Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Áramtermelés (háztartási célú kiserőmű)
Lapozás: OK   14 / 23
(#) laccika77 válasza dobo hozzászólására (») Jan 1, 2012 /
 
Autóban is előfordul olyan konstrukció, hogy a hűtővíz be van vezetve az olajkarter aljába. Induláskor a langyosabb víz segít az olajat felmelegíteni, üzem közben pedig nem hagyja túl melegedni. Szerintem ez itt is életképes megoldás.?
(#) dobo válasza laccika77 hozzászólására (») Jan 1, 2012 /
 
123-as mercin volt olyan hűtő amibe be volt vezetve a motorolaj vagy az automata váltó olaja.
Mondjuk egy mercimoci elketyeg stabilmociként szerintem 10-20 évet simán!
(#) Karkiat válasza laccika77 hozzászólására (») Jan 7, 2012 /
 
Szia Laccika77!
Téli időszakban a reggel 8-9 óra körül 10-20W-tól indul a csúcs az kb 1300-1400W, aztán megint lecseng. ilyenkor a csúcsidő kb 1-1,5 óra s este fél 4 körül ki is kapcsol. Nyáron már reggel 5 kor indul, 10 órától 3-ig csúcson megy (minimum 1700W) majd este kb7 után lekapcsol.
Napkövetőn én is gondolkoztam, mert kb másfélszer ennyi energiát termelne a beesési szög miatt.
(#) minicooper hozzászólása Jan 20, 2012 /
 
Hali...én szlovákiában lakom épp a Kis-Duna mellett és érdekelne a téma csak mint megnézhetitek lakom egy pár méterre tőle és nemtudom hogy mit is érné is meg építenem:szélkereket vagy turbinát a dunába mert még el is tudnám juttatni az áramot a házunkhoz de nagy lenne a ,,szállítási energia,, vagy ez nem számít? Szóval ti mit tennétek a helyemben?
Itt lakom googlemaps kordináta:48.13782,17.495533
Várom a véleményeket!
(#) pucuka válasza minicooper hozzászólására (») Jan 20, 2012 /
 
Mindenesetre nem árt tájékozódnod a jogi helyzetről. Nálunk ugyanis kell fizetni vízhasználati díjat az erőműveknek, meg mederhasználati, meg kikötői díjat, ha pl. úszó vízi (malom) kereket működtetnél, meg az úszó, vagy merülő szerkezetek különböző díjait. Jobb lenne, ha kis, és sebes patak folyna a kertedben, vagy mellette.
(#) minicooper válasza pucuka hozzászólására (») Jan 20, 2012 /
 
Igen ezzel is tisztában vagyok...... na de egy kismagasságú szélkerékre nem kell fizetni! Nem?
(2-5 m magasságig)
(#) kameleon2 válasza minicooper hozzászólására (») Jan 20, 2012 /
 
Szia! A térképen látható út magán vagy közút? A szomszédos telkek más tulajdonában vannak? Azért ez a heveny érdeklődés, mert van magyar turbina tesztüzemben Pakson, ami neked megfelelhetne és éppen ismerem az embert, aki gyártja. Nyilván a hatóságoknál neked kell majd érdeklődnöd a szükséges engedélyekkel kapcsolatban, de tudni kellene a teljesítmény igényt, hogy legalább a méret már adott legyen, illetve tudni kellene, hogy ott éppen mekkora a folyási sebessége a Kis-Dunának.
(#) minicooper válasza kameleon2 hozzászólására (») Jan 20, 2012 /
 
Az út amit ott látsz az egy ,,porosút,, ami magán kézben van pontosan a szomszédom kezében. A telek amin az út van nagyobb még úgy 4 méter széllességben fut a dunáig az úttól balra! Hát igen én a technikai részére lennék kiváncsi majd utánna a JOG. Hát majd lemérhetem a folyásisebességet.Nem kellene ,,nagy,, teljesítmény úgy 10 Kw mert nálunk a háztartásban mindenféle nagygépek vannak!
De hogy őszinte legyek a szélkerék jobban izgat azzal kevesebb a macera. Szerintem.
(#) kameleon2 válasza minicooper hozzászólására (») Jan 20, 2012 /
 
Nem biztos, hogy jobb a szélkerék. A víz folyási sebesség nagyjából standard, azaz mindig van. Szél nem. 10kW generátort tudok hozni , ha az elég és a többit összerakod, akár hozhatok Marelli-t is Jellemzően úgy kell kalkulálni, hogy 1500-as és 3000-es fordulatra vannak méretezve a generátorok. Ha tudod a folyási sebességet, tudod a teljesítményt, tudsz lapátkerék átmérőt és nyomatékot számítani. AZ megadja a geometriai méreteket, így ki tudod számítani az áttételeket és, hogy képes lenne-e a működésre, azaz a Duna meg tudná-e forgatni a turbinádat ekkora terheléssel.
(#) minicooper válasza kameleon2 hozzászólására (») Jan 20, 2012 /
 
Igen de nem muszály egyben 10 Kw-nak lenni!
Na de tudsz-e valamit a szélkerékről?
(#) pucuka válasza minicooper hozzászólására (») Jan 20, 2012 /
 
Van szélgenerátoros topikunk is, ott már igen elöre haladottak a kísérletek
Bővebben: Link
Nem hinném, hogy kis magasság gazdaságos lenne.
A vízi erőmű nem rossz ötlet, csak elég macerás. Mindenképp keresd meg a vízügyi hatóságot.
(#) kameleon2 válasza minicooper hozzászólására (») Jan 21, 2012 /
 
Igen. Nem lehet nagyobb (Magyarországon!) mint a tető legmagasabb pontja +3m. Ha ennél nagyobb - engedélyköteles. Nagyon fontos, hogy senkit nem veszélyeztethet! Nem haladhatja meg az 50kW-ot, ha hálózatra akarsz visszatermelni (HKE).
(#) minicooper válasza pucuka hozzászólására (») Jan 21, 2012 /
 
Azt hiszem maradok a szélkeréknél!
Adigg szevasztok!
(#) jenebala hozzászólása Feb 2, 2012 /
 
Akkor folytassuk itt. (Előzmények a szélgenerátoros topiakban.)

Csináltam párképet a patak jelenlegi méretéről kb mindig ekkora, Arkhimédész csavar jó ötlet tűnik csak házilag nehezebb kivitelezni, jó pár éve voltam Esztergomban Duna múzeumba ott mindenféle vízi szerkezet nézhető meg, ha lesz időm utána nézek működik-e még és akkor megnézem mi van ott lehet valami hasznos infókat is találok.

Na akkor a képek aztán várom a további ötleteket, merre induljak.
(#) elektromos válasza jenebala hozzászólására (») Feb 2, 2012 /
 
Szia!
Látom ez egy gyors folyású patak féle. Szerintem 1-2W-ot simán ki tudsz nyerni vele.
(#) jenebala válasza elektromos hozzászólására (») Feb 2, 2012 /
 
Remélem a legjobbakat, lenne már tavasz és lehetne kint dolgozni mert ez a hideg..

Olvasgattam egy kicsit és a klasszikus malom keréknek tényleg kicsi hatásfoka valami más alternatíva kellene ami házilag könnyen kivitelezhető és jobb hatásfokkal bír.
(#) btoti válasza jenebala hozzászólására (») Feb 2, 2012 /
 
Szia!
Mindenképp mérd meg a víz sebességét és legalább saccold meg a víz keresztmetszetet néhány bot ledugással (függőlegesen!). Ezek az adatok nem csak a várható teljesítmény saccolásához lesznek jók, hanem a megfelelő vízkerék kiválasztásához is segítenek majd.
A képek jók, csak azokból mi nem látunk semmi adatot, méretet. Vakon találgatni meg semmi értelme.
(#) sanykaraj válasza jenebala hozzászólására (») Feb 4, 2012 /
 
De ahogy látom azzal is kell számolni hogy ha befagy a patak akkor a gép azért ne álljon meg mert az nem tesz jót sem a gépnek sem a pataknak ( HA esetleg akkora gépet építesz) és vízben úszó szemetet sem árt eltávolítani főleg a nejlon zacskók tudnak rombolni.
(#) nrg hozzászólása Feb 4, 2012 /
 
Sziasztok!

