Gondoltam , ha már itt van tőlem egy köpésre, meg a forgalmazóval is összehozott a sors, akkor érdemes lenne megvitatni a dolgot olyanokkal is akik már láttak szélgenerátort közelebbről is. Igazából a termelési adatokra lennék kíváncsi, és ha valaki valahol ráakadna, hálás lennék ha közzétenné.

Köszi a linket, így már értem. Először azt hittem az egyik lapát fordítva van, (vagy rosszul látom, mert a szemüvegem sem volt rajtam). Ezt a lapáttípust eddig még nem ismertem. Mégegyszer köszi.

Nincs mit.
Nagyon igéretes típus VAWT kategóriában. Néhány lapátelrendezéssel tesztelni is fogom a mini (50x50cm) mérőmodelen.

Megköszönném ha majd közzé tennéd a teszt eredményeket, mert ha mégis csinálok szégenerátort akkor lehet hogy illyent, mivel nálam csak kavargó szélörvények vannak.

A mérés sorozat végén ezt mindenképp megteszem itt és a weboldalamon.
Ha rászánod magad építésre igyekezz 10m fölé menni az oszloppal. Ez alatt frissen kaszált legelőn is örvényes áramlás van a talajfelszíni surlódás miatt a hajótest melletti sodorvonalhoz hasonlóan. Erre a házak, fakoronák csak rátesznek. Ezekből a kis átmérőjű örvényekből semmilyen "csodalapát" nem tud elfogadható energiát kiszedni.
Ilyen kényszer helyzetben szerintem a legjobb eredmény Savonius-al, Lenz2-vel, Canstein-el érhető el, vagy a HAWT soklapátos Farm típussal néhány kW beépített teljesítményig. Egyszerűen nagy lapátfelületek kellenek!

Ilyet csinalt mar valaki?
Nagyon otletes!okos

1000 változatban létezik már, ez mondjuk valóban 1 ötletes megvalósítása a szélbeforduló lapátoknak.
Megkérdezted, hány üzemórát bír a heveder? Nekem pl. nem túl nagy terhelés és nem is folyamatos üzem (cca. 1-2%) mellett 4 hónapot bírt ki hasonló heveder.

Szereztem egy 1:20 as fogaskerekes áttételt a szélgépemhez, mert a jelenlegi fordulat kevés.Ennél a hajtóműnél már elég lenne percenként 50-60as fordulat.Csak az a kérdés milyen és mekkora rotort csináljak hozzá.Azért az 1:20 már emészt fel nemkevés energiát,föleg indításkor.Valami nagyon nagy rotor kell hozzá és olyan 5m es átméröben gondolkodom.Nemtudom mennyi lapátot csináljak hármat vagy hatot.De azis lehet hogy a vízhuzó szélkerék rotorja lenne ehez a legjobb.Ha tud valaki segítsen dönteni ,számolni mi lenne ehez az ideális.60as fordulat kéne nagy nyomatékkal és kis szélben is.

Az az áttétel elég sok teljesítményt el fog emészteni...
Nekem is fogaskerék áttételes,és látom hogy nem tökéletes.Pedig csak 1:6 körüli áttétel...Annyi az előnye,hogy nem forog feleslegesen a rotor
Eddigi tapasztalataim alapján 1:5 lenne a jó áttétel nekem,de olyat még nem találtam készen

Nem azért, mert nekem lenne, hanem csak kíváncsiság. Milyen áttételt tennél legszívesebben? Ékszíj, fogasszíj, fogaskerék, lánc stb. ?

Kicsit "hümmögök" az 1:20-s fogaskerék áttételen. Sok féle létezik, hogy ez konkrétan hogy néz ki nem tudhatom.
Célszerű lenne a meglevő szélkerekeddel üresen, bármiféle generátor, mechanikus terhelés nélkül lepróbálni. Egyáltalán fel tudja-e pörgetni, forgatni üresen ~3m/s-s szél is. Kb. a meglevő szélkereked energiája kell a veszteségei fedezésére. (Ha jól emlékszem 2m körüli.) Az e feletti felület jöhet szóba kivehető energiaként a gyakori 4-5m/s-s szeleknél. Ez csak sacc!
Én az íves lapátú Farm típusú szélkereket javasolnám hozzá, de minimum a 6 lapátost, széles lapátokkal, ha mindenképp HAWT-ban gondolkodsz.

A legjobb a bordás szíj!
Alig mérhető a vesztesége.Bőven 90% felett van a hatásfoka. Csak sajnos ezt venni kell,mert nem hever minden felé a földön,mint a többi áttétel...És valószínűleg méretre kell gyárttatni,ha konkrét elképzelésed van.

Rossz helyen járkálsz. Autószervizekben elbotolnak a rengeteg leszedett, de még sokáig használható vezérműszíjban. Nagy áttételnél, ha a kicsi kereket az eredetit használod, a nagy kerék tetszőleges méretű sima henger is lehet.

