Na, akkor csak gyógyítgasd a lábad, pihenj sokat, mert mire ismét járóképes leszel, annyi terved fog felgyülemleni, hogy ne fogod győzni...

Amiket belinkeltél rajzokat, azok inkább a szimmetrikus bemenetre példák. Nekem az így kivitelezett híd csak azért nem tetszik, mert egyáltalán nem biztos, hogy a két félhíd szinkronban kapcsol, tehát még több zavart is termelhet. Az nem jó megoldás, hogy két IR ic van benne? Egyik az egyik félhidat, másik a másik félhidat hajtja, természetesen úgy, hogy amikor a bal oldali félhídban a felső tranyó vezet, akkor a jobb oldaliban az alsó és fordítva? Az ic-k meghajtása meg közös. Mi a véleményetek?

Attól nem torzíthatna, hogy az egyik végfok nagyobb jelet kap, mint a másik, hiszen két szinusz lesz összeadva a hangszóró által. Két szinusznak az összege meg továbbra is szinusz. Valami más baj van, pl. gerjed a TL, vagy ilyesmi.
Sok az a fél perc, nehéz lesz beazonosítani, hogy miért nem szól és egy buli hevében ugye nem mindegy az idő. Nekem a rövidzár védelem kb 60ms-ként kapcsolgat vissza, ha hosszabb ideig van túlterhelve, vagy zárlatban, akkor egy halk kattogás hallatszik a hangszórókból, ahogy próbál visszakapcsolni.

Ez a 2 IR-es híd megoldás eszembe sem jutott, lényegesen egyszerűbb lenne az egész, a bemenetükre úgysem kell nagy áram.
Buliban jobb a végfok gyors visszakapcsolása, de ha rövidzár van, akkor arra a kis időre (amíg visszakapcsol) nagyon nagy áram folyik. Nem tudom hogy ezt meddig bírnák a fetek. Azon gondolkodtam, hogy inkább úgy állítom be hogy ne kapcsoljon le csak jelentős túláram esetén, ami sosem léphet fel üzemi körülmények között, csak ha rövidzár van. Akkor viszont kapcsoljon le, akár fél percre is.

Hát, mindegyik megoldáshoz két ir ic kell... persze csak akkor használható, ha nem akarod sztereóban is működtetni a két végfokot.

Nem folyhat sokkal nagyobb áram, mert a kimeneti soros fojtó bekorlátozza az áram meredekséget. Ha az áramkorlát mondjuk 2..3 us alatt szólal meg, az áram még nem tudott olyan nagyon felnőni, hogy az bármi problémát okozzon. Ha beállítod a névleges csúcsáram fölé egy 30 %-kal, annak jónak kell lennie. És ebbe bele kell férnie még annak is, hogy mondjuk egy hangszóró nem 4 ohmos, hanem csak 3,5. Végül is van neki egy jó nagy egyenáramú ellenállása. Baj akkor van, ha az egyik FET száll el. Akkor nem biztos, hogy a söntös védelem megvédi a megmaradó tranyót. De a bulinak mindenképpen vége...

Ha az image018-at megnézed, ott látható, hogy a két félhíd ugyanazt a vezérlést kapja. Gyakorlatban természetesen itt szimmetrikus kimenetű komparátort érdemes használni (már csak azért, mert azok jó gyorsak), és ezzel a két félhíd szimmetrikus lesz (eltekintve az IR2110-ek szórásából adodó különbségekből)

Nekem abból a rajzból nem ez jön le. A bemeneten van egy opamp, vagy komparátor, utána meg valami teljesítményerősítőből (?) két darab. De ha úgy is van, ahogy mondod, akkor sem biztos, hogy a két komparátor ugyanazt fogja csinálni a kimeneten. És akkor még nem beszéltünk a komparátor áráról...

Egy komparátor van csak, ami előállítja a két PWM jelet, és utána a két teljesítményerősítő ezt erősíti.
Nincsenek azér megfizethetlen árban a szimmetrikus kimenetű komparátorok, pláne a hasonlóan gyors szimpla kimenetű komparátorokhoz képest. (pl a TL3016 400 ft farnellnél)
Ha meg azt nézzük a gyors komparátor elég fontos szempont a jó D-osztályú erősítőhöz, ugyanis a kivezérelhetőség (modulációs határ) függ a bemenet-kimenet késéssel (propagation delay), és így adott tápfeszből nagyobb tlejesímény hozható ki adott torzításalo. Szóval egy gyorsabb és így drágább komparátor behozhatja az árát.

