Fórum témák
» Több friss téma |
Hú, nem vagy egy egyszerű gondolatmenetű egyén... A kondenzátor sarkain akkora lesz a feszültség, amekkora a töltőfeszültséged. Ha egy 400V-os átütőfeszültségű kondenzátorra 10V-ot kapcsolsz, akkor 10V-ra töltődik. Ha 300V-ot kötsz, akkor 300V-ra töltődik, és ekkora is marad addig, ameddig ki nem sütöd. A kondenzátor egy PASSZÍV alkatrész.
Még annyit, hogy a számodra a kondenzátornak csupán egyetlen tulajdonságát kell ismerned az áramköri méretezésénél, és ez a kapacitása. A többi adat járulékos, és a konkrét gyakorlati körülmények határozzák meg.
Köszi !
De gondolom fokozatosan csökken a feszültsége a kondenzátornak, ahogy sül ki, nem ? Vagy mindaddig megmarad a 300 V-t amíg van benne töltés ?
Természetesen csökken a feszültség a kisütés folyamán, hasonlóan, mint egy elemnél vagy akkumulátornál. Az idővel egyre kevesebb elektron lesz ebben az elektron-sűrítőben (kondenzátor) és így csökken a feszültség is a sarkain.
Kösz ! :worship:
Úgy érzem most már kenem-vágom ezt a kondenzátor "dolgot". :wave:
Na, így már érthetőbb a multivibrátor működési elve is.
Vizes analógia:
Kondenzék: pohár. Töltés: víz. Víz magassága a pohárban: éppen mennyi feszültségre van töltve a kondenzék. Pohár magassága: kondenzék feszültség tűrése. Kifolyik, ha többre akarod tölteni. Nagyobb kapacitás: öblösebb pohár. Tananyag
De egy léggömb is jó hasonlat lehet.
Éreztem, hogy a pohár túl szilárd; igen, a léggömb hasonlóbban reagál a túltöltésre.
Ha egy hasonlatban nem lenne különbség, azonosság lenne...
Kondenzator he "feltoltik"elvileg hatartalan ideig kellene tartsa a toltest ,de vesztesegek lephetnek fel a szigeteloanyagon keresztul igy idoben csokken a feszultseg.
Kis meretu minnel nagyobb kapacitasu kondenzatorhoz vekony femlap kellene es vekony szigeteloanyag a fet femlap kozott .Igy relativ nagy kapacitast erhetunk el. Ez a vekony szigeteloanyag egy bizonyos nagysagu feszultsegnel atuthet igy zarlatos lessz a kondenzator. Ugyanolyan feluletu ket femlap koze ha vastagabb szugeteloanyagot teszunk ez nagyobb feszultseget fog kibirni mielott atutne a szigeteles de a kapacitasa kisebb lessz !. Tehat nagyobb felulet kell hogy ugyanakkora meretu kapacitasa legyen (pF,nF,uF...) mint a vekonyab szigeteles eseteben.Igy nagyobb meretu kondenzatort kapunk a nagyobb feszultsegbirashoz. Tovabba olvasgass Bővebben: Link De inkabb Bővebben: itt
Ha egy elko Pl:5000h ,105C ,63V ,akkor ez 105 fokon működik 5000 órát rendesen ,vagy minden hőmérsékleten ennyi az élettartama? Köszi !
Bocsánat a hülye kérdésért ,sikeresen rájöttem hogy a maximum megadott hőmérséklethatáron üzemel annyit...
Sziasztok, nekem az lenne a kérdésem, hogy egy 12v trafót egyenirányítva alig emelkedik a feszültség, de ha ráteszek egy 2000 mikrós kondit mindjárt megugrik a fesz 18v fölé. Ez valós érték vagy csak üresjárati érték??? Hogy lehet úgy kiszámítani, hogy a végeredmény csak 12v legyen??
Kösz a segítséget !
