Helló mindenkinek!
Segítséget szeretnék kérni. Kapcsolóüzemű tápegységet szeretnék építeni. 19V 3A-os kéne. Van 3pc tápom meg 2 laptop tápom. Egyik laptop táp sem 3A-os.

Azért a különböző anyagaik között óriási különbség van, az F2A anyaguk például 100kHz-en 200mT-nál és 100°C-on az EPCOS N97-tel megegyező veszteséget termel, ami nagyon jó. Ezzel ellentében az F2B anyag például olyan N27-szerű.
Persze jó lett volna, ha valami 200,300,500 Khz körüli datot is közölnek, csak összesahonlítás miatt.
Ha esetleg a bontott cuccot anyagát be lehetne azonosítai ezek alpaján az lenne a király.

Másrészt az, amit én a PC tápból kiszedtem pl. trafómag, pontosan még így sem tudni, miféle anyagból is lehet pontosan. Én a gyengébbik anyagot néztem, bár a puding próbája az evés lesz. Amit már most tudok, hogy a ZCS tápomban 150mT körül gerjesztve kb. 40 fokos az EI33 AT táp mag.

- (amit ugyebár pluszban és minuszban is elér a félhidas elrendezés miatt, ha szabad így felfogni, akkor ez együtemű forwardnál 300mT-nak felelne meg.. egyébként az F2B1 görbéit vettem alapul, ami 250mT felett görbülni kezd, ezért volt a gyanúm, hogy kb. eddig érdemes használni.) -

A megoldás az lenne, ha ki tudnám mérni a hiszterézis görbéjét a vasaknak különböző frekvenciákon. Addig marad a kipróbálás.

Azok a nem 3A-os laptop tápok konkrétan hány A-sok?

Az egyik 16V-2.6A a másik 19V-2.4A. Nekem meg 19V-3A kéne.

Mihez szeretnéd használni?

Sziasztok!
Megépítettem ezt a tápegységet. Terheletlenül minden szép és jó viszont 200mA-nél pár perc alatt forró lesz a trafó, az IC és a D1-D2. Ha jobban akarnám terhelni azonnal letérdel és csak akkor indul újra ha leveszek minden terhelést. Hidegen 250mA-t is elvisel pár másodpercig, aztán már csak 200-at. A D1 helyére BYV26C-t raktam a D2 helyére P6KE200-at. Okozhatja ez a problémát? Az IC-t, a trafót és a D1-D2-t egy azon tápból bontottam.
5V feszültséggel 1A-t szeretnék kivenni a tápból. Köszi.

A D1 gyors dióda és a D2 szupresszor dióda a szórt induktivitás által kikapcsoláskor okozott túllövést hivatott megfogni, és ezzel megóvni a kapcsolóelemet a túlzott stressztől. Próbálj meg helyette RCD snubbert használni (R és C párhuzamosan, ezzel sorban egy dióda, ami a TOP bekapcsolt állapotában záróirányban van). Ha PC tápból termelted ki a trafót, akkor megtalálod a hozzá tartozó RCD-t is, kérdés, mekkora volt az eredeti kapcsolásban a maximális bekapcsolási idő. Ha nagyobb (tehát kisebb volt a frekvenciája az eredetiben), mint amit a TOP használ, akkor nincs vész.

Megj.: RCD snubber pontos méretezéséhez a következők ismerete szükséges
- primer mágnesező induktivitása
- primer oldali szórási induktivitás
- primer DC feszültség
- max fesz. amit a kapcsolóelem elvisel
- max. bekapcsolási idő
-- esetlegesen a megszakított max. primer áram, de ugyebár ez a DC feszből, a max. bekapcsolási időből, ill. a mágnesező induktivitásból adódik.
Hogy mi is a számítás menete: egy kis segítség

Bővebben: Link

Egyébként a trafó felmelegedése telítésre utal. Jól kötötted be a szekunder oldalt? Ha felcserélted a szekunder kivezetéseket, rendellenesen, forward üzemmódban akar működni, és az is okozhat ilyet. Nézd át a PC táp paneljét, amiből kibontottad, hogy ott hogy van bekötve.

Laptop üzemeltetésére!

Hmm köszi erre nem is figyeltem. Holnap kerülök újra a táp közelébe. Átkötöm a szekunder oldalt aztán megírom mi lett.

A primer oldali segédtáp-tekercs esetében is figyelni kell erre.

Attól függ mennyire energiaigényes a laptop. Ha megfelelő a táp jack polaritása, én a helyedben kipróbálnám a 19V/2,4A-essel. Normál esetben szerintem egy asztali PC sem eszik közel 60W-ot, egy notebook pedig szerintem még kevesebbet. Ezek a tápok áramkorlátosak, szóval max. leold, ha túlterheli a lapos. De ez szerintem max. akkor fordulna elő, ha erősen játszol.
(Ha azt vesszük, hogy egy mai laptop 4000mAh akkuval kb. 3 órát húzza normál használattal, de vegyünk pl. max fényerőnél 2 órát, az kevesebb, mint 30W teljesítény, a laptop belső DC/DC konvertere pedig nem hinném, hogy sokat disszipál, ez 19V-on kicsit több, mint másfél amper).

A probléma nem az alaphasználatkor, hanem terhelésnél kezdődik. Múltkor mértem a gépemet, monitor nélkül 483W-ot sikerült felvennie a hálózatból, még ha nem csinálok semmit kb 30W a felvétele. Igaz nem netezős gép

Azért azt tudni kell, hogy a felvett energia legnagyobb része hővé alakul. Mekkora ventillátor kell ahhoz, hogy mondjuk 400W-ot kiszellőztessen? Nem lehet, hogy valahogy elmérted?

[OFF]Ezért van az, hogy házi LAN partikon (bár amennyire manapság ez elterjedt a netes klános játékok idején), hűvös őszi estéken le is lehet tekerni a fűtést Én voltam vagy 6-7 éve egy ilyenen, amikor még közel sem voltak ennyire izmos gépek, 5 gép volt a szobában, és bár kint vacak őszi idő volt, egész kellemes klímát csináltak bent a masinák.

Nem tudom egy PC esetében mi más kimenő energia van, talán a monitor fénye, vagy a levegőmozgás? Szerintem nyugodtan lehet úgy venni, hogy lényegében minden felvett energiát hővé alakít.

Itt jön a képbe a PC tápok gyalázatosan rossz hatásfoka. A 80% már extrának számít, amelyik 90%-ot eléri az már csúcskategóriás. Az átlag sima kapcsolótranzisztorokkal megy, ugyanúgy mint az első XT-AT PC-kben, és 70% körüli hatásfokot érnek csak el. 400W bemenőből, csak a táp elfűt rossz esetben 120W-ot .

Valószínűleg emiatt is kezdenek betörni mostanság a PC tápok közé is a szabályzott rezonáns topológiák.

Sziasztok!
Ehhez hasonló Bővebben: Link
kapcsoló üzemű tápegységet szeretnék csinálni.

Azonban nekem 36V kellene a kimeneten.
Ugyanis egy 100W-os led-et szeretnék vele maghajtani, melynek 3,2A fisz áram kell (az áramra majd egy külön elektronika lenne).

Szóval, a lényeg, hogy a trafó nálam a szűk keresztmetszet.

Ugyanis találtam egy trafót egy PC tápban, amire az van írva, hogy EI-33-38T.
Ha jól értelmezem, akkor ez egy EI33 típusú mag.

Azonban ezen nincsen az optónak segéd tekercs.
Elkezdtem nézegelődni és keresgélni.

A Mag adatai alapján az Ae értéke 1,18cm^2.
Egy képlet alapján kijött, hogy ez a trafó 735W-ot tud 132kHz-en. Ami egy kicsit fura, de ám legyen...

Közben találtam egy másik oldalt is Bővebben: Link, ahol segítséget nyújtanak trafó tekercseléshez.

