Stabil +-47,5V, 2db BD249C +2db BD250C, 4ohm kb. 250W. Ha nem stabil a táp, akkor kb ennyi zenei és annyi szinusz lesz, amennyire összeesik a táp. Kapcsolás a gyári adatlap szerint. Hídban 500W 8ohm. Nekem több éve működik az autómban, kapott rendesen. Jó hűtés kell! Jó kis IC!

Nem csípődött ki. Olyanra gyanakszok még, hogy a hűtőborda selejt. Egyszerűen nem vezeti a hőt. Mintha szennyezett lenne az anyaga. Ti tapasztaltatok már ilyet? Én egy ismerősömtől hallottam, hogy nekik sorra mentek ki a tranyák és nem tudták miért, mire kiderült, hogy a hűtőbordájuk selejt. Nem tiszta alumíniumból volt, és nem vezette eléggé a hőt. Én is ilyenre gyanakszok még. Mivel előtte volt hűtőtönk is, és az átmelegedett, de a hűtőborda nem (pedig csak paszta volt közte és a borda között és jó nagy felületen) Nem is értettem miért, de kivettem a hűtőtönköt, és közvetlen a bordára raktam a feteket. Erre megsültek. Ez a selejt borda elmélet magyarázat lenne rá.

Szerintem gerjed a cucc és olyan hirtelen növekedik meg a hőtermelés, hogy ki sem jut a FET-ből. Az aluminium összeesküvés elméleted szerintem nem jó. Próbáld meg valami hőforrással melegíteni és mérni a hőfokot. Ha jó hővezető, akkor a borda a melegítés közben egyenletesen meleg mindenhol, nagyon kis eltéréssel, főleg a vastag részeken.

és akkor tudnál nekem adni valami kapcsolási rajzot hozzá? jaj és ha van jobb lenne olyan kapcsolás amihez sima táp kellene nemtudom van-e olyan

Sziasztok!

Van valami, ami azt hiszem nem világos, egy kis segítségre lenne szükségem. Azt tudom, hogy egy erősítő kimenete (egyenáramú szempontból) féltápfeszültségen kell legyen, a jó kivezérelhetőség érdekében(?). Félretéve azt, hogy a kivezérelhetőség más dolgoktól is függ (pl. tápfeszültség, nyugalmi áram stb.), hogyan változik akkor, ha a kimenet több mint féltápfeszültségen van, illetve kevesebb mint fél tápfeszültségen van?

Szia.
A/B osztályú, vagy A osztályú végfokra tetted fel amúgy a kérdést, A osztályú kissé más, a kicsatoló kondik végett ahol valóban kell a kicsatoló az egyenfesz miatt.
Egy A/B osztályú erősítő kimenete, ami már a végtranzisztorok kimenetére értendő (Emmiterkövető-,Linn topológia stb..) ott a kimenti dc maximum 15mV lehet.
A jó kivezérlőehetőséghez sok minden kell: pl egy jól méretezett végfok, aminek a meghajtó fokozata a végtranyákat ( a maximálisan meghatározott bemeneti jelszintje mellett pl:1V ac) körülbelül , és ebben már a tápfeszültség esése is belekalkulálva 3V-környéki különbséggel, az Ut tápfeszhez képest, nyitja ki a tranyákat.
A nyugalmi áram annyit módosít az egészen, hogy a terhelés függvényében esni fog, az addigi +-Ut tápfeszed.

Szia emersys!

Köszönöm a válaszodat, igen a kérdésem tényleg az A osztályra vonatkozott, de hogy legyen egyszerűbb a dolog, tárgyaljunk egy együtemű, egytranzisztoros, földelt emitteres (pl. Zen) kapcsolást. Ha a kimenet nem pont féltápfeszen van a kicsatoló kondi előtt, akkor romlik a kivezérelhetőség?

Előre is köszönöm!

