Sziasztok!

vAn egy notim, amiben kidurrant egy IC...
PIC PIC16C54C.... Nincs háttérvilágításom, ez lehet a hibája? vagy egy ilyen IC nem csinál ilyet? Kép van az LCD-n, megy a noti, minden működik, csak háttérvilágítás nincs...

Másik: honnan tudom meg, mi volt erre programozva, mi célt szolgált??? ASUS L3800-as notiról van szó..

Köszi előre is.

evko

Á igen, teljesen igazad van, nem számoltam bele a kimenet terhelésfüggő feszültségét! Én is néztem csak a PK2 megoldásán, de a jelek szerint működik, és ezek szerint neked is! Jó megoldásnak tűnik, még ha minden elméletnek ellentmond, habár az is egy elmélet, hogy a kimenet hogyan viselkedik!

Bővebben: Link

Üdv!

Csinálj LPT portosat. (proPIC programmer) Én nekem egy olyanom van 5 éve. Bár mostanában nem kellett, mert van USB-s, ami debbugolni is tud.

Úgy nézz ki, hogy nem én volnék az első aki ennyit akaszt rá. És a fényerő is jó!

Akkor ez megoldódott.

Kíváncsi vagyok a tényleges áramra... Ha ennyire áramgenerátorosan is képes működni a kimenet, akor miért olvastam anno, hogy lábanként 25 mA a hatás és összesen ( tokra ) ha jól emlékszem 200 mA ?!

Mindenesetre most már én is rá fogok nézni a kimeneti karakterisztikákra, mert eddig csak a határadatokat figyeltem!

Steve

Hát, azért tud az jobban is világítani. :yes: Persze ha ennyi fény elég, akkor nem szóltam. Egyébként ha így akarod csinálni, akkor inkább közös anódos kijelzőt használj, mert az alsóoldali meghajtása a CMOS áramköröknek, így a PIC-nek is erősebb, így az elméletileg kiszámolt értéknél kisebb mértékben tér el az áram. A közös oldalra meg úgyis kell tranzisztor. Ja és amit említettem, hogy ne így használd a tranzisztorokat, hanem erősítőüzemben, akkor nem kellenek bázisellenállások, és a programból sem kell annyira figyelni arra, hogy ne legyen a kijelzőkön szellemkép.

A mosfet kimenet eleve olyan, hogy ha növeled a terhelést, akkor átmegy áramgenerátoros üzembe. Ez az áramgenerátoros üzem határa viszont a gyártási szórás miatt elég nagy is lehet, akár 60-80mA-es példányok is előfordulhatnak, míg egy másik akár 27mA-nél is korlátozhat. Viszont a kimeneti mosfet melegedése áramfüggő, ezért nem egészséges túlterhelni. A gyári adatok úgy vannak megadva, hogy azt minden példány minden üzemi körülmény (hőmérséklet) esetén garantáltan tudja korlátlan ideig. Hogy ezen határon túl hol van a konkrét chip határa, azt egyedi méréssel lehet megtudni, és a kapott eredmény erősen szerencse kérdése. Mint pl. a PC processzorok. Amikor felcímkézik, hogy 1GHz-es, akkor azt garantáltan tudja. Szinte mindegyik megy 1,2GHz-en, kis szerencsével 1,5-ön, és lehet találni olyan példányt is, ami megy 2GHz-en is.

Elnézést kérek mindenkitől, nem akartam senkit félrevezetni. Előszedtem a panelt és a szkópot. A tények a következők:

- 75 ohm-ok vannak a szegmensekkel sorban (ezek szerint a 33-akon csak gondolkodtam a PICkit2 tapasztalatai alapján, de a végén elvetettem).
- A PIC-ben nagyjából fél volt "marad", a 75 ohm-on 2V esik, így a LED-re és a digit kapcsoló tranzisztorra esik a maradék 2.5V. A soros ellenálláson eső 2V 26mA-es áramot jelent (kicsit csodálkozom is, hogy ekkora áram kivételénél nem esik jobban a kimenet).
- A PIC 12MHz-ről megy (egy 18F2321-ről van éppen szó), és gyakorlatilag "jéghideg".
- Kingbright SA52-11GWA kijelzőket használok, adatlap szerint ennek (zöld) a maximális DC árama 25mA, az impulzusáram maximuma 140mA (0.1ms-os impulzusok, 1/10 kitöltési tényezővel).

Gyakorlatilag tehát jelenleg olyan beállításban mennek a kijelzők, hogy így mehetne DC-vel, nem multiplexelt módon is, mégis kielégítő a fényereje. Lehet, hogy extra meghajtás nélkül a PIC-ből nem is igen lehetne "hivatalosan" többet kivenni (portra és tokra vonatkozó maximumok miatt).