"Szóval egy gyorsabb és így drágább komparátor behozhatja az árát."

Igen! Ezért használom a 74HC14-et. 40,-Ft-ért mindjárt 6 db van benne.

Lehet, hogy én vagyok láma, de nem értem, hogyan lesz ebből komparátor két bemenettel.

A HC14 schmitt trigger, egy megadott hiszterézissel. Nem kell neki két bemenet. Egy is elég. Összefogod a bemeneti jelet meg a visszavezetett jelet egy-egy ellenállással és rákötöd a HC14 bemenetére. Ekkor a hiszterézisének megfelelően fog kapcsolgatni. Azt azért tudni kell, hogy így lesz offsetje a kimeneti feszültségnek, mert a HC14-es egytápfeszes, de ha mondjuk +/-3 V-ról üzemelteted, akkor sem lesz föld szimmetrikus a jel, mert a billenési szintek nem a nullára esnek. Ez nem olyan nagy baj, kell bele még egy offset poti, amit egy ellenálláson keresztül szintén rákötsz a bemenetre és már jó is.

De lehet úgy is csinálni, hogy a HC14 elé kötsz egy opampot, mindjárt lesz két bemenet. Én is így használom. Ekkor mindenféle okos dolgot lehet még csinálni, pl: sokkal nagyobb nyílthurkú erősítést, plusz lehet időállandót betenni, stb. Ha már eddig működik, akkor nagyon sok lehetőség van arra, hogy a kimenet nagyon jó minőségű legyen. Amit én használok, az a kapcsitápok egy fajtájának mintájára készült, ez a current mode control. Van egy belső szabályozó hurok, ami olyan áramot állít be a kimeneti fojtón, amit ennek a belső áramszabályozónak a bemeneti feszültsége határoz meg.Pl: 1 V-ra lesz 1A, 10 V-ra, meg 10A. Ebből már látható, hogy egy ilyen szabályozóhurok rögtön megcsinálja az áramkorlátot is, hiszen ha mondjuk nem lesz nagyobb ennek a belső áramszabályozónak az alapjele mint 13 V ( mondjuk egy opamp max kimeneti feszültsége ), akkor a fojtón levő áram sem lesz nagyobb mint 13 A. Mindjárt meg van oldva az áramkorlát kérdése. Erre az áramszabályozóra, ugyanúgy, mint a kapcs. tápoknál, kerül még egy feszültségszabályozó, aminek a kimeneti jele az áramszabályozó bemeneti jele. Tehát ez a külső, feszültségszabályozó hurok és ennek van alárendelve a belső áramszabályozó hurok. Nem tudom pontosan a miértjét, de ilyenkor elég egyetlen jól elhelyezett időállandó ahhoz, hogy stabilan működjön, mint önrezgő. Működik is nagyon szépen. Ezt az elvet sokfelé használják, kapcsi táp, motorhajtás, stb. Egyetlen problémája van csak, a fojtó ( vagyis a félhíd kimeneti áramát ) elő kell tudni állítani. Erre írtam korábban, hogy a fojtó feszültségét megintegráljuk és mindjárt előáll a fojtó árama. Elsősorban az áramkorlát, áramjel előállítás miatt tértem át erre a megoldásra és jól is tettem, mert hihetetlenül jól működik. ( Már csak azt kellett megoldani, hogy zárlatban le is kapcsoljon egy rövid időre. Ehhez szintén HC14-et használok, meg egy HC221-es monostabilt. ) Egyébként, ezt az elvet használja a B and O is. Itt egy cikk erről. ( 4. ábra )

Értem, akkor lényegében a különbséget passzívan végzed. Maga a komparárás így gyors lesz, csak akkor a bemenőipmedanciád lesz alacsony.
Persze azt is értem,hogy az omampot elékötöd, de akkor meg a gyorsaságod fog csökkeni, szóval én inkább maradok a rendes gyors komparátornál. Alkatrésszámban, és így egyszerűségben jobb.

