Azt hiszem megtaláltam véletlenül, hogy miért emelkedik a kimenő feszültséged: "Ha a [omega]2LC=1, vagyis rezonancia esetén, az U kimenő feszültség igen nagy lesz. Ilyenkor az L-C tagok soros rezgőkört alkotnak"

Ha képlet megvan, a kondi kapacitás ismert, számold már ki,hogy mekkora induktivitású tekercs kell ahhoz,hogy a rezonancia esete álljon fenn. Kezdésként a frekvenciát vedd 100Hz-nek, (ekkor a körfrekvencia 628Hz)mert gondolom az egyenirányító kétutas. Aztán utána a munkaállapot szerint(hegesztés közbeni állapot)is számold ki, itt viszont a cseppátmenetek frekvenciája lehet a mérvadó, ez viszont erősen áram és elektródafüggő. Én sorbakötött kondikkal csak akkor kísérleteznék, ha lenne potenciálkiegyenlítő ellenállás a kondik sarkain. Ez az ívfogás pillanatában fellépő egyenletes terheléseloszlás miatt lenne fontos, mivel a terhelés a kondiknál a belső ellenállásuk arányában oszlik meg. A tárolt töltésmennyiség és a belső ellenállás között viszont szoros összefüggés van. Ha nincs elosztva a kondik között a feszültség egyformán, akkor a kisütés pillanatában a legnagyobb belső ellenállású kondira jut a legnagyobb-fordított polaritású-feszültség, amit aztán igen nehezen fog tolerálni.

A feszültség életvédelmi szempontból csak üresjárásban lényeges, egyébként mivel hegesztés közbe leesik a feszültség, és ahhoz hogy megnövekedjen a feszültség hegesztés közbe, elég nagy méretű kondi és tekercs kellene, de akkor meg az ív változtatná ellenállását, és megint leesne a feszültség. Valahogy így képzelem el, de nem lenne rossz ötlet kicsit jobban belemerülni, számolgatni, hogy mi történik. Egyébként elvileg akkor 1/([omega]*2*C)=L esetén jön létre, ami 1/(628*2*0,001666)=0,47789, azaz 477,89mH induktivitás esetén, de itt ugye fel kell hívjam a figyelmet, hogy ez egy elméleti számítás(közelítés), a gyakorlatban a tekercsnek van soros ellenállása, amint a kondinak is, és általában a kondikkal párhuzamosan kötött ellenállás is jelen van a kikapcsolás utáni kondenzátor kisütéséhez. Most állítok össze egy szakdolgozati témát az ívhegesztésről, ha azt fogadják el, akkor belemélyedek a témába

Néha nagyon vicces vagy "6db 10000 MF sorba" de minek, ezt nem értem. Vagy csak azért hogy legyen 1 db 1666MF kondenzátor, csak ez a cél?

Nem, ha visszább olvasol szerintem egy fél oldalon belül írtam, hogy gazdaságosabb 1db kondival helyettesíteni a több darab sorba kapcsoltat, a képletet is leírtam, hogy az eredő kapacitásukat hogy lehet kiszámolni. Még azt is írtam, hogy rossz PC tápokból lehet legolcsóbban 200V 330-680µF-os kondikból kirakni azt az 1-2000µF-ot. Egyébként szoktam viccelődni is

Ebbe nem igazán lehet belelátni, sőt biztosat mondani. Mert sok felharmonikus van jelen, de van egy érzésem, Egyszerűbb okok okozzák a magasabb feszűltséget.

Valóban, azért is írtam a számolásnál, hogy ott azért még sokmindent figyelembe kell venni. Milyen egyszerűbb okokra gondolsz?

Az biztos hogy egy kondi gazdaságossabb mint több darab. A számolásba nem merülnék bele, matekból nem vagyok valami jó. Egy biztos, ha több kondit sorba kötöttem sokkal jobb volt hegeszteni. 5db 10 000mikros kondival volt a legjobb. Az elején próbáltam sok sok kondival. Ha jól emlékszem 470mikrossal kezdtem. Aztán mentem felfelé a kapacitással, sorossan is meg párhuzamossan is kötve a külömböző értékű kondikat. Az viszont tuti hogy 5db 10 000mikros kondi sorba kötve a legjobb! Mint már írtam korábban tökéletessen megfelelt volna ez a sorba köttöt kondis megoldás, csak a magas feszültséggel nem tudtam mitcsinálni.

Azt viszont nem értem hogy, 1db 10 000-es kondival 63V feszt mértem. A 6db sorba kötött kondi a számolásod szerint 1666mikro, akkor hogy lehetett így 88V a fesz? Én úgy tudom hogy egy elko kapacitása minnél nagyobb, annál jobban megszalad rajta a feszültség. Vagy ezt rosszul tudom?

