Akkor azok a "hamis" BD245-ök ritka nagyon jó kis darabok, vigyázz rájuk, mert nehéz lesz hosonlóan jóval pótolni..

Bár hogy hamisak-e,nem tudom. Márka természetesen nincs rajtuk,és eléggé olcsó is volt,azt hiszem 160Ft darabja. Ebből következtetek arra,hogy hamis. Aztán tervezek még csinálni később egy szimpla tápot is,kapcsolóüzemű táppal.

Ezt akartam kérdezni. Ahogy olvasom a topicot, szinte csak analóg tápegységről esik szó. Kapcsoló üzemű táp nem jó labortápnak?

Ahogy Zoli is utalt rá, annak külön topikja van. Jó a kapcsolóüzemű is labortápnak, sőt szerintem minden szempontból jobb, egyet kivéve.
Egy áteresztő táp szabályozó eleme a kimeneten van, tehát ha az lezárt akkor ott már nem folyik áram. Ezzel szemben a kapcsolóüzem esetén (most tekintsünk el attól hogy a primer vagy a szekunder körben van a kapcsolóelem) a kimeneten lévő pufferkondenzátort töltögetjük, így állítva be a kimeneti feszültséget. Belátható, hogy attól hogy a kapcsolóelem kikapcsolt, a pufferben még van tárolt energia, ami egy nagyon érzékeny áramkört esetleg akár tönkre is tehet.
Azonban ilyennel még sosem találkoztam pedig jó ideje csak kapcsolóüzemű tápokat használok, gyakorlatilag mindenhez. Általában ezek a pufferek nem túl nagyok, a bennük maradt tárolt energiát az áramkörök hiba esetén is elviselik.

Én nem teljesen kapcsolóüzemű labortápra gondoltam. Hanem arra,hogy építek egy kapcsolóüzemű tápot,és azt kötöm rá egy kész labortápra. Pl: a már bevált Alkotós V2.7.1-re. Viszont ott akkor a segédtápra is kell egy külön leágazás.

Köszönöm mindhármótoknak! . Szimpla "olcsó" 2n3055 lesz benne, mert nincs rá keret . Csak azért gondoltam kibővíteni a tápot 5 amperre, mert a trafó bírja, és nekem ritka az ilyen "cucc" itthon. Amúgy a tápodban amit terveztél 2.7.1 van amelyikben 3 és van amelyikben 4 tranyó van, miért, esetleg az 50V 5A miatt?
Köszönöm a válaszaitokat!

Azért,hogy jobb legyen a hőeloszlás. Így nem 3 tranyónak kell elfűtenie 250W-ot,hanem 4-nek. Tegyük fel,hogy egyforma a hőeloszlás. Ha 3 tranyót alkalmazunk,akkor egy tranzisztor elméletileg pontosan 83,3W-ot fog elfűteni. Viszont ha 4-et rakunk bele,akkor már csak 62,5W-ot kell elfűtenie egy tranyónak,ergo: kevésbé lesz terhelve. Remélem nem hülyeséget írok...

Sziasztok!
Valaki meg tudja nekem mondani, hogy a csatolt kapcsolásban mely alkatrészek állítják elő a referencia feszültséget?

R1 Z1 ic1/1

Köszi!

De jó lehet. Csak éppen tegnap néztem rá szkóppal egy ilyen tápra - ezért nem ajánlanám. Ha megszalad benne valami - több kárt csinál, mint hasznot , és ez lehet egy kondi kiszáradás is , ami valljuk be, bármikor előfordulhat. Ha jó kapcsolástechnika van mögötte - lehet jó is, de ne nekem kelljen bemérni a végén

Csupasz nevű felhasználónak.
Nem mondtad milyen technológiával készíted a panelt, ezért ez most vasaláshoz való változat (nincs tükrözve, a beültetési oldal felől mutatja a NYÁK képet).

Pont ezzel a táppal kapcsolatban lenne egy kérdésem. Ha segédtápot alkalmazunk a -5V előállítására, akkor nem lehetne a referencia feszültséget precizebben, mondjuk tl431-el előállítani? Gondolkodtam rajta hogy kénem de nem jutottam sokra.

A referencia feszültség két részből áll.
Egyszer R1, Z1, IC1/1, másodszor R18, Z2.
Ezek hőfok függése, precizitása adja a referencia pontosságát. A hosszú idejű stabilitásért már elég sok alkatrész felel. Érdemes tehát minél kisebb tűrésű, lehetőleg 1%-os fémréteg ellenállásokat alkalmazni ahol lehet, kivéve persze a nagyobb teljesítményű 2W-os típusokat.
Ebben a kapcsolásban pont az a "szép", hogy "egytápos", nem kell neki segéd táp, és így oldja meg a 0-tól való feszültség szabályozást. Esetleg a -5V előállítására lehetne egy 7905-t alkalmazni.

