Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » B5 és B8 végerősítő
 
Témaindító: banyaiakos, idő: Máj 31, 2008
Lapozás: OK   3 / 62
(#) szamóca válasza vendelkiraly hozzászólására (») Jan 5, 2009 /
 
Idézet:
„Remélhetően sokan meg fogják építeni és valóban "nép" erősítő lesz belőle!”

Szerintem már nagyon az, mármint néperősítő. Minden fórumon felbukkan a neve, és publikálása óta véleményem szerint pár száz db már készülhetett belőle. Tehát jó irányba halad.
(#) CHZ válasza KD mester hozzászólására (») Jan 6, 2009 /
 
Nagyon tetszene ez a hangzás amit vázoltál , ha valóban ezt produkálja .
Arra is következtetek ebből , hogy talán válógatósabb lesz hangsugárók szempontjából .
Vagy tévedek ?
(#) lamalas válasza CHZ hozzászólására (») Jan 6, 2009 /
 
Idézet:
„Arra is következtetek ebből , hogy talán válógatósabb lesz hangsugárók szempontjából . Vagy tévedek ?”


Erre a kerdesre KD mester tud majd inkabb valaszolni, de feltetelezesem szerint a B8 is a B5 topologiajat koveti azaz valszeg teljesen komplementer szimmetrikus felepitesu es atfogo neg. vcs. nelkuli lesz. Ezek valszeg "erzekenyebbek" a komplex terheles impedanciamenetere amit a szokasos hangsugarzok kepviselnek ezert feltetelezem, hogy a B8 is kicsit "valogatosabb" lesz mint ahogy a B5 is az egy szokasos atfogo neg. vcs.-s vegfokhoz kepest.
(#) CHZ válasza lamalas hozzászólására (») Jan 6, 2009 /
 
Ezt tudom , én a B5 höz viszonyítva gondolom .
Tehát jobban válogat ...
(#) lamalas válasza CHZ hozzászólására (») Jan 6, 2009 /
 
B5-hoz kepest szerintem nem fog jobban valogatni ... de KD mester majd felvilagosit rola, mert neki van egyelore csak B8-as erositoje
(#) CHZ válasza lamalas hozzászólására (») Jan 6, 2009 1 /
 
Várjuk a válaszát .
Feltételezem , hogy gyengébb lesz a DF ezért is gondolom .
(#) lamalas válasza CHZ hozzászólására (») Jan 6, 2009 /
 
Lehet, nemtom pontosan. En mertem a B5 kimeno ellenallasat es kb. a vegtranyok emitter ellenallasaival egyezett meg ami talan nem is csoda. Feltetelezem, hogy a B8-nal hasonlo lesz a helyzet ezert gondolom, hogy kb. hasonloan lesz erzekeny a hangsugarzokra mint a B5. De ezek csak feltetelezesek, ilyen iranyu tapasztalatom rendkivul keves van.
(#) Alkotó válasza Alkotó hozzászólására (») Jan 7, 2009 /
 
HIBA!

A mellékletben szereplő huzalozási vázlaton, a trafó tekercseinek jelölése hibás. Az "Sz" és "P" betűk fordítva értendők. 1db primer, és 4db szekunder tekercs van, értelem szerűen.

Remélem más hiba nincs benne.
Alkotó
(#) KD mester válasza szabi83 hozzászólására (») Jan 7, 2009 /
 
Sajnos nem. A B7 azért vérzett el a VF2 mellett, mert BDW93-BDW94 volt benne. A TIP122-TIP127-el viszont sokkal tisztább volt a hangja, így gondoltam, hogy a B5 mellé kéne csinálni egy egyszerűbb, kisebb teljesítményű-sokkal olcsóbb de hasonlóan jóhangú végfokot. BDW83-BDW84-el sem jó. Ha valaki növelni akarja a teljesítményét, akkor lehet próbálkozni más tranyókkal, de először az eredetivel kell megcsinálni.

A két végtranyó miatt bukott meg a dolog (B7, nem volt elég tiszta hangja a VF2-höz képest), de tulajdonképpen ez az erősítő a B7, TIP122-TIP127-el, és két 39Ohm-os ellenállás helyett 100Ohm-al.

Szóval aki nem akarja megvárni, amíg ráérek kapcsolási és nyákrajzot feltenni, az csinálhat azonnal egy B7-et ezzel a kis módosítással...
(#) KD mester válasza a6futand hozzászólására (») Jan 7, 2009 /
 
Két paralell kötött nagyáramú diódán (6-10A) keresztül kötöd be a védőföldet a házra, így nem lessz földhurok, meg életvédelmi szempontból is biztonságos lessz. Ez elég elterjedt megoldás és jó is.
(#) hapro válasza KD mester hozzászólására (») Jan 7, 2009 /
 
Szia!

B8 4ohmra miért nem használható?
Mennyire kritikus ez a 4ohm, egyáltalán nem használható vele?
(#) KD mester válasza hapro hozzászólására (») Jan 7, 2009 /
 
Azért nem, mert 5A-esek a végtranyók és 65W disszipációt tudnak maximálisan.

(Márha a DF-nél tartunk, az kb ua marad.)
(#) Alkotó hozzászólása Jan 7, 2009 /
 
Még egy kör (ígérem utolsó) B5 ügyben.

Volt néhány hiba jelzés, azokat javítottam.
Kicsinyeltétek az eredeti méretet. Most én felnagyítottam. E miatt a huzalozást külön fájlba kellett raknom, mert az már eleve kitöltötte az A4-et. Annyi mentségük legyen a kicsinyellőknek, hogy a pdf állományokkal valóban nem túl sok mindent lehet csinálni.

Alkotó
(#) CHZ válasza KD mester hozzászólására (») Jan 7, 2009 /
 
Akkor miért kell nyákot és kapcsolást áttervezni 2db. ellenállás csere miatt ?
Vagy mégis lesz más lényegi különbség a B8 -ban a B7-hez képest ?
(#) vendelkiraly hozzászólása Jan 7, 2009 /
 
Lenne egy kérdésem:

A KD mester féle leírásban ez szerepel:

" Tehát a pufferek csak az alacsony frekvenciás szürést végzik el kielégítően, a hidegítő kondenzátorok pedig csak jóval a hangfrekvenciás sáv felett biztosítják a magasfrekvenciás hidegítést az induktív belsőellenállás miatti oszcillációk kiküszöbölése végett.Jó, ha minél jobban kisimítjuk a tápegység impedanciamenetét, éppen ezért nem árt a pufferekkel párhuzamosan kötni néhány 100-1000µF-os alacsony ESR-értékű elektrolit kondenzátort is.(Ezeket kapcsoló üzemű tápokba fejlesztették ki)."

Tehát, akkor kellenek a nagy pufferek min. 10000uF, aztán kellenek a pár mikrofarádos hidegítő kondik MKT,MKP... és akkor kell még néhány 100-1000µF-os alacsony ESR-értékű elektrolit kondenzátor is???
Az áll a szövegben, hogy kapcsolóüzemű tápokba fejlsztették ki ezeket az alacsony ESR értékű kondikat.

PC tápokban is ilyen van? Mert akkor könnyen beszerezhető lesz

(#) CHZ válasza Alkotó hozzászólására (») Jan 7, 2009 /
 
Kapcsolási rajzon írt szövegben van kis hiba , nagyobb táp esetén szerintem az R7 és R8 -at kellene növelni .

Nyákterven érdemes még az alkatrészek furatait valós méretre állítani , könnyeb a panel fúrása , rögtön látszik milyen furat kell .Vasalásos technikával egyébként is nehezen megy át 0,5mm furat , nem fog látszani és nehezebb kifúrni .

Bocs , nem kötekedni akarok , csak javaslat..
(#) lamalas válasza vendelkiraly hozzászólására (») Jan 7, 2009 /
 
Igen a PC tapokban is leginkabb low esr kondikat hasznalnak, de attol tartok, hogy azok tulsagosan alacsony feszultseguek ehhez az erositohoz ... hacsak nem azokrol az 1-200V-os kondikrol beszelsz amik szinten elofordulhatnak ilyen tapokban. Azok alkalmasak ilyen feladatra.

En egyebkent ugy oldottam meg a dolgot, hogy nem egy nagy 10eµF-os puffert hasznalok hanem kisebb erteku (pl. 3x4700uF) kondikat parhuzamosan kapcsolok, majd utanuk egy kisebb erteku, jo minosegu (low esr) kondit es meg egy nagyfrakis hidegitot is.
(#) vendelkiraly válasza lamalas hozzászólására (») Jan 7, 2009 /
 
Szétszedett PC tápokban kivétel nélkül szoktam találni 220-330µF-os pár száz voltos relatíve nagy méretű elkót. Ezekre gondoltam.
Ha jók lennének ezek, akkor ilyeneket szeretnék beletenni. Régi 10e uf-os kondikat fogok használni, ezért gondoltam, hogy elkéne bele pár száz mikrofarádnyi low ESR értékű elkó is.
(#) Alkotó válasza CHZ hozzászólására (») Jan 8, 2009 /
 
Szia!

Az eredeti leírásból idézek:

Idézet:
„. +-36V tápfeszültség fölött ajánlott a nagyjelű erősítő fokozat 12 kohm-os kollektor-ellenállásainak növelése 15-18 kohm-ra.”


Én ezt próbáltam a rajzomon rögzíteni.
Az R7, R8-at is lehet növelni, de igazából az a pár mA, amivel több fog folyni rajta, nem hiszem, hogy sokat számítana.

A furatok "hitelesítése" érdekes dolog. Az alkatrészek deklarálásakor, mindenhol a hiteles méretű forrszemet használtam, amit utólag csökkentettem 0,5mm es átmérőre. Véleményem szerint ez jól átmegy a vasaláson, és jól megvezeti a fúrót.
Ha te mást látsz jónak, ott egy nyákterv, ha kicsit is ismered a SprintLayout programot, akkor néhány perces munka a furatok beállítása. Javaslom először legyen mind 0,8; majd ahová nagyobb kell azt meg méretenként összejelölöd, és beállítod.

Alkotó
(#) CHZ válasza Alkotó hozzászólására (») Jan 8, 2009 /
 
Köszi , én már átállítottam a furatokat valós méretűvé , így elsőre mérethelyesen fúrom , nem kell keresgetnem melyiket kellene vastagabbal fúrni .
Persze ez lényegtelen kérdés , mindenki úgy csinálja ahogyan megszokta . Bocs , hogy egyáltalán felvetettem .
(#) Csabi62 hozzászólása Jan 13, 2009 /
 
Sziasztok

Ez a B5 nagyon szuper változtatás nélkül épitettem meg Alkotó fórumtárs nyákterve alapján ,320VA transzformátor 2x25 v szekunder feszültség,80000mF.
Első bekapcsolásra minden müködik,ofsett gyakorlatilag 1-2mV ra be lehet állitani,kb félhangerőn alig melegszik.
És a lényeg a HANG ez lepett meg nagyon ha jellemeznem kellene :kellemes tiszta,erőteljes,hatalmas dinamikával és jó sávszélekkel./hangsugárzó Magnat Quantum 705/,képek később teszek fel.
Köszönet a kapcsolásért KD mesternek
a nyák tervért Alkotó fórumtársnak
(#) Alkotó válasza Csabi62 hozzászólására (») Jan 13, 2009 /
 
Örülök ha részem lehetett a sikeredben.
Engem a fotók is érdekelnek.
Alkotó
(#) a6futand válasza a6futand hozzászólására (») Jan 13, 2009 /
 
Bocsi hogy még mindíg itt zavargok, a (#343843)-as beszólásomban feltett kérdésemre szeretnék még mindíg választ kapni .
Eszerint:

A kérdés a földelésre vonatkozik:
az eredeti leírásban ugyanis ha jól sejtem az van, hogy a trafó középleágazásához kell bekötni az erősítő házát, illetve az összes hűtőbordát.

Én viszont szeretném a házat illetve a trafó vasmagját az erősáramú védőföldre lekötni, hogy így életvédelmi szempontból rendben legyen a dolog. Ugyanakkor szeretném megőrizni az erősítő földfüggetlenségét is.

Be kell tenni ilyenkor valami plusz árnyékoló lemezt, vagy mi a helyes megoldás? :kalap:
(#) Alkotó válasza a6futand hozzászólására (») Jan 13, 2009 /
 
Abszolút saját véleményem mondom, majd mások is elmondják a magukét.

Azt hiszem nem jó nyomon haladsz.
Abszolút külön kell választani az akusztikai szempontból indokolt összekötéseket (ezek a földpontok logikus összekötései) és az érintésvédelmi témát.
Ha jól megnézed, szinte kizárólag "kettős szigetelésű" kialakítással készült hangtechnikai készülékeket találsz. És ennek oka van! Ugyanis ha azt a bizonyos közös GND-t kikötöd a házra, akkor elvileg valóban megvalósul egyfajta érintésvédelem, de pontosan milyen is? Olyan, ami akkor veri le a kismegszakítót, ha a hálózati feszültség valahogy kijut a házra. De én simán eltudok olyan menetátütést is képzelni a trafóban, ahol nem a házra fog kikerülni a feszültség, hanem az RCA-ra, ami vagy kint van a házon vagy nincs.

