Szívesen "leselkednék" a hátad mögül!
Csak egy gondolat: a programból, és a "gyári" rajzokból nem lehet valahogy visszakövetkeztetni a geometriai adatokra? Akár csak kontroll céllal?

Ahogy Skorpy írta sajnos az első két forgásponthoz csak akkor lehet hozzáférni ha szétszedésre kerül az eszköz. De majd megpróbálom tolómérővel valahogy megmérni.

Én az editor alapján próbáltam az X,Y koordinátákat kitalálni. De te tovább jutottál a megoldást illetőleg.

Képen jobb oldalt alul, narancs színű nyíllal jelölt rész kiírja az adatokat ahogy mozgatva van az egér.
Piros keret pedig a rajzolható terület határát jelenti, erre figyelni kell a pmd fájl készítésekor. Ez segíthet is a szögek megállapításánál mert az X,Y pont nem mutathat túl a rajzolható területen.

Fogadjuk el a méreteket, ne küzdjetek tovább a méregetéssel. A lényeg, hogy körök metszéspontjainak kiszámítására "redukálom" a feladatot, s ennek a matekját adom oda a powershell szkriptemnek. Hetek kérdése és megosztom veletek a szkriptet, ami a PMD-ből rajzol, s utána nekilátok a fordított problematikának, azaz a koordinátából karállás kitalálásának. Ha az is kész, akkor lehet gondolkozni arról, hogy miből és hogyan állítom elő a bemenő képet, amit PMD fájlként tudok majd menteni.

Csak hogy "piszkáljam a bajszunkat"!
A következő feladat lehet :

Szia! Csak erdeklödöm, sikerült-e valamiben előre lépni? Konkrétan most az érdekelne, honnan lehetne a legegyszerűbb módon egy egy új rajzot betenni programba. Elsőre a hang nem is érdekes, csak egy új figura rajzolása lépésenként.
Talán ez egyszerűsít a feladaton, mégis fenntartja az érdeklődést.

Thx!

Szia!

Nem volt időm foglalkozni vele, félretettem a projektet. A toll helyzetéből kiszámolni a karok szögelfordulását dologra van ötletem, amit magad is kipróbálhatsz. Gyakorlatilag ha megvan a toll pozíciója, akkor onnan kell rajzolni egy kört, ami pont karhosszúságú. Majd ezt a kört el kell metszeni mindkét motorból kiindulva egy-egy karhosszúságú körrel. Így kapunk négy pontot. Egész pontosan két pár pontot kapunk, ami a csuklópontok lehetséges pozícióját mutatja meg. Ezek közül ki kell választani az egymástól legtávolabb lévő pontokat, azok lesznek a valóságban legjobb pozícióban lévő csuklópontok. Ezekből a csuklópontokból lehet utána meghatározni a karok szögelfordulását, s azt kell beleírni majd a fájlba.
A nehézséget viszont az jelenti, hogy egy rajzból hogyan határozod meg azokat a pontokat, amelyekre mindezt a számolást végig kell játszani. Erre is van gondolatom, de ez már tényleg nehezebbnek tűnik. Ha fekete-fehér rajzból indulunk ki, ami raszterképen van, akkor szimplán meg kell próbálni azt a módszert, hogy szomszédsági alapon végigmegyek pixelenként a pontokon, s ahol elfogy a láncolat, ott végződtetem az egyik PMD fájlt, majd következőnek egy másik pontnál indítok és ezt addig ismétlem, míg van olyan pont, amit még nem érintett a feldolgozás. Én még talán ezt tartanám a legjobban kivitelezhetőnek, amiből ki tudja mi sül ki Pl. a korábban mellékelt snoopy képet is biztosan finomítani kellene utána, s utómunkával kézzel javítgatni, illetve a bemeneti képet is úgy előkészíteni, hogy használható legyen. Könnyen lehet, hogy ezzel a módszerrel először csontvázasítani kell a képet (hogy a vonalak mind csak egy pixel szélesek legyenek), de akkor meg a besatírozott területtel kell még valamit kezdeni.
Másik kiindulási alap, ha a bemenet egy vektorkép. Na ekkor sincs egyszerű dolgunk, mert ekkor meg azt kell megpróbálni, hogy a jól előkészített bemeneti vektoros állományt kell úgy feldolgozni, hogy jó legyen. Ez mondjuk egy egyenes esetében még triviális is lehet, mert kezdőpont meg végpont, mindkettőhöz kiszámolom a szögeket, s rábízom a robotra, hogy milyen ütemben jut el egyik pontból a másikba. Na de mi van akkor, ha az egyik kar mondjuk fél másodperc alatt eljutott a kiindulási állapotból a végére, a másik meg még egy-két másodpercen keresztül jár, míg eljut oda? Nem vagyok biztos benne, hogy akkor egyenes sikerül húznia, s elég nagy távon akár szép görbék is kijöhetnek Szóval ekkor a vektoros ábrát először fel kell bontani apró pontok halmazára, amit végig kell járni, s arra számolgatni. A satírozás megint a csuda se tudja hogyan menne jól vele. Összefoglalva - szerintem egyszerűbb sima raszterképből kiindulni, de azt jól kell feldolgozni!

