Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Egyetlen fokozattól ne várj sokat. Ha füleskimenetről hajtod, szóba jöhet még egy kb. 1:20 áttételű becsatoló transzformátor, mint passzív előfok. Így nem kell előfokcső, csatolókondenzátor, de még rácslevezető ellenállás sem. Egy katódkondival még tovább növelhető a fokozat erősítése.
GND-re, ahová általában a belső árnyékolásokat kötik
![]()
Ha 450 V alatt van a pufferen a feszültség terhelten, akkor nyugodtan mehet a 210 mA (225 mA-ig) 300 V pufferfeszültségig 245 mA.5U4G.
Mindenesetre jó volt tesztüzemnek.
Végülis megszólalt ![]() Leadtam az igényem mindenféle csőre,főleg PCL 86 érdekel. Anno volt egy ilyen Videoton rádiós erősitőm,az előző gazdája KI AKARTA DOBNI! Megnéztem,látom,világít belül,montam neki,te ezt ugyan nem dobod ki. A szokásos felépítés volt,cca.320V anód,visszacsatolt kimenő,kb 2x3W. Pufferből tippelhettem csak a korára,a puffer az 1973as volt benne ![]() Sajna már nincs meg,de szerencsére az,vagy majdnem ugyanaz a kapcsolást felleltem itt,és el is mentettem. Bocsi az OFFért. Köszi.
Kösz !
Jól sejtettem akkor. Csak biztos ami biztos, megkérdezem. Nehogy véletlenül valami EMP erősítő vagy ilyesmi sikeredjen belőle , ahogy össze-vissza kötözgetek, aztán 20 km-es körzetben 1 hétig áramot sem lehet majd látni. Te is rosszul járnál. ![]()
Köszönöm. Jelenlegi erősítőmből számolgatva olyan 310V körül lesz. Megnyugodtam.
Házilagos csőgyártás. Csak légy türelemmel, míg letöltődik. mp4
Helló !
Az anóddisszipációt azt hogyan számoljuk ? Számít ott a munkaellenállás nagysága ? Vagy csak a katódellenállásé ? Illetve ha mérem üzem közben a katódáramot, akkor azzal lehet számolni ? (szorozva az anódfesszel) Kösz !
Az anód disszipáció, a csövön átfolyó anódáram, és a csövön levő feszültség szorzata. Világossá válik a kérdés, ha előveszel egy csőnek az anódáram-anódfeszültség (rácsfeszültséggel paraméterezve, állandó segédrács - ha van- feszültségnél) görbesereget, és ebbe berajzolod pontonként az adott disszipációhoz tartozó anódáram, anódfeszültség párokat. Ezek a pontok egy hiperbolán fognak elhelyezkedni. Ha olyan munka ellenállást választasz, amelynek az egyenese nem metszi, legfeljebb érinti ezt a hiperbolát, a megengedett anód disszipációt nem lépted túl. Az anód munkaellenállás az az egyenes, amelyiknek egyik végpontja az Ua=Ut, (Ia=0). a másik az Ia=Imax (Ua=0) pontban van. Vigyázni kell azonban arra, hogy ha a cső nem tisztán ohmos ellenállásra dolgozik (kimenő trafó) akkor, a munkaegyenesből munka ellipszis lesz, és ilyenkor az ellipszis egyik pontja sem kerülhet a disszipációs hiperbola túloldalára.
Szóval akkor az effektív feszültséget kell szorozni a katódárammal ?
Szóval nem azt a feszültséget amit az anód kap, hanem ami a cső munkaellenállásán van ?
Sziasztok.
Diódás tápegység "felújítása" során javaslatot kaptam arra, hogyha gyorsműködésű egyenirányító diódát építek be, akkor kössek vele párhuzamosan 100nF kondikat is. Mi ennek a "tudományos" magyarázata? Illetve használhatók-e 220nF és 470nF-os kondikat? Ezek vannak "jó" minőségben itthon. Köszönöm.... Üdv. MPeti
Semmi effektív. Egyrészt adott a cső munkaponti beállítása, ami meghatározza az anód áramot, ez pedig az anód feszültséget.
