Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
Tudom elolvastam a hsz.eket. Épp azért tettem fel a rajzot, mert ebbe nem kapcsoló szakítja meg a teljes áramot, hanem egy relé, ami akármekkora lehet + így kapcsoló sincs csak 2 nyomógomb
Abból indultam ki, hogy a C17 a visszacsatoló hurok stabilitását (is) biztosítja, bár főbb feladata az, hogy nagyfrekvencián alacsony impedanciát biztosítson. A kapcsolásban R23 biztosítja azt, hogy C4 kisüljön, ha a kimenet üresjáratba kerül (K1 B állás), így ha K1 újra bekapcsolásra kerül (A állás), akkor a C4-be folyó terhelőáram egy pillanatra a tápegységet az áramkorlát értékére terheli és ennek következtében a kimeneti feszültség lineárisan emelkedik felfelé a nullától a névleges értékre, így tranziensek sincsenek.
...csak hangosan gondolkoztam...
Idézet: „Elsőre valóban feleslegesnek tűnik, viszont így teljesen független a referencia feszültség (ami alapvetően meghatározza a kimenő fesz és áram stabilitását) illetve a C21 1000u/16V-os kondi a készülék bekapcsolás utáni lengéseit, csúcsait segít, ezáltal egy viszonylag gyors, de folyamatosan emelkedő kimeneti feszültséget állít be (természetesen csak az előre beállított értékig).” Nem, akarok vitatkozni, igazából mérni kellene. Szerintem mindent (hődriftet is) beleértve, nem sokat nyerünk a külön referencia stabilizátorral. A másik, hogy a kondi ott pont az ellentétes hatást fejti ki. Ahhoz hogy az legyen amit te szeretnél, ahhoz az R2-vel kellene párhuzamosan kapcsolni. Idézet: „( elvégre egy amatőrnek aki otthon hobby szinten nyákot rajzol, tervez, nem mindegy hogy 14db furatot kell elkészítenie, vagy csak hármat...)” Az LM317hez összesen 15 furatot kell készíteni.... A REF198hoz nullát mert smd, ugyan 722 forint, de kapunk egy normális referenciát. Ez a lukfúrogatás meddő vita, aki utál lukat fúrni és van esze smdben építkezik ! Árban nincs különbség, sőt olcsóbb, spec szerszámok sem feltétlen szükségesek, de aki nem csak havonta egyszer forraszt, annak úgyis megvannak a szükséges szerszámai. Idézet: „úgy gondolom egy ésszerű határt kell húzni, mind az után építés lehetőségéről, mind az alkatrész beszerzésről és azok áráról.” Ez a határ mindenkinél más és más, nem érdemes "általános" tervet készíteni, tervezd meg saját szájad-íze szerint, a klónok, variánsok meg majd megszületnek később mások szája-íze szerint ! Miben lenne rosszabb választás a két 071, helyett egy 072es?? (persze bekötés szerint módosítva a nyákot)
Úgy gondolom ez nem vita, egyszerűen csak megosztjuk a gondolatainkat mással is. Nyilván mást és másképp lát egyik vagy másik ember, pro-kontra.
Viszont az utólagosan módosított áramkör tökéletesen fog működni, lesz hangja is (az áramkorlát elérésekor), és DC-off állásban is lehet majd látni a digit kijelzőn a beállított fesz.értéket, ill. a DC-on bekepcsolása után azonnal látni az esetleges eltérést a beállítotthoz képest, nyugdíjba küldtük a 723-ast,( ez 14 lábú IC, viszont az LM csak 3!), VR1 és VR3 esetleges kontakt hibája sem gyakorol azonnali kimenő fesz ugrást, bekapcsolás után lineáris a feszültség emelkedés, az Umax és az Imax, nem ellenállás válogatós, hanem trimmeres beállítású. Ez mind-mind csak finomítás...nem szentírás, mindössze egyfajta útmutatás!
Üdv.
Azt szeretném kérdezni hogy a Pioneer-féle 30V 3A-es labortápon a led mit szolgál?
Az a LED jelzi az áramkorlátot. A határértéknél (és azt meghaladva) világít, határérték alatt nem világít.
Áháá, köszi a felvilágítást.
Olyan nincs hogy "meghaladva". Akkor világít ha elértük az áramkorlát értékét, mutatja, hogy innentől nem a feszültség lesz stabil, hanem az áram.
Ja és ha már itt vagyok: nem találtam AC26V-os tápot csak DC26V-osat, az jó? Nem baj ha a max nem lesz 30V csak 25-26V.
Igen, köszönöm a pontosítást, valóban így van.
