Tyű!

Köszönöm szépen a magyarázatot!

Nincs mit!
Szerintem tervezz bele egy dc offset korrigáló részt. 1-2 ellenállással és egy trimmerrel meg lehet oldani.
Úgyis a beépített ic -től függ majd leginkább a kimeneti dc feszültség kivezérlés nélkül. Szerintem jobb egy trimmert betenni, mint módosítgatni a programot az ic -k eltérései miatt.
Egy helikális trimmerrel nagyon stabilan be lehet lőni a kimeneti nulla szintet.

Elgondolkodva a leírt dolgokon az alábbi megoldás jutott eszembe. Így a VF1 kimeneten az üresjárati DC 1mV közeli ami a kivezérlésjelző szempontjából az alsó méréshatár tizede. És bármilyen műveleti erősítőt bele lehet rakni ami kibírja a 100 Ohmos terhelést.

Legyetek szívesek ránézni, hogy láttok-e benne valami hibát!

Köszi a segítséget!

Most látom, hogy írtál. Igazából az is hozzátartozik a dolgokhoz, hogy kis helyen kell elférnie az egésznek és nincs hely trimmereknek.
Ezért is csatoltam az előbbi rajzot. ami viszont szerintem elég nagy offset feszültség tartományban pár mV-os eltéréssel a nullán tartja a 0-t. De ha ez nem működőképes akkor minden bizonnyal valami olyasmi lesz belőle mint amit te írsz.

Üdv: Gabi

Szia! A trimmert beépítés előtt eltávolíthatod és fix ellenállást tehetsz a helyére, bár egészen parányi kivitelűek is vannak. Léteznek offset szempontjából kedvezőbb műveleti erősítők is, például OPA77, mondjuk nem tudok hozzá hirtelenjében beszerzési forrást mondani. Kielégítő lehet számodra az OPA134, ami szépen kinullázható.

Szia!

Köszi a választ, de olcsó és rail-to-rail vezérelhető erősítő kell.

Hello! Némileg kevered a fogalmakat.
- Az OPA munkapontja ott lesz ahova állítod. Annak fogalma sincs, hogy milyen tápfeszültsége van. Ha +-12V-ról beszélünk, akkor valóságban csak annyi a helyzet, hogy a GND-re állítottuk a munkapontját. Mert a GND csak egy viszonyítási pont az életében. Ő valóságban 24V tápfeszt kap, minden belső elem árama is e két pont között folyik. (Természetesen eltekintve attól, ha a kimeneten terhelés van a GND és a kimenet között. Mert akkor a kimenti jeláram a GND felé folyik le.) Vagy is nyugodtan lehet a tápja +10 és -2V.
- Az, hogy 10V a tápja és akkor "baromi nagyot tudok erősíteni" csak fogalom zavar, mert az nem az erősítést jelenti, hanem a kimenet kivezérelhetőségi szintjét. Vagy is ha nem lenne maradék feszültsége, e két pont között lehetne a kimeneti jel.
- Az, hogy egy OPA majdnem ideális erősítőnek fogható fel, az egy dolog. De soha nem szabad megfeledkezni arról, hogy belül tranzisztoros áramkörök vannak, és ez szerint működnek is. Általános erősítők bementi és kimeneti feszültségei csak egy értékig közelíthetik meg a tápfeszt. Vannak un. "féltápos" erősítők. Ilyen az LM358 is. ennek ki és bementi feszültsége megközelítheti a negatív tápot. (Pozitívat viszont nem.) De a táp közelében közel sem rendelkezik olyan paraméterekkel, mint a két táp között. Vannak Rail-to-Rail erősítők, amik típustól függően a ki és bemeneteik is megközelíthetik a tápot. De ezek paramétere szintén rosszabb a táp közelében.
- Minden esetre az LM358 egy meglehetősen egyszerű és olcsó OPA. Nem lehet tőle precíz működést elvárni. Ennél jobb paraméterű erősítők ára nagyságrendileg más. Mindent összevetve azért nem oly rossz az. Az offset hiba kiegyenlítésre vannak kapcsolások. Bár meg kell jegyezni, hogy azok az erősítők, melynek belső offset kompenzálása van, ha kompenzálod, az offset drift jelentősen romlik.
- Te az offset hibát szeretnéd mérni a bemeneten. Miközben magad is írod, hogy az belül van. A bemeneten a bementi áram által okozott hibát méred. Mint írtam, nem szabad elfelejteni, hogy a bemeneten egy tranyós differenciál erősítő van. Hiába van a differősítő bemenete között nulla volt, attól még a belső kollektoráramok különbözőek lehetnek. És az kerül továbberősítésre. A bementi "előfeszítő áram" az a tranyók bázisárama. Mert hogy működjön, ahhoz bázisáram kell.
- Amit leírtam először, az csak általánosságban vonatkozik az OPA-ra, de mindig szem előtt kell tartani. Mert bármilyen jó az OPA, ezek a hibák léteznek, maximum a jelentőségük egy-egy kapcsolásban más, vagy az OPA precizitásától függően más-más értékű.
- De ne csak feltételezd hogy megépíted, építsd is meg az erősítőt és azon méregess. egy "dugipanellel" sok tanulságra lehet szert tenni.
üdv!

Szia!
Köszi a választ!
A "baromi nagyot tudok erősíteni" szavak alatt azt értettem, hogy ahhoz képest hogy 12V tápom van nagyot tudok erősíteni jelentős torzítás nélkül pozitív irányba mert nagy vezérelhetőségi tartományom lesz mert a teljesen szimmetrikus tápláláshoz képest kapok még 4V ot.
Most már tényleg minden világos.
Nagyon hálás vagyok mindenkinek aki segített nekem megérteni ezt az egészet.
Üdv: Gabi

Üdv! Szeretnék némi segítséget kérni. Van egy Crown DC300 as végfokom.

A probléma amivel szembesűltem az hogy a bemenő jel feszültsége 1.75volt +- 2% építettem egy sztereó előerősítő LM 1036 IC-vel de ennek a kimenő feszültsége jóval alacsonyabb. Olyan kapcsolás érdekelne ami a kimenő feszültséget feltornássza 1.75 voltra
Tápellátás 12V.
Előre is köszönöm!

Sziasztok!

Valaki el tudná nekem magyarázni, hogy miért kell a végfokozatokhoz Zobel tag (most a soros RC-re gondolok a föld felé)? Mármint annyit tudok, hogy a frekvencia-impedancia jelleggörbét igyekszik simítani. Interneten vannak különböző méretezési leírások (elég egyszerűek, és specifikusan a hangszóróhoz illeszkednek)

Viszont például a TDA2030 integrált végfokhoz is indokolatlanul kicsi ellenállást ír elő a gyártó. Miért van ez? És egyáltalán miért kerülhet stabilitás határára az erősítő nélküle, ha az LR tagon amúgy (tehát a kimeneten, és így a negatív visszacsatoló ágon is) előre siető feszültség van?

Nekem úgy lenne logikus, hogy Au minimum alá is mehetnénk erősítésben RL terhelés mellett, mivel a műveleti erősítő (visszacsatolt integrált végfokot is annak tekintem) kimenetén feltorlódó fázistolás(ok) ellen dolgozik az RL kör. Elnézést ha hosszúra sikeredett.
Nagyon megköszönöm, ha valaki tud magyarázatot adni

Üdv!

Szimpla 12V-ról menő kapcsolás kell? Amúgy egy 2-szeres erősítésre beállított műveleti erősítőt javasolnék. Most nem tudok kapcsolási rajzot szerkeszteni, mert nem otthon vagyok.

Sziasztok!
Illeszteni szeretnék egy pontatlan panelműszert ami feszültséget mérne 0-5V-ig.
Ebben a tartományban 200mV-al kevesebbet mér mint kellene.
Tehát 2.0V-ot 1,80V-nak lát.
LM324-es megoldás érdekelne.
Köszi, Balázs

Hello! Nem lenne egyszerűbb a bementi osztóját korrigálni, vagy a referenciáját beállítani? A műveleti erősítőhöz tápfesz kell, és pontatlanságot visz a mérésbe.. üdv!

Az osztóval, ha beállítom hogy pl. 400mV-ra pontos legyen, akkor 5V-ra már 7V-ot mutat.
0-5V-ig kell nekem a század pontos kijelzése.
A referencián nem tudom hogyan lehet állítani.
0-136V-ig mérő szerkezet, lehet nem a leg szerencsésebb 0-5V-ra használni.
Már nem akarok másikat venni.
0-10V alapjelem van ami 0-5bar nyomást jelent.
Gondoltam osztom 2-vel és kiiratom egy ilyen panelmérőn, de sajnos 200mV-al kevesebbet mutat és ez zavar.
Persze ha ~1,92-vel osztom az alapjelet akkor a skála vége rendben van, de az eleje nem.
Ezért gondoltam, hogy fix 200mV-ot hozzáadok a 2-vel osztott alapjelhez.

Hello! Nem tudom mi ez a szerkezet. Az tény, hogy egy 136V-ot mérő műszerrel nem célszerű 0..5V-ig mérni. De gondolj bele. Ha a 136V (mitől ez az érdekes végérték?) végkitérésű műszer a 2V-ot 1,8V-nak látja, akkor az 0,2V hiba. Ez végkitérésre számítva 0,14%. Ami nagyon jónak mondható egyszerű panelmérő esetén. Tehát nem az lenne az ésszerű megoldás, hogy ezt-meg azt adjunk hozzá, hanem a 136V végkitérést kellene pld. 10V-ra lehozni. Akkor ez a hiba is eltűnne, mert hogy ott, ez ugyan ilyen 0,2V hibával mérjen, már 2% hiba kellene.
Mivel szinte egyik műszer sem "száz voltokat" mér (kivét a kapacitív műszert) a méréshatárát biztos le lehet csökkenteni erre a szintre. Ennek pedig a műszer bementi osztójának megváltoztatása a legegyszerűbben járható út. üdv!

Szia!

A bal oldali az eredeti osztója a műszernek, a jobb a javított kiadás.
Így viszont 5bar-on 50.0 lesz a kijelzés, ezt a szépséghibát lehet orvosolni?

Ha 10V-ra hozom le a méréshatárt akkor pláne értelmezhetetlen a 136V kijelzés.
Az IC-t nem tudom átprogramozni, vagy nem értem a lényeget?

Hello!
- Ez természetes, hogy a kijelzés tízszer nagyobb értéket mutat. Átteszed a tizedespontot és kész is vagy. (Ez általában megoldható, egy ellenállás vagy egy átkötés áthelyezéssel.) Ha zavar az alsó digit, kiveszed a kijelzőt, vagy kikötöd az anódját, vagy letakarod.
- Meglehetősen "nem érted a lényeget". Egy digit műszer méréshatárát csak dekádonként (1-10-100-1000) lehet változtatni. A jelzett értéket (tizedespontot) meg hozzá kell igazítani.
Ez nem olyan mint egy analóg műszer, mert ezt nem lehet "skálázni" hogy végértéke mondjuk 30V legyen. Ezek általában 3,1/2 vagy 4,1/2 digitesek. Így a kijelzés számszakilag 1999 vagy 19999 lehet bár mit is mutassanak. A processzorosok ettől eltérhetnek, hiszen ott számítva van a kimeneti érték.
üdv!

Világos, de élből azért nem választottam a 10x kijelzést, mert nem tudtam mit kezdjek a 10V alatti kiírással, mert ekkor egy helyiértéket vált. Tehát 09.9 helyett 9.90-ot írk ki.
Akkor nincs más lehetőség, bemenetre kötött 0-2V mérésre 0-999(0-999mbar) ír ki. 2V-10V között pedig 1.00-5.00(1-5bar).
Akkor átkötöm a tizedes és százados pontok vezérlését.
Az eredeti elképzelésam az volt, hogy maradjon meg a rendes kijelzés a százados ponttal, de belátom ezt nem lehet megoldani.

Végül is lehet +- tápos is De ha lenne majd valami rajzod azt megköszönném.

Üdv!

Szia!

Itt egy rajz. A 100nF -os kondenzátort (C1) közel kell tenni a műveleti erősítőhöz. Ha már HiFi erősítőt hajtasz meg vele, akkor érdemes stabilizált tápforrásról ellátni. A rajzon NE5534 -es IC van. De Te használj NE5532 -est. (Abban a tokban 2db erősítő van, tehát értelemszerűen a rajzot applikálnod kell a másik oldalra is)

A potenciométer értéke nem kritikus, kisebbet vagy nagyobbat is tehetsz oda (elég a trimmer!). Így az erősítés +6dB és +12dB között lesz majd változtatható.

TP1 az erősítő bemenete, TP3 a kiement. TP2 és TP4 pedig a be és kimenetek hidegpontjai. (Ez esik egybe a tápfeszültség "nullájával".)

Szia!

Remek! Köszönöm a segítséget, ma ki is próbálom, és megosztom a tapasztalataimat!

Üdv!

Sziasztok !
Műveleti erősítős előfokoknál látni olyat hogy a kicsatoló kondenzátor után van egy RL ellenállás a földpont felé, de nem mindig.
Illetve ha a nem invertáló bemenetbe megy a bemenő jel, akkor az invertáló bemenetből a földpontra kötött ellenállás után van egy ált. 4.7-10µF -os kondenzátor.
Valaki meg tudná mondani hogy miért kellenek/nem kellenek ezek ?
Kösz !

Szia! Konkrét rajz hiányában csak tippelem mire gondolsz. Ide azért rajzoltam R7-et, hogy C4 akkor is feltöltött állapotba kerüljön, ha nincs eszköz csatlakoztatva a kimenetre. Ebben az esetben egy későbbi csatlakoztatás során megkímélem az adott eszközt egy kellemetlen tranziens lökéstől, például nem fog a hangszóró koppanni (akkorát).
Az invertáló bemenet és a test közötti kondenzátor egységnyire redukálja az egyenfeszültségű erősítést, így minimálisra csökken a kimenet offszet hibája.

Igen, az R7 -re gondoltam, azt jelölik azt hiszem RL-el a rajzokon, de van ahol csak 2 KOhm, ill. attól felfelé láttam különböző értékeket.
Illetve az R6-os ellenállás is elhagyható, vagy nem ? Legalábbis sok rajzon nincsen, vagy ennél jóval kisebb értékű.

A csatoló kondenzátor testre húzása akkor szükséges ha van rá esély, hogy üzem közben oda valami mást szeretnénk kötni. Ide sorolandó például a bemenetválasztó kapcsoló is.

Sziasztok
Egy olyan kapcsolást szeretnék készíteni ahol egy LM324 áram függvényében kapcsolna egy ledet. Az elképzelés egy sönt ellenállás és párhuzamosan egy lm 324 + és -, ha leesik az áram akkor egy led világitana az LM 324 kimenetén. A többi kimenetet másra használnám. A feszültség 20V, az áram max 1,5A.
Van erre valakinek ötlete, esetleg kapcsolása?

Hello! Ez nem gond, csak a Shunt ellenállás nem lehet a tápfesz plusz oldalán. Kivétel, ha a műveleti erősítőnek a Shunt-től külön galvanikusan független tápja van. És nem tisztázott a Shunt ellenálláson eső feszültség, vagy az értéke. üdv!

Hát a glaván leválasztás kicsit necces, most olvastam hogy nem lehet a shunt-el azonos tápfeszen az LM324 és akkor már nincs ilyen probélma.

Ez attól is függ, változik-e a 20V, és ha igen milyen tartományban. Milyen a pontossági igény, mekkora feszültség esik a Shunt ellenálláson. Mert kivonó kapcsolással is megoldható, de akkor már CMRR gond is számításba jön. üdv!