Ez eddig statikus egyenáramú beállítás, még a kivezérléssel nem foglalkoztunk. Ennek, az anódáramnak és az anód feszültségnek a szorzata az anód disszipáció. Az anódfeszültségből ugyan még lejön a katódon a katód ellenálláson előálló feszültség, (ha földhöz képest méred) de mivel a katódellenállás sokkal kisebb az anód munkaellenálláshoz képest, ezért általában elhanyagolható. A válóáramú teljesítményt a kivezérlés függvényében számoljuk, és a görbeseregbe berajzolod, láthatod hogy (kis amplitúdó torzítás esetén) a váltófeszültség és az áram átlagértéke nulla, így járulékos disszipációt nem okoz. A leadott váltóáramú (hangfrekvenciás) teljesítmény, a kivezérlés függvényében nem a csövön, hanem az anód munkaellenálláson keletkezik. Ottan lehet már számolni az effektív értékekkel, bár szerintem jobb, ha csúcs, ill csúcstól csúcsig feszültségekkel számolsz, és a mért értékeket átszámolod erre az értékekre, és csak a legvégén a terhelésen méred, számolod az effektív értéket.
Nem 100, csak 1 - 10 nF os kondikat szokás a diódákkal párhuzamosan kötni, a keresztmoduláció megszüntetésére. Ezzel akkor kell élni, ha a brummot másképp nem tudod megszüntetni. Viszont a feszültségére ügyelj, mert a záró csúcs feszültséget is el kell viselnie.
Köszönöm a választ.....
Tovább agyaltam és elmélkedtem egy félvezetős tápon is, ez esetben olyan 410V körül mozogna. Namármost GU50-ről van szó, így van minta kapcsolás bőven. Trióda kapcsolások nézegetése közben bukkantam 3K és 5,6K illesztésre is. Most akkor hogy is van ez?
A másik dolog: mekkora disszipációval számolhatok max a kimenőre? Gondolok itt arra pl. hogy 145 ohm dc ellenállású primer esetében elmehetek 80-90mA-ig? Utolsó kérdésem: ha ők negatív előfeszültséggel operálnak, attól én még használhatom a katódellenállásos beállítást ugyanolyan rácslevezető ellenállás mellett?
Az átalakítások után semmi említésre méltó változás nem történt.
![]()
Jónak kéne lenni. Összekötötted egymással az 1,3 kivezetéseket, és a 6,8-at is ? Itt egy paralell triódás görbesereg, most találtam.
Igen összekötöttem. Lehet, hogy az okozza a problémát, hogy PCL86 kimenő van rajta? Jelenleg ez volt kéznél és egy EBL21 kimenő.
Azzal is jónak kellene lenni..., valami turpisság van.
![]()
Ha kezdetben a PL82-nek jó volt egy 230v/12v-os átlemezelt kis trafó is. Én is úgy gondoltam, hogy akkor a gu-nak jó lessz a pcl86-é. Az az érdekes, hogy az ef80-al és az ecc82-vel sem jó. Próbáltam ecc85-el is, azzal egy hangyányit hangosabb volt, de azok máshoz vannak eltéve. A pl82 szépen szólt pcc84-el és pcc189-el is.
![]()
Kell ám neki 15-18 Veff vezérlő feszültség a teljes kihajtáshoz (ha a PL 82 nem triódában volt, akkor annak épp hogy csak kell valami)...persze torzítani nem szabadna attól, ha estleg kevés a meghajtás. A GU 17 házatáján kell akkor nézelődni (pl. megvan-e 12,6 V fűtés). Mekkora feszültség esik a katódellenálláson (mekkora az most)?
Kipróbáltam a próbapanelom a számítógép hangkártyájáról. Az emlegetett brumm úgy változott, hogyha rákapcsolom az anódfeszültséget, akkor megszűnik. (legalább lehet hallani mikorra melegszik fel a cső
![]() Eggy fél ecc82 hajtott egy 6p14-ev -t. Üzem közben 296 V-t és 31 mA-t mértem rajta. Tetróda üzemben. Nameg persze csak monóban szólt. A kimenő 16 Ohm-ra illeszt, a hangfal impedanciamenete : 50 Hz-nél kb 8 Ohm majd szépen emelkedik, 1 KHz-nél kb. 26.5 Ohm, majd lefele 2.8 Khz- nél kb. újra csak 9 Ohm, majd megint fel 6 KHz-nél 18 Ohm, majd megint le és 14 Khz környékén újra csak 9 Ohm. Elég halk volt, a leghangosabb fájloknál volt éppen szobahangerő. Voltak mélyek is rendesen (3.74 H amúgy a kimenő), csak elég tompán szóltak. Illetve a dinamikája sem volt az igazi. Az énekhang hallhatóan "melegebben" szólt, ill. a gitárszólók is szebben. Azért csövesből sem olyan egyszerű szépen szóló erősítőt csinálni, nem úgy van hogy mert mivel cső, akkor szebben fog szólni.Persze gondolom lehet variálni a csatolókondikat, meg jobb kimenő stb. Majd fogom is, de összességében a tranzisztoros erősítőm szebben szólt. Pedig nem egy drága cucc, de azért nem rossz.
Próbáld meg tetródás kötésben, akkor kisebb meghajtás kell. Jó alacsony, 120 V körüli hidegített segédrácsfesszel, hogy kikerüljük a tetródás torzítást.
Sziasztok, itt vagyok újra.
Továbbra is PCL86 készül, csak ezúttal számolgattam is. Korábban a trióda rész nagy erősítése jelentette a problémát nekem, mert vonali szintről szeretném használni. Nálam 265V az anódtáp, az anódköri ellenállás így 177kOhmra adódik, 1,5mA-s árammal számolva. A nyugalmi áram pedig 0.85mA ebben az esetben. Ezzel az árammal, és -1V -s katód pontenciállal a katód ellenállás 1,117kOhm értékre jön ki, a rács és a föld között 470kOhm ellenállás van. Ezek stimmelnek, 0.1V 1kHz (70mV RMS) bemenő jelre áthidaló kondi nélkül 4V (2.88V RMS) -t produkál a trióda. Katód áthidalóval 6V (4,47V RMS) -t produkál. A pcl dokksija szerint a pentóda részt 3.6V RMS-el lehet maximum vezérelni, így osztani kell valahol. A trióda bemenetére hangerőszabályzót tervezek, arra gondoltam, hogy a trióda és a pentóda közé kellene betenni osztást, a csatolókondi után. Tinában ECC83-al szimulálva úgy nézem, jó megoldás a csatoló kondi után sorba kötni 1,5Mohm ellenállást, így nem módosul a pentóda rácsellenállása, az erősítés 20dB-re a kezdeti 40-ről, és a 0.316V RMS vonali szintről még nem vezérli túl a pentódát. Mi a véleményetek erről a megoldásról? Tina fájl: Link
A katódellenállás jelenleg 500Ohm. A többit megnézem, de a fűtés talán 1-2 tizeddel több is.
A fűtés egy egy kicsit több.
![]()
sziasztok,
Csatoltan a most készülő KT88SE erősítőm 10kHz és 15kHz négyszöges átvitele.Az egyik csatornán (alsó görbe) a fel és lefutó éleknél van egy törés, ezt mi okozhatja?(1kHz-en is látszik, sőt az alatt is, de itt jobban kivehető) A problémás csatorna átvitele szinuszos jellel is gyengébb 10kHz felett.Mi lehet a gond? Bocs a rossz minőségért, csak telefon volt kéznél. köszi üdv |
Bejelentkezés
Hirdetés |