deszkába szöggel kijelölöd, ráhajtod?

Sziasztok.
Valaki elárulná, hogy mi a különbség a G ás az N router-ek között?

Szia!
Az N-router 5 GHz-en is működik, és jóval nagyobb átviteli sebességre is képes, mint a G-szabványú eszközök, amelyek csak 2,4 GHz-en működnek. Bővebben: Link

A 802.11 n router tudja a 2. 4, és az 5 GHz -es sávot is, és képes automatikusan váltogatni a forgalomtól függően. A 802.11 g csak a 2.4 GHz sávban működik.

Nagyon szépen köszönöm a válaszokat, így már érthető.

Nem rossz ötlet,már megoldottam,plexiből kivágtam egy nagyon pontos nényzetet és arra hajtottam meg.Most esküszöm hogy nincs benne nagyobb eltérés mint 0,2 mili.

Kipróbáltam néhány antennát egy helyről körbe nézve a hálózatokat. A helix nem volt nagyobb nyereségű a többinél, lehet hogy rossz az illesztés?

Észlelt hálózatok.

Szia!
Miért lenne nagyobb nyereségű a helix? A helix akkor lenne nagyobb nyereségű a többihez képest, ha körpolarizált rádióhullámokat kellene adni-venni.

Hogyan terjed a körpolarizált hullám? A biquadnak milyen a polarizációja? Meg lehet becsülni az anennák nyereségét? (pl a botantennát 5dbi-nek vesszük és hozzáadjuk a grafikonok közötti elérést?)

A bikvad polarizációs beállításairól az oldal végén találsz infót. A cirkuláris polarizáció az űrtávközlésben terjedt el, mert a körpolarizált rádióhullámoknak nincs polarizációs síkjuk, amit el tudna torzítani az ionoszféra. A botantanna, ha függőlegesen van beállítva, akkor föggőleges polarizációjú, ha vízszintesen van beállítva, akkor vízszintes. Körpolarizált átvitelt ott érdemes használni a wifi-s gyakorlatban, ahol már nincs szabad lineárisan polarizált csatorna, de mégiscsak át kell hidalni egy távolságot. Két cirkuláris antenna szembefordítva nyújt valamekkora zavarvédettséget a lineárisan polarizált hullámoktól.
Körpolarizáció

Igen, a helixnek ezt a fajta illesztését én is kipróbáltam, nem működött. Az alábbi fotókon láthatod, hogy én hogy csináltam meg.

Sziasztok,valaki tudna nekem segiteni?egy usm-s wifinek a nyákjára szeretnék egy rövidke kábelt forrasztani és arra egy Biquad-od tenni.Természetesen rakok fel képeket ha kell!


Köszönöm a segitségedet.

Mi a kérdés, miben kell segíteni?

Hogy hová forraszam a kábelt,árnyékolást illetve a belső szálat!

Hello!
Miből tudod, hogy ez a fajta illesztés a jobb? Ugyebár én a helixel venném a router botantennájáról a jelet, de nemrég írták, hogy a polarizáció miatt nincs akkora nyeresége, de akkor még az illesztés sem volt jó? Ha megcsinálom ezt a működő illesztést, akkor mégjobban tudja venni a botantenna jelét is?

Tud valaki segiteni mert akkor csinálok képeket!

A keresztpolarizációs csillapítás 6 - 8 dB körül van, tehát érdemes odafigyelni, hogy az adó és vevő oldalon ugyanazt a polarizációt használjuk.
Az antennát (sugárzót) illeszteni kell egyrészt a levegő hullámimpedanciájához, ezt a hullámhosszhoz viszonyított fizikai méretével határozzuk meg, másrészt az adóhoz, ez pedig az adó kimeneti impedanciájának, és az antennának mint hullámvezetőnek a megfelelő impedanciájú pontjára történő csatolásával tehetjük.
Az antenna nyeresége annál nagyobb, minél jobban tudjuk a sugárnyalábot a legszűkebbre állítani, a sugárzás irányába. A legegyszerűbb, és leg alapvetőbb dolog, az előre/hátra viszony maximalizálása. Ehhez tulajdonképpen végtelen nagy területű reflektor fal elé kellene tenni a sugárzót, de mivel ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen, megelégszünk ha a reflektor felület minden mérete 5 - 10 λ -nál nagyobb. (katt helix antennájának reflektora eléggé karcsúnak tűnik)
A másik amivel operálni lehet, az a sugárzók csoportosítása. Ilyenek a dipólsorok, vagy éppen a biquad antenna is, reflektor fal előtt. A reflektor fal nem feltétlen sík, lehet sarok, vagy henger-, és forgás parabola is a sugárzó mérete függvényében.
A harmadik lehetőség a sugárzó elé helyezett direktorokkal valósítható meg. Pl Yagi antennáknál általános.
És végül a fenti módszerek kombinációi.

Képek,sajna nem a legjobbak,igy is nagyitót használtam.

+ még egy.

Az irodalmak még kisebb reflektort javasolnak, olyan 0,7 lambda körülit. Kipróbáltam nagyobbal is, semmi lényeges javulás nem volt. ( Egy tepsibe szereltem a csövet. ) Egyébként, a yagikban sincs akkora reflektor, mint amit mondasz. Mondjuk még az UHF sávban is kivitelezhetetlen lenne. Azért hagytam ekkorára, hogy ne keljen túl sokat fűrészelni...

Onnan tudom, hogy az a háromszög alakú rézlemezes megoldás nem működött, amit meg megépítettem az működik. Mindkét oldalon ilyen antenna van, az áthidalt távolság bő 1 km.
Biztosan jobban veszi a botantennát, hiszen jó lesz az illesztés.
( Egyébként fél óra munkával ki lehet próbálni.)

A yagik mögött rezonáns reflektor van, nem is olyan jó az előre/hátra viszony mint egy fal előtt álló sugárzóé. Ha hasonlítod egy lepke antenna nyereségét, ami egy szimpla dipól reflektor fal előtt, egy Yagiéhoz, láthatod, hogy kb ugyanakkora nyereséget sokkal több direktorral lehet elérni. Persze a kivitelezhető méretek, és a szélterhelés nagy úr, de 2.4 GHz -en már nem annyira gond. Egyébként a helixed méretezésénél figyelembe vetted a központi tartószerkezet dielekrikus tényezőjéből következő rövidülést?

Én nem. Ezt már figyelembe vette az, aki az első példányt készítette, én valójában csak másoltam, igaz, több példányban. Inkább csak néhány mechanikai ötletet tettem bele, hogy a rendelkezésemre álló anyagokból, eszközökkel, minél olcsóbban meg tudjam építeni.
( Valójában ez a terület addig érdekelt, amíg megcsináltam a mikrohullámú kapcsolatot. )

Egy érdekes wifi antenna booster

Üdv
Inhouse

Valaki segitsen ha tud a (#1041707)-os kérdésben!

Megköszönöm nagyon szépen.

Üdv:Laci.

Ennek az USB adapternek elég speciális antennája van, hogy a legváltozatosabb helyzetekben is működjön. Erre nem lehetne külső antennát kötni, sem az illesztést, sem a csatlakoztatást nem lehet korrekt módon megoldani. Többen megtették már, működik is valahogy, és minden bizonnyal azt mondanák, hogy ne papoljak nekik.
De ha rám hallgatsz, akkor ezzel nem foglalkozol, hanem beszerzel inkább egy olyan típust, aminek van antenna csatlakozója, és arra tehetsz igen nagy valószínűséggel külső, (ha lehet gyári) antennát.

Kösz az infót! Azt még megkérdezhetem, hogy két helixnél mi számít azonos polarizációnak? Ha pl. az egyik menetét képzeletben meghosszabítjuk és úgy tekeredik a másik, akkor azonos polarizáció van?
Katt: Azért a helix elég nagy a többihez képest, lehet hogy nem is fogom kipróbálni, mert körsugárzó vételénél úgysem lehet ezek szerint olyan hatékony (ha nem magad építed ki mindkét pontot...), van még más yagim is, csak dipól kell rájuk, jut eszembe, ezekhez nem kell valami szimmetrizáló? És az illesztés hogy van megoldva? Meg az is egy dolog, hogy 50ohmos kábellal van összekötve, de a wifi adapteren belül is 50 ohmos az impedancia? Ma kipróbáltam egy nyílt hálózatot és -72dB-es jelerősségnél stabilnak és gyorsnak tűnt a net. Panel antennát nem próbált valaki, esetleg összehasonlítani is? Nem találtam nagyobb nyereségűt, ami A4-es nyákon elférne.

Őszintén megmondom, nem tudom, hogy mi a különbség a helix jobbra-, vagy balra forgó polarizációja között, a gyakorlatomban ezt a típust nem használtuk, nem is mértem ilyet. Elvileg kell különbségnek lennie. Ahogy kadarist is mondta, űrtávközlésben használnak ilyeneket, különösen az alsóbb URH tartományban, ahol a nagy nyereség, és irányítottság más típusú antennáknál igen nagy méreteket eredményezne.
Függőlegesen polarizált nyereséges körsugárzó antennát kétféleképpen lehet készíteni, kollineáris módon, amikor függőleges, csatolt dipólokat alkalmazunk egymás felett, vagy szektorsugárzókból rakjuk ki a körsugárzót. 3, 6, 8 darabból, az igényeknek megfelelően.
A dipólokat mindíg illeszteni kell, először is az asszimetrikus kimenetet a szimmetrikus antennához, pl. balun trafóval, vagy tápvonalas illesztő transzformátorral, ez sajnos elég veszteséges megoldás, adóantennáknál jobb elkerülni. Ezért adásra (is) használt antennáknál inkább az ún. "Γ" (gamma) illesztést használnak, mert ez asszimetrikus eleve, és a gamma teteje a dipól egyik felének megfelelő impedanciájú pontjára csatlakozik, így biztosítva az illesztést. Ezt többnyire csak műszeres méréssel lehet beállítani.

Én eddig olyan képeket láttam, amin a koax közvetlenül rá volt kötve a yagira. Itt van jelentősége valamiféle zajnak? A hálózatfigyelő programon eddig csak a jelszintet láttam, van olyan 64bites win7-hez ami esetleg a zavar szintet is kijelzi? Hogyan állapíthatom meg a különböző antennákkal vett jelszintekből az egyes antennák nyereségét? Vagy a nyereség a zavar és a jel szintjének a különbsége lesz?
Igazából semennyire sem értek az antennákhoz, nem tudom, hogy miből adódik az impedanciájuk. Talán a hullámhosszhoz viszonyított méretekből? De ugye ezek állandóak szoktak lenni az antenna szempontjából...