Rendben .
A földelt emitteresről annyit illik tudni, hogy:
Váltakozó áramilag az emitter van a földön.
Ezért a vezérlő feszültség is (bementi jel) a bázis és a földre (emitter közé esik).
A kapcsolást fázis fordít, be és kimenő ellenállás nagyjából elfogadhatóan közepes.
A be és kicsatoló kondik az egyenáramú leválasztásért felelősek a kapcsolásban, a váltó áramú vonatkoztatásoktól eltekintve most.
A kicsatló kondin közelítőleg azért féltápfesz jelenik meg, mert az erősítő illesztett terhelésen üzemel.
Tehát hatásfoka maximum akkora, de inkább az alatti.
(ez az alaphelyzetben teljesen kivezérelt végtranyák miatt van).
A kicsatoló kondik A osztályú beállításban akkor a leghatékonyabb, ha az adott érték, több kisebb darabból vannak összerakva.- Ez jótékony hatással van a hangképre.
A kivezérelhetőség mértéke nálad lényegében fix, a tápfesz miatt , és a meghajtó munkapontja miatt.
A földelt kollektorú topológia lényegesen előnyösebb ez esetben, már csak azért is mert nem terhel rá az előfokra, és a kimeneti ellenállása is kicsi.
Mellesleg fázist sem fordít..
Remélem tudtam segíteni valamelyest.

Persze, hogy tudtál, köszönöm mégegyszer! Kellemes estét!

Helló! Az egy tranzisztoros erősítőhöz tételezzünk fel egy ideális csatoló kondenzátort, amin üzem közben nem változik a feszültség. Nézzük meg így a kollektor feszültség mekkora lehet maximálisan illetve minimálisan.
Egyik korlát a tranzisztor szaturációs- és emitter ellenállásán (ha van) eső feszültség összege.
A másik a kollektor ellenállás és a terhelő ellenállás alkotta feszültség osztó.
A két szélső értéket átlagolva megkaphatjuk a maximális kivezérléshez tartozó munkapontot.

Kezdem érteni, megyek számolgatni egy keveset.

Üdv, végerősítő hangerő szabályozásra logaritmikus vagy lineáris tandemet tegyek?

Szia! Logikus, hogy logikust. Mert figyelembe vesszük a fül közel logaritmikus érzékenységét.

Köszi!
Csak gondoltam, hátha valaki próbálta lineárissal és hátha jobb....miért ne?

A lineáris is működik, miért ne működne? Csak a halkítás/hangosítás nem fog egyenletesen menni az elfordítás arányával, a fent írt ok miatt.

Nekem épp ez a problémám most, azzal ami benne van (meg az is, hogy valami baja lett és recseg meg az egyik csatorna néha lehagy róla)..De első sorban az, hogy kb félig feltekerem alig változik a hangerő, a fele után kicsivel pedig rohamosan ugrik.
Lehet, hogy lineáris van benne most akkor?(nem én tettem bele, így ne is tudom, egyébként egy 100kOhm -os tandem)

Nem fog müködni majdnem semmit, mert ha megnézed a két poti görbéjét, akkor a LIN potin kb. 5% elfordulás az ami ugy ahogy összehasonlithato a LOG poti értékével a többi nem.
Ez azt jelenti, hogy kb. 13,5 fokos elfordulás szabályoz annyit, amit a LOG 270 fokon tesz.

A tünetekből ítélve valószínű. Abból semmi baj nem lesz, ha log-osat teszel bele.

Rendben, köszi!

Pont ugyanezt írom, csak nem számokkal prezentálva, hanem csak a la natúran.
De írod hogy:Azaz működik, csak nem ugyanazzal a karakterisztikával. Találkoztam már olyan neves gyártó keverőpultjával, ahol lin-es tolópotik vannak. Persze a skálázása e szerint van. Hozzá kellet szoknom. A második óra után már ráállt a kezem. Azóta akárhányszor vagyok ott technikus, már elsőre megy.

A keveröpultokban más a helyzet.

Ott ritkán használnak LOG potikat, mert garantálni kell az együttfutást - ami szinte lehetetlen (sok pulton sok 10 poti lehet).
Emiatt ott különbözö trükköket használnak VCA vezérlést LIN/LOG bemenettel, vagy a visszacsatolásban vannak a potik (a legrosszabb megoldás).
Ma már hála az istennek az olcso pultokban is megengedhetik a egyszerü feszültséggel szabályozott erösitöket, vagy legalább az ellenállásokat, és már nagyon régen nem láttam pl. nagy méretü logaritmikus tolopotit (ALPS), mert már nem kell.
Az persze más lapra tartozik, hogy az olcso pultokban elég primitivek ezek a kapcsolások és messze nem fedik az egész logaritmikus tartományt, de élö zenéhez még elfogadhato (koncerten) a studioban már használhatatlan, mert nem tudod simán lehuzni a hangot. Egy darabig megy, majd hirtelen megszakad.
Azaz halk zenét ilyen berendezésen nehéz csinálni.... (mind sok otthoni távvezérelhetö erösitön sem).

