Fórum témák
» Több friss téma |
A transzformátorok egyik fő tulajdonsága az áttétel! Ha csak fele drótot tekersz a duplázott magra akkor a leadott feszültség is fele annyi lesz, ha ugyanannyi menetet teszel rá, mint az egy magos kivitelre akkor ugyanannyit fog leadni. Itt jön a képbe a mag keresztmetszete, mert az meg (a gerjesztés miatt) nagyobb (elvileg kétszer akkora) teljesítményt tud átvinni. Hol veszel ide a négyszeres teljesítményhez még "anyagot"? Szerintem rossz a képlet amivel ezt kiszámoltad.
Csatlakoznék a kollégához, 50Hz-es trafóméretezésnél ez alap!( az iskolában ezt tanulhatjuk...) Az, hogy egy ferrit gyártó cég mit garantál a vasaira, az mióta mérvadó általánosságban?
Megjegyezném, a ferriteknél a frekvenciaátvitel tágabb határok között variálható, mivel mi állítjuk be, mint a kényszer 50Hz-re... Én a pc táptrafó 1,3cm2- éből indultam ki, meg a codegen táp ráírt 300W- jából, amikor összeillesztettem kettőt, azaz 2,6mm2- nyit, és elvártam az 1200W-ot! Itt, hogy írjátok az 1,8 mm2- re az epcos 952W-ját, akkor nem is reménytelenül! Tesztelve, 1000W ig 2x55V ból 2x50-ig esett (impulzusterhelés volt, állandóval nem mérhetem, mert nagyon függ a hálózattól, szabadonfutó révén!) Pityu
Zolikám, a voltonkénti menetszám csökken a felére, így a kétszeres gerjesztés mellett, a szekunder is a felére csökken! Itt senki nem tekert, és méretezett még hálózati trafót vagy kimenőtrafót magkeresztmetszet alapján, mindenki csak táblázatból dolgozik?
Mi ezt még tanultuk szakközép másodikban... A mag keresztmetszettel négyzetesen arányos az átvihető teljesítmény! 1cm2-el (50Hz-en) 1W-ot lehet átvinni, akkor 100W-hoz 100cm2- kéne? ( a mikrótrafó 27cm2-es) Ha csak duplázódna, ez lenne belőle... Pityu Idézet: „A mag keresztmetszettel négyzetesen arányos az átvihető teljesítmény!” Szia, Pityu! Ez így igaz - csakhogy a jelen esetben nem akármilyen trafókról van szó, hanem teljesen 2 ugyanolyanról, ahol az ablakkeresztmetszet NEM duplázódik meg, márpedig a betekerhető rézkeresztmetszet csak dupla lehet a fele menetszám miatt... A négyzetes teljesítménynövekedés akkor érvényes, ha ahhoz igazodik a 2x nagyobb ablakméret is.
Szia! Codegennél láttam erre is okosságot! 2db E volt egymással szemben! Jó jó, ahol ez eleve két E-vel indul, vagy gyűrű, ott ez nem lehetséges...
Lényeg a lényeg, nekem a dupla EI 33-ra ráfért a 20 menet 1,3-as ( átmérő) primer, és a 2x7 menet 1,5-ös szekunder, litzéből, mert hát félhidas, és csak 150V-ra kell a primert méretezni!
2 db E... ezt írtam pár hsz-szel ezelőtt is, csak ide E-I magból kell a 4 db. Akkor megvan a dupla keresztmetszet és dupla ablak is.
A többi stimmel... ha simán "megnyújtod " az ablakot, akkor is rá lehet erőltetni több wattot. A hozzászólás módosítva: Okt 30, 2015
Még valami!
Huzalkeresztmetszetben ne induljatok ki a nagy könyvből, nem 50Hz-es hálózati trafót tekergetünk több száz menettel, több tíz méternyi dróttal, már itt nem annyira mérvadó az áramsűrűség! Tessék csak kiindulni kicci olcó kínai (PRC) barátaink méretezéséből! (300W-0,7mm átmérőjű primer...hehe) Srácok, ezek a primerek 1m hossz körül vannak, nincs akkora ohmikus ellenállása a drótnak, hogy akkora hőt termeljen, ami megigényelné a vastagabbat! ( ezt most jól megaszondtam)
Neked vagy érdekesen tanítottak egy két dolgot, vagy érdekesen tanultad meg. Egyrészt nincs kétszeres gerjesztés (mitől lenne), a gerjesztés mindkét esetben ugyanakkora (azt a mag anyaga határozza meg). Másrészt a magkeresztmetszet alapján egyetlen dolgot tudsz méretezni, mégpedig a menetszámot, a teljesítményt nem. És ez a négyzetesen arányos dolog sem igaz, talán ugyanolyan magtípus esetén közelítő. Csak elég sok magtípus létezik, más a forma, más a tekercs számára kialakított ablak keresztmetszet (ott van kapásból az EE meg az EF), máris bukott a képlet.
De akkor leírom ezer egyedszer is. Az, hogy mekkora teljesítmény fog átmenni az adott magon, nem annak keresztmetszetétől függ, hanem attól hogy mekkora keresztmetszettel tudod az adott menetszámot beletekerni.
De, pont a nagykönyvből kell kiindulni. Csak annyi a különbség, hogy itt a szokásos 2-3A/mm2 helyett akár 8A/mm2 áramsűrűség is megengedhető a huzalban.
Itt a hiba:
Idézet: „Idáig 2xes teljesítményünk van az alacsonyabb menetszám volta és a dupla akkora Ae miatt” Ez nem igaz, mert odáig pontosan ugyan ott vagy teljesítményben, mint elötte. Ui=N*dB/dt*Ae Fele menetszám szorozva ugyanakkora deltaB/dt szorozva kétszeres Ae = 0.5*1*2 az még csak mindig 1, tehát ugyanakkora a feszültség. A drót ugyanolyan vastag tehát az áram sem lehet több, összeszorozva ugyanannyi mint elötte. Amikor a drót keresztmetszetét megduplázod, akkor az áram is dulájára nőlhet, és így lesz dupla teljesítmény. Fele menetszám mind a primer mind a szekunderre értendő, ahogy a dulpa keresztmetszet is mindkettőre értendő
Az a baj, hogy sok esetben nagyon eltértek az 1. kérdéstől, "voodoo" kérdésétől: csak a vaskeresztmetszet dupla !
Teljesen felesleges mindenfajta és egész más példálózás. Csatolok egy tök egyszerű skiccet, ahol van egy szekunder rész pl. 8 menettel és 5 amperhez illő rézkeresztmetszettel és a másik szekunder dupla vassal, de ugyanazzal az ablakkal nyilván, ahol csak 4 menet fér be, viszont dupla rézkeresztmetszettel, egyértelmű. Ha ebből se világos, akkor semmiből. Talán nem kéne hozzátennem: a volt ugyanakkora... A hozzászólás módosítva: Okt 30, 2015
A gerjesztéses mondat tényleg elhamarkodott volt, az a dupla mag miatt fele menetszámmal valóban megmarad, csak ugyanazon vason lenne a fele menetszám dupla gerjesztés! Sorry!
A hsz-ed végét én úgy írnám, hogy az átvehető teljesítmény a magkeresztmetszettől függ, ha belefér a szükséges keresztmetszetű huzal az ablakba, ami meg már mechanikai megvalósítás kérdése! Amit írtál, ferriteknél egyértelműen akkor a működési frekvenciával is összefügg, mint ahogy az a voltonkénti menetszámmal...
Maga a fő kérdés már szerintem nem kérdés,.. Nekem van olyan 50Hz-es magom, ahol akkora gyárilag az ablakméret, hogy 4 primer is ráférne! De láttam már gyűrűmagban is 2cm2-es magkeresztmetszetűt 5cm átmérőjűt, és 10cm átmérőjűt, a 10-esre valószínűleg érvényes a dupla keresztmetszet, négyszeres teljesítmény... Mert mechanikailag megfelel!
Ahol egy maggal is tele van az ablak, ott nem lesz négyszeres, csak kétszeres, egyértelmû!
Csak sikerült rávezetned magad az előző állításod ellenkezőjére.
 Csak egy gyors példa, 2db 50Hz-es hálózati trafó: EI 4,5cm2 vaskeresztmetszettel 10VA Toroid 4,5cm2 vaskeresztmetszettel 80VA Na ennyire határozza meg a vaskeresztmetszet az átvihető teljesítményt. Ha ez sem világos, akkor nem tudom mi az.
Én azt nem írtam, hogy minden trafó egyforma, és EI-vasast nem hasonlítottam össze gyűrűvel, én EI-és EI keresztmetszet különbségéről, és gyűrű-gyűrű keresztmetszet különbségéről beszéltem, azontúl, hogy a toroidok sokkal jobban gerjeszthetőek...
Amit, most te írsz, abból az jön le, hogy a toroid azért tud nagyobb teljesítményt átvinni, mert több drót fér el ugyanazon keresztmetszeten? Ez hülyeség! Van nekem akkora ablakméretű, akár 4,5cm2-es lemezelt EI vasam, amire több huzal fér mint a toroidodra, mégsem fog átvinni 80VA-t! Ez egyértelműen vas, és kialakítás függő, de az, hogy az az EI ha már 9cm2-es, akkor símán 40-50VA-t átvisz, az biztos! Kénytelen leszek elbagatelizálni a kérdést! Az átvihető teljesítmény igenis a vas magkeresztmetszetétől függ, és, hogy dupla magkeresztmetszet négyszeres átvihető teljesítményt eredményez, az meg hogy nem fér rá a drót, az a felhasználó hibája pont pont pont 1: nem jó ablakméretű magot válsztott, 2: nem szupravezetővel tekeri, 3: nem olajhűtéssel hűti, 4: nem ment feljebb a frekvenciával! (Na jó, ez csalás!) Tényleg, azt megnézted, ennél a 4,5cm2-es,80VA-es toroidnál, hogy egy 9cm2-es mekkora teljesítményt visz át, 50Hz-en? Csak kíváncsiság! (forrás megjelöléssel!) Pityu Idézet: „De, pont a nagykönyvből kell kiindulni. Csak annyi a különbség, hogy itt a szokásos 2-3A/mm2 helyett akár 8A/mm2 áramsűrűség is megengedhető a huzalban.” Abban a 30 éve íródott nagy könyvben, amiben 20 éve benne volt az a 3A/mm2, abban ez a 8A/mm2 még biza nem volt benne!... Mellesleg ez a 8A/mm2 is csak a kis menetszám miatt engedtetik meg!
Nem tudnátok ezt az emelkedett vitát abbahagyni? Azért már kialakult a végeredmény voodoo kérdésére. Muszáj még rágni ezt a csontot?
A gyári adatokról meg csak annyit, hogy nagyon közelítőek. Én is csináltam már SU75b-re trafót, ami folyamatosan tudott 500VA-t, pedig a gyári adatlap szerint csak 300Va-es. Na és? Sőt, még SU114b-re is hegesztőtrafót, még a 3-as pálca sem volt gond neki.
Sziasztok!
Valakinek van ehhez a trafóhoz adatlapja, esetleg volt vele dolga vagy tudja hogy milyen feritből lehet?
Biztos hogy nem fogsz adatlapot találni hozzá. A ferrit meg ugyanolyan mint a többi, max annyi különbség lehet hogy kisebb veszteségű a mag. A többi meg következik a topológiából, félhíd vagy 1T forward, más nem lehet.
Sziasztok!
Bár nem 230V-ról, hanem fordítva, 230V-ra alakít át, mégis ide írok. Egy KA7500-val hajtott invertert bütykölök. Találtam benne 4db TO220 tokozású félvezetőt, de nem találok infót róla a számozása alapján. Elég érdekes készülék, bár nagy tapasztalatom nincs e tekintetben, csak a logika furcsa számomra! A primer és a szekunder körben is van egy vezérlő IC és a kettő egy opton keresztül kommunikál egymással és a beazonosítatlan alkatrész a szekunder, azaz 230V-os körben van. A kapcsolást nem rajzoltam vissza, de ez a 4db alkatrész össze van kötve. Úgy veszem észre, hogy a két vezérlő nem egyforma topológiájú. Az inverter nem működik, a primerben találtam egy 2200µF kondit kidurranva.Működésének jobban megértéséért szeretném tudni, milyen alkarész lehet amit nem tudok beazonosítani, valamint miért van vezérlő mind két körben? Képeket mellékelem.
Szia! Az egyik vezérlő (primer) 12(24)V-ból csinál kb.300V DC-t változóan 20-40KHz frekin. A másik vezérlő 50Hz-el vezérli a képen látható 4db TO220 Fet-et, amik teljes hídban üzemelnek 300V-on. Szinte bármilyen gyártmányú IRF740-nek megfelelő tranyóval helyettesíthető. Először nézd meg, hogy a 300V-ot előállítja-e, ha nem akkor itt nézd meg a két Fet-jét jók-e, ill kapnak-e vezérlést Sokszor a 2200uF(néhány példányban 1000uF) hiánya/kiszáradása szüretlenség miatt el sem indul a primer oldal. A másik kört ugyanezzel a logikával ellenőrizd... Vigyázat (!!!) mert nagyfeszültség van benne és komoly balesetet okozhat! Zömében a nagyfesz diodák és a kimeneti (híd) tranzisztorok miatt áll meg. Google-val találsz rajzokat is...
Üdv
Mellékelt pdf valószerüen az . Üdv
Köszönöm a segítséget! Körültekintő és óvatos leszek a szekundernél!
Ezt az invertert más IC-vel is meg lehet oldani? Pl. IR2153
Köszönöm válaszod, de ennek a megtervezése bőven túl mutat rajtam, mindamellett komplikáltabb is! 5 IC-nél már tényleg eléggé oda kell figyelni a nyáktervre, és nekem még az IR2153 esetén sem mondhatnám, hogy letisztult! (Bár egyre valószínűbb nekem is ez a merőlegesen elhelyezett vezérlő panel...) Na meg hát ilyen IC-ém van itthon vagy 5db.
Sziasztok
Régóta gondolkodok, hogy kellene építenem egy digitális forrasztóállomást. A tápellátását a fénycsőelőtétes megoldással szeretném megoldani, viszont ezekhez a rezonáns tápegségekhez és segítséget szeretnék kérni, ennek elkészítésében, ill módosításában. Van 3db fénycső elektronikám. Használható valamelyik? Ill szétszedtem egy szgép tápot, abban van trafó. Az átalakítás nélkül jó, vagy egyszerűbb a képen látható másik (AL3900-as) magot használni? FET-em van IRF630, IRF640, IRF9520, melyik jó? |
Bejelentkezés
Hirdetés |
