyis csak két eltérő tetőt tud kezelni, a solaregde kvázi bármennyit, mert akár 20-ből egyetlen panel is lehet teljesen ellentétes tájolású, ha csak ott volt hely...
3. Nagyságrendekkel rugalmasabb a méretezés és az évekkel későbbi bővítés is. Hagyományos rendszerben két párhuzamos sztringnél csakis kettesével tudod bővíteni a rendszert, ráadásul csak ugyanolyan típusú modulokkal, pár év múlva nemcsak típust nem kapsz, de ugyanolyan teljesítményűt sem fogsz, pl. hol vannak már a 275-ös poly modulok? Itt a bővítésnél csakis az optimalizáló bemeneti paramétereit kell betartani és olyan modullal bővíted egyesével a rendszert, amivel csak akarod, mono, poly, HC, 300-500W nem számít...
4. Van aki rákattan a monitoringra, a napelemek teljesítménye, paraméterei egyenként követhetők online, excelbe letölthetőek a feszültségek stb., több száz napelemnél nem kell egyenként végigmérni az összes modult hibakeresésnél, egyből látszik még az alulteljesítés is (akár kosz, árnyék miatt).

Voltak más próbálkozások is pl. a Tigo, de az invertergyártótól független volt. Így meg kellett venned a normál 2 MPPT-s invertert plusz az optimalizálókat, igaz azt nem volt kötelező mindegyik modul alá rakni, lehetett csak a problémás, árnyékos helyen lévőkhöz.

A solaregde komplex rendszer, az inverter azért olcsóbb, mert le van butítva. Fix bemeneti feszültségre készül (3 fázisú:750VDC) és nem kell bele semmilyen munkapontkövetés, tényleg csak átalakít. Az optimalizálókra megadják, hogy mennyi kell sorosan minimum és maximum egy sztringbe, onnantól ők mindig 750VDC feszültséget adnak ki a két vezetéken. Ha csökken a sztring teljesítménye, egymás között megy a kommunikáció hogy mi legyen az eredő sztringáram.

Legnagyobb előnye, hogy minden egyes napelemet a legnagyobb teljesítményű munkapontján üzemeltet (modulonkénti MPPT), vagyis a jól teljesítő leadhat 350W-ot a mellette lévő árnyékos meg 100W-ot egy időben, míg hagyományos rendszernél a teljes sztring teljesítményét visszafogná egyetlen napelem, pl. a 300W névleges helyett mindegyik 100W-ot adna, vagyis harmad teljesítményt, ami már nem kis veszteség.

Az optimalizálók hatásfoka 99,5%, vagyis 300Wp esetén kb 1,5W fixen elveszik. Ugyanakkor sosincs két egyforma modul, még az újakra is Pstc+5W gyártási szórást adnak meg. Már az önmagában termelési veszteséget okoz egy hagyományos rendszerben, hogy a névlegesen 300Wp-s modulokból az egyik 301W, a másik 305W, a harmadik 303W amikor kijön a gyárból. Arról nem is beszélve, hogy a tetőn poros-koszosak lesznek, valamelyik árnyékot kap, nem ugyanolyan mértékben degradálódnak a 30 év alatt...
A HD inverterek 99,2% hatásfokúak, vagyis max 98,7% az eredő. Egy fronius primo még max hatásfokban is kevesebb: 98%, súlyozottban is veri! Úgyhogy ez nem lehet kifogás.

És még valami: 2018 körül jelent meg a HD-Wave széria, ami nemcsak kompakt lett, hanem talán elsőként főként fóliakondenzátorokkal volt szerelve, mert több kapcsolóelemmel magasabb frekin állította elő a szinuszt. Gyanítom az inverterek nagy részébe a félvezető vagy valamelyik elektrolitkondi száll el, kíváncsi vagyok ezek hány évvel élnek túl egy régi jellegű invertert...

A hagyományoshoz képest, 2-3 milliós átlagos rendszernél kb. 2-300 ezer forinttal volt drágább 4-5 éve egy ilyen rendszer. Ha tényleg csordultig teli akarod rakni a tetődet és 4-5 tájolásból áll akkor ez nem pénz a lehetőség kiaknázásáért.

U.i: Nem akarok eladni senkinek semmit , de ha egyszer napelemet telepítenék a HD-Wave inverter lenne az első gondolatom.

Ekkora méretben van olyan inverter, ami beállítható a visszatáplálás tiltására. Nem értem, mit akarsz oda-vissza kapcsolgatni? A hálózat megy, az Ongrid inverter termel vagy nem termel. Semmit nem kell kapcsolgatnia.
Évekkel ezelőtt a helyi kórháznál építettek ki napelemes rendszert úgy 270 kW körüli teljesítménnyel (első lépcső). Az egész úgy készült, hogy nem fognak visszatáplálni.

Netfantom:

Ha úgy kéritek a tervezőtől, hogy ne táplálhasson vissza, olyan invertert fog kiajánlani.

Lee ne vadítsd már a népet!
Egy ekkora méret már nem HMKE méret, pontosabban annak a felső határa!
Erre egyedi szerződést kell, és lehet kötni az áramszolgáltatóval!
A székesfehérvári Alföldi tej tetején is van egy kb 100kWh rendszer, nekik sem engedélyezték a visszatáplálást, de on-grid inverterekkel, és vissz-watt védelemmel üzemel!!

Olvasgass még picit a témában, szerintem minden kérdésedre választ fogsz kapni, az első lényegi része a dolognak egyből az, hogy olyat, hogy visszatermelni nem fogsz tudni, mert azt az új telepítéseknek már nem engedik. Ha meg ugye nem tudsz visszatermelni mert az állam nem engedi, onnantól az on grid inverter okafogyottá válik, meg egyébként is, van már valós hibrid is, ami mindent (is) tud. Az egészben meg a leglényegesebb információ, hogy ez egy kb. több száz év alatt megtérülő beruházás lesz, vagyis sokkal olcsóbban jössz ki ha továbbra is a szolgáltatótól veszed az áramot. Akku nélkül sehogy sem fog menni, mert ahogy beúszik egy felhő, onnantól az inverterek leállnak, vagy kapcsolgatnak bypass-ba (azaz a napelem és a hálózat között) és vissza ide-oda ameddig bírják. Tehát akkupakkban mindenképpen gondolkodni kell, legalább annyiban, ami át tud hidalni néhány óra napsütés mentes időt.