Azzal, hogy kimeneti áramra szabályzol, nem fog a kimeneti impedancia megnőni? (tekintve hogy ekkor nem feszültséggenerátor, hanem áramgenerátor lesz)

Nem lesz alacsony a bemeneti impedancia, mert a HC14 CMOS. Simán lehet 22k a bemeneti ellenállás. ( Egyébként sem probléma, hiszen előtte egy opamp van. )

Elvileg, csökkenne az elé kötött opamp miatt a sebesség, ezért használok LF357-et. Viszont, az előbb leírt rendszerben az első erősítő kimenetén nem lesz gyors jel, ( maximum a bemeneti jel, plusz némi hullámosság a kimenetről ) oda egy TL071 bőven elég. Ahova gyors erősítő kell, az az integrátor, ott van most az LF357. De ha van áramjel máshonnan, akkor az sem kell. Érdekes módon, a külső hurok annyira kézben tartja az egész rendszert, hogy még a torzításoknál is alig lehet észrevenni, hogy az áram leképzése esetlegesen nem teljesen korrekt.

Nem nő a kimeneti impedancia, hiszen a külső, feszültséghurok gondoskodik a nagyon alacsony kimeneti impedanciáról. Csak addig áramgenerátor, míg a külső hurok nincs ráépítve. Egyébként, gyakorlatilag nem változik a kimeneti feszültség az üresjárás és a névleges terhelés között.

Az a baj a sima komparátoros megoldásokkal, hogy kicsi a nyílthurkú erősítés, így nagyon keveset lehet csak visszacsatolni, vagyis nincs ami minimalizálja a torzításokat. Különösen a nagyobb kivezérléseknél. Ahhoz, hogy ott is jó legyen, kellenek bele a plusz erősítők. Most egy HC14-et használok, ez többek között a komparátor ( meg az áramkorlát komparátor, clip, védelmek, stb ) egy LF357-et, ez az integrátor, meg két db TL071-et. Az egyik a külső hurokban van, a másik az egész előtt egy egyszerű 10-szeres erősítő, hogy a végfoknak ne kelljen túl nagyot erősítenie, ezzel is kisebb legyen a torzítás. IR meghajtó ic-t nem használok, diszkréten gyorsabbat csináltam.

Egyébként, mire egy végfok készen van, tehát a védelmi, indító, clip, áramkorlát, kijelzések, stb minden meg van benne valósítva, akkorra már elég sok alkatrész kell bele. Most az, hogy még kell 5...8 db alkatrész csak a végfokba, lényegtelen.

A meghajtó ícé +15V-os tápját szerintetek fontos stabilizálni a nyákon? Vagy úgy is jó, hogy a tápegység panelről adok neki külön vezetéken tápfeszt? Így sokkal egyszerűbb lenne nyákot tervezni. Egyébként IRS 2092-t készülök tervezni. A TME-nél most jó áron kapható az smd tokos.

Nem feltétlen szükséges ott, azonban a nyákon akkor több puffer kell, valamint esetleg LC szűrés, ha hoszabb a vezeték a táppaneltől.

Csak nem akar ez jó lenni, szerintem feladom. Alapból eddig sem szerette a kapcsitápot, ha arról megy akkor van a hangszóróban egy sutyorgás (olyan mint a félrehangolt rádió), aminek a frekije lassan mászkál, néha el is hallgat, de annyira nem volt vészes. Hidalás esetén viszont ez nagyon erős lesz, szinte hallgathatatlan a végfok. Lehet hogy árnyékolni kéne? Ha a kezemet közelítem valahova, vagy megfogom a bordát, vagy a fojtó vasát, változik a sutyorgás frekije, hol lefele, hol felfele. A táp pedig meg van szűrve rendesen, és még pwm sincs csak fix kitöltés. Mondjuk hidalt esetben az 50Hz-es tápról is ezt csinálja, hidalás nélkül viszont csendben van. Fogalmam sincs mi zavarja, hidegítettem a táp elkókat 100 nanóval, és a komparátorok + bemenetét is 47 pikóval, de nem javult semmit. Kipróbáltam azt is hogy összekötöttem a két komparátor bemenetét egy 4,7k-val, akkor valamit javult, de nem sokat. Az igaz, hogy minden lóg a levegőben ráadásul hosszú madzagokon.

Ez bizony interferenciajelenség, és nem alapvetően a kapcsitápban van a probléma.
Ahogy mondtam az általad mondott hidalás esetén a két félhíd nem azonos, tlejesen külön életet is élhet.

