Rádió frekvenciás zavart növelő BPL technológia ellen lehet tiltakozni még pár napig.
Lényegében a meglévő eszköz rendszerek és további fejlesztések zavarnívójának az értékét növelnék meg.
Ha ezt keresztül viszik akkor sajnos nem csak ott hanem mindenütt elfog terjedni ez a technológia.
Ezzel teljesen lehetetlenné teszik a teljes hoszzú , közép és rövidhullámú rádiózást. .

Ezen a weblapon lehet csatlakozni a petícióhoz:
tiltakozási lehetőség oldala
Van hozzá google-s webfordító a jobb oldali utolsó felső menüpontban.

Zavar az van és csak szaporodik.
Tegnap "Szombaton" bekapcsolva a rádiót feltűnt egy nagy szinttel jelen lévő vírnyogó valami ami 20 KHz-enként volt jelen S9+++ szinttel. Majd délután fele már a vírnyogás nem volt rajta csak egy sistergő fehér zaj. Sajnos ez ma is jelen volt, amitől igen nehezen lehet hallani a gyenge jelek pedig bele vesznek. Mondjuk ez nekem lokál QRM mert valami eszköz beüzemelésére gyanakszok. Megnézem a linken amit küldtél Vili!
Üdv. Gábor

Megint szóba jött a kis gyakorló vevő VFO elkészítése behangolás stb. Össze dobtam egy mini szignál generátort egy 3579KHz-s piezo rezonátorral, amit kissé hangolhatóvá tettem soros L-C tagokkal. Akár úgy be lehet állítani, hogy pl. 3500-3600KHz-t átfogjon. Kapcsolási rajz még nincs róla az-az bármilyen kristály oszcillátor megfelel pl. amiket BFO-nak szoktunk alkalmazni. A tranzisztorok egyszerű zsebrádióból kiszedett C1815 jelzésú NPN típusok.

Rendben !
A HE-t olvasó közönségéből többeket érinteni fog ez a zavar.
Ami jelenleg itthon kevésbé érezhető , 1 2 helyen használatos belső LAN hosszabító dobozkáktól eltekintve.De másutt már sokkal rosszabb a helyzet.
Szeretnétek itt is hasonló RFI, BCI zavarokat?
Akkor legyen így és nem szóltam semmit ... lehet törölgetni !
Néhány HE-s topicba sem linkelhetek át HE-s topicra vonatkozó linket?

Igen ez egy máshova utaló téma, de sajnos minden rádiózást kedvelő vagy művelő egyént érint. Nekem meg Szombat óta ez a virnyogás és ezt körül vevő erős fehér zaj zavar keseríti a vételemet. Átfogja az egész Rövid Hullámú tartományt 20 KHz-enként van jelen , a felvételen ez hallható ahogyan ráállítom a rádiót. Rövid felvétellel illusztrálom a zavar jellegét.

Ha bele mersz nyúlkálni a már a 817be érdemes lenne a benem rakott szűrők környékére 1 kis vendég panelen kf frekire készített tayloe detectort építeni.
A kimenetét hangkártyára vezetve és SDR progival meglesheted a KF spectrum 1 részét is.
Elég lenne 1 minimalista zetasdr-t összerakni, lessé rá itten sdr topic.
1 kvarc 1,8432 MHz 1 dual flip-flop 74hc4052 ne5532 ...
sdrtopic

Nálunk a városban is volt egy hasonló "zajgenerátor" ! Mondjuk az a 2 métert zavarta rendesen. Egyszerűen építettem egy 500KHz-es oszcit és ezt kevertem rá az antenna jelre. Az oszci szintjét szabályozni lehetett. A kimenetét egy C168 antenna benemetére tettem és a zavaró jel +500KHz lehetett hallgatni. Ezáltal a jelforrás közelében nem fuldoklott a C168, az oszci jelszintjével lehetett az "érzékenységet" változtatni. Az antenna egy HB9CV volt. Gyönyörűen kimértem a zavaró pontot és az üzemeltetőt értesítve "együttműködtünk" a békesség kedvéért.
A zajgenerátor egy gerjedő (melegedő) kábelTV erősítő volt....

A hangfelvétel alapján szerintem nem lehet megmondani hogy mi okozhatja, de rengeteg háztartásban megtalálható gép képes ilyet produkálni! Volt nekem is a kezdetekben olyan számítógépem (PC) ami hasonló tüneteket produkált az RH sávokon. De mióta a Tisza partra járok kitelepülni, ahol konnektor 5Km-re van, olyan csendesek a sávok hogy hihetetlen!

Egyébként a zavarbejelentésnek van hivatalos módja is, az NMHH területi kirendeltségeinél. Az ilyen "partizán" megoldásoknak lehet kellemetlen következménye is, jobb az ilyet a hatóságokra bízni.
A hangfelvétel alapján szinte biztos, hogy nem kapcsolóüzemű tápegység.

A CB-s valóban feljelentget.... A rádióamatőr pedig egy kis időt szán rá és békésen 3. fél pláne egy hatóság bevonása nélkül kéri a probléma megszüntetését! Ami sok esetben a "vétkes" szemében is sokkal pozitívabb fényt vet egy társaságra, akivel esetenként együtt is működik. Sőt, megköszöni az észrevételt.
Szóval ki melyik utat választja, de mindig humánusabb a szép szó, nem pedig a hatóság.

A CB -s hiába jelentget. Semmi nem történik, harmadrendű szolgálat, semilyen más szolgálattól nem élvez zavarvédelmet.
Mit teszel, ha "elhajtanak" és nem is finoman. (volt rá példa nem egy) Ha mosolyogva megegyeztek, és nem történik semmi. Ezer variáció előfordult már.

Boldog(??) tulajdonosa lettem egy Yeasu FT 200 adó-vevőnek. Ez azonos a Sommerkamp FT 250 rövidhullámú adó-vevővel. Egykor ebből sok példány szolgált a rádióklubokban.
Ehhez a készülékhez tápegység nem lévén, csinálni kell egyet. Több forrásból megszereztem a kapcsolási rajzát, az eredetit és az MHSZ által fejlesztettét is. Mindegyiknek közös jellemzője, hogy a transzformátorát nem lehet helyesen reprodukálni (legalábbis én nem tudom!), mert a tekercsekhez sehol nincs feltüntetve, hogy mekkora áramot kéne leadnia az adott feszültségen. Enélkül a trafó számítása is kétséges. Vagy alul vagy felülméretezett lesz.
Szívesen venném, ha valaki ebben tudna nekem segíteni. Előre is köszönöm!
TZsolt

Nem lesz egyszerű tápegységet készítened hozzá, de nem lehetetlen. Én úgy tudom, hogy kb. 50 - 60 W leadására képes, de lehet, hogy 100 W is lehet. Mindenesetre ehhez a teljesítményhez kell méretezned a trafót, olyan 12 V 20 - 25 A leadására képesnek kell lennie. Ez olyan 2 - 300 W (V/A) -es trafót jelent.
A többit a Rádióamatőrök topikjában beszéljük meg.

A Rig 100 W leadására képes.
RX: 12.5 A @ 12 VDC
TX: 15-27 A @ 12 VDC

Bővebben: Link

Bővebben: Link

Sziasztok! kísérletezek ferrit gyűrűkkel és és egyéb tekercsekkel. Az lenne a kérdésem, hogy van oprimális kapacitás induktivitás arány? Tehát pl. 7 megára azonos mag mellett (AMIDON 2 es anyag) 1 uH és a hozzá valő kapacitás, vagy 2 uH és a h. v.kapacitás mindig 7 Megás rezonanciát ad, de nem látom melyik arány a legjobb. Sok rádió kapcsolást megnéztem, de a sávszűrők eléggé mások. Wobbler van nálam. Köszönöm előre is!

