Köszönöm a széleskörű tájékoztatást!

Üdv
Azt meg tudod mondani hogy mekkora teljesítményre képes?Nekem is volna pár darab EI-33 trafóm amiből szeretnék tápokat építeni.És ha nem muszáj akkor nem tekernék trafót.
Üdv Norbi

Üdv!
Nem tudom mennyit bírhat, eddíg csak 200w-al terheltem, de nagyon szépen ment. Most diódákat fogok cserélni, én a 10A-esre gongoltam amit hűteni lehet, aztán majd meglátjuk mennyit bír.

Üdv!

Miért lehet az, hogy melegednek a szekunder oldalon a diódák? BY299 volt kéznél ami az adatlap szerint egy gyors dióda. 60kHz körül 1A átfolyó áram mellett pedig rendesen forrósodnak. Ugyanakkor 2A a max megengedett áram. Átnéztem 5 adatlapot és egyikbe se találtam egy olyan grafikont amit kapcsolatba tudtam volna hozni a frekvenciával és áramerősséggel.

Az egyik adatlapon van egy érdekes megjegyzés: láb 9,5 mm.
Bővebben: Link
Nem tudom, hogy választ ad-e a kérdésedre, de láttam olyan paneleket, amiken a diódáknak 1,5-2 cm-es lábakat hagytak hűtés gyanánt.

Ez a dióda szines TV-ben rendelt de ott nem nyígatták csak 15khz-en. A folyamatos üzemet 60khz-en ?

Hát most az egyszer a diódáim szinte lebegnek a panel felett mivel semmit nem vágtam le a gyári lábhosszból. Már 0,5A-nél is forrósodnak. 1A-nál nem mertem 1 percig se működni hagyni mert szerintem simán megengedett érték fölé hevülnének ami mindenki tudja mihez vezet.

Ezt nem tudtam ezért is kérdeztem meg itt. Akkor egy BY dióda se képes 60kHz-en ketyegni? Az UF széria vajon elégséges? Azért kérdezem így mert ezek vannak kéznél. Igazán írhatna az adatlap egy javasolt, maximum frekvenciatartományt mert mint látjátok nekem a kapcsoló dióda fogalma azt sugározta, hogy elég gyors. Az UF széria meg a nevében is tartalmazza, hogy ultra fast. Akkor ez is csak annyira gyors? Egyáltalán schottky diódán kívül létezik más dióda ami elboldogul pl 40-100kHz-es tartományban? Köszönöm.

Azt nem tudom Én se fejből, de próbálkozz egy diódaatlaszt keríteni. Ezek a diódák vagy vágásra voltak használva vagy a sorkimenőröl állitottak elő külöféle villanyokat. Kérdés neked mekkora frekire van szükséged.. Van 2db diódaatlaszom de ide nem fér fel mert cca12MB. Átküldöm neked privátba.

Írtam Meg akarom tudni, hogy a schottky diódákon kívül más "mezeibb" dióda boldogul-e 40-100kHz-es környezetben. Jelen esetben a BY és UF szériákra lennék kíváncsi.

Faramuci dolog, tanácstalan vagyok :nemtudom:
Ilyenkor szoktam kísérletezgetni. A schottky több szempontból is jobb az SMPS-ben, próbáld ki, melegszik-e az is. Esetleg fojtót kellene berakni. A másik gond a kondi lehet (low ESR).

Minden bizonnyal a nagy Qrr okozza.

A visszazáródásnál is van a diódán veszteség.
Ennek nagysága: P=U*Qrr*f*0.5
Amit használtál diódának uC nagyságrendű a Qrr-je a tápfesz gondolom 50V körül freki 60k. Nagyjából ki is jön a wattos veszteség.

Igen Nagyon eltaláltad. Pont ezt észleltem én is, hogy csak 70% körüli a hatásfok vagy még kisebb.
Köszönöm a képletet is. Nagyon sokat segítettél. Csak 30V körüli a tápfesz a frekvenciát meg már minden hova eltoltam 10-20kHz-es nagyságrendekkel de a probléma maradt. Ha megkérlek szépen meg tudnád mondani, hogy az összes BY dióda képtelen a feladatra? UF-el is ugyan ez a mese? Nézzem meg egy schottky adatlapján ezt a Qrr értéket majd vessem össze az említett típusokkal?

Átnéztem még 4 by299 adatlapot az eddigi 5 után és csak egyben volt megemlítve a Qrr fogalma de a táblázatban már az érték helyén vonalka szerepelt.