És még akkor nem is vizsgáltuk azt a helyzetet, hogy ha több készülék is van a rendszerben, amik nem csak kábelek árnyékolásain lesznek összekötve, hanem az épület konektorainak védővezetőin keresztül is. Ha én ilyen rendszer része lennék, úgy zúgnék, ahogy csak bírok.

Szóval én azt javaslom legyen a trafó biztonsági, és akkor nem kell bekötni a védővezetőt.
Vagy ha mindenképp akarod, akkor olyan trafót kell csináltatni (gondolom toroidod van, mert ez csak arra igaz), ahol a primer és szekunder között van egy árnyékoló réteg, amit külön kivezetnek. Ekkor ezt kell kikötni a házra, viszont az RCA-kat szigorúan nem szabad ilyenkor.

A lényeg, hogy ne csináljunk hurkokat!!

Alkotó
(#) lamalas hozzászólása Jan 13, 2009 /
 
Egyetertek Alkotoval! Az erintesvedelmet kezeld kulon az elektroakusztikatol! A legtobb ilyen jellegu keszulek kettos szigetelesu es szerintem korrektebb ha Te is kettos szigetelesure keszited el az erositodet. Magyarul a halozati vedofoldet ne kosd se az erosito hazra, se a jelfoldre, stb. max. a biztonsagi trafod arnyekolo menetere felteve ha van ilyen.
(#) a6futand válasza Alkotó hozzászólására (») Jan 14, 2009 /
 
Köszi a választ!

A szekunder oldal GND pontját semmiképpen sem akartam összekötni a védőfülddel, azt tudom hogy attól brummos lesz de azért gondoltam megkérdezem hogy mit csinálnak ilyenkor a védőfölddel...

Igaz: a toroidból a primer vezetékekkel együtt valóban kijön egy zöld - sárga vezeték is (kép), ami sodort drótból van (nem huzal). Hogy ez pontosan hova van kötve azt nem tudom, a trafót úgy vateráztam, nem láttam hogy hogyan tekerték.

Eddig azt hittem ezt a vasmagra kötik (mikor labortápot gyártottam ott azt mondták hogy a trafó vasmagját is illik földelni) de pl. PC-táp trafójának szétszedésekor a primer meg a szekunder közt találtam fémlemezeket (persze ezek lehet inkább árnyékolási célból és nem életvédelmi célból vannak bent.

Szóval akkor a védöföldet csak a trafó zöld - sárga vezetékére tegyem és sehova máshova. Az jó lesz?

Futi

875_2_big.jpg
    
(#) Csabi62 válasza a6futand hozzászólására (») Jan 14, 2009 /
 
Ha megfelelően épited be a toroid transzformátort akkor II év osztálynak tekinthető igy nem kell a védővezetőt bekötni mert maga a készülék II év osztályba sorolható!A trafó az más kérdés a gyártó nem tudhatja a felhasználó milyen módon fogja felhesználni/ez lehet I-II Év osztály is/ és ezért a vasmagját be kell kötni az érintésvédelembe erre van a kivezetés.de ezt te is megteheted a toroiddal.
(#) lamalas válasza a6futand hozzászólására (») Jan 14, 2009 /
 
Idézet:
„A szekunder oldal GND pontját semmiképpen sem akartam összekötni a védőfülddel, azt tudom hogy attól brummos lesz...”


Ez igy ebben a formaban nem helyes. Attol, hogy a kisjelu foldet osszekotod a halozati vedofolddel meg nem kovetkezik, hogy az erosito brummos lesz! A foldhurok az ami a legtobb esetben (de nem kizarolag!) brummfeszultseg megjeleneset okozza a kimeneten.

Persze ez nem azt jelenti hogy erdemes osszekotni a ket foldet!
(#) Alkotó válasza lamalas hozzászólására (») Jan 14, 2009 /
 
Ez ettől "ígyebb" már nem is lehetne.
Alkotó
(#) CHZ hozzászólása Jan 17, 2009 /
 
Tegnap megtekertem a trafót 2x27V AC , prim/szek. tekercsek között vörösréz fólia árnyékolással .
Komlett táp a képen .

B8 PSU.JPG
    
Következő: »»   3 / 62
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem