Igazad van. A most feltett fa rotor volt a legelső Hallenga féle. Ezt csak a lapátok rögzítése miatt tettem fel Iszkakof Istvánnak. A rögzítéssel, ami 4db M8-as csavar, soha nem volt semmi probléma. Aztán van egy Pigott féle és egy NACA4412 féle. Plusz a lassú járású. A lassú járásúval nincs kiegyensúlyozási probléma. De az összes többivel ige. A NACA profilú rotor kiegyensúlyozásáról teszek fel fotót. A zsinóron lelógatott (felfüggesztett) verzióról. A rotort addig csiszoltam amíg teljesen be nem állt vizszintesbe. Így tökéletesnek látszott, teljesen egyensúlyban volt. De ahogy írtam kb. 250f/p-nél elkezdi rázni a tornyot. Valószínű az a baj, hogy a lapátoknak nem ugyanott van a súlypontjuk, és emiatt ráz. A generátoron a mágnesek tizedmilliméter pontosan vannak felszerelve, az egész egy esztergált szerkezet, ezért nem hiszem hogy ez okozná a problémát. A lapátok súlya 1,05kg/db. Azért gondoltam, hogy a helyén kellene kiegyensúlyozni, mert ott addig csinálnám a lapátok csiszolását amíg magas fordulaton sem rázna. De ehhez olyan szél kellene ami felpörgeti 250f/p körülire. Az meg nem mindig van.

Az én lapátjaim is grammra egyforma súlyuak. És meg is áll bárhova fordítom.
Azt hogy érted, hogy az összes mért ponton egyforma súlyuak a lapátjaid?

Úgy hogy fém lapátok profilra hajlítva
2,5 mm-es alu lemez.

A lapátok kiegyensúlyozását tökéletesen jól végezted el, ezt Te is tudod. Valószínűleg a festés nem enged nedvesség beszívást, így az biztos jó most is. A remegés ezek szerint terheletlenül forgó generátornál is megvan, ha erről nem szóltál.
Sejtem mit akarsz mondani a nem azonos helyen lévő súlyponttal. Küldök egy ábrát egy szépen forgó testről. Ennek képletekkel magyarázható az ütés mentes forgása, ha gondolod, elküldöm a magyarázatot.
Érdemes lenne egy kísérletet végezned. Egy laposvasba lyukat fúrni úgy, hogy az ne a hosszának a felezőpontjában legyen, hanem eltolva 3-4 centit. Az ide betett csavarral meg egy fúrógéppel a laposvasat megforgathatod. Előtte azonban a rövidebb laposvas szakasz végébe tett csavarral, anyákkal és alátétekkel egyensúlyozd ki a laposvasat. Ennek szépen kell forognia. Ha igaz, akkor megnyugodhatsz, hogy a lapátod egyensúlyozása jó, és máshol kell keresni a hibát. Én ennyit tudtam most mondani.
Ha jól belegondolok, a 9 db vasmagos tekercs előtt elmenő 8 mágnes nekem az oszlopon 50-60 fordulat között okoz kézzel érezhető remegést, aztán elmarad. A mágnesek átmérő 40 mm-es hangszóró mágnesek.
Ja, a lassú járású szélkerék engem is érdekel, várok is róla egy rövid leírást, amit előre is köszönök.

Igazad van a második képre én is emlékszem.

Itt: 908926 és 909509.

Szia joco21
A lapát bekötésével kapcsolatban azt szeretném megtudni, hogy van valami arány, hogy milyen hosszú lapátból mennyit fogjon be a a két vaslemez?

Szia István.
Én nem számoltam semmit. Jó műszaki érzékkel meg lehet becsülni mekkora felületen kell alátámasztani a lapátot. Nekem 4db M8-as csavar rögzíti az 5mm-es acéllemezhez. Plusz a festék.

Ha vastárcsák kőzé szoritod,ebben az esetben a lapátok,vastárcsák kőzé kerulő vastagságának,kb. az 5-10 x-se kerül befogásra.Ha csak csavarokkal rőgzited akor a kb.a vastagság 15-20 x-át vedd alapul.

Tegnap szereztem néhány lecserélt vezérmű szíjat. Van hozzá két fogaskerekem is. Nem nyerte meg a tetszésem. Aki készített ilyen típusú áttételt, kérem szóljon, és mondja el, hogy neki megnyerte - e a tetszését, vagy az ékszíj mellett döntött. Előre is köszönöm a válaszát.

Nálam a kész lapátokkal ez a rögzítés nem lesz jó, mert úgy dolgoztam ki a lapátokat, hogy a felfogatás helyén nem hagytam meg az anyagot. A lapát teljes hosszában profilált.

Pedig jó a bordás szíj! Bőven 90% felett van a hatásfoka.
Az ékszíj sokkal gyengébb hatásfokú...

Szerintetek ha aszinkron állandómágnesessé alakítása sikerült 6 polusú 960as fordulatú motornál, akkor ugyanezt követve a 8 polusú 720as fordulatúnál is sikerülne?
Nagyon nem találom a logikát hogy tudták megtekercselni a 36 hornyos állórészt 8 pólusura.Márpedig megvan mert itt van előttem szétszedve.
A 36 horony sehogy sem osztaható 8 al egész számra.
Ez érdekes minden estre.Szereztem egy Villamos forgógépek tekercselése című könyvet de sajnos ebben sem találok pontos leírást 8 polusú tekercselésre 36 horony esetében.

II . Tekercselési vázlatok.
B. Váltakozó áramú gépek tekercselési vázlata.
1.Háromfázisú tekercselés.
C. Tört horonyszámú egyréteges tekercselés.
2. táblázat
2p=8 z=36 nálam a 125.oldal.

Leírom milyen sorrendet látok felfedezni a tekercsfejeken,bár eléggé le van kötözve.
Szóval:36 horony
kettes horonyból elindul a tekercsláb és a hatos horonyba érkezik meg,ennél a tekercsnél a horony teljesen kivan töltve.
Az egyes horonyból is elindul egy tekercsláb ami a hetes hornyba érkezik meg viszont én azt látom ennél a tekercsnél mintha csak fél hornyot töltene meg ugyanis szintén ebből a horonyból indul egy másik tekercs is.
És ez folytatódik, a 3 üres hornyot átölelő tekercs mindig kitölti egészen a hornyot,míg az e tekercs körül lévő mindig felesben van.Ott mindig van érkező és induló tekercs is 1 horonyban.
Sorrend valahogy így nézhet ki:
Az egész hornyot kitöltő tekercsek:
2-6;8-12;14-18;20-24;26-30;32-36
Fél hornyot kitöltő tekercsek:
1-7;7-13;13-19;19-25;25-31;31-1
Ennyit látni kb,a többi tekercs nem tudom hogy lehet elrendezve.

Nem szívesen rontom el az optimizmusba hajló hangulatot,de muszáj(és hosszú leszek).Sokan keseregnek kereskedők által átvertek.hogy egész nap forog a szélkerék és mégsem termel semmit.Mi azért ennek okát jól ismerjük,de még ezen a fórumon is olvastam,hogy 4-5m/s fújt és mégis alig forgott ill. termelt.Most megismerhetitek a szél igazi arcát,amivel előbb-utóbb szembe kell néznetek,legalábbis aki valóban a szélből szeretne elektromos energiát kinyerni.Néhány hete már írtam a valós idejű méréseimről,a múlt héten jó közepes erősségű szélben csináltam kb.50 órás felvételt,ebből tennék fel pár képet és vonnék le néhány tanulságot.Kiindulás:az ismert 4,5m2-es Savonius,30cm átmérőjű kanalas szélmérő,rotor fordulatszám mérő,DC teljesítmény mérő,visszatáplálós inverter és a SZÉL.Az első képen kb.28 perces minta látható,bal felső sarokban a számadatok a végkitérésre vonatkoznak,az alsó sárga szaggatott vonal a 3m/s a felső 4m/s-ot mutatja.Nagyon megleptek a szél ilyen gyors és nagymértékű változásai,érdekes a kanalas szélmérő(sárga) milyen jól követi a változásokat,de ennél még érdekesebb,hogy a közel 100kg-os rotor(zöld) is kis fáziseltéréssel és kicsit integráló jelleggel szintén hűen követi a szelet.Az áttételezés és a feszültségviszonyok úgy vannak megszabva,hogy 3,5 4 m/s fölött kapcsolódik be az inverter(piros).A képen 3-4 helyen,ahol viszonylag egyenletes a szél,jól láthatóan rövid ideig stabilizálódik a rotor fordulat és a betáplálás.Az 50 óra felvételben nem találtam olyan részt,ahol 1-3 percnél hosszabb viszonylag folyamatos szél fújt.Abban biztosak lehetünk,ha a szélkereket betennénk egy mérő szélcsatornába,három majdnem egyenes vonalat látnánk.A második kép 20sec/div sebességgel készült,itt a folyamatok már jobban követhetők,olyan részt mutat,amikor a szél pár percig 4m/s felett fújt.A rotor fordulat viszonylag stabilizálódik és a lassú napelemes MPPT-jű inverter is mindent megtesz a széllökések követésére.A harmadik kép a "Savonius és a majdnem 500W betáplálás",itt megjegyzem,hogy a generátort átkapcsoltam deltába,így a rotor fordulat ennek megfelelően megnövekedett,természetesen a kivett teljesítmény ugyanakkora mint Y-ban,de az inverternek több ideje van ráterhelni és a hajtás is kedvezőbb nagyobb fordulaton működik.Ez idáig szép,de nézzük a problémákat,főleg a betáplált vill.energiát.Állítólag vannak akik tudnak szemmel verni,nos itt inkább annak van előnye aki tud szemmel integrálni.Az első vízszintes kék raszter 60W-nak felel meg,ha a DC teljesítményt a kép időtartamára integráljuk,elkeserítő eredmény kapunk,ezt azonban megteszi helyettünk egy program,amit a "wea.biosolar.hu" oldalon megtaláltok"gaspa"néven,itt látható a nálam fújó szél sebessége és az általam betáplált vill.energia(az elmü nagy örömére).A következő két kép innen van a mért időpontról.Jól látható,hogy a 10 percenként átlagolt szélsebesség szerint jóval több várható,mint a keserű valóság, félnapos közepes szélből betáplált 70Wh.

A képeket külön küldöm,mert volt amikor a szöveg elveszett.

Öszintén gratulálok, nagyon sok türelemröl és kitartásrol vallanak a táblázataid,méréseid.Ha jobban megnézed a méréseid eredményeit,akkor elsöre látni fogod hogy egyik se volt 8-9 méternél magasabb szgenerátorrol levéve.Ebben a ,,,magassági zonában,,, elég ritka kivétellel,nagyon erösek a turbulenciák.Ezért javasolom,hogy törekedj,ennél jóval magassabra tenni a szgenerátorodat,vagy pedig,ha van lehetöséged egy magasabb dombhátra felállitanni.Ha ez sikerül akkor meglepödsz majd az ujj mérési eredményeiden.Esetleg probálj egy joval nyiltabb,akadálymentesebb helyen.

Úgy néz ki, hogy a kísérletezésem igazolja azt, amit más már tud. Tényleg megtetszett a bordás szíj meghajtás. Próbáltam kifordítani a szíjat, semmi tapadása nem volt egy sima tárcsán. Bizonyára, azért is meg egyébért is tettek rá fogakat. Már csak a finom beállítás van hátra, hogy középen fusson a szíj. Ami biztos, biztos, teszek a szíj két oldalára egy-egy megvezető kereket, egy cm távolságra a szíjtól. Normális esetben ne érje, de ha le akar esni, ne hagyja. Így, a képen látható, a rendszer indító nyomatéka, durván 1,2 Nm.

Minden mérés egyetlen szélgenerátorról történt,ami a házam tetején van 14m magasságban,a szélmérővel együtt.Az igaz,hogy lakott területen vagyok,de két oldalon széles utca,egy ház van mellettem ami 6m-rel alacsonyabb és majdnem dombtetőn van a ház.Szél szempontjából aránylag jó helyen lakom,végül is arra akartam kilyukadni,hogy hiába mértem az átlag szélmérővel két évig,mégis megtévesztett,mert az minden szelet átlagol,viszont a szélgenerátor,nekem 4m/s alatt levág.Tehát nem az átlagszelet kell vizsgálni,hanem azt,hogy mennyi 4m/s feletti szél fúj egy év alatt.Egy ismerősöm aki szeret számolni,a feltett mérési adatokból kiszámította milyen volt bennük a különböző szelek eloszlása:
0-1m/s...6%
1-2........13
2-3.........22
3-4.........22
4-5.........16
5-6.........11
6-7..........6
7-8..........2
8-9..........1
9-10........1
A problémának ez a gyökere,de a helyzetet fogja némileg javítani,hogy nekem lesz egy fázison szünetmentes 1-2 napra és a 2-4m/s széllel ezt fogom feltölteni,ami kb. duplájára fogja növelni éves szinten a kivehető energiát.Azt nem tervezem,hogy elköltözzek tengerpartra,vagy hegytetőre,bár az első jó lenne.

Bocs,már az előbb válaszoltam,de talán félreértettél valamit?Azt írod "egyik se volt 8-9 méternél magasabb szgenerátorról levéve",a sárga vonal nem a magasságot mutatja,hanem a szélsebességet m/s-ban az idő függvényében.Lehet,hogy rosszul értettem amit írtál?

Nálam sincs egyenletes szél, és a méréseidhez hasonló módon kapom a szelet. Na de abból kell megélni, ami van, és keresni kell valami járható utat.
Részletesen átnéztem a diagrammokat, mégis pontosabb lenne, ha a kérdésemre Te válaszolnál.
Ha kb. 1,5 m/sec-os széltől kezdve vízmelegítésre használnám a szélgépet, hogy alakulna a szélenergia és a hasznosítható energia aránya?

Sziasztok, olvasgattam a fórumot. Egy elég kezdő kérdéssel fordulnák ide.
Asztalos vagyok, de néhány elektronikai problémát megoldottam már otthon. Nem rég kiötlötte az agyam hogy megprobálkoznák egy ház szélerőmű megépítésével, legalább hobbi szinten. Olvasgattam már alapvetően a műkődési problémákról.
Egy kérdésem merült fel amire választ szeretnék találni.

Miért és mitől függően lassul be a generátor ha vmi fogyasztót rákötök gondolom különbség van hogy egy villanykőrte van rá csatlakoztatva vagy egy fűtőtest.
Tehát milyen összefüggések alapján lehet kalkuláni ezt az ellenállást (vagy mi ez).
Esetleg van-e valami összefüggés rendszer (számolási mód) mellyel megközeletí lehet hogy milyen erők szükségesek bizonyos fogyasztók ellenállásának leküzdésére.
Ha ilyen nincs az is jó ha vki ismertetné a folyamatot ami ezen jelenség mögött áll.

Légyszíves.

Köszi szépen.

A hozzászolásomban nem az összmagasságot értettem,hanem az oszlop tiszta(netto) magasságát,legyen az egy dombtetön,vagy háztetön,stb.föleg ez utobbi kettö,a ferde felületük miat,mintegy felfelé terelik a szelet,és ha a szgenerátor ebbe a ,,,terelt,,, zonába kerül,akkor viselkedik hasonló modon,ha e zona felé sikerül elhelyezned,ahol ezek a turbulencia források hatása már nem érvényesül,csak ott lesz elég egynletes a szgenerátorod járása.Egyébként az anemométer terheletlen forgása,és a szélgenerátor terhelt forgása között azért van némi külömbség.Ja és a tengerpart se fenékig tejfelAz e heti több mint 100 km per orás szelek jó néhány háztetöt,és szélgnerátort sodortak el.Egyébként a jolmegépitett szélgenerátor egyik legnehezebb gondja,a legjobb kitelepitési hely megtalálása(értsd : eltalálása)

Ahhoz hogy energiát vegyünk le a generátorról,fizikailag bele kell vinnünk mozgási energiát!
Tehát ha elkezdem terhelni a generátort(fogyasztó) akkor ez a terhelés a rotoron megjelenik,amit le kell küzdeni.jelentősen több energiát kell bevinni,mint amit a végén kapunk...Mivel elég kevés a hatásfok.
Ezért kell minél nagyobb méretű rotorra törekedni,mert az jobban elviseli a generátor fékezését. A rotor méretéből ki lehet számítani az elméleti levehető teljesítményt a szélsebesség függvényében.(súrolt felület) Ebből kiszámolhatjuk hogy mekkora teljesítményű generátort bír megforgatni. Természetesen terhelt állapotban.

Azt gondolná az ember így ránézésre, hogy a legtöbb energiát a 4-3m/s-os szél hordozza.
Pedig nem, mert a W~~ v^3*t
Kiegészítve az energia szézalékos megoszlásával így néz ki a dolog: csatolva

Tehát a legtöbb energia hazai, vagyis a mérésed környéki, viszonlatban az 5-6-7 m/s tartományban van, akkor is ha az ritkábban fordul elő!!
Az is látszik hogy 3m/s ig elhanyagolható az energiatartalom, ebből kitermelni szinte semmit se lehet, arra elég hogy megforgassa a rendszert üresen.

Ahogy ismerlek,pontosan tudod milyen szélből mennyi energia nyerhető ki,nézzük hogyan lehetne a gyenge 4m/s alatti szeleket hasznosítani.Az akkumlátorba táplálással nagyon kis szelek is hasznosíthatók,elég hosszú ideig tárolható,de rossz hatásfokú és drága,csak végszükség esetén használható pl.szünetmentes,kiépített hálózat hiánya.A vízmelegítéssel szintén bármilyen kis szél hasznosítható(persze a szélkeréktől függően) és nagyon jó hatásfokkal.Ennek csak egy baja van rövid ideig képes tárolni a hőszigeteléstől függően.Abban a szélben amit a diagramokon láttál tökéletesen működne és többet tenne a bojlerbe mint az inverterem a hálózatba.Természetesen nem gyári hőszigetelést kellene a bojlerre tenni és csak rásegítésre lenne jó.

A szélből kinyerhető energiát tudom. Csakhogy Te most mérsz, és értel is a méréseid kiértékeléséhez.
Én meg a megtérülő szélgép gondolatával foglalkozom. A fűtés vagy melegvíz rásegítés nem igényel sok beruházást, és talán elfogadhatóan hasznosítja a szélenergiát. Egy ilyen irány várható következménye a méréseid alapján ha Te mondod, az már több mint sima spekuláció. Ezért érdekel a véleményed, meg remélem másokat is terel valamilyen irányba.

Megjegyzés: az akkumulátorba táplálás nekem még változatlanul sötét ügy. Nem tudom, hogy illeszkedik a rendszerbe az inverter, de félő, hogy igen rossz a hatásfoka. Az inverter nélküli akkumulátor töltéshez készítettem egy Excel táblázatot feltettem a fórumra is), az siralmas hatásfokot mutatott.

Tökéletesen igazad van,a számításod is nagyon hasznos volt,el is tettem.Egy nagy felületű függőlegesből 2-3m/s-on is lehet kitermelni,a vizsgált időben jó szél fújt,de éves viszonylatban nálam sok 4m/s alatti szél fúj és szerintem simán elviszi a szünetmentest,ha pedig többet,van egy kis 300W-os inverterem, a felét beteszem a hálózatba és újratöltök.

Szia!
Még elemezgetem én is a hasznos mérési adataid. Ismét gratulálok és kösz! A mért adat minden elmélkedést felülír. A mérés persze mindig egy adott helyen, adott rendszerre igaz, így veszélyes általánosítani belőle. Mindenképp kijózanító adatok.
Egy korábbi másik fórumon végzett kivehető évi energia latolgatáshoz készült a mellékelt excel. Beírtam a te közölt adataid az eloszlásról - hátha hasznát veszed.

A feltett ábrákon szerepelő Betz számon te mit értesz?
Hasznos lenne még egy idő / szélsebesség; elméleti telj.; generátor telj.; betáplált telj. grafikon.