Udv mindenkinek .

Kaptam egy 25.5V / 11 A trafot ... ... nem tudnatok egy olyan erosito kapcsolast ami kihasznalja azt a teljesitmeny . ( legyszi ha lehet nyaktervet is )
Koszonom elore . ( bocsanat az ekezetekert)

Sziasztok!
Lenne egy sla xb-10\a aktív sub ládám ami autóba való.
Szeretném 220-ról üzemeltetni csak nem tudom mekkora trafó kell hozzá. vagy hogyann tudnám megoldani hogy ne vágjam tönkre.

Lehet tuningolni ezt a fajta beépített erősítőt ami benne van?

Van rajta +12 +5 es egy gnd ami a betáphoz megy.
Ja a trafó búgást hogyan bírom iküszöbölni?

Ha tuningolni akarod vedd ki az erősítőt belőle, csináld be a lyukat, és kösd rá egy szobai végfokra.
Szerintem ebben IC-s végfok van, a GND a negatív lesz, a +12 az értelem szerűen a pozitív táp, a harmadik az a kapcsolószál lenne oda is bekötheted ugyan azt a pozitív 12V-ot. A búgást jó nagy puffer mezővel kiküszöbölheted.
Legalább 10.000 uF. Sok sikert a bütyköléshez.

Sziasztok.
Azon gondolkodtam, hogy jó lenne építeni egy erősítőt.
Szeretnék tanácsot kérni hogy van e olyan kapcsolás ami több embernek bevált.
A csövek számomra kiestek, ahogy hallottam nagyon jók, de az a 400-600V és az egyéb költségek miatt inkább még hanyagolnám igaz van vagy 5 csövek bár olyan 64-es orosznak néznek ki, de ha még jók is lesznek valamire későbbre tenném el.
Az ic-sek egyszerűek, de én mégis inkább tranyósra gondoltam, valami jó kis sztereó erősítő kéne.
Olyan általános célra kéne, nem kell a legeslegjobb, de azért egy jó kategóriába sorolható.
Én eddig egy PA300-ast néztem csak futólag erősítők terén semmit sem tudok az elektronika terén is inkább még kezdő vagyok. Szóval csak tanácsot várnék, eddig csak nézegettem ezt a topicot, de csak belelapozgatva.
Remélem tudtok segíteni.

Szia!
Mekkora teljesítmény kellene?Pl. VF3 15/30W ? Keress rá itt HE-án.Állítólag jó kis erősíttö, habár igaz hogy nálam nem akart müködni, de biztos bennem van a hiba mert mindenki másnak tökéletesen müködik.

Én 50-60W-ra gondoltam így elsőre fentebb gondolom nem érdemes nagyon, de az a PE300-as is jó csak az mono nem? 2 kéne hogy szereo legyen, bár lehet hülyeséget írtam nem értem semennyire az erősítőkhöz, még a kapcsolást se néztem meg csak megláttam lementettem azóta nem foglalkoztam vele.
Igazából nem akarok ilyen kitet venni, az alkatrészek többsége sztem megtalálható itthon vagy ha nem kitermelem.

Szia! Azt javaslom IC-s legyen az első erősítőd. Azon keresztül rengeteg tapasztalatot lehet szerezni, szerény tandíj fejében. Két TDA2030 -ból megépített sztereó erősítőnek szinte minden háztartásban hasznát lehet venni. Bővebben: Link

Esetleg próbálkozz meg EZZEL. elősször próbálkozz valami egyszerübbel.A másik lehetőség amit reloop ajánlott epíts egy TDA2030-as erősíttőt! Nekem is ez volt az első.

Helló! A TDA2030 egyrészt olcsóbb, másrészt tanulságosabb. Szimmetrikus-aszimmetrikus táp széles feszültség tartományban, visszacsatolás, rálátást enged egy komplexebb erősítőre. Remélem neked is sikerélményt okozott a megépítése.