Az LC arány összefüggésben van a Q -val. Nem jut eszembe pontosan a képlet, de keress rá szerintem.

Olvasni, értelmezni tudni kell(-ene) !
"üzemeltetőt értesítve "együttműködtünk" a békesség kedvéért."
Mert hogy nem hajtottak el és nem voltak ellenségesek.
Látom szeretsz kötekedni, hát csak rajta!

Nem akarok én kötekedni, felőlem úgy teszel, ahogy akarsz. A hatóság sem puskával megy zavart keresni, hanem műszerrel, meg tudással. Mondhatnám, szerencséd volt, mert segítettél kideríteni egy hibás eszközt. De lehetett volna másképp is, hidd el. Elhajtanak, hogy mi közöd hozzá, sőt még örülnek is némelyek, hogy valakit bosszanthatnak. Hidd el, ilyen van több.

Szia! Nagyjából nekem is ez a véleményem. Ezt megerősítendő, van egy E I magos, 630 VA-es trafó vasmagcsomagom. Ennek fele -becslésem szerint- elég lesz. (az eredeti pakettvastagság fele!) Csévetestet úgyis kell hozzá készítenem. A kétségeim az anódáramok és az előfeszültségekkel kapcsolatban maradtak. A fűtéseket a kapcsolási rajz alapján még csak ki lehet számítani, de az anódáramok mind beállítás és üzemmód függőek.
Egyébként megyek a Rádióamatőrök topikjába... Köszi: TZsolt

Szia! A rajz nekem is megvan, a másik link szerinti nem, köszönöm mindkettőt. Ami nekem gondot okoz "pucuka"-nak megírtakon kívül, hogy az én tudásom szerint egyedül a csövek fűtését biztosító tekercs számítása (talán) egyértelmű, az összes többi csak becsülhető. Katalógus adatok alapján talán számítható valami, de erősen beállításfüggő az anódáram és az előfeszültségek (talán ez utóbbi legkevésbé). A csövek fűtésénél az összes csövet állandóan fűteni kell, mert közvetett fűtés esetén a katód hőtehetetlensége nem engedi meg az adás/vételi ciklusokban a fűtés ki/be kapcsolgatását. Hideg csövekre adott anódfeszültség esetén a csövek emissziója károsodik stb, stb...
Tehát a probléma továbbra is az asztalon hever...
Köszönettel: TZsolt

Az lehet, de mindenki saját magából indul ki! És azonnal nem kell mindig a legrosszabbra gondolni. Azonkívül a dolog megközelítése és a fellépés sokat számít. Ha egyből a magas cé-n kezdi valaki akkor a Te általad leírtak valószínűsíthetőek. De nem mindenki így közelíti meg a dolgokat mint ahogy te írod....

Ezt az írást "pucuka" javaslatára "Kezdők" oldaláról ide megismétlem:
Boldog(??) tulajdonosa lettem egy Yeasu FT 200 adó-vevőnek. Ez azonos a Sommerkamp FT 250 rövidhullámú adó-vevővel. Egykor ebből sok példány szolgált a rádióklubokban.
Ehhez a készülékhez tápegység nem lévén, csinálni kell egyet. Több forrásból megszereztem a kapcsolási rajzát, az eredetit és az MHSZ által fejlesztettét is. Mindegyiknek közös jellemzője, hogy a transzformátorát nem lehet helyesen reprodukálni (legalábbis én nem tudom!), mert a tekercsekhez sehol nincs feltüntetve, hogy mekkora áramot kéne leadnia az adott feszültségen. Enélkül a trafó számítása is kétséges. Vagy alul vagy felülméretezett lesz.
Szívesen venném, ha valaki ebben tudna nekem segíteni. Előre is köszönöm!
TZsolt

A feszültségeket ki tudod olvasni az user manuál -ból. A fűtés köri áram, és a 600 V os rész árama is benne van. Az általános adatokban 240 W teljesítményfelvétel szerepel. Ebből következik, hogy már egy 300 W -os trafóra is elkészítheted. A -150 V hoz nem kell nagy áram, mert az csak a rácsok előfeszítéséhez kell. A problémát az okozza, hogy mennyi a +300 V, és a + 150 V -os tápok árama. Erre kéne valami adatot szerezned, bár ha jóval nagyobb a trafód ami van, akkor a 240 W felvett teljesítményből kivonod az ismert teljesítményeket, a maradékot megfelezve kiszámolhatod a felvett áramokat. Ezek ismeretében meghatározhatod a huzalvastagságokat, a feszültség áttételekből és a vaskeresztmetszetből a voltonkénti menetszámokat. Mivel jóval nagyobb a trafód mint kellene, a szükséges menetszámok nagy valószínűség szerint rá fog férni.
Én így csinálnám.

A régi REKI-ben dolgozott egy rádióamatőr, aki becsukott szemmel ismeri at FT250-et mert majdnem mindegyiket javította már. Próbáld meg elérni telefonon vagy e-mail-ben. Ő pontos adatokat tud, mindenféle számítások nélkül. Még az is lehet hogy van Neki egy komplett trafója vagy tápegysége!
Soket Róbert a neve (HA5NP) weboldala: http://www.pannondxc.hu/guest/ha5np/ha5np.pdf

Sok sikert!

Sziasztok,

Ebben a topikban új vagyok, bár a rádiókhoz azért volt némi közöm még régebben. A minap kaptam egy pár Yaesu FTH-7010 rádiót amit szimplex ipari rárdiónak használtak. Most szeretném legalább az egyiket felprogramozni a 70 centis amatőr átjátszók frekijeire. Kábelem és programom van, de szeretnék többet tudni magáról a rádióról. Ha valkinek lenne használati utasítása hozzá, megköszönném. Amit a neten tudtam meg, az édeskevés.

Kimazsoláztam a programozó progiját is. Elméletileg én választhatom meg hogy mekkora lépésekben lehessen hangolni a frekiket benne, de tapasztalataim alapján csak 20Khz -es szeparáció működik jól, azaz ha csak 10 khz-el hangolom odébb az egyik csatornát, akkor még érthetően vehető a szomszéd csatornán is (maradva a szimplex frekiken, pl. 458,550 és 458,560 Mhz simán áthallatszik). Ez mitől lehet, illetve honnan tudom meg, hogy a PLL mekkora ugrásokra képes ?

Mit jelentenek a rádió alján bepontozott kis négyzetek ? Az enyém D és 20khz (ez lenne a PLL?), de a programját csak 5 khz és 12.5 khz közötti lépésekre lehet állítani.

Az egy dolog, hogy a rádió milyen lépésekben tudja a vételi frekvenciát beállítani, az meg egy másik, hogy a vevőnek mekkora a sávszélessége. A tied 20 kHz -es, ami a 20 kHz -es csatorna osztású hálózatokban használható. Ehhez tartoznak az adó, és vevő beállítások is.
Ha pl 10 kHz -es osztású hálózatban használod, akkor az adónál a löketet kell csökkenteni, mert különben a szomszéd csatornákban zavarokat okoz, és a vevőben sávszélességet kellene csökkenteni, hogy ne zavarja a szomszéd csatornában a forgalom. Ezt legtöbbször nem lehet elvégezni, mert a szűrő készletet nem szokták átkapcsolhatóvá tenni. A legtöbbször erre nincs is szükség, mert ritkán fordul elő, hogy egy azonos területen szomszéd csatornán két, nagyforgalmú hálózat üzemeljen. Ezt minimális hálózattervezési tudással is el lehet kerülni. (amatőr átjátszó hálózat frekvencia kiosztása)
Az adók max löketének állítására viszont ügyelni kell, ezt azonban a jobb készülékek automatikusan, elektronikus úton elintézik.

Köszönöm,
bár ezt tudom. Amit nem tudok, hogy a rádiómat hogyan tudom állítgatni, azaz hogy mit jelentenek az alján bepöttyözött értékek és hogy tudom (ha tudom) változtatni őket. Illetve most már kezd tisztulni a kép, hogy mi mit jelent és mit mivel állíthatok.
Ezek alapján a 20khz a vevő sávszélességét jelenti, a 12.5-5khz pedig a PLL hangolási lépései, viszont ezek nincsenek összekötve. Valószínű, hogy a löketet is automatikusan állítja, mert ezt sehol nem láttam a programban. Ezért ez a példány nem lesz jó amatőr rádiónak, mivel a 70 cmes sávban nem engedélyezett a 20khzes sávszélesség (kivétel 433.600-434.000). Hogy mégis miért használják sokan PMR446-ra ezeket, azt most itt ne firtassuk

Az amatőr sávokban gyakorlatilag semilyen műszaki paraméter nincs engedélyhez kötve, kivéve a maximális teljesítmény, és az üzemmód, amit maga az amatőr engedélyed, és annak fokozata határoz meg. A vevő sávszélesség nem megfelelőségéből adódó kellemetlenségek csak téged terhelnek, rajtad kívül senkit nem érdekelnek. A löket az más kérdés, mert ennek nem megfelelőségével másoknak okozhatsz kellemetlenséget.

Félreértettél, bár valóban pongyolán fogalmaztam. Arra gondolok, hogy ha a löketet automatikusan állítja a vevő sávszélességéhez, akkor nem szabályos mert túl nagy löket tartozik az adott sávszélességhez. Az ajánlott max. sávszélességet (löketet) pedig pl. itt a legfelső a táblázat tartalmazza.

A sávszélesség nem azonos a lökettel. A táblázat az egyes sávrészekben elfoglalható sávszélességet adja meg, a modulációs módnak megfelelően ebből kell kiszámolni a modulációs mélységet. Erre vannak tapasztalati számítási módszerek, pl. fázismoduláció esetén B = 2 Bmod + 2 löket + 2 vivő frekvencia eltérés. Ennek mindnek bele kell férni egy csatorna sávszélességébe. A löketet könnyű állítani elektronikus úton programozással, csak a modulátor erősítő erősítését, és a löketkorlátozás szintjét kell állítani. Ugyanakkor a vevő sávszélességét a szűrőkészlet cserélésével lehet csak állítani. (tisztességes több adásmód vételére alkalmas készülékek ezt tudják is, de az ilyen olcsó kézi készülékek nem)

Értelek, de fenntartom, hogy ha ez a készülék 20 khzes sávszélességre van felszerszámozva akkor a hozzá tartozó vagy tartozható löketek (amit kiszámolhatunk) nem alkalmazhatóak etikusan egy 12 khzre méretezett sávban. Mégpedig azért, mert nem tudom állítani a max. löketet és fogalmam sincs mekkora az valójában ezért a rádió akár a szomszédos csatornákra is át tud sugározni. Ha tudnám, hogy csak a vevő sávszéle túl nagy, akkor nyilván nem érdekelne a dolog.
Hogy a valóságban mekkora az adás sávszélessége, azt csak úgy tudnám kideríteni, hogy egy ismert rádiónak adnék egy megbeszélt csatornán, aki meghallgatná, vajon a szomszédos csatornákon is hallatszik-e az adásom. Ez kivitelezhetetlen jelenleg: egyrészt a két rádiómból az egyik halott, másrészt ugyanolyanok tehát a másiknak is 20 khz step kell két csatorna között, tehát ugyanúgy viselkedne mint a mostani amiről szó van.

Éppen emiatt kellene nekem egy használati utasítás, hogy tudjam, mit hol és hogyan tudok beállítani benne. Ezeket a rádiókat nem ismerem, és amíg nem vagyok tisztában minden paraméterükkel, addig nem akarom adásra is használni őket. De akár még az is lehet, hogy a steppinggel tudom állítani a max. löketet, nem csak a PLL hangolását.