Szia
Szerintem nem hibásak, lehet hogy a tápfeszültség fogy el és azért hallod ugy hogy lefulad.Vagy csak anyit birnak.Probáld meg leolvasni az ic-ről a tipusát.Az sokat segítene ha tudnánk hogy milyen ic.

Egész erősen hajaszt rá de én a helyedben ezzel a panellel nem foglalkoznék.Inkább csinálj valami ujjat és azt tedd a helyére persze sztereóhoz kettőt.Saját tapasztalat szerint egyszerűbb egy ujjat tenni bele mint ezt a régi akármit tákolgatni.
Nemegyszer jártam már úgy hogy hoztak gyári erősítőt hogy elszállt no belekukk és a panelek majdhogynem elégtek .Számomra az ilyent már szánalmas tákolni.Hál istennek rászoktam arra hogy van itthon mindig tartalék erősítőpanelem beültetve elindítva ilyenkor marha jól jön mert megmérem a tápot kiválasztom melyik jó arra a tápra kiszedem a régit bele az ujjat elindítom beállítom esetleg illeszteni kell az előfokhoz utánna járatom egy darabig és csókolom viheti is a tulaj.Én meg nekiállok pótolni a készletem.

Ez jóóó!!!
Akkor neked nem egy erősítőd van odahaza!!!

Hello! Köszi a gyors választ. Igazából nem lenne muszály ezt feléleszteni, ennek mintájára szeretnék készíteni egyet. Csak a hiányzó alkatrészeket szeretném beazonosítani valahogy. Régen volt 1025b-m, nagyon szerettem, ezért gondoltam, hogy megépítem ezt is. Kíváncsi vagyok milyen lehet. Nincs tipped, hogy ez melyik típus, vagy, hogy mi ez egyáltalán?
Üdv: Gabi

ez olyasminek tűni nekem mint a 30W-os beag de lehet hogy tévedek.De attól csak jobb minőségűek vannak mostanság.Röhöhjetek ki de elkezdtem szórakozni és összedobtam egy régi texas erősítőt de nem ám úgy ahogy le van írva hanem szépen átmoddoltam gondolok én meghajtók másak lettek végtranyót azt találtam itthon egy párat ,jobb híján tl081 ic ,illetve a nyugalmiáram szabályozót is másfajtát kapott és rádobtam egy csavarral a hűtőbordára majd beállítottam próbatápon utánna uccu neki ki a rendes tápra és zavarjuk meg . Akkorát fűtött mint az őrület mondjuk szólt is rendesen.Erre én marharépa gondoltam eggyet és megdupláztam a végtranyókat .Az eredmény nem maradt el.Ez gyerekek hangfalgyilkos lett.Nekem magyarázhatnak a nagytudású szakemberek hogy így a teljesítmény meg úgy az impedancia ez akkor is hatalmasat szól.
Ezután elkezdtem gondolkodni adott egy erősítő egy pár végtranyóval ,tud x Watt teljesítményt ,mondjuk 8Ohmos terhelésre eddig oké.De ha megduplázom a végtranyókat akkor ugyebár ha minden ugyanaz marad mintha nem is csináltam volna semmit de ez szerintem nem igaz.Ha a négy végtranyót ugyanugy vezérlem mint a kettőt akkor ugye feszt ugyanazt kapcsolnak de áramot duplát vagy csak én gondolom rosszul ergo a kimeneten nagyobb áramnak kell megjelenni ugyanazon feszültség esetén is.Ez eredendően nagyobb teljesítményt ad.Namost számolgatni lehet ugyan de én ezt most szubjektíve írom hogy sokkal nagyobbat szól a négy tranyó ugyanazon a hangfalon mint a két tranyós.Most akkor ez hogy is van?