Az az 5db kondi pont 2000µF eredő kapacitású volt, tehát a rajzon lévő kb. 470µF-osból kellett volna 4-5db párhuzamosan. A tekercs az itt az érdekes... ha lesz egy kis időm én is próbálgatok. Egyébként így, minden szűrés nálkül megy a bázikus? Csak mert nekem nem igazán megy ha nincs kondi vagy tekercs... A sok kondival (10.000-23.000-34.000-68.000uf ilyenekkel próbáltam eddig) tényleg csak annyit lehet elérni, hogy szépen durrogni fog, de az a 1000-2000µF jótékony hatású szerintem. Fojtónak én a mikró sütő trafó primert gondoltam így most, annak lehet hogy van magába is akkora ellenállása, hogy 10-20.000µF-os kondit se hagyna olyan gyorsan kisülni. Vagy esetleg csinálok egy csévetestet, és abba pakolászok bele magot lemezenként amíg jó nem lesz...

Szerk: Ha kipróbálod párhuzamosan kötött kondikkal, úgy, hogy annyit kötsz össze, hogy 1666µF legyen kb, és úgy is megnő a feszültség, akkor a tekercs és a kondi rezgésbe jött, ha nem, akkor a sok sorba kötés okozza. Egyébként lehet hogy indulásnál van valami kisebb fesz lökés a szekunderen, mérd úgy, hogy bekapcsolás után egy pillanatra rásütöd a kondikat a testre, vagy köss egy ellenállást a két kivezetés közé, az biztosan megoldja.

Nekem megy a hegesztés bázikus pálcával is. Én már feladtam a szűrést, nagyon sok mindennel próbálkoztam. Mindenféle elkoval, tekercsel, ellenállásal. El is értem a hatást az itt kibeszélt sorba kötött elkokkal. A nagy feszültséget nem tudtam sehogyan csökkenteni.

Pedig a dolog egyszerű. Azért emelkedett meg a feszültség olyan nagyon,mert a sorbakötött kondicsoportban volt olyan, (talán több is)amelyik nem polaritáshelyesen volt bekötve. Emiatt üresjárásban a kondicsoport tagjainak a feszültsége az elméleti érték fölé tudott emelkedni, akár a kétszeres effektív értéket is elérheti.

Sorba kötött kondi csoportba a fordított polaritással bekötöttöken mi történne, hogy megemelkedik a feszültség? Miért pont a kétszeres értéket érheti el, és miért pont a kétszeres effektív értéket?

Azért, mert az elektrolit kondi csak a helyes polaritással bekötve tudja tárolni a beletöltött energiát, fordított bekötéssel megközelítőleg rövidzárként viselkedik. Ebből következik,hogy az első félperiódusban a helyesen bekötött kondi feltöltődik , a második félperiódusban a már feltöltött kondi feszültsége hozzáadódik az egyenirányító feszültségéhez.A fordítva bekötött kondi ha egyedül lenne az áramkörben, simán felrobban. De mivel több darab van vegyesen sorbakötve, ez nem tud megtörténni,mivel a töltési periódus félhullámának az árama csak átszalad rajta,mint egy soros ellenálláson.

Szóval azt mondod ha bipoláris kondikat használnék, nem lenne ekkora a feszültségem?

Így már értem!

A bipoláris kondiban két szembekapcsolt kondi van kapcsolástechnikailag. Neked nem bipoláris kondit kellene használni, hanem a sorosításnál a helyes kapcsolásra figyelni. De az is elképzelhető,hogy akkor nem kapnád a kívánt eredményt. A bipoláris kondit egyébként szerintem 2200µF-nél nagyobb kapacitásúban nehezen fogsz tudni beszerezni. Egyébként számomra nonszensz az általad elért eredmény. Lehet hogy alkalomadtán ki fogom próbálni, kíváncsivá tett a dolog.

Igen, bipoláris elkók ritkák, meg drágák, én vagy 7-8 éve amikor venni akartam egyet egy dóm magassugárzóhoz szűrésnek, a boltos mondta, hogy bipoláris elkó 280Ft amúgy meg itt ez a két 30Ft-os kondi összekötöd az egyformán jelölt lábait, azt jóvan. Engem is kíváncsivá tett a dolog, már nagyon gondolkodom egy szkópon, hogy az ilyen dolgokat meg tudjam nézegetni.

A sorbakötésnél az egyik kondi pozitív sarkát a másik negatívjához kötöttem. Hogy érted hogy figyeljek, talán nem jól kötöttem a kondikat?

Az elöző üzenetemben írtam hogy feladom a dolgot, de meggondoltam magam. Ki fokom próbálni a kondik egyformán jelölt lábainak összekötését. De azt a rajzot amit mutattál kihagyom. Simán a két munkakábelre kötöm a kondikat ahogy régebben is. Ide kötöttem már folytót is csak folyamatos hegesztésnél (kb3 pálca rögtön egymás után) felmelegedett.

