melyik az a kisebb fordulatú rész??

Ez az áramleszedő akkor használható, ha a szélkerék egy csőtengelyen forog, és ennek a kinyúló végébe lehet becsavarni. Ezt a nehézséget ellensúlyozza az, hogy a ráhelyezett burkolat a függőleges tengely csapágyát is megvédi a víztől.

meg tudnád mondani hogy melyik az a kisebb fordulatú rész??

A kisebb fordulatú rész a tekercselésben általában kívül szokott lenni. Míg a gyorsfordulatú rész több lábas tekercsfejből áll és a tekercsfejek a fél vasmagot befogják, a lassú fordulatú rész tekercsei 3-4 hornyot fognak be és egyedülállóak.

Most ugyan más a téma,de Btoti és saját kérésemre megmértem a Savonius TSR-jét és néhány hatásfokot.Emlékeztetőül rotor átmérő 2,6m,teljes szerkezet indítónyomatéka 15Nm,fenntartó nyomaték 10Nm(ez kis szeleknél a terhelés nélküli TSR-t kicsit befolyásolja).A terhelés nélküli TSr-t mértem 3-5,5-8,5m/s-nál az 1kép -hez hasonló 10-20sec-nál hosszabb viszonylag egyenletes helyen.Szinte minden szélsebességnél majdnem TSR=1.Ezután a 2kép-hez hasonlóan mértem az inverterrel terhelve a TSR-t,az inverter MPPT-je megkeresi az optimális terhelést,így megkapjuk az optimális TSR-t is.Három szélsebességnél mértem és számítottam a hatásfokot:
szélseb.=4,7m/s optimális TSR=0,48 hatásfok=12%
..............7,5 m/s.......................0,53.................15%
..............10 m/s........................0,56.................16%
Ebben a hatásfokban benne van a rotor,áttétel,generátor,egyenirányítás vesztesége is.
Gyakorlatilag 0,5 TSR-re kell leterhelni a rotort,ezt az inverter elvégzi,az akku töltésnél egy egyszerű szabályzóval szintén megoldható. Az áttételezés egy kicsit rázós,mert a saját gyártású rotornál leginkább kísérletezni tudunk,én először 1:10 et csináltam,most 1:8 van,de még 1:7-re leveszem.Ha nyugodtan akarunk aludni,a generátort háromszorosan túl kell méretezni és a széllökések energiáját el kell tudni venni.

Részemről hálás köszönet! Hiányt pótoltak ezek a valós körülményeknél megmért adatok. Magukról beszélnek, még egyszer kösz.

A forgó tömeg egy fura viselkedésére Hind hívta fel a figyelmem. Ennek lényege szélkeréknél:
A vízszintes tengelyű kerék gyakran szélirányba fordul. Ekkor kap egy fura billenést, ami lapátokat a mozgástól függően az oszlop fele, vagy attól távolabbra igyekszik tolni. Ez könnyen megtapasztalható egy forgó kerékpár kerékkel. A hatás megdöbbentő, a kereket elfordító erő azonnal a kerék függőleges billenését okozza azonos erővel. (Egy ceruzán forgó vastagabb papírlap is jó a kísérlethez. Egy forgásiránnyal két vízszintes irányú elfordulásnál látszik a változó billenés irány).
Ez magyarázza azt, hogy Iszkakof Istvánnak miért ütközhetett az oszlopnak a lapátja, annak ellenére, hogy üzemszerűen a kerék az oszlop mögött forgott. Ebben persze közrejátszott a nem eléggé masszív lapát megfogás is.
Mindezt azért írtam le, hogy a szélirányba fordító lapát nagyságát úgy kell megválasztani (vagy méretezni), hogy ne tudjon nagy erővel fordítani. Ezzel csökkenthető a lapát tövére ható erő. Talán az is kijelenthető, hogy egy oszlop mögött forgó keréknél érdemes a szélirányba fordulás sebességét egy előre kinyúló lapáttal csökkenteni.
A függőleges billenéshez: ha a tengelyen átmenő vízszintes síkon nézem a történést, akkor látszik, hogy a szélirányba forduláskor a lapát minden darabja kap egy vízszintes irányú sebességet is. Ezt forgás közben megtartja, így már megmondható a függőleges billenés iránya a forgásoktól függően.