Tudna valaki segíteni egyvonalas rendszerterv készítésben?
Az áramszolgáltató (ÉMÁSZ) felé kellene benyújtani, a napelemes rendszerem engedélyeztetése érdekében.
Mire kell figyelni egy ilyen terv készítésénél? Kell-e hogy megfeleljen valamilyen szabványnak? Melyik programot ajánljátok hozzá?
Ha van valaki, aki már csinált ilyet, megosztaná mintaként?

Köszi! nrg
(#) tomi50 válasza nrg hozzászólására (») Feb 4, 2012 /
 
Nálam a tervező készítette e a dokumentációt és még kellet egy regisztrált villanyszerelő aki a visszaküldött nyomtatványt aláírta és pecséttel ellátta hogy az átvizsgálás során minden rendben van.
(#) Sirály333 hozzászólása Feb 5, 2012 /
 
Sziasztok !
Nekem az lenne a kérdésem, hogy lehet-e a ház teljes az az 100% át ellátni napelemes generátóral ha igen akkor kell e rá engedély ? Ha mególdható akkor küldenétek rólla rajzot ? Köszönöm.
(#) tomi50 válasza Sirály333 hozzászólására (») Feb 5, 2012 / 1
 
A napelemes tetőcserép, magyar találmány.
(#) Iszkakof István válasza jenebala hozzászólására (») Feb 5, 2012 /
 
A te földeden folyik keresztül ez a patak? Az én földem mellett is folyik egy patak, de a túlsó part már egy más valakié, akivel a békém elég törékeny. A másik gond, kb. 300 méter kábelre lenne szükségem az áram felhozatalára a lakásomig. Ez irgalmatlanul megemelné a költségeket. A túlsó part a más tulajdonában van, így a vízkerék másik végét nem rögzíthetem a túlparton. Áshatnák egy elterelő ágat, de a költségek hány hónapi (évi) villanyszámlámat fedezné? Előre nem lehet tudni.
Dombos helyen lakok. Azzal a gondolattal is eljátszottam, hogy mi lenne, ha vízszintesen befúrnék vagy 20-30 méterre a domb gyomrába és kifolyna a víz. A kifolyó víz megmozgatna egy vízkereket.
(#) nrg hozzászólása Feb 5, 2012 /
 
Esetleg tudna valaki mutatni egy példát egyvonalas tervdokumentációra?
Vagy elvállalná az elkészítését, persze nem ingyen?
(#) sanykaraj válasza Iszkakof István hozzászólására (») Feb 5, 2012 /
 
Hát a 20 30 m szakemberekkel kell majd kiásatni nálunk egy 25 centi átmerőjű kut van az 10 mer et mély de ezt is 5 en fúrták. Ez is megdobja a költségeket szerintem a szomszéddal kéni megbékélni valahogy. Vagy kiméretni a telek határt bár ez is pénz hogy meddig lehet a tied a föld . Vagy inkább ásni egy másik ágat az eddig a legegyszerűbb. "szerintem "
(#) pucuka válasza nrg hozzászólására (») Feb 5, 2012 /
 
Attól tartok, regisztrált tervezőre lesz szükséged. Ha más rajzolja el sem fogadják.
(#) tomi50 válasza Sirály333 hozzászólására (») Feb 5, 2012 /
 
Találtam egy képet ahol az egész tetőt napelem borít, ilyen is létezik.
(#) dcsabi válasza nrg hozzászólására (») Feb 5, 2012 /
 