A jobbnak tűnő hegesztés titka az el húzódó kisülése a kondenzátoroknak. Ilreális feszültség talán a szabályzás mellék terméke. Tű impulzusok.

Az eredményről annyit, hogy a trafo előtt volt egy inverteres hegesztőm (ellopták) így van mihez hasonlítani. Megvettem ezt a trafot és azóta kísérletezek vele hogy minnél jobban "hasonlítson" az inverteresre. Közel azt hatást el is értem (hegesztés közben az ív hangja, fénye, a pálca begyújtás, a varrat szépsége). kondival és folytóval is. Az első folytóm kb akkora volt mint maga a trafo, melegedett, és úgy vettem észre hogy azzal a folytóval jelentőssen csökkent az Amperszám. A kondis megoldásnál sokat vergődtem. Amikor elértem a kellő simítást, túl magas volt a feszültség. Arra gondoltam a sok kísérlet után hogy kell is az a bizonyos 90V vagy nagyobb feszültség? Lehetséges az hogy 40 és 50V között tehetek én bármenyi és bármilyen kapcsolásba kondikat, vagy folytót? Egy jófajta inverteres hegesztőnek (dolgoztam olyannal ami inkább trafó volt)mekora lehet nyugalmi helyzetben a kimenőfeszültsége?

"(dolgoztam olyannal ami inkább trafó volt)" :ijedt: ez mit akar jelenteni? Az inverteres hegesztőgépek kimeneti feszültsége a profi kategóriában 85-95V. A hobbi gépeknél 60-70V környékén van. Ha a fojtón sokat esett az áram,akkor kicsi volt a huzalkeresztmetszet, vagy magas volt a menetszám. A fojtót a szekunderrel azonos keresztmetszetű huzalból szokták tekerni, és légrés mindig kell, egyébként betelítődik a vas. Ha az elkókat polaritáshelyesen kötötted össze,és ennek ellenére a feszültségemelkedés meghaladta az egyenirányított feszültség csúcsértékét akkor valamelyik kondid jelentősen szivárog. Próbáld meg, a kimenetre kössél rá egy 1kohm 10W-os ellenállást, majd mérjél feszültséget az ellenállás sarkain.Ha a feszültség így is magasabb mint az egyenirányított feszültség 1,41-szerese,akkor valamit nem írtál le abból ami a trafód szekunderén van. A legjobb lenne,ha lerajzolnád hogy mit is alkottál.

"(dolgoztam olyannal ami inkább trafó volt)" Ezt úgy értem hogy olyan volt vele hegeszteni mint ha váltoáram lett volna. Így szaggatott vagy micsinált. A kondi valameike nem hiszem hogy szivárogna mert újak.

Helo tisztelt szakik.
Azt szeretném megkérdezni ,ha egy monofázisu hegesztőre tennék 4 db 50A,400v hidat,párhuzamosan kötve ,műkődne-e?Köszönöm.

Helló!
Nem igazán vagyok szaki, de működik.
Kb100A-ig szerintem. A megfelelően megtekert fojton nagyon sok múlik. A kondit mellőzném mert drága. Ha alacsony a gyújtófesz akkor +segédtrafó beépítése segít.
Üdv.

Köszi. megtekert fojton nagyon sok múlik,ezen mit értsek?segédtrafó beépítése segít. Üdv.ezt meg hogyan,mivel eszik????Légyszi segits.Kösz

Ha úgy csinálod, hogy a graetz kockákat egymás mellé(közel) csavarozod fel a bordára, és 15-20 centis kábeleket kötsz mindegyikre, majd azokat össze egy pontba, akkor jó szerintem közelítéssel az áramaik összegét el kell bírnia, de 80-90% között én megterhelném nyugodt szívvel. Egyébként nemrég néztem, és azt hiszem a 36A-es kocka éri meg a legjobban.

Köszi.Hogy oldjam meg a fojtot?Meg a segédtrafot?

Ezt nehéz megmondani, vannak az alap leírások, hogy akkora keresztmetszetre, mint az eredeti mag, annyi menetszámmal, mint az eredeti szekunder, meg van a másik megoldás, fele akkora magon mint a trafó magja 1-1,5mm-es légréssel, fele menetszámmal, mint a szekunder. Meg van a másik kapcsolás, amit én is linkeltem, amin a fojtón nem folyik át az egész szekunder áram, nekem most ez tetszik. Egyébként sok próbálkozással. Én akkor már örültem, amikor sikerült oda eljutni, hogy nagyjából begyulladt a bázikus pálca. Segéd trafóra arra gondolsz, hogy a kimenő feszültség emeléséhez?