Mostani rotorom 3.3m átméröjű.Ez az áttétel egy 1:20 as fogaskerekes hajtómű,massziv terhelhető vas öntvény házban 4db ferdefogazású jó széles fogaskerék van,olajban futnak.És még uj,csak tárolva volt sosem használták.Ez már megtekerné a generátorom rendesen.Csak az a kérdés mekkora és milyen rotorral.Azt szeretném vigye mint a rongyot.Ezért és az 5 méteres átméröre gondoltam 6 lapáttal.A lapát töve 32cm körül lenne a vége 10cm.

Amit számszerűen merek állítani:
20 m2 felületről (5 m átmérő) lejön MECHANIKUS teljesítményben az áttételmű bemenetére:
4 m/s szélnél - ~200 W
5 m/s szélnél - ~500 W
10 m/s szélnél - ~4-5 kW !!!(generátor?)

Az áttételműre nem merek igent, vagy nemet mondani. Én lepróbálnám.
A kigondolt 6 lapátos jónak tűnik nyomatékban is, persze egy minimum 5 kW-s generátor kell hozzá és tisztességesen kikötni a tornyot!

Nem ártana még áttetelműben jártas véleményeket begyűjteni.

Ha olvasod a fórumot, tudod milyen irányba haladok. Ha a kérdéseid az én megoldandó feladataimmal azonosak, akkor tudok konkrét választ adni. Amit tudok, azt szívesen elmondom, aminek meg van Excel-ben leírt számolása, azt átküldöm.

Minden adat ,felmerülő dolog fontos lehet,ezért várom az ötleteket.Ugyanis azért 6db 2.5m hosszú lapátot csinálni nem 2 fillér.De ez nemis gond akkor ha ehhez az 1:20 as áttételhez kiváló,a baj akkor van ha árnyékra vetödöm vele,mert akkor kidobott pénz és munka.Ezt viszont nemszeretném,inkább gyüjtöm a hozzászólásokat nehogy hülyeséget csináljak.A tornyom elég masszív és erös drótkötelekkel kivan kötve attól nemfélek.Az 5 méteres rotorátmérö ötlete onnan jött hogy az fér el a felső pányvázó kötelek felett,nagyobb rotor már nem.Mivel 1:20 az áttétel, és a generátor amit 6polusú aszinkron mociból lehet csinálni neodym mágneses forgóval, ami van nekem is ezres fordulat körül ontja a 400V váltóveszt.Tehát a rotoron elég böven az 50-60as fordulat,csak ezt nagy nyomatékkal legyen..Ami még fontos ,hogy viszonylag alacsony sebességű szélben,így ha müködik mondjuk 4m/s körül már simán megvan a kívánt feszültség.

Bocs,hogy közbeszólok én is csináltam motor/generátor átalakítást és úgy emlékszem megadtam minden terhelési adatát.A motorátalakításodat figyelemmel kísértem,úgy emlékszem sarus mágneses forgórészt csináltál,szerettem volna tanulságokat levonni belőle,mert még egy generátort csinálok,de nem emlékszem,hogy terhelési adatot megadtál volna.Ha már szóba jött,most ragadnám meg az alkalmat,az ezres fordulat körül ontott 400V váltófesz,milyen áramterhelés mellett történt?

2A körüli árammal lehet terhelni 400V mellett.Ez egy kicsi 0.75kW os 3fázisú motor.Tekercsei is viszonylag vékony drótból készültek gyárilag,csodát nem kell tőle várni.

Ötletet lehet hogy nem tudok adni, de el tudom mondani, hogy a természet hogyan működteti a szélgépet. Te jól és logikusan gondolod, de szerintem egy-két dolgot nem veszel figyelembe. Ha kell, ezeket elmondom a hozzá tartozó magyarázattal együtt. Csak ennyit tudok segíteni, ha nem mondok butaságot.

Sziasztok, lenne megint egy kérdésem hátha megszán vki akinek több tapasztalat van.

Sajna a neten többféle reagálást olvastam a bernulli egyenletet illetően és nincs túl nagy egyetértés a lapát kialakításoknál.

Valaki el tudja mondani hogy milyen összefüggések alapján célszerű végigvinni a lapátformájának a kialakítását?Tehát milyen formára célszerű tervezni a lapátot?

Szia!
Kicsit közelebbről - milyen lapátot? (HAWT, VAWT, azon belül milyik típus?)
Matematikai számítása, tervezése gyakorlatilag lehetetlen az örvényesen érkező és a lapátok keltette örvényekkel együtt távozó eredő örvényességű áramlás miatt. Ez még az "egyenes vonalú" mozgást végző repülőgép szárnyánál is csak közelítőleg számítható, nemhogy a folyamatos forgást végző, egymás turbulenciáiban haladó szélkerék lapátoknál.Választani a már legyártott és bemért lapátokból érdemes. - Pl. szárnyprofilt innen
Általános szempont a szárazföldi sík vidékeken (nem tengerpart és nem hegytető), így Magyarországon is, hogy minél nagyobb húrhosszúságú (szélesebb) lapátokat célszerű készíteni 5-8 db-számmal.

és annak mekkora jelentősége van hogy a lapát maga asszimetrikus? Tehát hogy az alsórésze íves felül meg egyenes.

?

Hogy milyen lapátra gondolsz, még mindíg rejtély. Úgy tippelem, hogy a vízszintes tengelyű rotor típusról van szó.
Ezeknél mindíg "asszimetrikus" az alakzat, mert a sugár növekedésével az egyes keresztmetszetekhez tartozó kerületi sebesség is növekszik, így az ezekhez tartozó tsr érték is. Ezek a keresztmetszetek mindíg szárnyprofil alakzatok, vagy azt utánzó a PVC lapátoknál. Márpedig a legjobb hatásfokot bármelyik profil csak egy adott tsr értéknél (gyorsjárási tényező = kerületi sebesség / átlagos szélsebesség a szélkerék keresztmetszeében) produkálja. Hogy az egész lapát a legjobb hatásfokot mutassa egy-egy fordulaton, ezért kifele haladva keskenyedik (rövidül a húr), csavarodik (változik az állásszög), sok esetben maga a keresztmetszet szárnyprofil típusa is folyamatos "áttűnéssel" változik. A tengelynél szokásos tömzsi, szinte hengeres kialakításnak inkább statikai, mint aerodinamikai oka van (meg kell erősíteni a szerkezetet).
Erős szeles helyen (tengerpart, hegytető, 50-100 m-s torony) a keskenyebb és erősebben hegyesedő lapátok, talajközelben, kisebb szélsebességeknél a szélesebb és kevésbé hegyesedő lapátok produkálnak jobban.
Remélem segített valamit.

Ha esetleg fogok egy deszkát,és kivágom a tövénél széles vége felé keskenyedő alakra,felső élét letöröm élesre,majd úgy szerelem fel a rotor tartó agyra hogy valamilyen szögbe állítom,akkor az úgy működhet?Mert így ugye nincs bent csavarás,csak a formája széllapát alakú.Meglátásom szerint működhet csak nem tudom milyen hatásfokkal.
A csavarásnál sem vagyok teljesen képbe.első verzió:a lapát az agynál függőleges és innentől folyamatosan csavarodik kifelé a lapát végéig?
Második verzió: a lapát az agynál szögben áll majd innen a végéig kiegyenesedik.Hozzáteszem én az utóbbit láttam eddig gyakorlatban.Viszont nem értem ha a lapát vége ami ugye a legnagyobb erőkar, ebben az esetben pontosan függőlegesen áll akkor a rá érkező szél hátrafeszíti,ahelyett hogy munkát végezne rajta.Munkát csak akkor végezhet rajt ha szögben áll a függőlegeshez képest,szerintem.

A második verzió a jó, de a vége nem teljesen "függőeleges" ahhogy te mondod. Szélirányra merőleges síkhoz képest néhány fokot zár be. Azért kell levinni a szöget az átmérő növelésével, mert a külső átmérők kerületi sebessége nagyobb, mint a belsőké, így a szélhez viszonyított keresztezési sebesség nagyobb.
Tulajdonképpen, ha ugyanakkora szögben állna a vége, mint a belső része, (akkor üresjárás közelében) a végét nem hajtaná a szél, hanem a vége hajtaná a szelet!. Ha megfelelően van csökkentve a szög az átmérő növelésével, akkor ez a negatív hatás nem jelentkezik.

Talán gépész szemszögből: egységnyi szögelfordulás alatt a lapát minden osztókörén, a felülen mozogva, azonos hosszúságú tengelyirányú eltolásnak kell létrejönnie.
A profilozást elhanyagolva.

Régen foglalkoztam vele én is, megtaláltam, hátha segít:

...még annyival "megfűszerezve", hogy a mi eseteinkben (szélkerekek) nem a nagy áramlási sebességeknél szokásos lemezlapátú axiál ventilátorról, hanem rotor típusú szélkeréknél mindíg a lapát bármelyik keresztmetszetében szárnyprofilról beszélünk.
A lemezlapátú axiálventilátorhoz talán a Farm típus a legközelebb eső, ahol majdnem kizárólag az ütközésből, impulzus átadásból származtatható a forgató nyomaték.
A szárnyprofilnál pedig a forgató nyomatékot adó eredő erő két főerő vektorális összegéből adódik, úgymint a Közegellenállási és Lifterő eredője. Ez az eredő erő pedig az áramlási törvények szerint a szárnyprofil (a lapát egyes keresztmetszeteinek) állásszögével függ össze. Tehát nem "sima" ferde ütközésről van szó!

Stimmel, amikor ezzel foglalkoztam, akkor erősen a sok nagyfelületű sík lapátos "Farm" típus volt a favorit, (most is nagy az esélye).
Írtam, hogy profilozást elhanyagolva. Ha azt is kell nézni, akkor én feladtam.. .