Egy rajzom nekem is van... Anno, ezt adtuk be induláskor, erre azért van szükség, hogy a hálózati engedélyes (Áramszolgáltató) egy dokumentált formában lássa, valójában mit is akarsz. Háztartási méretűnél nem biztos, hogy mást kér, mert valójában egy normál háztartási csatlakozást kell kiépítened egy másik mérővel (export-import mérő). Kiegészítve egy hálózatvédő készülékkel, ami a feltáplálni kivánt áram néhány paraméterének "szabványosságát" figyeli. A kapcsolat valójában e készülék engedélyezte mágneskapcsolón keresztül lehetséges.

erőmű.pdf
    
(#) btoti válasza nrg hozzászólására (») Feb 5, 2012 /
 
Szia!
Amióta az emberiség történelme ismert, az Áramszolgáltatóknak mindig helyi elvárásai, szokásai is vannak az országos előírásokon túl. Ahová be kell nyújtanod ott tudd meg, hogy ki tervezheti meg (Országos villamos tervezői névjegyzékben szereplő tervező, áramszolgáltatói névjegyzékben is szereplő tervező, az ÉMÁSZ-nál akkreditált kivitelező, vagy egyszerűen hozzáértő villamos szakember). Ezután talán itt is tud valaki segíteni. Mindenképp fel kell tüntetni, hogy 1, vagy 3 fázisú; direkt, indirekt lesz a mérő; az áramszolgáltatói korlátozó biztosíték(-ok) értéke; a mérő utáni áramkörkiosztást (esetleges túlfeszültség elleni védelem, FI-relé, fogyasztók áramköri biztosítékai, inverter biztosítéka (a nullát is szakítania kell) és leválasztó kapcsolója, az inverter pontos típusa, napelemek össz. teljesítménye).
Ehhez nem program kell, hanem hozzáértés és JOGOSULTSÁG a néhány "kockát", vonalat tartalmazó A4-s rajzhoz.
A kétirányú mérőt az ÉMÁSZ adja ingyen, az áramszolgáltató által ELFOGADOTT inverter pedig mindent tud amit az áramszolgáltató műszakilag elvár. Ezért ilyen szűk a betáplálásra használható inverterek választéka. A külön 2ák-s biztosítékon és leválasztó kapcsolón túl semmi egyéb kütyüt nem kérhet - persze a szakszerű kivitelezésen, szerelési igazoláson túl. Ha a mérő előtt nem kell szerelni, akkor bármelyik villanyszerelő elvégezheti a szerelést.
(#) S.K. válasza laccika77 hozzászólására (») Feb 7, 2012 /
 
Sziasztok!
Új vagyok itt, ezért bocs, ha olyasmit írok le, amit már mások is leírtak, mindent pedig nem tudok átolvasni. Tehát: ha nem is sokat, valamit már értek a gázmotorokhoz, nekem is van. Talán a létező legjobb minőségű (nagyon-nagy kedvezvénnyel jutottam hozzá, így belefért), nem írom ki a nevét, nehogy reklámszövegnek tűnjön. A minősége miatt az ára is jelentős, így szerintem nem érdemes beépíteni "normális"családi házakban, mert a megtérülési ideje rendkívül hosszú lenne. Nagyobbakba már igen, ott 5-8 év alatt megtérül, a motor pedig minősége miatt, valamint a rendszeres szervizelés mellett 15-18 évig bírja (bizonyítottan, az első berendezések ilyen korúak, utána pedig a kisebb- nagyobb alkatrészeket felújítva pörög tovább a kerék, mint egy használt autónál).