Ok. Köszi a választ. Keresgélek, hátha ráakadok valahol. Azért ha valaki felismeri, ne kíméljen.
Üdv: Gabi

Dioda,

Attol, hogy 2 helyett 4 vegtranyot teszel bele nem lesz nagyobb a leadott teljesitmeny ha a terheles ugyanaz maradt. Tegyuk fel, hogy 2 vegtranyo van, a terheles fix es a tapfeszultseg is fix. Ekkor a vegtranyokon a vezerlesnek megfeleloen xA aram fog folyni amit az adott kimenofeszultseg es a terheles hanyadosa hataroz meg. Ha 4 vegtranyot hasznalsz 2 helyett ettol meg semmi nem valtozik meg ugyanis a kimeno fesz. ugyanannyi marad igy mivel a terheles sem valtozott a kimeno aram is ugyanannyi marad. Egyetlen kulonbseg, hogy az egy vegtranyora juto aram nagysege felezodik igy az egy tranyo altal eldisszipalt teljesitmeny is felezodik.

Egyebkent az a texas erosito veletlenul nem ez?

De igen ez az!
Ezért mondtam én neked hogy lehet számolgatni de szubjektíve nekem nagyobbat szól dupla tranyóval.
Számolás menetét én is tudom nem ma kezdtem a témát .Csak valahogy ienkor állok előtte tanácstalanul hogy most akkor hogy is van ez?

Ezt a vegfokot vagy 15-20 eve en is megepitettem, nem volt rossz, legalabbis akkor en jonak iteltem, dehat akkor meg nagyon zoldfulu voltam es azota sok viz lefolyt a Dunan


Ha nem ma kezdted a temat akkor biznyara azt is tudod, hogy a munkapont beallito tranyot nem kell a hutobordara szerelni(!), ugyanis ez az erosito nem "hagyomanyos" darlington elrendezest hasznal a kimeneten, hanem un. Sziklai part. Ennel csak a meghajto tranyok BE atmenete okoz hofuggest ezert azokkal kellene viszonylag jo hőkontaktusban lennie ennek a bizonyos nyugiaram beallito tranzisztornak.

Az hogy nagyobbat szol (a Te szavaidat idezve) valoban szubjektiv! Lehet, hogy mas maskent hallana. Talan szerencsesebb lenne merni. Fizikailag azonban lehetetlen, hogy ugyanakkora feszultseg valtozatlan terhelesen nagyobb aramot hajtson keresztul

Itt vannak a képek. A TDA2050 dolgozik 4 darab együtt a TDA2040 pedig 2.

És így néznek ki beépítve

Hello
A két IC nek az adatlapját ITT TALÁLOD.üdv sok sikert

:worship: KÖSZI :worship:

Kifejteném én is.
-Nézzünk 1 tranyós kimenetet, van a tranyó meg a bika ellenállás.Rajtuk keresztül meg a terhelésen folyik az áram ha szól. Egyszóval feszültség osztó, a meghajtó erősítő kimenő ellenállása, és a terhelés közt.
-Na mármost. Ha van egy dupla tranyós végünk, akkor azok párhuazmosan vannak kötve, így az erősítő kimenő impedanciája(ellenállása) lecsökken, így kevesebb fesz esik rajta, és több jut a terhelésre ami azzal jár, hogy nagyobbat szol. Azaz nagyobb a teljesítménye.
De még ott van a (béta) is ami áram erősítési tényező.Párhuzamosan kötött tranyók, csak meg nől mr a végfokozat (bétája) azaz nagyobbat erősít.
Igazam van??

Szerintem (reszben) nincs. Lassuk csak:

1. Ha parhuzamosan kotsz vegtranyokat az erosito kimeno impedanciaja csokkenhet ugyan de utana kellene gondolni, hogy ez mekkora valtozast okoz, hisz egy "normalis" erosito kimeno impedanciaja altalaban elhanyagolhato a terhelo impedanciahoz kepest. De hogy egy gyors peldaval is szolgaljak: tegyuk fel, hogy egy vegfoknak szimpla vegtranyoval 0.1ohm a kimeno impedanciaja. Tegyuk fel tovabba, hogy ha parhuzamosan kapcsolsz 2 vegtranyot, akkor felere csokken a kimeno impedancia (szvsz nem igy mukodik a dolog, de az egyszeruseg kedveert...). Szepen ki lehet szamolni, hogy ugyan a kimeno impedancia a felere csokkent azonban a kimeneten/terhelesen megjeleno feszultseg szinte alig nott valamit (szimpla fesz.oszto). En egy primitiv peldaval ki is szamoltam es az az eredmeny jott ki, hogy a ket esetben (egy tranyo vs. ket tranyo parhuzamosan) a kimeno fesz.-ek kozott kb. 0.05dB a kulonbseg .... ha ezt a fesz.viszonyt barki meghallja egy nagyon erzekeny hangfalon, akkor ....

2. Tranzisztorok parhuzamos kapcsolasaval tudtommal a beta nem no. Viszont darlington kapcsolassal igen.

Meg vmi zaraskent: sztem vegtranyokat parhuzamositani "csak ugy" nem biztos, hogy szerencses. Ha a vegfok jol van megtervezve (tulmeretezve), akkor nem lehet gond, de gondolni kell arra, hogy a VAS fokozatnak biztositani kell meg egy vegtranyo bazisaramat ha 2 vegtranyo van parhuzamosan kotve es ha nincs eleg szufla a VAS-ben akkor problemak adodhatnak. Probalkozni mindenesetre lehet es ha bejon, akkor szerencses vagy

Ja es meg vmi ehhez az elobbi temahoz: ha Diodanak bejott a vegtranyok parhuzamositasa, akkor vegeredmenyben kar magyarazkodni, bizonygatni barmit is, ha neki tetszik a modositas, akkor minden nagyon szep es jo . Az egyetlen megvalaszolatlan kerdes, hogy miert tapasztalja azt amit tapasztalt? Ezt az eddigi hozzaszolasokbol mostmar neki kell kisakkozni, kiserletezni, mericskelni, stb. Az egyetlen "veszely" csak abban van ha teves eredmenyekre jut. De sokakat ez nem zavar, nekik a lenyeg a vegeredmeny nem az odavezeto ut.

Vegyünk egy példát.50w az kb 15v-ot jelent a kimeneten. tápfeszünk minimum 30-35v szokott lenni hasonló erősítőknél. Akkro a maradék mind a tranyón esik meg az emitter elllenálláson.Ha duplázzuk, a vég részt, nem folyik akkora áram rajtuk, és így joobban kivezérelhetők vagy mi.
Sok sok szerelő havert megkérdeztem már, de senki nem tudja rá a választ, a kérdésünkre.
Az tény a hatalmas PA erősítőkben is sok sok tranyó van, és ha csak 1-1 drab lenne tuti alig szólna, a 10-10hez képest.
Ja és volt régebben egy cikk, quad párhuzamos kötése, és ott is 200w ot írtak.Ami a komolyabb változata a végek párhuzamos kötésének, csak ott az előfokot is 2*rezték.

Haaat jo iranyba tapogatsz dbase, de kell ezt meg 1 kicsit csiszolgatni. Ha adott egy erosito ami 8ohmra 50W-ot tud leadni 1 vegtranyo parral (biztonsagosan!) azutan tehetsz meg 1000db parhuzamos vegtranyot, 8ohmon akkor is csak 50W-ot tudsz kivenni ugyanabbol az erositobol. Na jo, ha eleg a tapfesz, akkor egy icipicit tobbet, mert lecsokkenhet a kimeno impedancia, de kb. annyival tobbet amit a korabbi hozzaszolasomban irtam, szoval nemigen lehet majd kulonbseget hallani. A vegtranzisztorok parhuzamositasa azert szukseges, hogy nagyobb teljesitmenyt is ki tudj venni az erositobol biztonsagosan nagyobb terhelesnel(!!!) (azaz kisebb terhelo impedancianal, nagyobb tapfesz es nagyobb csucsaramok mellett) es a vegtranzisztorok ne menjenek tonkre! Ezert van a PA erositokben is sok-sok tranyo. Ha csak 1-1 lenne, akkor ha egy kicsit nagyobb kakaot adnak az erositonek a vegtranyok siman elszallnanak. Sajnos a hanyag es nemtorodom tervezes miatt latott napvilagot tobb szaklapban is jo nehany rosszul tervezett erosito, mert a tervezok nem gondoltak a tranzisztorok SOA (Safe Operating Area) tulajdonsagara ill. arra sem, hogy a terhelesek nem tisztan ohmos jelleguek! Csak azt neztek, hogy van egy vegfok +/-50V-os tapfesszel es mondjuk max. 5A-es csucsarammal, akkor egy BD249C/BD250C par jo lesz az erositobe, mert a tranyo hataradatait nem lepi tul semmi ... na igy nem lehet erositot tervezni!

Na úgylátom megint belenyúltam a lényegi részébe a dolognak.De sebaj mert így legalább ha valaki nincs tisztában a dolgokkal majd most tisztába kerül.
Lamas-nak csak annyit mondanék hogy számolni én is tudok mint említettem de most itt spec nem erről szólt a téma párhuzamos kötést sem úgy csináltam hogy 3madzag gal párhuzamosan a végtranyót és csólolom ennél azért eszesebb vagyok .Amit írtál a tervezési "szösszenet "az teljes mértékben igaz nézzük csak meg a beag végfokjait.
Szinte majdnem minden beag-ot áramkörileg alulterveztek.Lehet hogy anno ezt az adott erősítőt is kissé alultervezték és ezért sikerült a "tuning".Apropó egy kérdés adott egy tda2030 a maga 14Wattjával és adott egy jlh a maga 10Wattjával mégis a nagy 40centis mélysugárzót a 10Wattos jlh megrázza mint az őrült a tda meg belefullad persze ugyanarról a tápról.Ennek szerintem az lehet a magyarázata hogy igenis számít nagyon a kimeneti áram is mert a hangszóró egy fogyasztó aminek van egy bizonyos áramfelvétele is, és szerintem hiába van meg a fesz a kimeneten ha az áram ami "jár "hozzá az nincs meg.

Dioda,

Nem becsulom le a szamitasi kepessegeid, de sztem van egy alapveto problema amit tisztazni kene magadban. Egy aramkorben az aramot ket adott pont kozott levo feszultseg kulonbseg fogja letrehozni ha a ket pont kozott valamilyen vezetokepessegu anyag van. Az aram nagysagat ennek az anyagnak a vezetokepessege (vagy maskent fogalmazva ellenallasa) hatarozza meg. Idealis esetben idealis fesz.generatorunk van igy a kialakulo aram nagysagat semmi nem korlatozza, meg a generator belso ellenallasa sem, mert az nulla. A Te szavaidbol viszont azt veszem ki, hogy egy erosito kimeneten azaz a terhelesen letrejovo feszultseg es az azon atfolyo aram viszonylag fuggetlen egymastol es az aram nagysagat csak a vegtranzisztorok szama hatarozza meg. En legalabbis igy ertelmezem a szavaidat ... ha nem igy ertetted, akkor elnezest kerek + ezer bocsanat, de ugy erzem ezt jo lenne tisztazni. Szoval a peldadat felhozva ha egy JLH es egy TDA ugyanarra a terhelesre uagyanazt a feszultseget tudja szolgaltatni, akkor ugyanakkora aram is fog atfolyni a terhelesen. Ezen sztem nincs mit vitatkozni mert jelenleg a fizika igy muxik (legalabbis igy tunik a tudomany szamara). Az viszont igenis lehetseges, hogy pl. a TDA-ban van vedelem ill. aram korlatozas es ezert nem tud akkora teljesitmenyt produkalni ugyanarra a terhelesre mint a JLH. Mellesleg nagyon keves adatot adtal meg ahhoz, hogy erdemben ossze lehessen hasonlitani a 2 erositot. Jo lenne tudni eloszor is a hangfalak nevleges impedanciajat, az erositok tapfeszultseget es a JLH nyugalmi aramat. Ezek nelkul kar arrol beszelni, hogy melyik erosito mekkora teljesitmenyt tud leadni es mekkorat szol. Katalogusbol egyebkent kiolvashato, hogy a TDA 28V-os tapfesz eseten, 8ohmon tipikusan 9W-ot tud leadni 0.5%-os torzitas mellett .... tud nagyobbat is, csak akkor a toriztas az egekbe szokik. Szoval az, hogy nagyobbat szol a JLH az nagyon relativ es nem lehet csak meghallgatas utan azt mondani, hogy egy 14W-os IC erosito (ami 8ohmon nem is tud 14W-ot!) nem szol akkorat mint egy 10W-os A osztalyu diszkret tranyos. A korulmenyeket is figyelembe kell venni (es mericskelni kell) mielott kijelentesz vmit!

Nyilvan a ket erosito kimeneten nem egyforma erteku kicsatolo kondi volt, ami elsosorban a melyhangoknal jelentos kulonbseget tud okozni amplitudoban...

Szerintem is több lehet a kakaó a JLH-ban, é s ez pont egy megfelelő péda volt! Nem kell itt számolgatni.
És nem is biztos hogy ugyanakkora fesz! Ha a teljesítmény ugyanakkora, akkor attól még lehet nagyobb az árama a JLH végén, és persze kisebb fesz, de ez most nem számít, mert az áramtól van löket a hangszóróban, nem a fesztől

Hat..., en ezt nem mondtam...
A hangszoro membranja valoban az aramtol mozog, de az teljesen aranyos a rajta levo feszultseggel!!! Az az, ha azonos feszultseg van a hangszoron, akkor az bizony teljesen egyforman fog szolni.
Viszont a feszultseg a hangszoron, nem feltetlenul egyezik meg az erosito kimenofeszultsegevel.

Egy biztos, ha A erosito 5W-ot pumpal X hangszoroba, B erosito szinten 5W-ot ugyanabba, akkor biztosan kijelentheto, hogy mindket esetben ugyanaz az eredo hangero!!!

Akkor egyetértünk... :yes:

Huha ... ugy latom itt tenyleg gondok vannak alapveto fizikai torvenyszerusegekkel. Az aram nem attol folyik, hogy olyan kedve van, hanem attol mert ket pont kozott feszultseg kulonbseg lep fel. Az elektronok attol jonnek mozgasba, hogy szeretnek kiegyenliteni a ket pont kozti potencialkulonbseget. vega55 jol mondja, a hangszoro valoban attol szol, hogy a tekercseben aram folyik, de ezt az aramot a hangszoro ket kivezetese kozti potencialkulonbseg, azaz feszultseg okozza. A kapcsokon merheto feszultseg es az atfolyo aram kozti arany pedig a hangszoro impedanciaja ... el is jutottunk Ohm torvenyehez

Nezzetek en nem allitottam, hogy nincs kulonbseg a TDA2030 es a JLH kozott (foleg azert nem mert mindketto van itthon nekem is ). Biztos, hogy van kulonbseg mert marha sok korulmenytol fugg egy erosito leadott teljesitmenye. Mar elhangzott itt 1-2 tipp mi okozhatja a kulonbsegeket, viszont az teny, ha mindket erosito ugyanakkora feszultseget tud szolgaltatni ugyanakkora terhelesre, akkor a terhelesen atfolyo aram is azonos lesz es igy a ket erosito altal keltett hangero-erzet is azonos lesz (felteve ha ugyanazon a hangfalakon szolal meg mindketto).

Az st151 kimenetére nem kell egy nagyobb kapacitású ELKO-t rakni? Nektek annélkül is ment? Tesztüzem>leégett hangszóró

Elvileg nem kell, mert ez szimmetrikus erősítő, de mesélj már mi volt a probléma??? Milyen hangszóró? Stb.
Mert én is meg akarom csinálni... Ma fogom kimarni a nyákot.

Amugy élesztésnél a trimmert MAX vagy MIN értékre kell csavarni?

Bekötöttem az izzót felvillant meg minden de a kimenet es GND között 35V van... atnézem a panelt sztem...

sixtek úgy írta hogy a keresztel jelölt oldal felé kell csavarni

üdw