Ami nem is a javított, mert az nem került fel. A 2x470µF helyett már 2x680µF-ot használtunk és a BD-kre is kell 4x1db 4148. Egyébként trafó kialakítástól függően az UCC önmagában is meg tudja hajtani a gate trafót, de hogy ezt bírná e tartósan azt nem tudom, ki kéne számolni vagy mérni.

Melyikre gondolsz?

Üdv!

Van esetleg még valami hozzá való rajz, akár másik gépé?

ugyanis amit feltettem STRAUS gépet apró eltérésekkel tök ugyanez, ami hasonlít (detto) a NEBULA géphez.
Ha volna még valami, akkor örülnék neki. AC üzemű TIG rajzod esetleg létezik-e? A neten kutakodva pl. JASIC gép belsejéről készült fotó szerint azis így nézki (az AC változatos az két külön egységgel)
Minden segítséget köszönök.

A 214.oldalon Phile80 föltett egy "TIG 200"kinai gépet - aról kérdezlek-nemcsak én.

Nekem ez feleslegesen bonyolultnak tűnik de attól még lehet jó. Ki kéne nyomtatni és összerakni minden oldalt mert ez így elég kusza, alig lehet kibogozni mi hova csatlakozik (imádom amikor így rajzolnak). Azt a 3 trafót a zsák diódával lehetett volna egyszerűbben is.
A trafóval soros kondi megoldással már valahol találkoztam, ott elvileg valami olyan célt szolgált hogy zárlatban korlátozta az áramot azáltal hogy olyankor a híd működése átment rezonánsba. Nem igazán értettem de állítólag működött.

Ezeken a kínai rajzokon a 22T,70T ill. (trafó EER43)22/4 ezek menet számokat jelölnek?

Nekem tetszik a 3 trafós kivitel: nem kell akkora mag( a fiók mélyén még lehet is), a tekercselő huzal keresztmetszet barátságosabban előállítható, - több fotón is ezt a megoldást látom.

Még csak annyit, hogy sok valami hasonló módon nézki a forgalomban lévők közül. A straus kisöccs kapcsán írtam pl. , hogy a kevesebb áramot egészen profán módon kevesebb alkatrész beültetéssel oldották meg! - ja minek is vergődni újra tervezéssel..

Itt egy 140-es gyujtással.

Igen, ki lehet hagyni a 3 trafóból egyet, a hozzátartozó diódákkal együtt... meg FET-et is... Ezt megtehetik az iparban, mert ott a nyáknak nincs ára, a nagy tömegű gyártás miatt.
( De a hobbi szint nem azt jelenti, hogy nem kell valamit precízen megcsinálni. Úgyhogy, célszerű az elején eldönteni, hogy mit akarunk... )

én eldöntöttem!

AC TIG, de az mintha tabu lenne mindenhol, s egyáltalán e fórumon kívül sehol sem tudtam még valami sok infót összeszedni, hiába keresgélek a neten mindenféle címszóval!

Az a kínai TIG 200 nekem pl kapóra jött, mert hasonlít az én straus 181-re, de jó lenne még továbbiak is.

Persze... a MACI projekt félben van (nem adtam még fel)

Phile80 igért még valami kiegészítést!

kíváncsianvárom!

Sőt, mint írtam mennyi gépben hasonló dolgokat láttam a netes fotókon- így bízok benne hátha tud majd valaki az AC oldalról is hasonló kínai rajzot (ebay-n lehet kapni nyákokat, s az ottani gépeken némelyek belsejéről is van fotó)

Üzenj neki privátban!

Jó ötlet köszi!

az ígért rajzok a 180A-es tighez.

Köszönjük a "hitközség" nevében !

Láttam többen is írtátok hogy lehetne kihagyni egy trafót meg a félhidas megoldás jobb. Éves szinten kb 400-500 gépet javítok és az a tapasztalatom, hogy a félhédas gépeknél általában elég gyakori dolog az IGBT zárlat. Viszont ezeknél a "félvezető faló" típusú kínai gépeknél még egyszer sem fordult elő ilyen hiba!!! pedig néha olyan helyekről hozzák be a gépet hogy 1mm-es fémpor van a nyákon, amit a ventillátor szívott be. Jelentékten hibái vannak hogy pl. eltörik az egyik csatlakozó a panelen, mert rosszul dugták rá a kínaiak.Tehát ezzel azt akarom mondani, hogy ez a kapcsolás szinte mindent kibír a gyakorlatban. Ja és egy elég fontos tényező: A bekapcsolási idő! Sokan elfelejtik. Nem mindegy hogy milyen árammal mennyi ideid tudod terhelni folyamatosan a gépet. Ennek a sokfélvezetős kinai gépnek sokkal jobb a bekapcsolási ideje, mint a félhidasoknak. Ja és amúgy a cellulóz pálcát is simán begyujta, szval az ívgyujtásra nem lehet panasz. 90V körül van az üresjárási feszültsége. És mostmár a nyák minőségére sincs panaszom, mert már nem olyan szar mint egy éve.

Hát, az az igazság, hogy egy gép stabilitása, meg az, hogy nem romlik el, nem attól függ, hogy milyen a főáramköri elrendezés. Inkább csak attól, hogy mennyire gondosan tervezett az elektronikája, milyenek a védelmek, hogy van összerakva, stb. És egyre több kinai cuccot lehet látni, ami már nagyon jó minőségű.

Köszönjük!
Egyébként az Iweld márkájú inverter ugyan ez.

igazad van, de én ezt a gyakorlatban látom, hogy lehet akámilyen gondosan optókkal leválasztott főáramkör, ha pár darab igbt a vége, az előbb-utóbb megadja magát. Hiába van a hűtőbordán thermostat, akkor is el tud pukkanni az igbt. A hegesztők nem nagyon kímélik a készülélkeket. Sőt, van amikor direkt teszik őket tönkre, hogy ne kelljen dolgozni. Az egészből csak azt akarom kihozni, hogy feltünt hogy ezeknek a kínai gépeknek sosem volt ilyen jellegű baja.

Nem fórum téma, de melyik készüléket nem kínában gyártják? (az amerikai és az angol piac is ezekkel van tele, meg kell nézni az ebay-n)

Ugyan ilyen felépítésű(detto) nebula gépet használ a bátyám, annak a lakatos barátja is (aki nyüstöli rendesen) és ők is elégedettek a készülékekkel.

A straus gépet 40ezerért vettem a vásárba, az internetes ára is csak 55ezer- ezen az árakon szerintem már földihalandónak is lehet gondolkodni i

találkoztam már olyan szintű kínai koppintással, hogy jobb volt mint az eredeti.

Szerintem mindenki megfeledkezik a legfontosabb piaci szereplőről, mint meghatározó tényezőről a pénzről!
"mi is koppntjuk a MACI-t ki jobb -ki rosszabb minőségben" pénztárcája és ügyessége szerint."

azok ... kínaiak felthetnének rajzokat a netre...

Ezen az elven a többi nagy profitot bezsebelő ceg is föltehetné a rajzokat,alkatrész méreteket .

Trafóérdekesség:

A tekercse:

Lehet,hogy szerepel,de hátha hasznos: