Szia!
Gratulálok! Szép munka! Milyen rajz alapján készült?

Köszi szépen!
Ez volt az alapkapcsolás: 8W-os Fénycsőinverter
Aztán én még terveztem bele egy kis fojtást, nagyobb tranyót használtam és nagyobb trafót. Terveztem bele szűrőáramkört is!

Egyszerű, de nagyszerű!

Az az érdekessége még a kapcsolásnak, hogy 2db 80W-os és 1db 250W-os HGLI kisülőcsövet sorbakötve pöccre begyújtja. :eek2: Próbáltam HGLI125-el is, nos a 125-öst elég gyengén viszi de a 80-ast biztos szépen felfuttatná, csak sajnos nincs ilyen a birtokomban, így nem tudom kipróbálni vele. A HGLI125 fél fényerőig felfut vele.

A nagyfrekis táplálás miatt gyújthat be nagyobb fényerővel. A beépített gyújtóelektródások pedig már csak ezért is könnyebben indulnak.

Egyszerű, de csak látszólag univerzális, Azért azt szerintem látod, hogy a higanygőzzel eléggé szenvedett, és nem véletlen, hogy egy korrekt fénycsőelőtétben 5-10x ennyi alkatrész vigyorog.
A kapcsolásról annyit, hogy az nagyon régóta ismert (15 éve építettem először ilyet, megvan azóta is működőképesen, egy fénycsőre rakva), és elsősorban szakadt elektródájú fénycsövekhez találták ki, no és persze a legolcsóbb kínai előtétekben is ilyen egyszerű elektronikák dolgoznak. Az egyik nagy hátrányukat észre is lehet venni itt, az egyoldalúan feketedő csövet, ami torz jelalakra utal, sajnos az áramkör munkapontja eléggé behatárolt. A kapcsolás maga sajnos nem igazán áramgenerátoros, ehhez minimum egy soros tekercsre lenne szükség, illetve azzá válik kellően nagy terhelésre, de ott a kimeneti jelalak közel sem szimmetrikus már. Az egésznek annyi a summája, hogy igen, működik, igen, megindul sokféle csővel, de az ideális üzemi paraméterektől messze marad, vagyis tartós, egészséges meghajtásra alkalmatlan. A hatásfoka sem túl fényes egyébként.
Ettől függetlenül gratula hozzá, szép munka, csak nem kifejezetten nevezhető univerzális előtétnek, az ugyanis a rá aggatható lámpáknak, mindegyiknek megfelelő üzemi körülményeket tud nyújtani. Ahhoz tudom hasonlítani, hogy pl. egy 40W-os fojtótekerccsel is megindítok sokmindent 8-60W között, meg higanygőzt is és LSI-vel nátriumot is, csak..

Megfigyeltem egy olyat hogy a kisülőcsőbe kicsapódik a higany, ez mennyire baj, azon kívül, ha ezüst színű lesz nem ad semmi fényt? Az egyik ezüstösödött 80-as az egy KRT-70TV típusú lámpatestben volt amibe eredetileg 70-es nátrium való. De mivel akkoriban nem tudtak bele ilyet rakni gondolom ezért ezt tették bele. amikor hozzám került a lámpa akkor ez a szétrobbant (csak a külső búrája) 80-as volt benne.

Ez az elhasználódás jele. A lassan erodáló elektróda anyaga csapódik ki a kisülőcső falára, ettől romlik az emisszió, és a fényhasznosítás is.

Megötvözi a higany meg a wolfram a kvarcot, kerámiát. Ez valóban az elhasználódás jele.

Az az említett lámpatest is elektronikus előtéttel szerelt. De gyári, úgyhogy nem tudom miért lehet ilyen, esetleg még az beleszólhat hogy az van a lámpa izzóterébe ragasztva hogy "A becsavarható fényforrás típusa Tungsram TCL70"
ennek ellenére higany volt benne, pedig ha jól tudom akkor a TCL az nátrium.

A nagyfrekinek ehhez semmi köze nincsen, annyi a dolog, hogy ez az oszcillátor terhelés nélkül egy elég tekintélyes szekunder feszültségre fut fel, ami a parázsfény segédelektróda nélkül is átüti a gáztöltetet. Ez a gyújtás rendkívül igénybe veszi a fénycsövet például, szabályosan lerobbantja az emissziós réteget, legyen az bármilyen megoldású, ezért nem szeretjük alkalmazni.

Kipróbáltam üresjáratban a cuccost, és nem tapasztaltam átütést, sem azt ha megfogom a szekundert hogy megrázna nagyon.

Megindul benne a higany, a nátrium gyújtója nem okoz gondot, csak élettartamot rövidít sajnos. Az a baj ezekkel a gázkisüléses csövekkel, hogy mind az alulhajtás, mind a túlhajtás káros nekik. A két típus (higany és nátrium/fémhalogén) között 250W, vagy 400W körül van közösség az előtétet illetően (most nem nézek utána, lényeg, hogy egy ponton találkozik a két karakterisztika).

A nátriumban is van higany, a könnyebb gyújtás miatt.

Hát egy 36W-os csőhöz hidegen szükségeltetik 1,2kV körülbelül... Fogdosná azért a szomszéd macskája .

Lehet hogy a nagy freki miatt nem érzem esetleg a kilovoltokat? Mondjuk a prímer & szekunderből ítélve nem hinném hogy olyan sok lenne. mert a prímer 10 menet a szekunder pedig 210.

A tranzisztor kollektorán 12v-nál jóval nagyobb impulzusok keletkeznek, és ezek transzformálódnak a szekunderre!

Akkor nem kéne rázni a a tranyó hűtőfülének? (Mondjuk ebben a kapcsolásban elszigeteltem) de van egy olyan ahol nincs szigetelve, és fogdostam és semmit nem érzek.

Ha esetleg egyszerre fogod meg a negatívot, meg a kollektort, akkor érezhetsz valamit.

A hálózati tápegységed miatt földfüggetlen lett az áramköröd.

Próbáltam aksiról is és tápról is, de nem érzek semmi rázást! Lehet hogy csak én vagyok hozzászokva. De végül is tök mind1 a lényeg hogy működik a ketyere kifogástalanul!