Na ezt még számomra is elég érthetően fogalmaztad meg, gratula érte!
Persze ez nem azt jelenti, hogy meg is tudom csinálni, de legalább érteni vélem a gondolatmenetedet.
Pár megjegyzés, hogy egyszerűbb legyen a feladat:
(Ha jól értem a felvetett problémát. Illetve, neked nincs robotod, nem látod hogyan működik.)

Igen csak egy színnel rajzol.


Ilyen probléma nincs. A két kar fizikailag össze van kötve ott, ahol az írószert tartja. Csak együtt
tud eljutni mindkét kar, minden pontba.

Szerintem meglepően pontosan rajzolja a vonalakat. Az egyenesek valóban azok, az önmagába visszatérő alakzatok eleje és vége mindig pontos.
Szóval, akármilyen elven is működik, jó minőségben teszi.

Valódi satírozás szerintem egyik rajzon sincs, csak néhány kontúrt kihangsúlyozó vonal, vagy alakzat. Néha nagyon picik, de ezek is pontosak.

Remélem egyszerűsítettem valamit a problémákon.

Semmit nem egyszerűsödött a probléma Hogy jobban értsd mire gondoltam a két kar különböző idejéről... Elkezded az egyik kart mozgatni, az ugye úgy megy, hogy forog a motor. Ekkor a toll mozog valamerre, mert hozzá van rögzítve. A másik kar még meg se mozdult, de ettől még egy ív már keletkezett. Ha túl nagy ugrópontot adunk meg, vajon akkor hogyan viselkedhet, ez itt a kérdés. Ugyanis ha teszemazt mindig egyforma tempóban forgatja a két motort, akkor ugye az egyik már eljutott a neki kijelölt helyre, a másik meg még nem. Ha időben egyenletesen osztja el, akkor nincs ilyen gond. Ez vezérlési kérdés...

Mondjuk ha egy almarajzot beszkennelnél elég nagy felbontásban (600dpi talán elég), akkor lehet, hogy látszódnának a pontok közti átmeneti szakaszkák. Persze hozzá kell tenni, hogy az alma programja (ahogy a többi gyári is), piszok finom felbontásban tartalmazza a rajzot, közel vannak egymáshoz képest a szögelfordulások, alig mozog két adatcsomag között.

Érdekelne, hogy fogadta a gyerek Quincy-t? Mennyire érdekli, tartós-e az érdeklődés?
Hogy bírja a mechanika a használatot?
Nálunk most lesz aktuális az első próba:

Kösz!

Még nem kapta meg. Szept. 03. a szülinapja. Ha majd lesz tapasztalatom megírom. De kíváncsian várom, nálatok hogy alakulnak majd a dolgok : )

A python programokat közben sikerült éltre keltenem. Szépen rajzol is. Működnek vele az eredeti és az anykey által készített teszt fájlok is. Mozgás felbontása ahogy bbb is mondta nagyon kicsi (képeken Shell ablak) jó sok szám van van a tizedestörtben (pl: 152.90000000000012 változik 152.80000000000013-ra). Gondolom ezért nem is lehet probléma karok sebességbeli különbsége, olyannyira kicsi az elmozdulás két pozíció között hogy nincs módja sietni, vagy késni. Addig úgyse lép tovább míg mind a kettő kar meg nem tette a számára előírt piciny mozgását.
Quincy működése közben, még álló helyzetben is remegteti a karjait. Gondolom van benne valamiféle visszacsatolás a karok pozíciójának érzékelésére. Ez is segítheti hogy ne rajzoljon nem kívánt íveket.

A createTestPMD létre tudja hozni a PMD fájlt ha megkapja a fent említett koordinációs adatokat. Szükséges adatokat a coordcalc.py-al létre lehet hozni pontonként megadva toll helyzetét, így ha valaki elég fanatikus bármit megtud rajzoltatni Quincy-vel.