"Lehet, hogy extra meghajtás nélkül a PIC-ből nem is igen lehetne "hivatalosan" többet kivenni (portra és tokra vonatkozó maximumok miatt)." Én így gondoltam és ismerve a hozzászólásaidat egyáltalán nem gondoltam arra, hogy bárkit is félre akartál vezetni!

Potyo: tudom, hogy a FET-ek záródnak a csatornán fellépő potenciálkülönbség miatt, de én úgy gondoltam, hogy ez extra melegedéssel jár és ezért nem támogatják ezt az üzemmódot ( a FET-en azonos áram mellett nagyobb lesz a maradékfeszültség ! ) .

Steve

Üdv!

Sajnos nem lehetettlen hogy tényleg PIC-el vezérelték a háttérvilágítást és kipukkant. Legtöbbször pedig a CCFL (fénycső) megy tönkre egy lcd-ben. Manapság úgye ez helyett vannak a LED-ek. Na de hogy ne menjünk el a témában... Tartalmat 99% hogy nem fogsz tudni szerezni.

Ha a háttérvilágítás ment el, akkor egy próbát talán megér egy PC-moddingos "szines fénycső"-höz való inverterrel megpróbálni elindítani a laptopos fénycsövet. Ha azzal működik, akkor lehet gondolkozni, hogy a PIC-es vezérlés helyett mit lehetne beépíteni (gondolom, fényerőszabályozást is tudott a PIC-es, tehát lehet, érdemes lenne valami normálisat építeni vagy venni).

Sziasztok!
Ha RRF vagy RLF paranccsal elforgatok egy változó akkor mit kell bírni, hogy az eredményt ugyanabba a változóba írja vissza? Mert elforgatom és össze vissza megy... Láttam egy másik programban, hogy egy F volt mögötte, de valamiért az se működik Tudtok segíteni?


Megfelel moderátorok? Sehol egy xD Nem mintha eddig olyan sokat írtam volna...

Látod, látod! Tudsz Te szépen írni ha akarsz! Dicséretes! :kalap:

Üdv!

A multkor a PIC-es LAN kommunikációról érdeklődtem, de azt most kicsit feladnám
Az PIC-RS232-PC kommunikálással foglalkozott már vmelyikőtök? Tudtok erre valami példa progit vagy ilyesmit? Én nem nagyon találtam.
PICDEM 2Plus os próbapanelem van azon van ugye RS232- szóval azon tudnék gyakorlatozni ugye?
Köszi!

Szia!

Pedig az a megoldás, ha az utasítás után a ",f" -t írod, akkor a memóriában (field), ha a ",w" -t írod, akkor a w (work) regiszterben keletkezik az eredmény. Ha nem létező ram rekeszre, vagy olyan FSR-re hajtod végre, melynek vannak csak olvasható bitjei, azokat nem tudod módosítani. További probléma lehet, ha valamelyik port regiszterével végzed a műveletet... A C státus bitet lépteti be a regiszterbe, a kilépő bit a C-be kerül....

Szia

Szia!

Olvass bele a Propeller Clock vagy a Wand Clock topikba, tettem fel olyan forrást, amiben ciklikus bufferrel, megszakítással kezelt soros adás - vétel rutinok vannak.

Portbitek irányának beállítása típusok között eltér, az adatlapban találsz leírást.
Az adás - vétel előtt az UART egységet be kell állítani. Először a Baud-rate értékének megfelelően be kell állítani az osztót (ld. adatlap leírását - itt is vannak eltérések), ezután a vevőt (esetleg a folyamatos vételt) kell engedélyezni. Az adót engedélyezhetjük, de ha nincs elküldendő karakter, a megszakítás kérését tiltsuk le (csak akkor engedélyezzük, ha van mit adni, ha elfogyott ismét tiltsuk le).
Az adó és vevő státuszát a megszakítási ok (PIR..) regiszterben találod, a karakter beírásával az adó, a karakter kiolvasásával a vevő megszakításkérése automatikusan törlődik. Programozott kezelésnél is ezeket a biteket kell használni. Az elküldendő karakter kódját a TXREG-be kell írni, a vettet az RCREG-ből lehet kiolvasni.

Szia

F az File-t jelent az adatlapban, nem Field-et. Csak hogy ne rossz néven keresse ezután...

Igazából nem akartam utánanézni. De próbálkozok vele már mióta de sehogy se akar összejönni a dolog. Ha bemásolom a kódot akkor esetleg meg tudjátok nézni, hogy van-e benne valami nagy gond? Meg az még a problémám, hogy egy 5x5-ös led mátrixon akarom a két szélén 2-2 "pixelt" mozgatni fel-le. Egy pong-ot akartam rá írni, de már itt elakadtam. Főleg az a baj, hogyha működne is a bitforgatás akkor is egy port 8 bites és ez csak 5 lednyi... Szóval ha elmenne a szélére akkor nem a másik oldalán kezdené hanem "lelógna" és az utolsó három forgatásnál mi nem látnánk semmit... Sok baj van ezzel... Tudtok valami okosat?

Pedig jobb lenne, ha magad próbálnál utánanézni először az ilyesminek.



Az épp lelógó bitet át kell másolni a másik szélre minden forgatás után.

Az igaz, hogy nekem kéne... Ezt belátom... Csak nekem az adatlap 70%-a még kínai Átmásolni, hogy lehet bitet? Megnézi, hogy van-e azon a helyen 1-es és ha igen akkor átírja a másik oldalra?

Hali!

Köszi!

Ezeket elolvasom. Meg itt írtál még pár dolgot amiről nem tudtam hogy létezik, annak is utána nézek

Üdv

Úgy. Pl. először nullázod a másik oldali bitet, hogy biztosan nulla legyen, majd megnézed, hogy egyes áll-e a kiforgatott helyén, ha igen, akkor a másik oldalra egyest írsz. Ha nem egyes a kiforgatott bit, akkor meg marad a nulla a másik oldalon.

Rendben. Köszönöm a segítséget. Szerintem még rászorulok párszor... De el kéne kezdeni használni az adatlapot. Megpróbálom értelmezni, hátha megértem. Jóéjt!

Sziasztok!

Mostanában elkezdtek érdekelni a PIC-ek, úgyhogy arra a döntésre jutottam, hogy közelebbről is megismerkedek vele, viszont néhány dolog nem tiszta, ezekben kérném a segítségeteket.

1. Beszerzés
A PIC16F877-ra esett a választásom, viszont az árlistában elég sokféle van ebből, különböző rövidítésekkel a végén. Nekem melyik lenne a legideálisabb?

2. Égető
Egy Acer Aspire One laptopom van (1,7 GHz, 1024 MB RAM, Windows 7), amin csak USB port van. Remélem nincs hardveres vagy szoftveres probléma, és tudok ezen PIC-eket programozni. Tudtok ajánlani USB-s égetőhöz kapcsolási rajzot, illetve programot amely nekem ideális lenne a fenti PIC-hez? Mennyibe kerül kb a megépítése?

3. Tápfeszültség
Mivel tudom megoldani a PIC tápellátását? Van itthon ilyen 3 és 12 volt között állítható kis falba dugható dolog, valamilyen kapcsolással megoldható, hogy alkalmas legyen a PIC tápellátására?

4. Honnan tudok dugdosós próbapanelt beszerezni?

Előre is köszönök minden segítséget!

1. A Pdip esetén a hagyományos, "lábak 2 sorban" kapod. Ami S-sel kezdődik az smd.
2. Szilva féle pickit2 klónt javaslom.
3. Nincs rá szükség az égetőhöz. Kísérletezéshez egy 7805-tel okés.
4. Hestore.hu Bővebben: Link

Elavult típus, a gyártó is a PIC16F887-et ajánlja helyette. Mellesleg a 887 árban is sokkal kedvezőbb.

Ha a 40 lábú PDIP tokozás kell, akkor -I/P vagy -E/P, ha pedig 44 lábú felületszerelt,akkor -I/PT vagy -E/PT (I=industrial, E=extended temperature range).

A 16F877 a -04 utótaga 4 MHz-es kivitelre utal, az A jelzés pedig "fejlettebb" kiadást jelöl, ami néhány araméterében eltérhet a betűjelzés nélküli típustól.

A kérdéseidet látva, egy PICkit2 Debug express beszerzése is megfontolandó! Ebben benne van a PICkit2 programozó, amelyet nyomkövetésre, logikai analizátorként és UART kommunikációs eszközként is használhatsz (később akár a PIC18 és PIC24-es mikrovezérlőkhöz is...), van mellé egy megépített PIC16F887 demópanel is.

A fali dugasztápok után tenni kell egy feszültségstabilizárort (7805), mert terheletlenül a beállított névleges feszültségnél jóval nagyobb feszültséget adnak ki, amivel a PIC tönkretehető!

Szia!

1: A 16F887 többet tud és olcsóbb... Egy kivétel a tokozásnál a 16F887 I/SP keskeny (7.5 mm) dip tok.
2: Olyan PicKit2 klón, ami az égetendő kontroller tápfeszültségét állítja.

Szia

Tudtommal a 16F887 normál 40 lábú DIP tokban lakik, sem a Microchip-nél, sem a Chipcad-nél nem látok /SP tokozásút belőle. A család 28 lábú tagjai természetesen /SP tokban vannak, például ilyen a 16F886, amiben minden megvan, ami a 16F887-ben is, csak kevesebb I/O lába van.