Na lényeg a lényeg, a menetszámok meghatározásánál szükség van még:
- Lp (Primer tekercs induktivitása)
-Ip (Primer tekercs max. árama)
-Bm(maximális fluxus sűrűség)

Ezekkel akadt az első problémám. Az utóbbi link alján van egy számoló program, amibe be kell írni az adatokat.
Pt-nek mit kellene beírnom, mert felette az van, hogy a a transzformátor teljesítménye.
De szerintem inkább azt kellene, hogy mekkora teljesítményt akarok belőle kivenni,nem?

illetve Al értékre több értéket is találtam az EI33 maghoz. Egyik helyen az van, hogy 4000 nH valahol meg 5000+-25%.


Méh azt sem értem, hogy a BSS elektronika oldalon Ip értéke 5,83A ami nem tudom honnan jött neki. Lehetséges hogy a TOP249Ic adatlapjáról?
Mert találtam 2 dolgot:
- Drain Peak Current 8,64A
- Self Protection Current limit: 5,022-5,78A
Az utóbbi eléggé közel áll az 5,83A-hez.

Ez azért kérdés, mert ha a számolós programba beírom az adatokat, akkor Ip-re az jön ki, hogy 0,9A a Is (szekunder oldali max áram) pedig 2,4A, ami jelen esetben kicsit karcsú lenne. De ezek az értékek gondolom nem a magtól függnek, hanem inkább a tekercseléstől...

A Bss elektronika oldalon meg fel volt tüntetve, hogy Lp 184,3 uH. Na a számolós programban ennek elég nagy szórása van.Pt, Al kimeő fesz stb...minden függvénye.

Van még kérdésem....de ha már ezeket sikerül kibogozni, a többi talán mér könnyebb lesz.
Várom megtisztelő válaszotokat.


Mellékelek egy képet is, hogy milyen adatokat írtam be.
Pt-nek 130VA-t írtam be.

A linken lévő kapcsolás záróüzemű, míg a pc tápok félhidasak. Nézd meg a kapcsolásoknál a mini rezonáns tápegységet, az neked pont jó lesz, csak a szekunder feszültséget kell módosítani.
A számolásban az Upnek 150-160Vnak kellene lenni, a pctáp trafók nem bírnak 132khzeket általában, főleg nem 0,3T indukció mellett. Frekit 70khz alá kell levenni, az indukció is lehet kisebb főleg ha nem nagyon szeretnéd hogy melegedjen a mag.Olvasd el a mini rezonáns táp cikket mindenképp.

Köszönöm szépen a válaszodat!

Beszéltem sprofan-nal aki szintén csinált ilyen PC-ből kibontott cuccokból led meghajtót.És ő azt mondta, hogy jó lesz ez a mag. Illetve a Bss elektronika oldalon is E42 és E45 magokkal csinálta meg gtan.

Vagy ennyire különbözőek ezek a magok?
Mert azt írta a cikkben, hogy:
" A transzformátor csak és kizárólag ferrit mag lehet, a legjobb, ha EI vagy EE magot használunk. Oda kell arra is figyelni, hogy a trafó megfelelő anyagú legyen, hogy ne szaturáljon be a kapcsoló frekvencián, tehát legalább 200kHz-ig működőképes legyen." Bár nem tudom, hogy ez a mag vajon hol fog szaturálni. Arra nincsen esetleg egy képlet? Bár a számolós progi alapján a megengedett indukció alatt van az értéke.

A frekit azt le tudom vinni 66kHz-re.Mert ezt a 2 opciót tudja a TOP249-s IC.

Az indukciót azt hogyan tudom változtatni? Vagy az mitől függ.

Illetve,ha +- tápfeszt akarok csinálni, akkor dupla annyit szekunder tekercs kell?
Gondolok itt arra, hogy +-36V

[quote]

Üdv!
Éppen erősítőt építek, és arra gondoltam, hogy kapcsolóüzemű tápot készítek hozzá. Az erősítő 4 darab TDA7294 lenne. Valaki tudna nekem adni egy kapcsolási rajzot hozzá?
Előre is köszönöm.
Üdv.:Szabi

Még azt kérdezném, hogy a Pc táp ugyebár félhidas.
És mi lenne a trafóval, ha nem félhidas azaz záróüzemű kapcsolásba építeném bele?

Légrés nélküli mag nem lesz jó a záróüzeműhöz (persze lehet bele légrést tenni), és a számolós progi is félhídhoz van.Előbb azt kell eldönteni melyik legyen. Vagy már megvetted a top249es IC-t? Milyen lednek kell +-36 volt?

(#1159991) szabi992 Próbáld meg ezt Bővebben: Link

Nem vettem még meg.Csak sprofan csinált egy led meghajtót bár az sokkal kisebb teljesítményű led-hez volt.
Abban a cikkben említette a TOP Ic-ket, és ezért gondoltam, h az alapján megcsinálom. Ha jól emlékszem azt is mondta, hogy a táp egy egyszerű PC tápból kitermelhető.Egy a lényeg, hogy legalább akkora legyen a pc táp teljesítménye, mint amekkora teljesítményt szeretnénk mi is.

Ezért ragadtam ennyire le. De közben egyre inkább hajlok valami másra.Illetve másik maghoz.

Amúgy A lednek csak 30-36V 3,2A kell.
Csak gondoltam ha már csinálok valamit, akkor gondoltam megpróbálom univerzálisra csinálni, és ezért kérdeztem a +-36V-os dolgot.Gondolkozok egy egyszerű labortáp készítésén is.És gondoltam ha lehet, akkor 2 legyet ütök egy csapásra.

Szerintetek akkor milyen mag kellene? ETD29 vagy ETD49-t nézegetem.

Amúgy hogyan van ez.Meg kell venni a 2magot, meg hozzá a csévetestet, meg a 2 kengyelt?

Gondolom a kérdéseimből lejött, hogy kezdő vagyok

Illetve, ha szeretnék segédtápot is, akkor azt csak simán rátekerem a primerre? Vagy előtte valami műgyanta szerű cuccal öntsem le a primer tekercset?

Ennek a TOP IC-nek pont az lehetne a lényege, hogy nem kell külön meghajtó. Ha a LEDekkel berakott soros ellenállásról csatolsz vissza, akkor áramgenerátorként tud működni. Ezzel hatásfokot is nyersz.
A TOP IC-k elég egyszerű CCM Flyback IC-k, az adatlapuakt böngészd át, ott írják is melyik típus mekkora teljesítményre képes.
A Flyback tápokhoz légréses mag szűkséges, a te magod valószínűleg nem az. Ekkora teljesíményt egy ETD29 is képes átvinni flyback módban, haa 132 kHzes, magasabb frekvenciájú vezérlő IC-t használod.
Először ki kell számonod a szükséges mágnesező induktivitást és telítési áramot. Ezek után megtervezd,hogy a magba mekkora légrés szükséges. Ezek után megtekered a trafót, javasolt a nagyon szoros csatolás. Szigetelésnek 3M srága szigszalag az ajánlott.

Elolvastam amennyire a tudásom engedi fel is fogtam, de lenne 3 kérdésem. Az első, hogy valaki tud-e segíteni az áramváltó tekercs méretezésében. A 2., hogy az első tekercsre mennyi menetet kellene tekerni, vagy az lényegtelen? És a 3., hogy az ES1J diódák helyett lehet-e STTH1R06U diódát használni.
Üdv! Szabi

Én azt az áramváltós részt nem tartom annyira fontosnak benne, ha jól be van állítva a rezonáns működés akkor nem megy tönkre rövidzárlattól, vagyis elég lehet a biztosíték. (d9, c8, p2, a fet és az áramváltó hagyható el).

Melyik első tekercs?

Lehet, talán még kicsit gyorsabb is az a dióda.