Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Vagy akkor csináljak hozzá sima tápot, esetleg vegyek hozzá kapcsolóüzeműt?
Mindenképpen ragaszkodsz a 24V-os tápfeszültséghez? Ha nem, akkor van megoldás. Oldalanként egy-egy P88CC, és egy-egy PL504. A négy cső fűtése sorba kötve 7+7+27+27=68V, ami már anódfeszültségnek is megfelel. Persze így sem lesz "egytápos" az erősítőd, hoszen az egyenirányítócsövet külön tekercsről szokták fűteni.
Meg egy PY82, +19 V a fűtéshez, az összesen 87 V, az már jó lehet anódfeszültségnek is. A fűtés katód feszültség meg bírja, csak jól kell sorba rakni a csöveket.
Akkor nem lesz egyenirányítós, anyira nem értek a csövekhez meg nagyon szimpatikus hogy 3 alkatrészes és 24 voltrol is elindul.
Idézet: „Azonfelül nem füleshez akarom megcsinálni hanem hangfalakkal szeretné majd az illető használni” 24Volt ehhez már kevés lesz! 1Watt körüli kimenő teljesítmény, fejhallgatóhoz még elég de hangfalhoz már nem. Üdv.
Nem tudom, honnan veszitek 27V táppal az 1 W körüli kimenő teljesítményt, jó is lenne. Ha 200- 250 mW-ot sikerül kicsikarni, van ok örvendezni.
Reálisan kb. 110-120 mW várható 800 ohmos kimenővel.
Sziasztok!
Az a kérdésem lenne, hogy Magyari Béla Rádióamatőr Zsebkönyvéből a csöves erősítők közül valaki csinált-e már valamit, és hogy működik? Van egy ultralineár erősítő, amelyben van 2db EL 84 és egy ECC 83, ha valaki megépítette, kérem jelezze! 
Nem mellesleg az az 1W az anóddisszipáció akar lenni
 
Valóban, így még kisebb az esélye, hogy hangfalat hajtson vele.
Sikerült hozzájutnom egy ШMИ-7 típusú tetródához, csak kíváncsiságból beledrótoztam egyik erősítőmbe az egyik ГУ-50 helyére. Szinte biztos voltam benne, hogy vagy meg sem szólal, vagy iszonyatosan fog torzítani. Bekapcsoltam és szólt, nem is akárhogy. Még tán szebb hangot produkált, mint az eredeti csővel. Ua=272V, Ug1=-30V, Ug2=200V, I=170mA értékek álltak be. A fűtésről egy 200VA-es toroid trafó gondoskodott, amely negyed óra után kellemesen felmelegedett.
Elég brutálnak hangzik az a 170 mA.
Más: A max. anóddisszipációt az üzemben lévő (leesett feszültségű) csővel számoljuk, vagy bekapcsolás előtt, amennyit a táp lead, azzal ? A csövek ha jól tudom ugyanakkora teljesítményt adnak le, mindegy hogy mekkora a terhelőimpedancia. A lényeg, hogy pontosan legyen illesztve. De ha van egy trafóm, ami pontosan illeszt, és egy másik ami fölé, tehát mondjuk nem 5,2 KOhmra (el84), hanem mondjuk 5,6-ra, akkor is ugyanazt a teljesítményt kapom mindkétszer, csak a második esetben jobban torzít a cső ? Kösz !
Az az SMI az GMI, elírtad… De a lényeg: ezek a csövek nem szeretnek ilyen alacsony feszről járni, egyszerűen nem érzik jól magukat (túl nagyon se). 2-2,5kV-ról megnézném, mit tud
Nagyon állat...
 Ha már teslába nem az igazi, látványnak nagyon tuti! Idézet: „A csövek ha jól tudom ugyanakkora teljesítményt adnak le, mindegy hogy mekkora a terhelőimpedancia. A lényeg, hogy pontosan legyen illesztve.” Nem vagy tisztában az illesztés fogalmával. Az igaz, hogy a kimenőtrafónak illeszkednie kell a csőhöz, de ezt csak egy adott szekunder terheléssel tudja a cső felé produkálni. Tehát, a hangszóródat illeszti a csőhöz, ha a hangszórót kicseréled egy más impedanciájúra, akkor ugrott az illesztés. A leadott teljesítmény is függvénye az illesztésnek.
Tudom jól, hogy itt pontos illesztésről nem beszélhetünk, és hogy a feszültség is túl alacsony. Csupán kíváncsiságból drótoztam így össze, hogy egyáltalán megszólal-e. Nem hiszem, hogy lesz belőle végleges projekt, mivel kicsit soknak tartom a kb. 2x150W-nyi fűtőteljesítményt.
Idézet: „A leadott teljesítmény is függvénye az illesztésnek.” Ez akkor hogyan is van ? Ha nem pontos az illesztés változik a leadott teljesítmény is ? Megköszönném ha kifejtenéd bővebben, mert érdekelne hogy is van ez.
Illesztésnek azt az állapotot hívjuk, amikor a terhelés, és a generátor belső ellenállása megegyezik. Ekkor kerül a legnagyobb teljesítmény a terhelésre a generátorból. Csak gondold végig. Rövid-zárra lehet leadni teljesítményt? Nem, mert bármekkora áram folyik rajta, nem lesz feszültségesés P=UXI(U=0V), tehát a teljesítmény is 0W. Szakadásra szintén nem lehet teljesítményt leadni, mert ott az áram lesz 0A. Belátható, hogy e két pont között van teljesítmény átadás, akkor annak lesz egy maximuma (a 0-ról egy darabig növekszik, majd újra lecsökken 0-ra). Ez pedig akkor következik be, mikor a generátor ellenállása megegyezik a fogyasztóéval.
(Próbáld ki egy egyszerű példán, pl. egy 10V 10 Ohm belső ellenállású generátorra 1-50 Ohm -ig tegyél terhelést, és számítsd ki, mennyi lesz a teljesítmény legalább 5-6 értékkel. A 10 Ohm mindenképpen legyen benne.) Már korábban többször feltettük ide mellékletként, hogyan alakul a terhelőimpedancia függvényében a különböző típusú (trióda, pentóda) csövek esetében a teljesítmény leadás, és torzítás. A kimenő a terhelést transzformálja át a cső számára szükséges impedanciává, tehát egyrészt a kimenő áttétele, másrészt a rákapcsolt terhelés értéke is befolyással van az anódkörben megjelenő impedanciára. Nem véletlen, hogy a transzformátor áttételét a két impedancia egymáshoz való viszonyából számoljuk.
Kösz !
És a teljesítménykülönbség az mekkora , ha nem pontos az illesztés ? Ha mondjuk 50%-al fölé van illesztve, akkor a teljesítménycsökkenés van akkora mint egy tranzisztorosnél, ha mondjuk 8 helyett 12 Ohmot kötök rá?
Ilyesmi görbékre gondolsz?
A tranzisztorost ne keverjük ide, az inkább a tápfeszültséggel függ össze. Ott nem igazán beszélhetünk illesztésről, egy tranzisztoros végfokozat kimenő ellenállása csak legfeljebb pár tized Ohm . Nyilván, nem ilyen terhelést kap.
Kösz !
Tehát ha 2-3 szorosára fölé van illesztve, akkor csökken a torzítás ?  Jól értelmezem ?
Triódáknál igen.
Akkor mondjuk, ha egy tetródát triódába kötök, a tetróda illesztésével, akkor az úgy teljesen jó lesz.
(Nem semmi hol tart már a tudomány ! )
Idézet: Ez igaz, feszültséggenerátoros oillesztésnél, azaz triódánál. A tetróda, pentóda más eset. „Illesztésnek azt az állapotot hívjuk, amikor a terhelés, és a generátor belső ellenállása megegyezik. Ekkor kerül a legnagyobb teljesítmény a terhelésre a generátorból.”
Idézet: Nem biztos, véletlenül lehet jó is „Akkor mondjuk, ha egy tetródát triódába kötök, a tetróda illesztésével, akkor az úgy teljesen jó lesz.”
Tejesítményre illesztünk, így van. De biztos vagy te abban, hogy a triódás nem feszültséggenerátoros illesztés? Ui ott adja a legnagyobb teljesítményt, ha Ra=Rb, csak itt a torzítás nagy, ezért van a Ra=kb. 3xRb ökölszabály. A pentóda, tetróda hogyan jön ide a közel azonos lezáró impedancia igényével (Ra), de egy nagyságrenddel nagyobb belső ellenállásával? (Rb) Ez utóbbit áramgenerátoros illesztésnek nevezi a szakirodalom is. Amúgy legjobb, ha a gyári javasolt beállítással építi első csövesét mindenki, ne vigyük elméleti kérdésekkel rögtön az erdőbe. Persze abban igazad van, hogy a 0 belső ellenállású generátor az ideális feszültséggenerátor, csak nem csőnél.
Idézet: No itt hagyjuk abba, a többit privátban vagy az elméleti kérdéseknél. Szerencsére az elektronok tudják a fizikát „A torzítás pedig a kivezérlés függvénye, és nem az illesztésé”
Sziasztok!
Tekercselt már át közületek valaki EA080-as erősítőt 8Ohm-osra? Esetleg van valakinek egy kész trafóterve?
Csövi !
Na akkor az kiderült, hogy triódára hogyan kell illeszteni. És akkor tetródára ? Arra hogyan ? (Ha nem teljesítményre, persze.) |
Bejelentkezés
Hirdetés |