Egy kis félreértés volt itt. A 2A a diódára abban az esetben vonatkozik, ha a lávait 55°C-on tartják (végtelen hűtéssel). Az iylen didódák hűtésésben a következőket kell figyelembe venni:
- maga a fekete tok közvetlen hűlése a levegőbe, ez kb 100°C/W DO201-nél
- a tokbelsejéből a lábak hővezetési ellenállása (ez pár °C/W), ami annál angyobb, minél hosszabbak a lábak
- a lábak hűlése a levegőbe -ez >100°C, de az csökken növekvő lábhosszal
- a nyákterület hővezetése alevegőbe: itt olyat szoktak megadni, hogy 1 négyzetinch nyákterület 1oz-s nyáknál az kb 60°C/W
Attól, hogy hoszabb lábakat hagysz nem biztos, hogy jobban fog hűlni, mindez attól függ, hogy a test láb és a nyákterület milyen arányban sugároz a levegőbe.

Ha megnézed az adatlapot a 2A <15kHz-re van megadva, ebből sejthető is az ajánlott frekvenciatartomány, valamint a 150ns kapcsolás is árulkodó. Az UF sorozat ennél legalább kétszer gyorsabban kapcsol.

100V alatt feltétlen schootkyt érdemes használni! 100 és 200V között opcionális a dolog, a schottky gyorsan és finoman kapcsolnak (kapcsolási veszteségük általában kisebb), de drágábbak.

Szia!

Köszi az infókat. Az is a problémám, hogy ahonnan szoktam alkatrészeket beszerezni ott a schotty fogalma hiányos Meg kell nézzem vannak-e itthon valami bontott PC tápok. Ezek szerint az UF kétszer gyorsabb de a kapcsolóüzemű tartományban azzal is kár próbát tegyek. Megmértem és 36W átvinni kívánt teljesítménynél a diódákon közel 6W teljesítmény esett. Nem csodálkozom ezek után, hogy forrósodtak.

Tuti van schootky diódájuk, csak max nincs külön jelezve, hogy az schootky. Egy

A BY széria az <20kHz egyenirányításra ajánlott. A BYV és BYW szérai az általában gyorsabb.

Az UF-et egyenriányítási célra rendes hűtéssel lehet használni kb100kHz-ig. De 30V tápfeszre feltételen Schottky-t használj, met ha modnjuk rezonáns táp, és 60V dióda kell akkor is nagyon sokat nyersz.>

Én BYV-32-t használok vagy lehet választani shottkyból az MBR10100 vagy 10200.....

Először is magamat javítva a nagy kapkodásban valahol a cselt bevettem mivel nem tudom a 6W hogyan jött ki (hibás elszámolás). Amit tudok az az, hogy 36W-ból 25W hasznos. Nem tudom, hogy a maradék 9W-ból mennyi veszett el a diódákon és mennyi a trafón. Ez kb 70%-os hatásfok.

Schottky diódájuk nincs mivel egyesével átnéztem az összeset úgy, hogy marad a PC táp bontás. Vagyis van BAT46 de ennek a 0,15A-es áramával messze nem fut az ember. UF-ből se nagy a választék mivel csak UF5408 van. Lassú egyenirányító diódákból meg van egy rakat.

Holnap napfényben nekiállok PC tápot keresni.

Építek egy önrezgő rezonáns tápegységet. Tapasztalt emberektől szeretnék kérdezni.

Elsősorban az önrezgőn van a hangsúly.

Itt egy rajz, hogy mire gondolok. Bővebben: Link

Az lenne a kérdésem, hogy a TR2 trafóm szórási induktivitását hogy lehet megsaccolni? Azaz nem is a szórásiját, mert nem akarom max terheléssel járatni, hanem csak 20-30%-on. Ilyenkor más lesz az induktivitás. Ezt ki kell kísérletezni?
Az önrezgő tápnál nem olyan egyszerű eltalálni a frekit. A TR1 trafó menetein kellene változtatni. Azzal kapcsolatban meg az lenne a kérdésem, hogy mitől függ az, hogy hány menet legyen a TR1 trafó L2-es tekercse? Skori mindig 1 menetet választ, de találtam egy fénycső előtétben egy olyan trafót, amiben 8 menet volt a középső tekercs. Mi változik azzal, ha több menetet tekerek? Érzékenyebb lesz?

Írjatok le mindent minden érdekel.

Skori Cimopata lorylaci írásaiban nem találtam meg amit keresek.

Köszi mindkettőtöknek a segítséget. Már is kaptam egy fél marék bontott schottky-t. Alig van valami langyosodás a diódán. Tanulságnak jó volt, hogy nem érdemes más fajta diódákkal foglalkozni akármilyen szépen is hangzik első ránézésre az információ róla. Gyors, gyors de nem annyira mint egy schottky Marad a fiókomban lévő maréknyi BY dióda mindennapos feladatok elvégzésére. Köszönöm még egyszer.

Azért azt ne felejtsd el, hogy a schottkyn kisebb feszültség esik, tehát már emiatt is kevésbé melegszik...

Eszembe jutott még valami.
Azt olvastam az önrezgő rezonáns tápokról, hogy annyira nem érzékeny a saját frekvencia beállítására, mert a nagy trafó, és a rezonáns kondik rá eröltetik a saját rezonancia frekijüket a tápra. Azt is láttam, hogy Skori egyik tápja nagyobb frekin járt üresjáratban, és belassult terhelve. A terhelés ha 150, vagy 200W volt, akkor már nem számított annyira. Ez azért volt így csinálva, hogy a táp ne álljon le terheletenül?
Hogy szokták megoldani, hogy ne álljon meg a táp ha nem terhelik? Remélem nem a kimenet elő terhelésével.

Ez biztos és a schottky-m amúgy is amit találtam jóval nagyobb áramra lett tervezve. Az biztos, hogy a BY299 épp, hogy nem lángolt ugyan abban a környezetben 1A alatt. Amúgy meg ha a frekvenciatartományán belül lettem volna akkor az a nagyobb feszültségesés se jelentett volna gondot a diódának. Arra gondolok, hogy ha most egy konstans DC körbe sorosan betennék egy schottky-t és egy egyenirányítót akkor azért nem lenne épp akkora különbség az eldisszipálandó teljesítmények között. Na ezt jólmegaztmondtam de remélem érted amit mondok hanem pedig nyugodtan javíts ki.

Igen. De azért azt is tudnod kell, hogy ez a BY299 egy nagyon gyengécske gyorsdióda. Tehát egy rendes ultrafast diódával alig melegedne jobban, mint az általad említett DC körben.

Akkor te mit mondasz? Ha tegyük fel egy nagyobb áramú ugyancsak BY kapcsoló diódám lett volna vagy egy UF széria akkor nem melegedett volna ennyire? Gondolom a gyengécskét a sebességére értetted.

Ha a tápod ZVS módban megy, akkor terhletlen állapotban magasabb frekvencián van a rezonanciafrekvencia, mint terhelt állapotban. Azzal, hogy a kapcsolási frekvencia ezt követi egyben a kimeneti feszült is stabilizálódik kis mértékben (nézd meg pl az IRS27951 adatlapját, ott frekvenciamodulációval oldják meg a kimeneti fesz stabilan tartását).
A skory féle kapcsolás tartalmaz egy indító áramkört, ami egyben a rezgés fenntartását is szolgálhatja, azonban a ZVS rezonáns tápnak szüksége van minimális terhelésre (mivel különben végtelen nagy frekvencián rezonálna).

TR2 trafó szórási induktivitása az nem más mint az L4, azt a hagyományos képlet alapján kell kiszámolni.

Ha L2 menetszámád növeled, akkor pont érzéketlenebb lesz, kisebb vezérlőjelet kapnak a FETek.

Van még egy megoldás arra,hogy üresjáraton ne álljon le az egész. A cucc a rezonáns körben keringő áramból hajtja meg a FETeket a TR1, bizonyos szemléletben.
Ha megnöveled az itt folyó meddő áramot, mondjuk azzal, hogy TR2 mágnesező induktivitását csökkented, akkor több fog keringeni, és terhelés nélkül is talán lesz elég keringő energia.
Vagy csökkents a primer menetszámot, vagy ha ezzel túlgerjesztődne a mag, akkor pedig rakj bele egy pici légrést. (max 0,1mm, papírdarab jó pl)

Nem olvastál elég figyelmesen.

A frekit terhelt állopotban a Tr1 menetszámával kell beállítani, ilyenkor Tr1 vasmagjának telítődése határozza meg a frekit. Terhelés nélkül Tr1 szekundereinek induktivitása rezonál a fetek gate kapacitásával. Ha ez a rezonancia szerencsésen ugyanannyi mint az üzemi akkor alig fog elmászni a terhelés függvényében. Ezen lehet segíteni akár utólag beépített kondikkal vagy kicsi lábas induktivitásokkal (attól függően, hogy az üresjárási freki alacsony v. túl magas).

Tr2 üresjárási árama pedig egyszerüen nővelhető - ahogy Laci is írta - pl. ha teszünk egy kis légrést a vasmagba, vagy csökkentjük kicsit a menetszámot. Persze lehet, hogy enélkül is simán megy...

Tr1 áramot is transzformál, ami azt jelenti, hogy ha a primere 1 helyett mondjuk 2 menet lenne, akkor a szekunder oldalán levő zenereken dupla áram folyna, amitől jobban melegednének. Ugyanakkor a frekvenciát a szekunder menetszámpok határozzák meg elsősorban - tehát a primert nincs sok értelme variálni. Persze elképzelhető olyan vasmag amire akkora szekunder menetszám kell, hogy érdemes a primert is növelni - de végülis ha már ilyet építesz nem sokból tart kipróbálni... úgyhogy hajrá !

Igen, a sebességre értem. Nem ismerem az UF szériát, de ha nem 500 ns-os diódát teszel bele ( BY... ), hanem 50 ns-ost, vagy még gyorsabbat, akkor kevésbé fog melegedni. Az 500 ns-os diódák nem ilyen frekvenciára valók.