Srácok! Én csak Siposra tudok hivatkozni. Egyik cikkében elemezte, hogy az audiofil alkatrészek nem csinálnak mást, mint a sávszélességet leveszik a lehető legkisebbre. Így - mivel nincs mód keletkezni a különböző kombinációs jeleknek halható tartományon innen, közte és túl (IM, illetve termikus torzítás) - nem is fognak. Nem lehet, hogy ez egy egyszerű sávszűrő? Avagy magas- vagy mélyvágó? Mivel nélküle sokkal zajosabb volt a hang, amazzal meg semmi suhogás. Talán nagy meredekségű sokad rendű butterworth vagy csebisev...

Már évekkel ezelőtt bakelitek átjátszásához használtak hardveres pattogásszűrőt, ami nem egyszerű tűzörejszűrő volt, valami bonyolultabb annál. A legszkeptikusabb jelzőt köszönöm, valaha Te is az voltál.

Hát ez szerintem nem ilyen egyszerű dolog. Egy sima sávszűrővel szerintem nem lehet ilyet csinálni, nem tudom, hogy mi a magyarázat, de azért elképzeléseim, meg elméleteim vannak. Ráadásul ebben semmi nem volt, csak némi réz, meg alu. Ha vas is van benne, akkor elfogadható magyarázatot lehet rá találni, de igazából nem nagyon lehetett olyat hallani, hogy ez levágta volna a sávszéleket hangfrekvencián. Az inkább nem kívánatos dolog lett volna...

Akkor hallgass meg egy Fülelek féle tápszűrőt. (HiVox Alces)
Én annak lennék kíváncsi a belsejére.
Primer dolby-nak is lehetne hívni.

A régi Pacsirta rádió akusztikája (dobozilag) volt olyan, amilyen. Az egyébként jó hangszórók frekvenciamenete volt olyan, amilyen. Aztán a mérnökök regiszterekkel (voltaképp frekvenciafüggő korrekciók: emelés, vágás) valami olyant hoztak létre, ami azóta is benne cseng a fülemben. Az egyik barátom a nagyon jó hangdobozait rákötötte a Pacsirta elő-, és végfokra, és pocsékul szólt. Tehát egy rendszert egyben kéne nézni. Az az igyulabigyula a Te hangszóróiddal jól szólt, de lehet, hogy mással másképp rosszul... Én még mindig valami sávszűrőt, vagy frekimenet kompenzációt sejtek. Igazából egy HF wobbleres mérés sokat segített volna.

D.L. annak idején abbahagyta a hifi újságírást, amikor a lehallgató szék lába alá csúsztatott makk hetestől megváltozott a hang.

Én akkor hagytam abba a fejlesztést, amikor Szabó Zoli letett elém egy dobozt, amiben volt egy kamra, amin átment a drót. A kamrában volt egy szál jak-szőr ( Mongóliában honos háziállat), amit megvilágított egy LED. Amikor a LED világított megváltozott a hang...

Jó most a viccet félre téve itt a találkozón nem egy pici különbségről volt szó, amit rá lehet fogni a bemagyarázásra, hanem egy oltári nagy hangzás különbségről beszélünk. (Ugye kis különbségeket akkor is lehet hallani, ha az bizonyíthatóan valójában nincs is).

Egyébként Matyinak igaza van, mert a másik rendszernek egyértelműen nem tett jót ez az izé. Tehát nem egyértelműen pozitív a hatása...

Engem csak az zavar, hogy nagyon úgy tűnik, hogy valami drótgombolyag van csak benne...

Hehe, ez jó.

Ebben az vicc, hogy nem vicc. A litze huzalokra építettem egy elméletet régebben, amit mérni ugyan nem tudok, de indikálni igen. Ugye a kettő nem ugyanaz. Szóval mostanában ezeket az elméleteket úgy igyekszem igazolni, hogy hangszerkesztő programmal szimulálom, hogy szerintem mi történik és összehallgatom a valósággal.

Olyat is olvastam, hogy valami angol vájtfülű hájfáj ságíró kikötötte a működést jelző LED-et a lemezjátszójából, és úgy jobban szólt.

Nem véletlen hogy a régi rádiókban a rezgőköri, igen magas jósági tényezőjű tekercsekhez litze huzal kellett, plusz esetleg némi trükkös tekercselési mód. Abban a kütyüben sok-sok szál litze van, amiben egyenként szintén sok-sok hajszálnál is vékonyabb, egyenként szigetelt huzal. Természetes szerintem hogy ennek nem csak ohm-os ellenállása van, hanem nagyon eltérő benne a hangfrekis áram haladása. Nincs elméletem arra hogy pontosan mi történik, illetve nem is hallottam még ilyet, de az biztos hogy az a minimum hogy nagyon megváltoztatja a hangképet. Kapacitása is tuti van bőven. (a + és - oldal közt) Tehát egy nagyon bonyolult, rezgő rendszer. Nem jelútba való az ilyesmi szerintem.

Ami miatt a litze huzalt kitalálták, az a skin hatás, ami miatt a frekvenciával arányosan megnő a vezeték ellenállása, mert lecsökken a vezető keresztmetszete.

Mondok egy másik szempontot is. Biztos tudod, mi az a Dirac tenger. Amikor átdugsz valamit meg kell várni amíg "elülnek a hullámok". Nem tudom jobban kifejezni. A hirtelen átkapcsolás után mást mutatnak, mint ha kapnak egy kis időt, csak Dirac tengerével tudom magyarázni, tudom, nagyon ezoterikusan hangzik, de mégis.

Üdv!

Egy pici segítséget szeretnék kérni. Szeretnék egy olyan jó hangú, de nem ezoterikus árú, könnyen szerelhető, sztereó, árnyékolt kábelt, amelyben a két jelvezeték külön van árnyékolva (idáig teljesen szokványos) és ezen kívül van még egy árnyékolás, amely ezt a két árnyékolt ér-párt is árnyékolja, továbbá könnyű lenne rászerelni DIN-csatlakozót. A DIN-csatlakozóba a két jelvezetéket és az árnyékolást a szokásos csatlakozópontokra kötném és a külön árnyékolást pedig a DIN-csatlakozó fém-külsejére. (Ez az egész cirkusz egy lemezjátszó bekötéséhez kellene.) Ha valaki tudná, hogy hol kapok ilyesmit és/vagy hogyan induljak el, nagyon jó lenne. A segítségeket előre is köszönöm.

Srácok, valami hozzáértő lefordítaná nekem ezt az idézetet?
"kondenzátorok, különleges ellenállások és vezetékek, forraszanyagok vannak, pszeudo-kriogén eljárással kezelve. ..."

Hatalmas! Ezt hol találtad? Ekkora dumát, és ettől jobb lesz a hang minden bizonnyal.

A másikra nincs találat

Ezt az Alces tápszűrő alkotója írja a felhasznált alkatelemekről, csak nem értem mi az az ál kriogén eljárásos alkatrészkezelés.
Szerk: A pszeudo jelentését ismertem, a másik meg a gugli álltal – Kriogén szó jelentése: A görög 'krüosz' = hideg és 'genesis' = születés, eredet, származás szavakból származik.
Tehát álhidegben létrejövő hatással kezelt passzív elemeket rejtene eme ékesszólás?

Igazán nem tudom értelmezni, hogy mi a csoda az az álhűtés, és hogy mit okoz. Lehet, hogy ha az alkatrésznek megmutatják a folyékony nitrogént, és attól megváltozik valamije.
Mindenesetre jól ki van találva.

Tessek egy kicsit mas nyelven (pl. angolul) is keresgelni a neten

Cryogenic treatment

Nos, annyit értek belőle, (audió szempontból) hogy -190C fok alá hűtik az alkatrészeket, és ettől csökken az ellenállásuk, jobb lesz a vezetőképességük. Most akkor hasonlatként ha egy 3,3Ohm-os ellenállást beletesznek folyékony nitrogénbe, akkor utána 2,7Ohm-os lesz? Akkor miért nem rögtön ilyen értéket tesznek bele? Vagy kondinknál ez az ESR-t változtatja? És forraszanyagnál, mit csinál ha úgy is felmelegítik utána, vagy összerakják komplettre, és úgy hűtik le?

Szia Szami!

Ez kb olyan mint amikor elekroműszerész osztályba jártam és az elektro tanárom azt mondta, hogy "antiparallel spínhatás..." A mai napig nem tudom mit jelent...

Ez vagy Bese Atti, vagy Szabó Zoli lehet csak.

De segítek. A Krion bolygóról származó kriptonit sugárzásának kitett alkatrészekről van szó.

Benned bíztam!
Egyébként az utóbbi.
Olvasni való.

"antiparallel spínhatás..."

Ez elég kozmikus.

Szia!
Akkor a valamire valo csoves erositok kozul mert nem hasznal egy sem toroidot? Ezen el lehet gondolkozni. Gyenge erositonel alairom hogy nem lehet kulombseget eszrevenni. Ha valami nem szol jol,nem fog jobban szolni egy alkalmas taptrafotol.

Szia! A JHL-ben off lenne trafón vitázni. Bővebben: Link
A toroidról/EI témában annyi a tapasztalatom, hogy a toroid a kisebb szekunder belső ellenállás miatt a pufferes tápban nagyobb töltőáramcsúcsokat hoz létre, ami különféle módokon bejuthat az erősítőbe. Ez kezelhető probléma.

Óóóó, kérem szépen! Hány olyan dolog is van a hifiben, amely nem tetten érhető a legkifinomultabb méréstechnikával sem..... Ilyesmi a toroid kontra lemezelt trafó témája is. Hát persze, hogy a toroidnak sok mért tulajdonsága jobb lehet, mint a lemezeltnek (szórás, stb...). De a lemezelttel mégiscsak szebben szól az a fránya erősítő... A csöves erősítőkről nem is beszélve; és itt megint csak ugyanoda jutunk: hát persze, hogy a félvezetőknek minden tulajdonsága jobb, mint a csöveknek, szinte minden tekintetben sokkal egyszerűbb velük bánni is, de mégis.... a csöves szebben és még élethűbben (!) is képes szólni... Téved, aki azt hiszi, hogy ezekre tudja a magyarázatot; csak erőlködni lehet (sok ilyen cikket olvastam már, de egy sem győzött meg igazán...). - Egy kicsit talán ez a JLH is erről szól, hogy ugyanis képes szebben szólni egy minden méréstechnikai szempontból tökéletességig kihegyezett erősítőnél. Egyszer nagyon kihúztam a gyufát egy másik fórumon, ahol azt állítottam, hogy vannak jó és rossz nemlinearitások, viszont azóta is egyre inkább kezdek hinni bennük... (OK, a JLH-nek nagyon jó adatai is vannak, de vannak kevésbé jók is, de kit érdekel, ha szépen szól?)

Igen,ez igy van. En nem is keresem az osszefuggeseket. Kiprobalom es meghalgatom,ha nem vagyok benne teljesen biztos akkor masokkal is meghalgattatom. Igy igen hosszu ideig keszult az erositom,de igy mar hosszu tavon tudom hallgatni es nem kell masikat epitenem sajat hasznalatra.

Sziasztok!
Most vettem egy Pioneer TS-WX 10 LPA mélysugárzót 100Wattos beépített 2csatornás erősítővel. Lg lac6710r típusú fejegységet kötöttem rá RCA kábellal. Kb 10 percig működött is rendesen, de most olyan gond van vele, ha be vn dugva az RCA pár (fehér és piros is) akkor elkezd pumpálva dübögni, tehát egyáltalán nem a zene ritmusára sőőt néha akkor is ha nincs rajta jel tehát nem megy a rádió. DE ha kihúzom az egyiket vagy a fehéret vgy a pirosat akkor szól rendesen(kissé halkan) Először azt hittem, hogy az RCA kábel rossz mivel elég gagyi fajta volt, vettem egy komolyabbat de azzal is ugyanezt csinálja. Mi lehet a gond?, előre is köszönöm!

üdv.: Dávid!

Sziasztok!

Szeretnék megosztani egy érdeles problémát, van egy saját készítésű kb.3m-es jack-rca kábelem, ha ezzel dugom rá a hifire, visszangzik, egy olyan fél-1 másodperces késéssel. Amint kicseréltem egy gyárira, megszűnt a probléma. Másról hallgatva nem nagyon csinálja ezt.

Én sem szeretem a szavak fölösleges és erőltetett csűrését-csavarását. Épp a minap olvastam egy álláshirdetésben, hogy a kódolás - mint programozói folyamat - helyett egyre több helyen alkalmazzák a kodifikálás kifejezést. Szerintem szánalmas és brutálisan erőltetett. A háttere - illetve amit érteni szeretnének alatta - ugyanaz mindkét szónak, csak az utóbbi misztikusabban és kíváncsiságkeltőbben hangzik, mint a korábbi. Agyrém.