Még egy kérdés: A váltakozó áramú kondenzátor is használható egyenáramú célra, nem ? Még ha nincs is feltüntetve a kondenzátoron, akkor is. Sőt abból úgy használva feszültséget bírnak ki, ment váltakozó áramú használat során ?
Az első kérdést értem, és igen használható.
De a másodikat fordítsd le magyarra kérlek!
Magyar az, csak először mást akartam írni, és ahogy látom csak félig-meddig töröltem ki.
Aztán kicsit értelmetlenre sikeredett.
Helló !
Egy nem bipoláris kondenzátort lehet váltakozó áramnál használni ? Ha nem, akkor miért nem ? Illetve, léteznek kisebb feszültségre tervezett (20V) váltakozó áramú kondenzátorok ? Kösz !
Minden kondenzátor használható váltakozó áramnál, sőt használják is. Csak vannak olyan kondenzátorok, amelyeket polarizálni, (előfeszíteni) kell, hogy működni tudjanak. Pl. elektrolit kondenzátorok, de ilyennek tekinthetők a félvezető réteg diódák is záróirányban, (többé kevésbé) ahogy a varikap diódák is. Bipoláris elektrolit kondenzátoroknak azokat az elektrolit kondenzátorokat hívjuk, amelyeket nem kell egyenfeszültséggel előfeszíteni.
Vannak speciálisan tervezett (fólia) kondenzátorok, amelyek nagy áramot képesek átengedni magukon, ezek az ún. indító kondenzátorok. Elektrolit kondenzátorok készülnek egészen alacsony feszültségre, ezek átütési feszültsége alacsony, mert a nagy kapacitás kis méretben való elkészítéséhez igen vékony rétegeket kell alkalmazni. Ilyen kondenzátorok készülnek már 6 V -os feszültségtől. Fólia kondenzátoroknál a legkisebb feszültség 63 V szokott lenni, nem nagyon van értelme kisebb feszültségre készíteni, ebbe a kategóriába minden általános felhasználás belefér. Létezik még olyan fogalom is, hogy kondenzátorok áramátbocsájtó képessége, ez függ a fegyverzetek felületétől a dielektrikum veszteségétől.
Helló !
Van valami más egyszerű módszer a kondenzátor kapacitásának a mérésére mint a multimétereké? Mert arra gondoltam, hogyha mondjuk egy kondenzátor fegyverzetére 2 kivezetés van téve, és azok össze vannak forrasztva, akkor a multi már nem is mér pontosan. Mert ugye az induktivitást (vagy ilyesmit) mér, és ha 2 ponton csatlakozik a fegyverzethez, akkor már nem jót mér. Vagy igen ? Az mindegy ?
Nos, itt az ideje megtanulni mi az induktivitás, a kondenzátor, és az ellenállás. Pl itt, de keresgélhetsz a neten. A mérésére egy dokumentum, elég ha csak az elejét nézed.
Belenéztem, jó. Majd elolvasom.
De akkor a kérdésem mégegyszer: Egy multi akkor is jó értéket mér egy kondenzátor kapacitására, ha a kivezetése 2 ponton (mondjuk az elején és a végén) csatlakozik az adott fegyverzethez ?
Az nem világos, hogy mi hova csatlakozik.
A kondenzátornak van két kivezetése, ami a fegyverzet(ek)re csatlakozik. A multiméter ahogyan az ellenállást is, áramgenerátoros módszerrel méri, csak nagyobb frekvenciás árammal. Az ismert értékű váltakozó áram átfolyik a kondenzátoron, és a rajta eső feszültséget méri a multiméter, ami arányos a kondenzátor impedanciájának abszolút értékével. Mivel a mérő frekvencia, és az áram állandó, a feszültségmérő a kapacitással arányos értéket mutat, így pF, nF, µF értékre kalibrálható.
Na szóval..
Tegyük fel, hogy 1 fegyverzetre 2 (!) kivezető csatlakozik. Amiket meg aztán a végükön összeforrasztunk. Mármint az adott fegyverzethez tartozókat. Szóval így lesz 1-1 kivezetésünk, és mindegyik 2 ponton csatlakozik a fegyverzethez. Mondjuk az elején és a végén. Akkor is pontosan mér a multi ?
Az, hogy a kondenzátor egyik fegyverzetére hány elektróda csatlakozik, az technológiai kérdés. A lényeg, hogy a kondenzátornak a végén két kivezetése van.
Na, értem, meg gondolom hogy attól a kapacitása nem változik ha több ponton kapcsolódik az adott fegyverzethez.
De viszont a kérdés akkor mégegyszer : Már kezdek azon gondolkodni (pedig nem kellene), hogy lehet hogy velem van a baj, amiért nem értetek meg ? Adott egy multiméter. (!!!) Adott egy kondenzátor, aminek a kivezetése több ponton csatlakozik a fegyverzethez. Adott egy másik kondenzátor, ami teljesen megegyezik paramétereiben az előzővel, azzal a különbséggel, hogy a kivezetése 1 ponton csatlakozik a fegyverzethez. Az adott multiméterrel megmérem a két kondenzátor kapacitását. Ugyanakkorát mérek ? Tudom (!!!) hogy a két kondenzátor kapacitása azonos. De a kérdés viszont az, hogy a multiméter a maga mérési módszerével az 1 kondenzátor esetében is meg tudja (nagyjából persze) pontosan mérni a kapacitást ?
Azt, hogy a multiméter milyen módon méri a kapacitást leírtam. Mivel a mérési frekvencia igen alacsony, még a kondenzátorok kapacitás értékeit is korlátozott pontossággal, és határok között méri. Ez a nem alkalmas mérési módszer a kondenzátorok egyéb tulajdonságainak (veszteségi ellenállás, induktivitás) még csak becslésére sem. Az egy fegyverzetről való több kivezetés csökkentheti (elrendezéstől függően) a kondenzátor induktivitását.
Az alkatrészek járulékos elemei (szórt induktivitás, kapacitás, veszteségi ellenállás) olyan kicsik a fő alkatrész értékekhez képest (lásd ellenállások induktivitása) hogy ezek kimutatása, főleg mérése komoly feladat, komoly műszerekkel, és mérési módszerekkel, amit egy egyszerű multiméter sohasem fog produkálni. Egyszerűen megméri kb. 5 - 10 % pontossággal az alkatrész értékének abszolút értékét, és passz. Egyébként is ezek a járulékos parazita elemek, olyan 300 MHz felett kezdenek el komolyabb problémákat okozni, amire már figyelni kell. 1 GHz felett már az elosztott paraméteres hálózatok dominálnak, többnyire hullámvezetős megoldásokkal. Alacsonyabb (hangfrekvenciákon) ennek semmi jelentősége nincsen, ahol még elegendő lehet egy multiméter által nyújtott használhatóság, és pontosság.
Még csak annyit, hogy egy 1 cm hosszú 1 mm átmérőjű vezetékdarabnak is van ellenállása, induktivitása, és kapacitása, csak meglehetősen kicsi, de a tervezőnek kell tudnia, hogy az adott felhasználás során mely értékeket kell figyelembe venni, és melyeket nem.
Üdv!
Egyenirányított 230V-ra belerakható egy olyan kondenzátor melyre ez van írva? ( 250V ~ ) Egyébként ez egy 680nF kondi.Kapacitás jó csak a feszt nem tudom.
Sziasztok!
Van egy 2200 µF-s elko-m, a multiméter viszont csak 3 µF körüli értéket mutat. Az erősítőből kiszálló füst szerintetek jöhetett ebből a kondiból? Attól, hogy megmakkan egy kondi, lehet még kapacitása? Köszi!
Szia! Maradhatott benne pár csepp elektrolit, úgyhogy lehet neki kapacitása. El tudom képzelni, hogy a kérdéses elkó volt a füst forrása.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |