Ez továbbra sem 486-os processzor 2,8 GB frekvenciával!

Akkor meg tényleg tök mindegy!
A foglalata nagyon hasonló a laptopos megoldásokhoz (mint csavaros zárás- megszorítás), de gyakorlatilag a régi százlábú és 478-as kivitelű.
Elképzelhető, hogy az Apple cég megrendelésére az Intel külön legyártott ilyesmit .
Egy hasonló, de mezei 478-as foglalatú alaplap tán fel se ismerné, merthogy Dual-Core.

Direkt meg fogom nézni, mi a csoda akkor valójában. A gép egyébként 2009-es évjárat.

Az Everest gépelemző ezt írja ki rá:

Alaplap:
CPU típusa Intel Pentium III, 2800 MHz
Alaplap neve Apple Inc. Mac-F227BEC8
Alaplapi lapkakészlet Ismeretlen
Rendszer memória 3052 MB
BIOS típusa Insyde (07/29/05)

Tegyél be róla egy ilyen képet..

Próbáltam, működik mind a mai napig. P2 300MHz IBM Thinkpad 570 128MB SD ram. Delphi7 vígan elfutott rajta, XP sp3 + WiFi. Ezen írtam a diplomamunkám annak idején. XP-vel nem volt sokkal lassabb, mint 98SE-vel, viszont az USB támogatás és a PCMCIA foglalatos CD olvasó miatt jobb volt az XP. Naná, jobb lett volna, ha még több memória, meg még több minden, de akkoriban erre telt, a laptopok nagyon drágák voltak (2003-ban vettem használtan ezt a 98-as gépet). Összehasonlításként mondom, hogy ez a laptop 85000Ft volt használtan, de a legócskább új laptop is 160-180000Ft körül mozgott, s az nem tudott annyival többet, hogy megérje ezt a különbözetet. Egy asztali gép ugyanekkor sokkal jobb paraméterekkel jóval olcsóbb volt (ekkoriban még az AMD K6-2 450MHz Tomato alaplapos asztali gépem volt már DDR memóriával, s az "csak" 90000Ft körül lett összerakva).

Manapság a legolcsóbb laptopot leakasztod két káposzta közül és megkapod 70000Ft körül, ugyan azt a teljesítményt asztali gépben nem kapod meg feleáron, hanem közel azonos lesz a rászánt összeg. Majd ahogy mész feljebb minőségben, teljesítményben, úgy nyílik az olló rendesen...

Szia!
Megnéztem az én gépemet, itt vannak a fotók.

Én ezeddig úgy tudtam, a 486-os (processzor vagy foglalat) még az a "sok kis lyuk a négyszögletes lapon", aminek az oldalán a procit egy fémkarral lehetett rögzíteni.

Az 586-osoknál (az LGA 775-ös foglalat) már nincsenek a procinak lábai, hanem a foglalatban van sok sok kis fémrugó, amelyek a proci érinkező pogácsáihoz érnek. Az egészre a behelyezés után rá kell csukni a felső fém fedelét, majd egy harmadik karral lezárni.
Azok már igazi Dual-Core típusok.

486-os 66 MHz-ig készült, amivel én találkoztam. Bár olvastam 80 MHz-esről, de nem láttam. Ami ez fölött van, az már Pentium. Sokféle foglalatban volt, az LGA775 az már nem is olyan túl régi. Voltak álló, hűtőbordával egybeszerelt változatok is. Slot1

A 486DX4 már volt 100MHz-es, nem csak a pentium vonaltól indult el ez a tempó.

100 MHz-ig ment hivatalosan, nekem még van egy működő DX4-es, picit még turbózni is lehet.

Kösz. Így már én is többet tudok.
Annak idején nálunk ez a lépcső kimaradt.

Szia! 100MHz-es még létezett 486-ból. Lásd a csatolt képen! Mellesleg a kép arról a CNC gépről készült, amin holnap 7-kor kezdek melózni. Még működik!!! A kép akkor készült, mikor tavaly lemerült az "elem" az alaplapon, ami egy régi speckó real-time áramkörben volt: DS12887A+ , de sikerült szerezni bele.
Kemény 16MB RAM és a merevlemez 2,1GB!!! kb 200MB-ot foglal rajta a program!

Pentium 75-ösre emlékszem a '90-es évek közepéről.

Ez az AMD proci sem pentium, hanem 486-os: Am5x86-133 MHZ (Létezett 150 MHz-es is, de azzal én sem találkoztam)
...meg a Cyrix...

Valóban, nálunk is P75-tel indult, majd P90, P100... Ezért hagyhatták ki a magasabb órajelű 486-osokat.

Sziasztok!
Ha már régi és 486.
Nekem egy IBM 360 PE van, még működik.
Ha kihajtom a kijelzőt és úgy összecsukom, majd előkapom a tollat hozzá, már is van egy jó tablet és pen párosom. A tollal beírt szöveget lefordítja gépelt szövegre...
Csak kicsit vastagabb és nehezebb mint egy mostani tabletek, így erősebb kéz kell a tartásához.
Maxra "tuningolt", 16 MB-os memóriakártyával bővítve, Win 95 oprendszerrel, dokkolóval.
Még egy IBM CD PCMCIA kártya kellene hozzá, mert az sajnos nem volt meg hozzá, így a külső CD-t nem tudom csatlakoztatni hozzá, valamint az 1 EUR-ért vett anno 75%-os akku is felújításért kiált már.
Ha már alaplapi elem. Anno a 486-os elején még forrasztani kellett a cserénél (ilyet még én is követtem el). Az elemfoglalat kicsit később jött.
Üdv.

Eleinte elég sokféle volt. 3 cm hosszú Li elem, ami 20 évet simán kibírt, 3 cellás NiCd akku, ami sok év múltán fehér "vattába" öltözött. A pótlás meg 4-es elemtartó háromra szűkítve. Koffer méretű laptopokban meg 3V gombelem hegesztett fülekkel beforrasztva.

Az őskori, szállítható laptopok között volt egy, amit még ma is elfogadnék.
GEA (Great Europe-Asia) gyártmány, amibe egy asztali PC-be való kártyát lehetett beépíteni. Ez egy 286 processzor köré épült.
Másik favoritom a Walcom, ami két független akkut kezelt, amiket menet közben lehetett cserélni, ha a szükség úgy hozta.

Az első munkahelyi gépem az még egy 486-os irodai alapgép volt, valami Intel barnásszürke kerámia-lapos procival. De nagyon lehetett húzni a BIOS-ban, így azt meg is tettem. Hasított a Windows 3.1-sel (majd később a Windows 3.11-gyel).
A kerámia felületre pedig rászereltem egy kis hűtőventilátort, így aztán jobban bírta a kiképzést.
Ráadásul a gépben az alaplapi memóriák még mind olyanok voltak (EDO RAMM), amelyekből kivételesen az sem volt kötelező tétel, hogy csakis párba választva lehet lenniük.
Az egyik volt dorogi kollegám hozott nekem egy 128-as egységet, ami akkoriban eléggé nagy ritkaság volt, de ő valamiért megvette, viszont az ő gépébe már minden párban kellett, így aztán az 1 darabbal nagyon nem tudott mit kezdeni. (Pedig nem volt olcsó)
Amíg nem cserélték ki a gépemet P75-ösre (Windows 95-tel), nagyon szépen eldolgozgattam ezen a kőkorszaki masinán.
A végén már annyit cserélgették - szinte évente - a gépeket, hogy a legvégére, mikor nyugdíjba mentem, akkor nekem volt az osztályon a leges-leggyorsabb gépem. Még a főnökömnek sem volt olyanja!
Ráadásul nem a cégnél megszokott havi 50 GB-os internet-kvótám volt, hanem egyből kivételesen 100!

286-osok között volt olyan, aminél az alján voltak az érintkező-pogácsák. A kép bal oldalán lévő (alulnézetben). Ennek érdekessége, hogy szerepel rajta az AMD (mint gyártó) és az INTEL, mint licensz-tulajdonos.

A jobb oldali pedig egy olyan, aminek az oldalán körben vannak az érintkezők (PLCC).

A Slot1 (a képen éppen egy Celeron van, ami ugye a "normális" Pentium butább változata volt) tulajdonképpen egy hagyományosan tokozott processzort tartalmazott. Még az 1-es lábat jelölő sarok-letörés is látható rajta.

Ezen régi (386-486) számítógépeknek volt egy közös jellemvonásuk. Nem voltak hálózatba kötve. Ethernet csatlakozó sem volt rajtuk. Mindent floppyn cd-n vittünk át egyikről a másikra. De munkahelyen kollégával csináltunk 3 eres villanyvezetékből kábelt rs232 portra amivel dos alatt commanderrel tudtunk egymás közt fileokat másolgatni..

Ez azért érdekes...
Az Am5x86-os az 586-os és nem 486-os...
Ahogyan az AMD-K6-os és az IBM 6x86 pedig 686-os.

A rossznyelvek szerint az Intel azért nevezte el Pentiumnak ( penta = 5 ) és nem hívta 586-osnak, mert amikor az elsőt elkészítették és elvégeztették vele az egyszerű utasítást, hogy a 486-hoz adjon hozzá 100-at a kapott eredmény nem 586 lett. Tény, hogy komoly problémája volt az első Pentiumoknak a lebegőpontos számolással...

De igen, hálózatba voltak kötve. Volt bennük hálózati kártya. El kellett indítani az NCSA-t és lehetett ftp-zni vagy telnet-ezni. Már 286-os gépek esetében is, DOS alatt.

Később, Win3.11-essel (Win for WorkGroup), 386-os gépen meg lehetett csinálni, hogy az egyik gépen elindítottam egy programot, és a másikon használtam.

De igazából már a Spektrumok is alkalmasak voltak arra, hogy hálózatban működjenek együtt (azt hiszem a Schönherz-ben működött is egy ideig...).

Ez amolyan urban legend. A valódi ok az, hogy a számokat nem lehetett levédetni és szerették volna a konkurens cégek hasonló elnevezéssel való visszaéléseit megakadályozni.

Igen, úgy kezdtem, hogy "a rossznyelvek szerint"...
De a lebegőpontos számolással valóban voltak problémák.

De nem, nem voltak hálózatba kötve. Nem volt bennük hálózati kártya. Persze lehetett volna venni, valószínű a nagy hivatalok vettek is, de kis cégeknél, magánszemélyeknél ez nem volt jellemző 1-3 géphez. Telefon-modem (<33k) volt esetleg.

A 90-es évek elején (a 286-386 korszakban) még nem voltak alaplapra integrált hálózati kártyák. Már csak azért sem, mert akkoriban még sokféle fizikai hálózatot használtak: koax ethernet, thick ethernet (15 tűs cannon csatlakozó, un. MAU), TokenRing, FDDI (optika). Ekkoriban ugyanis még a kliens-szerver architektúra volt az egyeduralkodó, és a szerverek általában mainframe gépek voltak. Minden szabványhoz volt külön kártya: vehettél 50ohmos ethernet kártyát, FDDI kártyát és tokenring kártyát is akár - attól függ milyen interface volt a szerveren. Ezekhez persze mindegyikhez tartozott külön driver, akkoriban DOS alá.
Később (már inkább a 486 era elején) az 50 ohmos koxaos ethernet vált egyeduralkodóvá, amin leginkább Novell Netware futott. De futhatott rajta bármi más is: DECNet, Pc-TCP, vagy a Microsoft saját NETBIOS platformja a Windows-os gépekhez. Ezekhez is külön protokoll stack tartozott.
Amit írsz, az RS232 portos összekötés, az nem hálózat. Az egy PTP kapcsolat két gép között. Csakúgy mint a modemes kapcsolatok, azok is csak két gép összekötésére voltak alkalmasok. Aki még tudja mi az a BBS, az tudja mennyit kellett várni amíg a BBS vonala egyszer csak nem volt foglalt.

Igen erre próbáltam célozni...

Nekem van egy "Siemens Nixdorf" alaplapom, 150 mHz Intel Pentium van benne, de hálókártya ezen sincs még integrálva. Nagyjából a Win98 korszakba helyezhető...

Én nem a tényekkel vagy azok hiányával vitázom, hanem a kategorikus kijelentéseddel...
A "nem voltak hálózatba kötve" azt jelenti sehol sem volt olyan, hogy össze lettek volna kötve. Erre én írtam, hogy de igen, mert nálunk, az egyetemen már a '90-es évek elején (amikor odakerültem) ki volt építve a koaxos hálózat (10Base-T) minden szobában.
Vagyis van legalább ellenpélda az általánosítással (nem volt...) szemben.

Én értem, hogy ahol te dolgoztál, ott nem voltak hálózatos gépek, de ahol én dolgoztam, ott igen.

Te azt mondtad, nem volt az alaplapokon hálózati csatlakozó. Ezzel egyetértek.
Én azt írtam, volt bennük hálózati kártya, mert tettünk bele - ezt nem hiszem, hogy bárki vitatná...


Emlékszik még valaki a gopher-re?