Gazdaságossága:erre létezik egy képlet, amit most fejből nem tudok, de úgy számolgattam, hogy Magyarországi viszonyok között az áramot kb. ugyanannyiért állítja elő, mint amennyiért (2011.május) a szolgáltatótól egyébként vettük, a gázfelhasználásunk, amivel korábban használati meglegvizet állítottunk elő és fűtöttünk, kb. 15 %-kal lett magasabb. Kiszámoltuk, hogy a megtermelt áramot nem érdemes eladni, mert a 85 %os visszatérítés nem 85-öt jelent, ezért legjobb, ha különbözö gépek működtetésére használjuk. (Kisebb cégünk van a ház mellett.) A ház és a melléképületek nagy hőigénye miatt a teljes hőteljesítményt is felhasználjuk, ez éves szinten összegezve azt eredményezi, hogy összenergia költségünk majdnem 40 %-al csökkent. Nyáron nics szükség a fűtésre, hacsak nincsen medencénk, ezért így csak a használati meglegvizet tudjuk vele előállítani. Már létezik ugyan a rendszerhez kapcsolódó klímaberendezés, de ára miatt nem érdemes róla beszélni. Összegezve: nálunk a 3500 óránkénti szervizelést, speciális olaj cseréjét is beleszámítva, a berendezés ára kb 4,5 év alatt fog megtérülni.
Megkérdeztem az egyenletet: 1 m3 jó minőségű gázból 3 kW áramot és 7kW hőt termel. A hálózatra való kapcsolásához a hálózati engedélyes (szolgáltató) engedélye szükséges, aki az Elosztói Szabályzat 6B pontjában leírt elvárásoknak való megfelelőséget kér. Ez egy nagyon bonyolult dolog, ami szinte néhány havonta kiegészül valamilyen új követelménnyel, amely ugyan gyakran nem az aszinkron generátorokkal kapcsolatos (mint a mi gázmotorunké), hanem az inverteres rákötésekre vonatkozik, de a szakmai világban mégis nagy bizonytalanságot okoz. A mai európai piacra (kivétel Anglia és GB nagyobb része) gyártott gázmotorok hálózatvédelmi berendezése, amelyek CE jelzéssel vannak ellátva, Európa valamennyi harmonizált hálózatára kellene hogy alkalmasak legyenek (Magyarország elektromos hálózata is ilyen), mégis vannak országonként apró különbségek, amelyek a hálózatra kötést így egyazegyben lehetetlenné teszik. A magyar áramszolgáltatóknak az OVRAM(MAVIR) által bevizsgált készülék kell. Akkor érzik csak magukat biztonságban, ha a berendezés ilyennel van ellátva. Hiába az Energia Hivatal, hiáa az EU, be kell vizsgáltatni a védelmi berendezést, vagy bevizsgáltat kell a már meglévő elé beépíteni, amely jelentős kb. 1400 Euro külön költséggel jár. Ebben az esetben azonban az ember már meggondolja, hogy rá akar-e termelni a hálózatra (Engedély nélkül nem szabad és nem is érdemes még akkor sem, ha a többletáramért nem akarunk visszatérítést!) Most csak ennyit, igyekszem gyakran meglátogatni a fórumot, ha van hozzászólásotok vagy kérdésetek, vagy valaki olcsóbb hálózatvédő kütyüt ismer, kérlek benneteket, hogy a fórumon keresztül írjatok. Előre is örülök, ha tapasztalataimmal én is segíthetek azoknak, akik ilyen irányban tervezgetnek.

Azért valamit még hozzátennék: véleményem szerint kisebb házak fűtésére ma sincs gazdaságosabb dolog (bekerülési és, karbantartási költség, stb.), mint a fával való fűtés, főleg akkor, ha a fát nyáron majdnem féláron be tudja az ember szerezni. Igaz, hogy koszos és nem korszerű megoldás, dehát valamit valamiért. Amikor azonban már végképp elegünk van belőle, akkor gondolkozunk kedvezőbb (értsd kényelmesebb és viszonylag gazdaságos) megoldásokban. Akkor azonban általában valamilyen modern technológiát szeretnénk, amely egyben a környezetet is kíméli. Mi azért döntöttünk a gázmotor mellett, mert barátainknak külföldön már volt és nagyon meg voltak elégedve vele, de amint már említettem, normális méretű házakra véleményem szerint túl nagy beruházást jelent, a biztos alapokon álló házi energiaellátás kérdésének ellenére is. (Bocs,ezek az érvek már ezerszer elhangzottak itt és másmilyen fórumokon is és biztosan sokan nem ezen a véleményen vannak).További szép napot kívánok mindenkinek!
Következő: »»   14 / 23
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem