Rendben. Csak össze fog állni már szép lassan az elméleti része.

Ment a kezecske, neked is Ge Lee.

Elvileg sodrott kell a skin miatt, természetes... de nagyon nem szükséges elaprózni, mert az 1 meneten nem túlzottan nagy feszültség esik...
Próbáld kiszámolni az odavezető legszűkebb keresztmetszetű nyákrész keresztmetszetét, veszteséget rajta és úgy teljesebb a kép... hol nagyobb a veszteség.
Ha 0.25 mm kb. a behatolási mélység, "terítsd ki a huzalokat" és nézd meg, mikor egyenlő kb..
Vigyázz, mert az ív miatt nem egyszerű....
Szerintem max. 6 szál 0.5-ös huzal elég, de az ónozásra figyelj oda.
A huzalokat meg hűti a 2 cinpacni és környéke...

Hát úgy fogom csinálni közbe eljátszottam a képzelettel, hogy az egyik szárát aminek környékén lesz az áramváltó, ott megfelelően hosszabbra hagyom, hogy kényelmesen lehessen vele variálni. Persze, sodrott lessz, ez természetes, hisz a tömör réz 30 akárhány menet készítésénél olyan kemény mint a szög, az ujjam is beletörik azt rágörbítgetni.

A legszűkebb keresztmetszetű nyákrész 5 mm széles átlag mindenhol. lay szerint 13A-ra képes 25um-rel. De mindjárt rakok is fel egy közeli képet.

Így meg semmi gondod nincs, ha közvetlenül a panel felett megy át a sodrat a gyűrűn... ne is vezesd ki a trafó pinjére...

Természetesen. Csak szemléltés képp rajzolom rá a tervre, (közbe lehet máshol lesz) hogy ha valaki átnézi, (mert át szeretném nézetni) hogy az ott az ami. Nem csak valami kósza vezeték és helye lóg.

Képen nem tudom mennyire látszik. Így oldottam meg

Tehát ismét fabrikáltam rajta, megkapta a v2.4-es nevet.
Ezzel a beállítással elvileg 4.5A-nál kapcsol le.
Felrakom a nagyfelbontású GIF-részét is, ha valakinek netán nem lenne 6-os lay akkor le tudja tölteni a Rar-t és megnézi teljes képernyőbe.

Kukucskáljon már bele valaki legyen kedves, ha van egy kis ideje.
Köszönöm!

Szerintem még egyezzünk ki a 0.2.4-es verziószámban. Na jó viccelek, legyen 0.9.2.4, haladunk az 1.0 felé. Szóval vegyük sorba:
- Minek a primer oldalon a 2db 2W-os sönt? Minek a szekunder oldalra a 2db 5W sönt? Most már hogy van áramváltó végképp semmi értelmük nincsen. Csak disszipáció, alkatrész hely. Több hasonló elvű és funkciójú védelem nem pluzs biztonság, hanem csak plusz hibalehetőség

(különböző elvű, vagy funkciójú védelmek esetén lenne értelme. Mondok egy példát: félhídas táp esetén a rezonáns kondikon lévő diódák csökkentik a kiementi feszültséget kisebb túlterhelések esetén, de nagyobb túlterhelés esetén 1 másodpercre leáll az egész, és lágyindítással újraindul)

- Minek az áramváltó szekunderére 5W-os sönt? Kiszámoltad a dolgokat? Ha jól nézem az érzékelésedhez 1.2-1.4V kell (dióda, plusz bázis nyitófesz). Az akkor 55mA a szekunderen 20-as áttéttel az 1.1A-nál érzékel. Valami nem stimmel.
Megmondtam, ha sok az áramváltó szekunderén a sönt disszipációja (mert mondjuk nagyobb feszesés kell az érzékeléshez), akkor növeld az áttétet. Ezt addig csináldl, amit mondjuk 0,5W-nál kissebb disszipáció nem jön ki!

- A primer oldali segédtáp környékén továbbra sem stimmelnek a tisztázási távolságok. Jobb felül nézd. Ez nagyon fontos. Én korábban javasoltam hogy az egész vezrélés menjen szekudnerre, ésa gate trafó válasszon le. De az is lehetne, hogy a standby kapcsoló nem leválasztott, hanem egy kis áramú de hálózati kapcsoló. Nem kötelező a disznótor, de ha így szeretnéd akkor csináld meg rendesen.

- Az 50mA-es olvadóbiztosítékot felejtsd el. Amit vettél kicsi tápot azon tuti van SMD biztosíték (vagy egy kis SMD ellenállás, az oda elég). Lehet egyáltalán oylat kapni 20x5mm-es méretben? Másik dolog, hgoy az a bizti tuti ki fog olvadni az elkó töltődése miatt.

- Azokat a kis segédtápokat ne huzalozd, mert a sok huzalozástól már fárszt fogsz kapni. Elég lesz a trafókat beforrasztgatni. Helyette inkább forrasz be a nyákra egy síma tüskesor pöckeit. Letördeled 1-1 darabra, aztán beforrasztod a kis kapcsitápra, majd a nagynyákra. Ezzel egyben stabilan rögzíted. Ezen felül el kell gondolkodnod a trafók stabil rögzítésén (én ezért nem hazsnálok soha toroidokat, csak rendes ETD magokat).

Tudom, hogy nagyon fajintosul mutat az ISO9001:2001, meg CE meg mindenfüle cimke. De nem attól lesz tuti a táp, hanem, úgy ha a felesleges dolgokat leveszed róla. Távol van ez még a jó és biztonságos működéstől is, nemhogy egy CE tanusítványtól.

Tudod: "A designer achieved perfection, not when there is nothing left to add, but when there's nothing left to take away"

Engem az érdekelne, hogy:
- megtaláltad-e azt a gyűrűt, amit használni fogsz,
- mekkora az AL értéke,
- "elvileg" hány ampernél akarsz lekapcsoltatni... van itt már szó 1 amperről, 4.5-ről, stb..
Ja, és egy részlet a kapcsolásból, konkrétan az érzékel-végrehajtó részről.

Szia!
Speciális célra építettem egy kapcsolóüzemű tápegységet. Kapcsoló elemeknek IRFP460-at használtam mivel ezt tudtam olcsón beszerezni. A kapcsolást eredetileg IGBT-k befogadására terveztem de végül döntött a kétszeres árkülönbség. Sajnos. Teszteltem az áramkört 200W terheléssel és a viszonylag kis hűtőborda ellenére a fetek nem melegedtek. A készülék névleges terhelése viszont 600W lesz. Az egész rendszert gyönyörű szépen bedobozoltam viszont a válaszod óta nem hagy nyugodni a gondolat a fetekkel kapcsolatban. Bírni fogják-e a fetek a 600W-os terhelést.
A fetek meghajtása komplementer tranzisztoros.
A működési frekvencia 3kHz.
A tápegység teljes hidas.
A transzformátor hagyományos lemezelt vasmagos, osztott csévetestes biztonsági trafó.
A maximális hídra jutó feszültség 120V.
Mi a véleményed erről?

Érdekes...

A FET-ek biztosan bírják, egyébként feleslegesen nagyok, de ha ez volt az olcsó, akkor jó lesz. Nekem a trafó gyanús. 3 kHz a működési frekvencia? Ezen a frekin a vasmagnak akkora vesztesége lesz, hogy rendesen fog melegedni. Ha ez egy 50 Hz-re méretezett trafó, akkor lehet, hogy jó lesz, csak annak meg nagyon nagy a szórt induktivitása, vagyis nagyon ejteni fogja a táp a feszültségét. Ha szabályozott, akkor meg nagyon nagy lesz az a tartomány, ahol a kitöltési tényezőnek változnia kell. Ezzel még nem volna baj, de valószínű, hogy sokkal kisebb áttételű trafó kell, hogy legyen elég feszültség, amiből szabályozni tud. Persze ehhez több adatot kellene tudni.

Szia!

Igen, megtaláltam, de talán az még főtrafónak is elmenne. Úgyhogy szerintem egy nagyon pici, alacsony Al értékű kompakt fénycső tápjából fogom kiszedni. Annak a mérete körlbelül akkora, hogy átmegy rajta egy vastag meg max tizen-huszon akárhány menet 0.4-es huzal. Igazából még nem tudom én se, de gondolom, hogy csúcsokban eléri az 5A-t. Számolgatásom szerint ezzel a beállítással, folyamatosan menne vagy 1200W-on 64kHz, Vagyis a primer sávnál van 306V, az mondjuk 4A. De gondlom erre többre is képes szóval fölé méreteztem, ha elkezdené a 4.5A-t akkor kapcsoljon le.

Én így akartam volna kiszámolni. Jó tudom, ez áramváltó meg nem feszültség meg ilyenek, de valami köze csak van a névleges teljesíményhez (wattokhoz)...

Részlet az érzékelő részről? Hát ott van Ge Lee cikkében. Onnan csórtam. Viszont ami Ge Lee szerint bevált az lorylacinak nem jön be. Állítólag ha van egy védelem és elsőnek csak a Ge Lee féle söntöset választottam a szekunderre az nem lesz jó.

Mondjuk azt még megyezném, hogy KT ismereteim közelít a nullához. De ennyivel is könnyen rájöttem: alapvetően két részre tagolódik az "osztály". A rezonáns és a nem rezonáns pártiakhoz. Vagyis, ha itt a rezonásiak szíve jobban húz az áramváltós megoldás felé, akkor te itt nekiállsz abból fabrikálni ami van, mondjuk gyűrűből akkor azt nehéz odavezetékelni, arról nem is beszélve, hogy rögzíted? Majd elgurul, meg ilyesmi... Akkor 555-el akarsz lekapcsolni, meg optóval? Az lassú.