Ez a kapcsolás így jó, ebben a formában, ha precízebbet szeretnénk, akkor egy másik alternatívát érdemes választani.

Nagyjából egyet értek Tonybácsival.
Ez a kapcsolás az egyszerűsége miatt nagyszerű.
A stabilitást többféleképpen lehet értelmezni, de az én véleményem szerint, amatőr viszonylatban a "hosszútávú" stabilitás sokkal kevésbé fontos, mint a terhelés hatására történő hirtelenb feszültségcsökkenést kiküszöbölő "pillanatnyi" stabilitás. Ez utóbbi szempontból a kapcsolás kielégítően stabil, az meg talán nem olyan fontos, hogyha melegszik +30°C-t, akkor a beállított kimeneti feszültségen igazítani kell 1-2 tized voltot.

Jól látom, hogy itt az árammérő söntön keresztül folyik a R2 Z3 árama ? Ez nem zavar be a mérésbe ?
R12 nek mi a szerepe ?

Részletekért javaslom Pioneer-t megkérdezni, hiszen Ő tervezte a kapcsolást, de azért egy pici félreértést jó tisztán látni.
Amire gondolsz az nem elsősorban az árammérő műszer söntje, hanem a kimenet áramkorlátjának "figyelő" ellenállása. Az ezen eső feszültséget hasonlítja össze a referencia leosztott részével. Tehát ez szerves része a kapcsolásnak, nem a mérés miatt került bele.
De ha már ott van, akkor nagyon célszerű volt felhasználni árammérésre is. Persze ebben van egy kis "hiba", mert akkor is folyik rajta áram, ha a kimeneten éppen nincs terhelés, de ez nagyon kicsi, és normál viszonyok között nem számít.
Ha kikerülnéd, és a kimenettel tennél sorba egy külön árammérőt, akkor nem lenne árammérési hiba, de születne egy feszültségstabilitási, mert annak a műszernek a söntjén eső feszültség, csökkentené a tényleges kimeneti feszültséget, ráadásul terhelésfüggően. Véleményem szerint ez sokkal nagyobb baj lenn, mint az árammérés kicsi hibája.
R12-R22 a kimeneti feszültséget osztja vissza T1 emitterére.

Köszönöm! Gondolom a végtelenségig nem tudjuk növelni a tranyókat , és nem is érdemes.

Hello!
Kaptam egy ilyen kittet,minden jo mukodik is csak az a gond hogy 0-30V es o-1 Amperig lehet szabalyzoni.
A vegtranyo Bd243C.Ezt mivel tudom helyetesiteni hogy legalabb 3 amepert tudjon szabalyzoni?

Sziasztok! EZ a műszer működik rendesen mi a lay-ban van?? Megépíteném mert van két 7107 ic a fiókban..

Még jó hogy rendesen működik. Az én művem
Alkotó bácsi tervei alapján rajzoltam át.

Építettem belőle 6-ot. mind ok volt. Ha körül nézel ott ahol a tervet találtad, találsz fényképeket is a paneljaimról.

Köszi! Összedobok kettőt.. Lehet készítek egy labortápot is ..Tetszik az AC tápos megoldás! Egyszerű.. Garatula!

Elméletileg lehetne bele akár 10-et is rakni,csak épp ahogy mondod,értelme nincs túl sok.

Sziasztok!
Lehet, hogy már valaki feltetette ezt a kérdést, ha igen, akkor elnézést kérek. Szeretnék egy 3A-es áramkorlát kapcsolást építeni a tápomba. Vagyis egy "intelligens" zárlatvédelmet, ami nem engedi, hogy ennél nagyobb legyen az áramerősség, és ha a védelem bekapcsol, akkor világítson egy LED.
Köszönöm a segítséget: Balázs

Hajrá, építs! Mi a kérdés?
Az itteni labortápok éppen ezt tudják, csak még be is lehet állítani mekkora legyen az a bizonyos korlátozási áram, és persze a feszültséget is be lehet állítani.

Ő már a meglévő tápjához szeretne áramkorlátot építeni.

Akkor szinte kell még egy táp a meglévő után, tehát nincs értelme.

Én is mondani akartam, hogy egy újjal jobban járna. Sinka Balázs szerintem válassz egyet, ebben a topikban van bőven! Pl. Alkotó is tud neked ajánlani a sajátjaiból..

Sziasztok!
Az én tápomon már lehet szabályozni a feszültséget. Vagyis nekem nem egy egész táp kell, csak az áramkorlát.
Keresek egy rajzot a sok közül, aki keres, az talál is!
Üdv! Balázs

Fogsz egy 0,22 ohm 2W-os ellenállást és egy BC tranyót és máris kész az áramkorlát. Kb. 2,8A-nél fog korlátozni, ez a tranyó nyitófeszültségétől függ.