Itt nálam már volt olyan széllökés,hogy álló helyzetben összetörte volna a lapátkerekét!
Egy pillanat alatt MINDEN repült az udvaron,aminek volt megfelelő kiterjedése.Ez csak egy széllökés volt!És ennyi...Utána semmi,csak csend.
Ezért megfelelően szilárd építményeket szabad csak tartósan "létrehozni" Én nem becsülöm le a szelet,mert láttam már 1-2 durva megmozdulását!
Volt egy kisebb "játék" gépem is,azt elvitte mindenestől!
Egy szobaventillátorból volt kivitelezve,tele volt az udvar a törmelékével.

Ezen a képen jól látható,hogy szél pajtás milyen alattomos tud lenni,1,5-ről majdnem 10m/s-ra egy pillanat alatt.Ezt a képet akkor csináltam,amikor a TSR mérés után vissza kapcsoltam a terhelést a generátorra,ilyenkor bizony körültekintéssel kell eljárni,mert kárt okozhat az áttételezésben.Nemrég valakit érdekelt a fogasszíj hajtás,ezért tettem félre ezt a képet.A gyártó nem ajánl 1:5-nél nagyobb áttételt egy lépcsőben és a kis keréknél legalább 10 fogat kell lefedni a szíjnak.Viszont a képen is látható,ez nem egy szokásos hajtás,itt komoly dinamikus igénybevételek vannak.Én 1:3-nál nagyobb áttételt nem ajánlok,ha több kell,két lépcsőben.A generátor keréknél terelő görgőt is használok és a szíj a kerék 3/4 részét lefedi.A szíjfeszítést legalább egy sima ékszíjnak megfelelően kell meghúzni.

Szerintetek lehet kapni olyan relét ami egy bizonyos feszültség alatt szétkapcsol, a felett pedig továbbengedi az áramot?
Pl.:150V váltófesz alatt szétkapcsol e felett össze.

Szevasz!

Úgy hívják, hogy feszültség csökkenés (fázis figyelő) relé. Létezik 1, vagy 3 fázisú dobozolásban. Ma már inkább csak a neve relé, valójában félvezetős áramkör. Emiatt tápfeszültség kell neki. Ez leginkább 230 V, vagy 24 V. A jelzést adó érték általában szabályozható ~170 V +/- 10-15% érték körül. Közvetlen teljesítmény kapcsolásra nem alkalmas - mágneskapcsolót illik vezérelni vele. Villanyszerelési szakbolt, Web-áruház a fellelés helye.

Tehát akkor nincs ilyen megoldás.Kár.Pedig egyszerűnek tűnik a gondolat hogy egy bizonyos feszültség alatt leold, felette kapcsol.Nem értem miért kell neki állandó külön tápforrás.
Lényegében csak egy egyszerű kapcsoló lenne ami a beállított feszültség elérésénél kapcsol és átenged.

(Ismétlés: Úgy hívják, hogy feszültség csökkenés (fázis figyelő) relé.)
Pl.: ITT

Szerintem egyszerűbben is meg tudod oldani.Igaz én 12V DC reléknél használtam. a relével sorba kötöttem egy potmétert és beállítottam a kívánt értéket. Nekem 3 különböző értéken tökéletesen működött.Igaz a relék egymást reteszelték.Szerintem más feszültségeknél is megoldható.

Ez érdekelne, letudnád írni szerinted miből csináljam ekkora feszre?

Kellene egy 110V os vagy 24V behúzótekercsű mágneskapcsoló. Ennek megmérni az ellenállását, kiszámítani a teljesítményét.
Így lehet választani hozzá potmétert.
A 230V os behúzótekercsű mágneskapcsoló reteszelje az potis mágneskapcsolót. Így az csak az alacsony fesz. tartományokban működik.Egy triakos fesz. szabályzóval beállítható a megfelelő, kapcs . érték.
Nem csúcstechnika, de működőképes.

Üdv mindenkinek! Valaki próbálta már ezt a megoldást több mágnest berakni az autó gen. forgó részébe? Van gyakorlati tapasztalat? Nekem is megmozgatta a fantáziám, van is egy elképzelésem: megfelelő hosszúságú "tetszőleges" átmérőjű rúd mágneseket kellene venni. Az eredeti tekercs helyére egy hasonló nagyságú műanyagot esztergálni, majd megfelelő számban, és méretben oldalról átfurkálni a mágnesek számára. Nem tudom ez mennyire érthető, úgy nézne ki mint a forgótáras pisztoly tára. A lövedékek helyén lennének a rúd mágnesek, a középső furat illeszkedne a tengelyre. szerintem életképes és eléggé egyszerű megoldás.!? A kérdés: milyen és hány darab mágnes kellene, ami szükséges, és elegendő?

Nekem állandó mágnesesre átalakított autógenerátor lesz a szélgépemen. Tettem is fel róla fényképet (nem tűnt fel senkinek). A mágnesek berakását a 1172314-es hozzászólásom szerint követtem el, a 1173100-as hozzászólásomban pedig leírtam, mi lett az eredménye.
A mániám pedig az, hogy a szélgép, generátor, fogyasztó témát együtt kell vizsgálni. Ekkor jönnek a gondok az átalakított autógenerátorral is, az indulási problémák, stb.
Ha tényleg ilyet akarsz készíteni, tudok segíteni. Kell hozzá esztergályos munka, meg 10-15 ezer Ft értékű mágnes a jelenlegi árakon.

Villamos gép és mágneskör szempontból van job belrendezés is ugyanennyi mágneses tömeggel/térfogattal.
Mágnes választásnál nagy indukcióra merőleges felületre kell törekedni, vastagságnál 5-8m-nél több teljsen felesleges autógenerátorhoz/szinkron motorhoz/egyéb kis légrésű vasmagos akármihez.

Ezt kifejtenéd bővebben?

Igen ezeket olvasva, kaptam én is a fejemhez. De nem Írtad le pontosan milyen, és hány db mágnest raktál bele. Terhelve is tesztelted, vagy csak üresjárati feszt mértél? (esztergályos munka nem gond, sőt az a legkisebb gond )

Csak röviden gyakorlati oldalról (az elmélet errefelé nem nyerő)
Tehát benne van a gerjesztőtekercs, abban van egy bizonyos felületű vas, ha a gépet ki akarjuk használni, akkor azt a vasfelületet illik kimágnesezni "könyékig".
Ehhez minimum azonos, de inkább nagyobb (indukcióra merőleges) felületű mágnes kell.
Tervezők valószinűleg a tengelyt is beleszámolták a vasfelületbe.
Mágnes vastagság meg csak a légrés miatt kell, ami itt kicsi, pazarolni nem kell a mágens térfogatot mert az drága, tehát nagyfelületű gyűrű mágnes kell.
A generátor tengelye mehet egy esztergályohoz, hogy csináljon egy újat inoxból, utána meg a hulladékvasba...

Értem a logikát, csakhogy az eredeti tekercs kb 30mm széles. ha a helyére 5mm es mágnest teszek a többi részt töltsem ki lágyvas gyűrűvel? Vagy két mágnesgyűrű, közötte vasgyűrű??

Igen a fellépő felület/térfogathiányt pótolni kell vassal.
Faltól falig meglegyen mindenhol a minimális mágnessel azonos vas keresztmetszet (közte a mágnes teljses takarásban).
A mágnest tedd középre, mert onnan távolabb vannak a körmök, nagyobb a belső légrés kevesebb a kóbor erővonal (minimum 4-5mm legyen a mágnes széle meg a körmök belső széle között).