Szekunder fojtót nem akartál bele tenni a tápba?

600W-ra? Teljeshídban IRFP460? A vezetési veszteség szempontjából igen. Ilyen teljesítménynél még az IGBT sem járna túl nagy előnyökkel. Úgy 1kW felett lenne az IGBT vezetési vesztesége kisebb, és akkor is csak akkor, ha a terhelés folytonos, vagy legalább mindig 50% felett van.

Mivel a működései frekvencia nagyon alacsony, 3kHz, ezért a kapcsolási veszteségek eléggé elhanyagolhatóak. Helyettesíts be a korábbi képletbe, ahol különböző kapcsolási veszteségeket számolok. Ilyen frekvencián a gyors IGBT-ket szokták használni (10kHz felett meg ultragyorsakat), még azoknak sem lenne túl nagy kapcsolási veszteségük.

A trafó mennyire melegszik? 3kHz már sok a lemezes vasmagnak, egy hiperszil, vagy egy amorf vasmag jobban szeretné. Persze kellően kicsi B-nél nem lesz túl nagy a vesztesége.

Ha visszaterkesz Csongi 60-70kHz-en akarta használni az IRFP460-at. Oda mondtuk azt, hogy nem célszerű, és akkor is én inkább a nagy vezetési veszteség miatt beszéltem le róla.

Mi köze a rezonánsnak meg a nem rezonánsnak ahhoz hogy mi az áramérzékelő eszköz és mi a védelem aktiváló eszköz?

Áramot érzékelhetsz sönttel, FETen feszesés figyelésével, és áramváltóval. A sönt sok veszteséget okoz, a FET figyelése bonyolult, az áramváltó egyszerű és nem jár jelentős veszteséggel.

Az áramváltó után kell egy eszköz ami a védelmet aktiválja. Lehet úgy, hogy a vezérlő IC-t valami leállítja, pl egy tranyóval símán lehúzzúk. A baj ezzel az, hogy ekkor rögtön visszakapcsolna, ami csak nagyobb galibát okoz. Ezért kel egy 555 időzítő, ami a bejövő trigger jelre (ami jöhet közvetlenül az áramváltóról, de lehet még egy plusz tranyó után), egy meghatározott ideig letiltja a tápot. Így mondjuk teljes rövidzár és álladnó be-ki kapcsolgatás melett sem lenne az átlagos disszipáció akkora, hogy a táp tönkremenjen.
Ezek egyszerű kis áramköri plusz elemeket. Amit te jól látom nem értesz, csak van egy iylen, emg van egy olyan alapon be-ki pakolod őket, Tibi. Szóval értsd meg részenként, nem bonyolult.

GeLee eredeti tápterve elég kényszermegoldás. Véleményem szerint talált otthon jópár alaktrészt és abból összerakott egy tápot. Sok megoldás szerintem nem jó benne, de nyílván azok az alktrészek voltak. Optók pakolásának pl akkor lenne értelme, ha tényleg galvanikus leválasztást akarunk, jót. De minek a 3kV leválasztás az optónál ha a többi részen nincs ez meg, satöbbi...

Nem PWM táp, a kitöltési tényező fix (lényegében csak egy holtidő van úgy), így fojtó nem szükséges. Sőt van trafóval soros kondi, így rezonáns működés beállítható. Szóval rezonáns táp (is lehet).

Jah értem, okés, már megijedtem.

Bocs, hogy kérdeztelek, de nem arra voltam kíváncsi, ki mivel, hogyan és mit oldott meg...
Az érdekelt, te hogyan csinálod konkrétan.
Én nem akarok semmit sem lekapcsolni.
Amiket meg "fabrikálok", nem a szükség miatt van. ... félreértettél rendesn...

Azt hittem, hogy válaszoltam.

Az OFF részt direkt E.sz. 2. személyben írtam célzást ként (magamra) hogy ha "akarsz valamit csinálni" (azaz én) akkor előbb dobjam ki a toroidot, hát mert az nem tudom rögzíteni (gyorskötegetlő nem létezik?)
Nem értettelek félre, hanem olyan célzásként írtam ami nem neked szól, hanem hangosan kijelentem -mert tudom hogy elolvassa, aki írta ezeket nekem.

Ez egy speciális célra készült kísérleti tápegység azért ilyen szokatlanok az adatok.
Nincs gond a lemezelt trafóval a vasmag nem melegszik. A tekercseknél mérhető számottevő melegedés viszont ez a kísérlet egyik mellékhatása.
Most már megnyugodtam a fetekkel kapcsolatban.
Köszönöm mindkettőtöknek a segítséget!

Sziasztok,

szükségem lenne egy 12V 10A-t leadni képes stabil tápra.
Nézegettem neten, de elég drágák. E-bay-en a led fénysor meghajtó tápokról azt hallottam, hogy nem teljesen stabilizáltak és gyakran találkozni tüskékkel a kimeneten, ami a rákötött készüléket károsíthatja. Ezért kicsit szkeptikus vagyok velük.
Ekkor jutott eszembe, hogy van otthon elég sok számítógéptápom. Talán még van egy AT-s, bár lehet mind ATX-es. Szóval az lenne a kérdésem, hogy egy mezei számítógéptápból érdemes-e nekiállni csinálni egy sajátot, vagy egyszerűbb és olcsóbb, ha veszek egyet készen? Illet érdemes-e foglalkozni vele, magyarán tud-e akkora áramot leadni, alkatrészköltségben és időben megéri-e bajlódni vele? Bár az idő az nem probléma, meg még sosem építettem saját tápot, de egyszer mindent el kell kezdeni.

Köszi és üdv: spgabor

A PC táp 4-5A-t biztosan tud, a jobbak többet is. Olyat kell keresni amelyikben nagyobb trafó van vastagabb huzallal, illetve meg kell nézni hogy mekkora dióda van a 12V-os ágon (6A-es szokott lenni). Ha ezek bírják, akkor kész is van. Illetve ha a visszacsatolás az 5V-os ágon van, akkor át kell kötni a 12V-os ágra.
Az 5V-os ága alapból jó lenne, de ott teljes kitöltésnél is épphogy meg van a 12V (vagy csak 11), így nincs miből szabályozni. Vagy teszel arra az ágra egy graetz-et, és akkor a 24V-ból már tud szabályozni.

A még fellelhető PC (AT) tápok többsége 8A-t tud 12 V-on. Nem érdemes tupírozgatni. Az ATX-ek 12-18, sőt akár 32 A-t is tudnak a 12 V-os kimeneten. Átalakítás nélkül is. Az 5 V-os kimenetet meg kell terhelni 2-5 W-tal a stabil 12 V érdekében. A terhelhetőségük rajta van az oldalukra ragasztott adatlapon.

Akkor lényegében nincs is semmi teendőm vele, csak átalakítom az ATX bekapcsolását sima kapcsolósra. Az öt voltos ágba pedig teszek egy 5W-os izzót.

Csak az adatlap a legtöbb esetben semmit nem jelent. Rá van írva hogy 15 meg 18A, és benne van egy 6A-es dióda.

Azt azért megnézem, mert tényleg általában akkorák szoktak lenni bennük.

A 8A-es AT tápban 2 db hűtőzászlóba forrasztott 3 A-es dióda szokott lenni. ATX-ekben már komolyabb, 1040-es, 1540-es vagy még nagyobb Shottky. Jól hűtve a 3 A-esek az alkalmi 10 A-t kibírják. Sajnos, kedves új versenyzőnk is titkolózik, nehogy bárki megelőzze.
Ha tudnánk, hogy pl. fűtésre, folyamatos terhelésre szánja, vagy éppen 100 W-os erősítőt nyomatna vele, ami átlagosan 3 W-ot, évente legalább kétszer 100 W-ot nyom ki, akkor könnyebben adnánk tanácsot neki.

Bocs, hogy ezt nem írtam. Van otthon egy labortápom, ami tök jó, meg szeretem, de 2,5A-es korlátja van. Gyakran szokott kelleni az otthoni barkácshoz 12V-os erősebb táp. Viszont ez mivel 2.5A-es, ezért tegnap pl egy külső tápos monitort javítás után nem tudtam letesztelni, mert elindult vele, de amint megkapta a jelet, egyből felugrott a fogyasztása, és le is tiltott. A monitor doksija szerint pont a duplája, 5A-es táp kellett volna. Ez most csak egy példa, de gyakran kevés a 12V-on a 2,5A. Így jó lenne egy olyan eszköz, ami csak ezt a feszt tudja, viszont nagyobb fogyasztót is ki tud szolgálni.
Használata nem folyamatos, alkalmanként max pár órás (3-4 óra). Valamint nem folyamatos maximális terhelés.
Nekem egy 8 A-s táp is elég lenne, ami biztos tudja a nyolc ampert, mert átlag szükségleteimnek még az is a dupláját képes fedezni. De a tartalék sosem árt ha van, ezért gondoltam a 8-10 A-ra. Viszont ha véletlenül valami olyat dugok rá, pl autó erősítőt (2 javításra váró van otthon), akkor azért ne kelljen a próbánál félnem majd, hogy a táp leég.

Nézz be a PC táp átalakítós topikba, találsz rajzokat is a PC tápból labortáp elgondoláshoz. Nekem is van itthon 3 is belőle.