Értem. Akkor inkább elteszem másra azt a csévetestet amit tegnap megcsináltam.
Végül is nem kárba veszett munka. Majd felhasználódik máshol. Elteszem tarcsiba.
Akkor csak a két vasat fogom 50-50 százalékban keverni és felhasználom az eredeti csévetesteket.

Szia! Gondolom azt a 84 menetet azt 8 ohmos terhelésre mondtad. Ha jól számoltam akkor 4 ohmra kb. 58 menet kéne ugye?
Ha csak nem rontottam el valamit.

Üdv!
Örömmel látom, itt és másutt is tekercselő gép készítésre, beszerzésre adta, adja a fejét Kolléga.
Ha tudok valamiben segíteni, technikában, számlálók, szabályozás, segítek!
Nem kell félni, ingyen csinálom.

Bocs, elnéztem, hogy kérdeztél, mindjárt utánaszámolok...
... nekem 59 jött ki.
Gyök (4/8)= 0.7071 * 84

Köszönöm. Akkor nem számoltam el nagyon magam, csak a kerekítésekkel csúsztam le egy kicsit.

Szerintem nincs igazán ennyinek jelentősége.
Én inkább 6 Ohmos illesztést javasolnék, talán szerencsésebb lenne.

Mekkora teljesítményt lehet keresztül vinni 73 darab 25x0,3mm-es trafón? Hangfrekvencián természetesen. 5,475cm2-t számoltam.

Szerintem ezt sokáig fogjuk idézgetni.
Következő találkozón egy plusz sör.

Atól függ melyiken.

Ha belefér némi torzítás, mélyhang-hiány (gitár?), akár 10 W-ot is. Szerintem ismered a kimenőtrafó számítás menetét, akár ki is számolhatod.

Most hirtelen nem de elmentettem az elektroncső ezen cikkét. Amit tőletek kaptam trafót az sem szenved mély hang hiányba. Ez meg valószínűleg egy másik projekt lesz egy másik csővel. Csak még nem tudom, hogy a meglévő PCL szériából melyiket válasszam pp-be. Hátha akad valaki aki ezekből épített egyet és elmondja az övé milyen lett.

A csöves téma rajzai közt találsz nindegyik PCL csővel kapcsolásokat. A 86-os a legjobb, de a többivel is építettek elég jókat.

A 82-es is jó. A legrégebbi oldalakon (140-160) találsz a rajzok közt.

Sziasztok! Abban szeretnék segitséget kérni tőlletek , hogy hátha esetleg tudnátok ebben a kapcsolásban szereplő kimenőtranszformátor adatait , vagy ha konkrétan nem is ezt de egy olyan kimenő adatait amivel lehetne helyettesíteni , a segitségeteket előre is köszönöm!

Ne sokat gondolkodj, a hazánkban használatos rádiókban is hasonló paraméterekkel bíró végcsövek voltak, az EL84 kimenője nyugodtan mehet be a helyére.
A bal sarokban szereplő Ra a leglényegesebb adat, az meg szinte csaknem azonos vele.
Egyébként 6-8 négyzet-centiméteres vas szokott lenni, a primer 2000-2400 menet, max 0,2-0,25 -es huzalból, a légrés ,1-0,15 mm, a szekunder 0,6 (ha több párhuzamos tekercs van). Nagyon nem lehet mellélőni. A szekunder menetszámot a hangszóró impedancia határozza meg, 50-80 között kell lennie érzés szerint. Nagyobb menetszám a nagyobb impedanciához.
De egyszerűbb, ha keresel egy régebbi rádiót, ami már menthetetlen...

Csatlakozom én is. Ezekkel a trafó adatokkal nagyon nem lehet mellélőni. Kísértetiesen hasonlít az EL84 hez a 6V6GT hez meg az orosz 6P6SZ hez is. Nekem 6P6SZ van ilyesmi kimenővel. Nem azt mondom hogy világbajnok, de kezdésnek (kezdő építésnek) mindenképpen jó. És még a hangja sem rossz. Hallottam már sokkal rosszabb félvezetőset is.
Ha te magad tekered a kimenőt és van rá elég helyed a csévetesten, akkor osszad ketté a primert. Úgy nézzen ki a rétegrend, hogy a vastól kifelé: fél primer, egy egész szekunder és végül egy fél primer. Csak amikor a primereket sorba kötöd, akkor figyelj a kezdet és végpontokra, de ha visszalapozol akkor van itt ilyen osztott primerű minta. Minnél nagyobb a vaskeresztmetszet, annál alacsonyabb az alsó határfrekvencia, de akkor változnak a menetszámok is. Én helyszűke miatt nem tudtam osztott primert csinálni.

Szia! Köszönöm szépen a segítségedet , régi rádióbol bontott mkimenőim vannak is , úgyhogy akkor azzal próbálkozom.

Érdekelne a vélményetek a kimenő trafó/hangszóró nem megfelelő illesztésről. Tehát ha a kimenő szekunder 8ohmra van tekerve és 16ohmos hangszóróval terhelem milyen problémát okoz, mik a hátrányai, így használható vagy nem. A miértekre vagyok kíváncsi szakmai szempontból. Nem konkrét kapcsolásról van szó, általánosan kérdezem, PP és SE kapcsolásoknál.

"Felülillesztés" jön létre, kevésbé lesz terhelve a transzformátor és nem is adja le a teljesítményt. Ha nincs visszacsatolás az áramkörben, akkor a frekvenciamenet romlás katasztrofális lesz, vagyis vacakul fog szólni.
Tartós felülillesztés előbb-utóbb megeszi a csöveket, mert nem a nekik megfelelő illesztésre dolgoznak, ami az elállítódott munkapontot jelenti, ráadásul nagy feszültség-ugrásnál akár átüt a szigetelés a sorok-menetek között és a kimenőtranszformátor tönkremegy.
A megfelelő illesztést úgy kell érteni, hogy a névleges, mondjuk 8Ohm esetén, legfeljebb +-20%-os eltérés még elfogadható.

Üdv!

Kisebb kimenő teljesítményed lesz, ennyi.

Üdv !
Segítsetek egy picit. Tudom lúzer a kérdés, de felteszem mert még sosem tekertem PP kimenőt.
Ugye a tekercselési irányon nem változtatok?
Vagyis nagy vonalakban mondva úgy néz ki a primer mint egy középleágazásos trafó. (Tudom több rétegben)

Nem tudom nézted-e azt a képet amit a csövesbe csatoltam. Én sosem tekertem PP kimenőt, de akik évtizedeken át csinálták ezt ők azt mondják, hogy azt legalább a kép szerint kell, azaz osztani kell középen a primer sorokat, és forgásirányt is kell váltani.
Ehhez képest küldtek nekem olyan PP kimenő rajzot is ahol ilyen nincs, sőt a primerek is csak 2 részre vannak osztva. Na ebből legyen okos az ember...
Nekem az a véleményem erről is (de majd hamarosan kiderül), hogy egyáltalán nem biztos az, hogy a műszakilag jobban elkészített kimenő fog szebben szólni, ahogy a csövest is jobban szeretjük a maga 1%-os torzításával a tranyós 0,01-éhez képest...

Úgy néz ki, csak kötésben más, mint a középleágazásos trafó.
A1 tekercs befejező vége és B1 kezdő vége összekötve, ez lesz az anód +.
A két tekercsnek ellentétes irányú a létrehozott mágneses fluxusa.

Ti milyen rajzot néztek?

Na asszem ma kicsit vizsgálgatni fogok egy gyári PP kimenőt. Az ellentétes irányú fluxust azt értem mivel van a középleágazás ami a + tápra megy. onnan valóban valóban ellentétes irányú lesz az áram útja, és ebből adódóan a fluxusnak is ellentétesnek kéne lennie. Csak az zavart meg hogy nagyon sok rajz ellentétes irányút mutat. Ami lehet hogy csak azért van, hogy ne kelljen a cséve két oldala között kötögetni átlósan a huzalokat.

Elírás, elnézést.

Én úgy emlékeztem, hogy ugyanúgy megy tovább.

Jól emlékeztél.

A B1-t fogalmam sincs minek írtam... Helyesen A1 és A2-ről van szó. Azonos menetirányba tekerve a két tekercs anódra kötendő vége az A1 vége és az A2 eleje, nem?
Ha mindkettőn ugyanakkora, egyező értékű áramot vezetünk át - nyugalmi áram - az eredő két, egymást kioltó mágnestér. A PP-nél fontos lehet.

Nem kell a tekercselési irányon változtatni. (Forgatni pláne nem!)
Érdemes lerajzolni a tekercseket, hogy hány darab és azoknak a kezdetét és végét különböző színű szigetelőcsőbe húzni. Ezt is a rajzra írd föl, hogy melyik milyen színű. A primerek ne legyenek azonos színnel jelölve a szekunderekkel. A szekunderek pedig, azonos színnel legyenek jelölve, Például kék a kezdet, barna a vég, mindegyik szekundernél.
Minden primer-tekercs-rész önállóan kivezetendő és kívül úgy kötöd össze a tekercseket, ahogy kell. A primer-részeket sorosan, ha kereszt-osztásos, akkor az egyik vége a másik kezdetéhez, mindegyiknél. Mielőtt össze(be)forrasztásra kerülnek a tekercs-végek, bevasalt kész transzformátornál, ekkor ellenőrizzük, hogy minden tekercs megfelelően van-e kötve a másikhoz.
A tekercsek ellenállásának mérésével, majd a szekunderre adjunk kb. 6-12(24)V-ot (pákatranszformátorról) és mérünk a primer tekercsen. A mérést óvatosan mert a primeren már lehet ~250-500V is!
Ha a két fél azonos, akkor jó lett a tekercsek sorrendje, a két anód-vége között pedig, ennek a feszültségnek a duplája lesz. A szekunderek nyilván tökéletesen azonos menetszámúak, mert egy menet eltérés is nagy hiba, ekkor kezdhetjük elölről.

Üdv!