Nem nagyon teszteltem, sőt pár engem érdeklő dolgot sem számolgattam ki. Át kell tekercselnem, hogy illeszkedjen egy bojler fűtőbetétjéhez a rendszer.
Egy adat: kb. 1040 ford/perc-nél a csillagba kötött eredeti tekercsek üresjárati vonali váltó feszültsége 8,6 volt, terhelve egy fázis 8,2 amperrel, a feszültség 5,4 voltra esett vissza. Ezt adja kb. a beletekert huzal átmérője és hossza. (még pontosabban nem számolgattam ki).
A mágnesek:
Én sokat kerestem gyűrű mágnest a szétszedett autógenerátorba. Leveleket is írtam a forgalmazóknak, de nem kaptam megfelelő méretűt. (most van egy helyen itt az országban, majd megkeresem, hogy hol és milyen mérettel). Én kör alakú mágneseket raktam szorosan egymás mellé. Ez volt otthon, régen egy kísérlethez vettem. A szokásomhoz híven Excel-ben számolható az összerakott mágnesek által lefedett körgyűrű mérete. Az eredeti tengely maradt, egy réz gyűrű ment rá. Itt előny, hogy így szinte minden méretű forgórész berakható mágnessel, ha nem is a legjobb helykitöltéssel.
A szakma szabályait Gulyi88 már leírta hozzá.

Sziasztok!

Apró gyakorlati eredményről számolhatok be a saját "szél-projektem" kapcsán:
Elkészült a képek szerinti kanalas szélmérő bicikli km-óra felhasználásával. Terepi próbán túl van, jól vizsgázott. Hitelesítés után hadra fogható. Sajnos az adatrögzítés még nem megoldott, de potenciális lehetősége megvan az áramkör szabad felhasználású TTL kimenetével.
Egy ötletadó építési céllal közlöm szélmérőről álmodozóknak egy "ezer" éves Rakéta porszívó motor és merőkanalak felhasználásából.

Sziasztok!

Lenne valami egyszerű ötletetek generátor tengelyére épített autó féktárcsa+féknyereg alkalmazással fordulatszámfüggő fékezés szabályzásra?Olyan megoldáson agyalok ami egyszerű mint a faék, de hatásosan vezérelne egy munkahengert szélerősség függvényében.

Belegondoltál, hogy a folyamatos fékezés milyen hamar koptatná el a betéteket?
Ezt a féket bevetni csak akkor kellene amikor a generátor már csúcsterhelésen van.

PL: a széklerék/vagy a generátor tengelyére kell egy röpsúlyos kuplung, aminek kihajtása egy fékszelepet nyit (rugó ellenében) a szelep pedig nyomást enged a fékmunkahengerre/vagy nyomást enged el, nade a nyomást külsőleg kell biztosítani.
A szelep+rugó és a röpsúly kinyitása és a fék negatív visszacsatolású hurkot alkot, tehát a fordulatszámot bekorlátozza (villamos oldalról ismert visszahajló karakterisztika), próbálgatással be is lehetne állítani azt hogy a generátort kiterhelő szél, azaz rotorfordulatszám után kezdjen fékezni a védelem.

Ez a fék csak a szélerőművem nagy viharban való leállításáért felelne.Íme a készülő szélgépem alapját szolgáló videó:http://www.youtube.com/watch?v=ENf-ebfpKfE
Hasonlóan építem meg, csak kb fele teljesítménnyel.6 kW álladómágneses generátor hajtómű stb.Nálam a rotor 3 lapátos lesz és 5m körüli átmérő.A fék itt valószínű elektromos figyeléssel lép életbe.Nekem valami mechanikus rendszer kellene ami a munkahengerre a nyomást kitudja fejteni ha jön a vihar.

Hát ez már nem annyira egyszerű mint egy faék .
A videót látva az a kérdés merül fel bennem, hogy miért az áttétel gennerátor oldalára tették a fékezést?
(több a fékbetét kopása, az áttétel igénybevétele).

Egy ilyen befékezés mennyi ideig tartaná megállítva a kereket, milyen sűrűségű lenne a fékezés (1 viharban egszer, vagy többször)?
A nyomást helyben megtermelni eléggé bonyolult
(de megoldható pl: egy hűtőgép kompresszor mechankiát kibontani és feltenni a generátor tengelyre, ami egy tartályba termel fel nyomást, majd ez a nyomás olaj közvetítésével összepréseli a fékbetéteket.
Utána kell nézni autóbontókban komplett rásegítéses fékrendszer ügyben, nem tudom hogy működnek azok, talán egy kis átalakítással használható is lesz.)