Az egyenfeszültség miatt nem fog működni a negatív segédtápot előállító rész. Emiatt az egész nem fog megfelelően működni!
Meg kell oldani a negatív segédtápot máshogy, és lehet hogy néhány alkatrész értékét is módosítani kell (graetz, puffer elhagyható), azután működni fog dc26-ról.
Célszerű lenne megvizsgálni, miként "terem" az a DC26V. Mert ah egy trafó van a háttérben, akkor van ott AC-is, csak kicsit máshol kell keresni. Ha meg esetleg valamilyen kapcsolóüzemű "csoda" van mögötte, akkor az már magában bonyolultabb, mint szükséges lenne.
(Miért van az, hogy ha nincs otthon egy tranzisztor, vagy kondik, akkor azt vesz az ember, de ha trafó nincs, akkor azt inkább kikerülni igyekszel, nem pedig megvenni?)
Idézet: „(Miért van az, hogy ha nincs otthon egy tranzisztor, vagy kondik, akkor azt vesz az ember, de ha trafó nincs, akkor azt inkább kikerülni igyekszel, nem pedig megvenni?)” Mivel a tranyó vagy kondi megúszható 1000 forintból általában, valamire való trafó már 10ezres kategória a boltban.
A DC26V 2 db összeépített pc tápbol van(nemrég építettem kisérlet képpen és működött) ami leadja a 26V-ot. De még nézelődök mert ha minden igaz van még valahol egy DC30-as tápom is( abbol ki lehet szedni az egyenirányítást).
Minden megoldva: találtam egy ilyet. És kicsit méregetve rájöttem hogy van AC26V kimenete, és a méretéből ítélve megvan vagy 4-5 amper. Köszi a segítséget.
Szia!
Csak nehogy az a 26V a VFD-kijelző anódfeszültsége legyen, mert annak a kimenetnek nagyon kicsi a terhelhetősége.
Helló, az nem jó ha kicsi a terhelhetősége de mégis hogy tudnám ellenőrizni? Van 8 kimeneti lába 4 amire vastagabb rézzel van kötve a trafó és 4 amire vékonyabbal.(tehát vékonyabb a belső huzal) Ha az a kijelzőé akkor még mindig van AC30V és AC23V is.
Próba cseresznye. Terheld le valamilyen ismert wattszámú 24V-os izzóval és elemzed a feszültségesést valamint a tekercs melegedését is ellenőrizd eközben.
2db sorbakötött 12V/50W -os égő megfelel?
Igen, így kapsz egy 24V-os, 50W-os terhelést.
Lemérve: még 12V/50W -ot se bír, igen, ezek szerint a kijelzőé volt. Esetleg AC30V sok neki?
Egyébként ezek a videótrafók max. 10-20 wattosak, úgyhogy ne várd el, hogy erőművé váljanak.
Aha, értem. Akkor próbálkozok mással. Köszi a segítséget.
Ha nincs pontosan 26V akkor kb mekkora az a határ ahol még nem sérül semmilyen alkatrész?
Elvileg nagyon magas feszültséget is elbírhat, csak be kell tartani néhány szabályt. Az egyik célszerűségi határ az AC42V-os maximális bemeneti feszültség. Ha ilyet használsz, akkor 50v-ig fel tudod húzni a kimeneti fezsültséget, de ezzel arányosan azért célszerű az áramot csökkenteni, mert könnyen belefuthatsz nem várt meglepetésekbe.
Az AC42v még azért is egyfajta célszerű maximum, mert ehhez még elég a 63V-os elkó, illetve a 2N3055-ős áteresztő tranyók.
Nem kotelezo a maximum fele menni
Mehetsz lejebb is az ertekkel, de itt kisebb lesz a kiveheto feszultseg is.
Erre gondoltam én is. Mert szeretnék rá egy analóg voltmérőt de az csak 25V-ig tud mérni. A segédtápot lehetne esetleg másik táprol működtetni vagy átalakítani egyenáramra?
Az enyemben -igaz nem azt epitettem amit TE- eloszor kulon traforol mentek a muszerek, illetve a hofigyeles es hutes is. Illetve egy nagyobb teljesitmennyel birorol maga az tap.
Mar egy darab toroid latja el e feladatot.
Elkezdtem átvizsgálni ujra a rajzot és feltűnt valami: az AC bemenetröl ami lejön az egyenirányítás előtt az egy ellenálláson egy ELCO kondi pozitívjára megy.( ) ?váltó áram ELCO kondira? Ezt nem értem...
|
Bejelentkezés
Hirdetés |