A zajt elsősroaban a földpont (mint refrenia) lebégése, nagyfrekvenciás rángatása okozza. Egy nagy teliföld esetén ez nagymértékben javulna. Azonban célszerű lenne olyan teljes híd építése, ahol a két félhíd ugyanazt a komplementer vezérlést kapja (lásd amit linkeltem), így mindig azonos frekvencián üzemel. Persze elmehetsz a katt-féle BD moduláció irányába, de az bonyolultabb.
Egyszerű esetben alakísd át a két félhidat úgy, hogy azegyik félhídnál legyen csak meg a komparátor és a szinteltolás, és az egyik IR2110 LIN-jét kösd a másik HIN-jére, és fordítva. Ezek után csináld meg úgy a visszacsatolást, ahogy mutattam, tehát z RRC tag egyik félhídból a komparátor egyik bemenetére, a másik félhídról pedig a msáik bemenetére. Ezzel lesz egy szép kis AD moduláció, szinte tökéltesen komplementer, és így eleve kevesebb interferenciával kell számolnod.

Esetleg próbáld meg a GND-t leföldelni a dobozhoz, ha már ez megvan, akkor a dobozt földeld le a hálózati földhöz. Nem túl szerencsés, hogy minden GND, meg minden tápfesz, meg a kimenetek is lebegnek. Az a baj, hogy a végfokok a szórt kapacitásokon kersztül látják egymást. Ezeken a kapacokon kisebb-nagyobb áramok tudnak megindulni és mennek mindenhova. Esetleg szimmetrikus zavarszűrő fojtókkal próbálkozhatnál, minden betápfeszre külön. A másik a bemenetek. Ezeket meg kellene fogni valami pici kerámiával a a dobozhoz, de ha a doboz nincs leföldelve, akkor nem sokat ér, hiszen akkor a kis kondikon keresztül látják egymást a bemenetek.
Láttam olyan külföldi pwm erősítőt, amit azért nem lehetett eladni, mert nem szerette az elé kötött keverőpultot...vagy fordítva.

( BD modulációval egyenlőre ne kísérletezz, én is szívok vele rendesen... )

Egyelőre szeretném ha így menne, mert így egy kapcsolóval lehetne váltani a sztereó és a híd között. Az látszik hogy nem a bemenet és a fázisfordító irányából szedi össze, hanem a "kapcsolgatásból", mert ha lekötök mindent a bemenetekről és üresen hagyom, akkor a végfokok bekapcsolás után el sem indulnak addig, amíg valamelyik bemenethez hozzá nem érek. Sajna doboz még nincs, illetve semmi sincs csak a két végfok. Utolsó kísérletként csinálok majd neki egy teleföldes nyákot, amin rajta lesz mindkét végfok + a védelem és a fázisfordító is, így megszűnik a drótdzsungel. Úgyis másik nyák kell, mert ekkora teljesítménynél már fűtenek a fetek, a meglévő kis alu lemez már nem elég. Annál meg majd más problémák lesznek a hosszabb fóliák miatt, és a földet sem lesz egyszerű csillagpontosra megcsinálni, meg a teleföldnek is kapacitása lesz minden alkatrészhez és vonalhoz, ehh.

Bruno Putzley (UcD tervezője) írt egy cikket a nyáktervekről, ahol ő is mindig a telejs teliföldet javasolja, ugyanis tapasztalata szerint jobb eredményt nyújt, mint a csillagföldes elrendezés, pláne kétoldalas nyák esetén. Ha megnézitek az összes Hypex modult (UcD és az új NCore), mind teliföldes mindkét oldalt.

Milyen FETeket használsz?

Ha tele a föld, akkor is csillagpontos kell hogy legyen (szerintem), ellenkező esetben lesz benne egy csomó kis földhurok, ami nem javítani hanem rontani fog a helyzeten. Az más kérdés, hogy nagyon nem mindegy hogy ez a pont hol van bekötve a fólián (ahogy a táp bekötési pontja sem mindegy). A B osztályú végfokoknál is azt a példát szoktam követni, hogy ezek a bekötési pontok a kis és nagy áramú részek között legyenek, így a fóliacsíkon nem egy irányba fog folyni a végtranyók árama a többivel, tehát kevésbé fogja azokat zavarni. Eddig ez a megoldás mindig bejött, persze a pwm végfoknál ez nem ennyire egyszerű. Ebből a szempontból a meglévő nyákok sem jók, de ez ki is derült a kísérletekből. Működni ugyan működik, de a hangszóróban lévő zaj az tetemes.
FDP2532-t használok, és szeretnék is ennél maradni mert nagyon jó kis FET, az ára sem túl vészes és nem utolsó sorban van a lomex-ben.

Na megtaláltam az UcD és az EMI doksit. Ajánlom olvasgasd.
A FET választásod tökéletes, én is csak ajánlani tudom, azonban a kimeneti kapacitása miatt figyelmet kell fordítani a snubber tervezésére.

Szevasztok. PWM-es erősítőkhez nem értek, szeretnék egyet építeni. Ezt találtam a fórumon, kezdésnek hogy megismerkedjek vele erre a csatolmányra gondoltam. Kérek véleményt.

Szerintem nézz körül jobban, találsz itt használható kapcsolást is

Ni, csak nem egy leegyszerűsítet UcD?
Elvileg működőképesnek tűnik, persze normális hangminőséget illetve teljesítményt nem fog produkálni. Persze tudod rajta tanulmányozni a dolgokat egy szkóppal, és hogy megértsd az UcD működését arra jó, másra persze nem.
Én inkább SPafi egy opampos UcD-jét javasolnám az N-P Fet párral.

Szerintem rakd össze. Biztosan működni fog. Ha mindent értesz rajta, hogy mit, miért csinál, akkor gondolkozhatsz azon, hogyan lesz ez nagyobb teljesítményű. Lépésről lépésre haladva megérted, hogy mi is ez az egész.

Szia!
Itt olvashatsz egy rövid ismertetőt a kapcsolásról.

Jó nagy a hatásfoka...

Vagy akkor marassak ki ucd-t?
Layout file van valahol?

Szerintem a követelőzések helyett ovlasd el először például a cikkemet, akkor kicsit nagyobb rálátásod lenne. Ott találsz például nyáktervet is.
A spafi-féle UcD-hez neki nincs publikát nyákterve, de ha használod a fórum kereső funkcióját, pláne erre a topicra és pláne fájlmellékletekre, akkor ki fog dobni egyet rá.
Vagy ha itt rákeresel akkor találni fogsz TPA3122D-re is például egy kapcsolást és nyáktervet, ami egy kis teljesítményű d-osztályú IC, szintén jó kezdésnek.
De ha keresel fogsz találni diszkrét UcD-t is többfélét, szinteltoló meghajtással, valamint N-P FET párossal, szóval az égvilágon szinten minden van a kezdéshez, ha keres az ember.
Ezen felül a neten ráekreshetezs az eredeti diszkrét UcD mintakapcsolásra, ahol van nyákterv, sőt egy orosz odlalon rengeteg változata van fenn, szintén nyáktervvel.

Laci: A TPA3122D2 hídba kötésekor mivel oldottad meg a szimmetrikus-asszimetrkus átalakítást a bemenetnél?
Tapasztaltam pár érdekes dolgot, amit egyelőre nem sikerült megoldanom:
- Egy sima tranzisztoros fázisfordító fokozattal hajtom meg a szimmetrikus bemenetet. Ha ennek a bemenetét rövidre zárom, akkor megnől az erősítő zaja (szélessávú sistergős alapzaj) Tapasztaltál ilyen jelenséget?
- Próbáltam sztereó változatot csinálni, és sajna hallatszott a két IC kapcsolófrekvenciája közötti különbség egy halk sipolás formájában. Próbálkoztásl ebből hidalt sztereó változattal?

Próbáltam a panelon külön kezelni a jelföldeket és a teljesítmény földeket. De a Texasos doksiban, a minta panelon is simán teleföld van amire mindet rákötnek. Lehet, hogy ez a baj, és telefölddel jobb lenne?

Az alkatrész oldalon volt teliföld azon a verzión amit megépítettél ebből az ICből?

Jó lenne ebből egy jól működő verziót összehozni, mert a teljesítménye hidalva már bőven elég, és a hangminősége is jó. Ugyanakkor nagyon kicsi a fogyasztása is, üresjárásban 25mA/IC körülire le lehet menni. A tápra pedig egyltalán nem volt érzékeny, járattam kapcsolóüzemű dugasztápról, és önrezgő tápról is, mindegyiket "szerette".