Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
Sziasztok!
Idézet: „"Ez már nem csak a táppal szemben lenne extrém követelmény, hanem a vezetékekkel, kötésekkel, és csatlakozásokkal szemben is. Ugyanis, még egy forrasztott kötés is hőfokfüggő "” A labor tápoknál pont ezért találták ki a négy vezetékes megoldást, ahol a csatlakozási pontról visszavezetik a szabályzást. Akinek ilyen stabilitás kell ebben a tápban is benne van a lehetőség, megoldható. Akár a nulla belsőellenállás is kihozható. Üdv: Gábor
Pont a nyúlásmérő bélyeg, és még több más szenzor is elég rossz példa. Ezeket többnyire hídkapcsolásban használjuk (méréstechnika) pont a tápfeszültség hibáit kiszűrendő. Így a mérés pontossága nagyon kevéssé függ a tápfesztől. Mindazonáltal ha valamiért egy áramkör extrém pontos tápot igényel, az akkor legyen az áramkör része, és ne egy általános célú labortápot használjunk. Igen durván nézne ki egy ilyen jó drága tápról akkut tölteni, vagy egy PWM szabályzós motor áramkörét fejleszteni. Minden célra meg külön tápot használni elég luxus, nomeg otthon az embernek helye sem igazán szokott lenni.
Idézet: „...ha valamiért egy áramkör extrém pontos tápot igényel, az akkor legyen az áramkör része...” Az a kiragadott részlet, számomra teljesen logikusan hangzik, és nagyon jó beleillik az én iskolázatlan felfogásomba. Számomra ez a lényeg.
Igen, hídkapcsolásban használjuk. Amikor már működik az áramkör...
De amíg nem és a hibát vadásszuk benne addig jól jöhet egy stabil, kis értékű feszültség vagy áram a mérőjel helyett. Idézet: „...ha valamiért egy áramkör extrém pontos tápot igényel, az akkor legyen az áramkör része” Így van. Majd ha elkészül az áramkör. De a fejlesztés során, az áramkör egyes részeinek működésének vizsgálata idejére (deszkamodell) még jól jöhet. De emellett rengeteg más példát lehetne még mondani. Van is a fejemben néhány, de nem írom le ezeket mert azokba is beleköttök és megint megy a felesleges vita. Megfogadtam hogy már nem megyek bele ilyesmibe, mindenki legyen boldog a maga véleményével és kész.
Nyugodtan leírhatod elképzeléseidet, ezek csak vélemények. Lehet a tápon is tornázni, csak szerintem aki az első tápját építi, annak felesleges túl nagy igényeket kielégítő tápot építeni. Amúgy meg ha szükség van rá, lehet ezt az általános labortápegységet "előszabályozónak" tekinteni, és felhasználni tápként egy külön megépített, az azesetben szükséges pontosságúra, akár deszkamodellként is. Pl. egy referencia feszültség, vagy áramforrás meghajtására. Ilyenkor amúgy sincs szükség hosszúidejű stabilitásra, a pontosságát pedig úgyis méréssel állítjuk be egy nagyon pontos mérőeszközzel, és nem a saját mérőkéivel.
Sziasztok!
Haladok a labortápom megvalósítása felé. Alkotó féle 2.7.4-es verziót fogom megépíteni feszültség és áram mérővel. Viszont azon gondolkodom, hogy jó lenne valahogy a beállított áramkorlát értékét is megmutatni egy Alkotó féle kijelzőn. Kutattam a topikban meg a neten, hogy megvalósította-e már valaki ezt, de nem találtam ilyet. Pontosabban egyet találtam Bővebben: Link, de gondolom ennél a tápnál nem ezt az utat kéne járni. Nem vagyok profi, csak amatőr ezért úgy gondolom, hogy a P1-en eső feszültséget kellene mérni és kijelezni. Jól gondolom? Senkinek nem volt még igénye, hogy lássa mekkora áramkorlátot állít be a tápon?
A megoldás egyszerű. Ha a kimenetet rövidre zárod, a kimeneten lévő árammérő azt mutatja, hogy mennyit állítasz be éppen.
Aha, akkor mégis működik az a megoldás.
Köszi.
Bár azon gondolkodom, hogy van-e esetleg valami más megoldás, hogy rövidzár nélkül lássam mekkora áramkorlátot állítok be?
Tudom, hogy ez +1 műszerrel jár, de kényelmi szempontból szerintem jobb lenne.
Szia!
Természetesen a P1 csuszkáról levett feszültség az áramkorlát értékét adja. Természetesen át kell számolni a megfelelő módon. Próbálom én is "digitalizálni" a tápomat, ott kijelzi majd mindkét értéket, a tényleges áramot és a beállított áramhatár értékét, többek között. Üdv: Gábor
Én nagyon egyszerűen megoldottam. Raktam egy fehér lapot az áram poti alá, rövidre zártam a táp kimenetét, és végigtekertem minimumtól a maximumig. Minden fontosabb áramértéknél húztam egy jelzést, és odaírtam, hány mA-t jelez. Ezt elkészítettem digitális formátumban, kinyomtattam, és előlapként használom. Így számomra elég pontosan be lehet állítani az áramkorlátot. LED-et simán próbálgatok róla. Beállítom 10mA-re, és próbálgatom a LED-eket, visszajelzést pedig az áram mérő műszerről le tudom olvasni.
Sziasztok, azt szeretném kérdezni tőletek hogy nincs meg valakinek az Attila86-os verziójú Amper-Volt mérő kapcsolási rajza, és nyomtatott áramköre, a beültetéses?, itt keresgéltem de nem lelem sehol. Úgy rémlik mintha ő épített volna ilyesmit 4 kis leddes kijelzővel. A labortápegységemhez kellene, már minden meg van csak ez a rész hiányzik. Ja és még valami, nem a PIC-es változat érdekel. Köszönöm.
Ezek vannak itt: Bővebben: Link Bővebben: Link
Nagyon szépen köszönöm.
Azért örülök, hogy az extraérzékenység és a ledorongolásom után némi érdemi konzultáció is kialakult.
Van kapcsolási rajzod róla?
Közben az jutott eszembe, hogy Attila86 a forrasztóállomás II-ben megvalósított nagyszerű ötletét (egy kijelzőn lehet megjeleníteni a mért és a beállított értéket (ott hőmérséklet)) át lehetne ültetni ide. Ugyanolyan megoldással, mint ott, hogy amíg elforgatom az áramkorlát potit, addig azt az értéket jelzi ki, vagy egy nyomógombot megnyomva jeleneti meg a beállított áramkorlát értékét, egyébként pedig a az éppen átfolyó áramot. Így nem kellene még egy árammérőt elkészíteni, mert a beállított érték úgy is csak addig kell, míg azt beállítom. Szerintetek megvalósítható ez? Természetesen Attila86 engedélyével. Mindezt azért gondolom, mert agy kicsit macerásnak érzem azt a megoldást, hogy rövidre zárjam a kimenete amíg beállítom az áramkorlát értékét. Főleg úgy, hogy a táp éppen rá van kapcsolva valamire.
Szia!
Még nem szívesen mutatnám ami elkészült mert nagyon kezdeti állapotban van. Amit eddig terveztem az annyi, hogy 2x20 karakteres LCD kijelző lesz az előlapon ami kiírja a feszültséget beállított áramkorlátot, a terhelő áramot, valamint a hűtőborda hőmérsékletét. Amiért LCD mellett döntöttem az a kijelezhető értékek mennyisége miatt volt. Meg ebből van jó pár darab. Amit írsz, hogy egy gombbal átkapcsolod a kimenő áram és az áramkorlát jelét különösebb akadályát nem látom. Kicsit módosítani kell esetleg a mért jelen, de egy műveleti erősítővel megoldható. Akár az invertálás is, ha kell. Üdv: Gábor
Van valami különleges oka hogy az alkotós tápban lm324 van vagy bármi hasonló opampot betehetek a helyére? TLC279 van kéznél...
Hello!
Azt azért elárulhattad volna melyikbe. De ha a tápfesze nagyobb 16V-nál akkor nem. üdv! proli007
Egy olyan kérdésem lenne, hogyha megépítem az Alkotós 2.4.7-es tápot, akkor kell-e valamit változtatni, ha egy előszabályzóm is lesz előtte?
Konkrétan erről kapcsolásról van szó: Bővebben: Link
Hello!
Itt előszabályozni, legfeljebb a végtranyók kollektor feszültségét lehetne. Az IC-nek kell a tápfesz. De ez nem a "megépítem..", hanem az "újratervezem" kategória.. üdv! proli007
Az ic tápfeszültségét természetesen másik tápra bíznám, aholis a gnd-t összekötném ennek a tápnak a gnd pontjával.
Az előszabályzott feszültséget az F pontra vezetném be, és 5-40V között változna. Így gondoltam csökkenteni a disszipációt.
Hello!
Ezt nem fogom végig ragozni, ha nem haragszol.. De a F ponthoz az E pontot is hozzá kel venni, különben a Q2 belepusztul. De ezen módosítások még számtalan kérdést problémát fognak felvetni, de ezt nem fogom végig ragozni, ha nem haragszol.. üdv! proli007
Az "F" pont az egyáltalán nem "pont" hanem a módosítást jelző mutató kéz jelölése.
Van itt egy táp, ami direkt "előszabályzásra lett kitalálva". Ráadásul éppen Proli007 tervei alapján készült. Javaslom inkább arra koncentrálni, mert az általad kinézett kapcsolás egyik lényege éppen az egyetlen szekunderről történő táplálhatóság. Ahhoz is találsz paneltervet, csak a "saját" előszabályzóját esetleg kicseréled a sajátodra. Illetve egy elég részletes leírás is készült hozzá, ami sok kérdésre választ adhat (javaslom beleolvasni).
Köszönöm a javaslatot, megnéztem, de sajnos ez nem jó nekem, legalább annyit kellene átrajzolni benne, mint ebben, mivel pozitív ágban van az árammérő sönt.
Nálam ez nem lehetséges sajnos. A leírása viszont jól jön, tényleg részletes! A "F pontal" kapcsoltban teljesen igazad van, csak így tudtam a legrövidebben megfogalmazni, hogy mit is gondolok.
Igazad van, elfelejtettem mondani, hogy 2.7.4 (tehát a legújabb) tápról van szó.
Mi 16V? A táp ad maximum 16V-ot az opampnak vagy az opampnak kell legalább 16V-ot elviselnie? A 24V-os zener cseréjével az opampok tápja lejjebb vihető nem? Előre is köszi a segítséget! Idézet: „Mi 16V?” Mi mennyi? Az általad beírt opa max. ennyit visel el. Idézet: „A 24V-os zener cseréjével az opampok tápja lejjebb vihető nem?” Nyilván, de onnantól kezdve ez a táp már nem az a táp, végig kell nézni mindent, hogy stimmel-e. Ezt hívják áttervezésnek.
Sziasztok!
Feszültségmérőt tervezek az edison14 féle labortápegységbe. A feszültségmérő meghajtását a transzformátor kivezetési lehetőségeinek hiánya okán a tápból venném a puffer után. Kérdésem, hogy ez mennyire jó megoldás? Nem lenne jó, ha nagyon ugrálna a feszültség mérés közben. Adatlap szerint az áram felvétel az lcd-nek és a mikrokontrollernek összesen max 50mA lenne. |
Bejelentkezés
Hirdetés |