Többféle elképzelésem van a koordináta pontok felvételére. Valami egyszerű rajz program, és egérrel rajzolva a képernyőre lehetne megkapni az adatokat. Lehetne ezt úgyis bővíteni hogy egy kép fölött, pl. Snoopy kontúrjain van húzva az egér, így valójában nem rajzolunk semmit, csak az adatokat visszük be egy fájlba.
Vagy van automatizált módszer, bbb által már említett kép feldolgozás. De az sem egyszerűbb.
Mondjuk a méretarányokra figyelni kell, hogy ne legyen nagyobb a kép mint a Quincy rajzolási felülete. És az sem árt ha nem egyszerre, folyamatosan rajzol Quincy hanem fel van darabolva a mozgás, hogy a gyerek is követni tudja a rajzot. Beszéd miatt is érdemes több részre bontani a rajzot.

Nálunk megtörtént az "ünnepélyes átadás-átvétel".
Várakozásomnak megfelelően örül neki a gyerkőc.
Kicsit "beszélgetőtársként" fogadta hasonlóan a plüssökhöz, akikkel nálunk rendszeresen kommunikál, ha egyedül van.
A rajzolási funkció jól működik, lépésenként odafigyelve követi a figurák rajzolását.
A betűk leírása valamiért már nem érdekli. (Egyelőre nem tudom miért. Nem olvasási problémáról van szó, mivel hiba nélkül olvassa be a betűket. 6 éves, még nem jár iskolába, de magától tanulta meg az olvasást és a betűk leírását is, ha nem is szabályosan, de kis hibával.)
A számolós feladatok sem okoznak problémát, ennél más sokkal jobban számol.

Problémás viszont a betűkártyák előkeresése a kártyatömegből. Szerintem ez lehet a "megunási pont". Már kitaláltam erre egy megoldást, majd beszámolok róla, ha beválik.

Egyelőre még csak magyar nyelven használjuk. Szerintem megvárom, amíg megunja a rajzok többségét, majd utána váltok.
Most elutazás miatt (táborok, stb.) pár hét "akciószünet" van. Ez miatt még nem túl sokat játszott vele.
Mi itt tartunk.
Folyt. köv.

Nálunk is megtörtént. Vártam egy hónapot hogy lássam az eredményt. Első napokban még lelkesen vette le a polcról, aztán egyre kevesebbszer vette elő. Ma már elő sem veszi. Mint kiderült az volt a baja hogy Quincy csak beszél, de nem figyel arra ha hozzá beszélnek, A kártyák mutogatása helyett is mondta a betűket a lányom, és nekem kellett kikeresni őket. Igaz még csak elsős, nem ismeri őket írottan, csak kiejtve.
Szóval nálunk az a helyzet hogy a mai kor követelményeihez (gyerek igényeihez) nem elég okos Quincy, vagy mindent tudjon, vagy semmit se beszéljen.
Babáival is azokkal szeret játszani amik nem zenélnek, énekelnek, beszélnek.

Már vártam a híreidet! Igen, van különbség az érdeklődés intenzitásában. Nálunk, a gyerek (kisfiú) helyi sajátosságok miatt, nem állandóan fér Quincyhez, de amikor lehetősége van, csaknem mindig előveszi. A rajzolást ügyesen utánozgatja, a betűket is aktívan mutogatja. Talán az lehet a különbség egyik oka, hogy már szinte tökéletesen ismeri a betűket. Ő is elsős, de "saját szorgalomból" már az iskola előtt megtanult olvasni magától. Persze ez nem jelent semmit. A gyerekek fejlődésében az ideiglenes különbség természetes. Valószínűleg már itt is számít a gondolkodásban a nemek közti különbség is.
Nálunk, mint vártam, a problémát a betűk unalmas keresgélése jelenti. Rendet még nem tud tartani közöttük, és a keresgélésbe hamar belefárad.
Erre azt újítottam, hogy a betűket, és mellettük a QR kódot együtt kinyomtatva szalagokra vágva, lapozhatóan összetűztem ABC sorrendbe. Így hamarabb megtalálja a keresett betűt, közben tanulja az ABC-t is.
Még egy előnyt látok. Amióta Quincyvel elkezdett rajzolni, azóta egyre többet rajzol más dolgokat is, ami érdekli, és a rajzok egyre jobbak. Legalább is én látok összefüggést.

A fentieken túl, még nem látom a megunás jeleit, ezért még mindig magyarul beszélünk.
Az eddig nem merült fel, hogy Quincy rajzoljon valami mást is.

További sok sikert, és kösz az infókat!