Még nem találtam eladóba, úgyhogy nem tudom mennyi az ára, de ahoz viszonyítva, hogy a réznek a piaci közép ára 10 EUR, a tekercselő boltba 3000Ft/kg áron lehet kapni. Alumínium valahol 3-400 Ft között lehet. Nem hiába tekerik az einhell trafókat aluval, de nekem van valami osztrák masinám, az is aluból van, amit én tekertem az is aluból van... A mikró sötő trafókat is aluból tekerik, a trafók súlyát is megdobja a réz tekercselés. Az alu légkábelt 300Ft/kg áron vettem, és 2-3kg-ból meglett a szekunderem, plusz varniscső, az olyan 2000Ft összesen, rézből kellett volna 2-3kg, az 6-9000. Egyébként az alumíniumot az iparban a kénes korrodáló anyagokkal szembeni jó ellenálló képessége miatt használják, a légkábelekben meg a súlya miatt, nem mindegy, hogy mennyit tartanak azok az oszlopok. Az alut meg jól lehet forrasztani, csak macera. De ha neked van valami könnyű, jó és olcsó megoldásod alu forrasztásra, akkor kérlek írd meg. Én eddig még csak a speciális gyantás ónt ismertem, meg az ónfürdő alatt kaparós forrasztási módszert.

Egyébként érdekes mert a primer hőkapcsolóra vissza tudtam forrasztani a drótot de alul a szekundert már csavaroznom kellett.

Igen, az alumínium gyors felületi oxidációja miatt van.

"Csak attól tartok hogy ha a gyári munka a fele feszkót elengedi hegesztés közben"
Tévedésben vagy. Ezt gyárilag szándékosan csinálták így. Emlékszel, korábban már írtam, hogy ez egy szórótranszformátor. A lényege dióhéjban:
A primer tekercsek által gerjesztett erővonalak ha mindannyian átjárják a szekunder tekercs meneteit, akkor nincs a trafónak szórása. Ezt nevezik szoros csatolású trafónak(persze ilyen a gyakorlatban nincs,csak elméletileg van)az optimális Co trafó ilyen kellene hogy legyen. A te trafód attól szórótrafó, hogy az erővonalaknak csak az a része halad át a szekunder tekercseken, amelyeket a primer és a szekunder közé betolt söntvas nem irányít vissza a primer felé.Tehát az erővonalak egy rövidebb utat járnak be a söntön keresztül-ez lenne a "szórási"rész, és egy hosszabbat, ami a szekunder tekercs gerjesztéséért felel. Valamint ezen kívül még a vasmagon kívülre is szóródik az erővonalakból.Hogy alakul ki a feszültségesés a szekunder tekercseben? Úgy, hogy a terhelés hatására x nagyságú áram indul meg a trafó tekercsein,és ahhoz hogy ez az áram ne okozzon feszültségesést a szekunderen, szükség van y nagyságú gerjesztésre. De mivel a gerjesztésért felelős erővonalaknak egy része kiszóródik, egy másik rését a söntön keresztül visszairányítjuk a primer felé, ezért a szekunder tekercsen áthaladó erővonalak számától függ, hogy mekkora lesz a feszültségesés a szekunder kapcsokon. Nyilván, ennek arányában a szekunder áram is változik. Elnézést a szakiktól a szakmaiatlan fogalmazásért.

De a primer is alu.Azt hiszem erről az alukérdésről minden bőrt lehúztunk. Ráfaragtam a hetrával.

Szerintem a szakik látják hogy most egy gyengeelméjűnek magyarázod az á b c t.

Akkor inkább add el nekem "illesoszkar"-tól is megvettem az 56cm^2-es 24-26 kilós vasmagját annyiért, amennyiért vette, 3000Ft-ért. Olyan 6kW-os 160-200 amperes trafót fogok belőle csinálni, hogy megszólal. 35-ös alu kábel már megvan a szekundernek.

Az alunak az ára attól függ, milyen áru készül belőle. A zománcozott tekercselőhuzal nem olcsó kategória, mint ahogy a hűtőborda, és a húzott alu célprofil sem 3-400Ft/kg. inkább 2500-3000 Ft/kg-ra taksálom, de lehet hogy keveset gondoltam. Alu légvezetékből viszont nem készítenék trafót, bár találkoztam már olyan házilag készített trafóval, amelyik 35mm2-es alu légvezetékből készült, és papír ragasztószalaggal volt szigetelve. A rétegszigetelés Népszabadságból volt.

Így csak 7000ret buknék.Jó bót majd gondolkodom. de előbb elrontom.

Ne minősítsd le magad, csak olvass szorgalmasan. Néz körül itt a hobbielektronikán más hegesztős fórumokon is, rengeteg információt tudsz összeszedni. Hidd el, vannak e fórumokon nagyon sokan, akik szinte a nulláról indulva építettek komoly cuccokat. Tehát csak fel a fejjel, és olvasni-olvasni. Ehhez a lehetőség itt ingyen van. Ha valamiben bizonytalan vagy, akkor pedig kérdezni kell. Biztosan lesz, aki válaszol rá. Ha nem, akkor még mindig ott a PM lehetősége.

Amíg szerelted volt mit olvasgatnod..

Máshol is találkozom veletek csak mivel itt ismertelek meg benneteket én itt kérdezlek ha valamit nem értek. Abból meg egyre több van. De próbálom feldolgozni a sok infót. Mára ennyi. Jó pihenést mindenkinek Gy.

:worship:

Lehet hogy a primer tekercs ebben az esetben egy nagyon alacsony(0,6-1T) gerjesztési szintre van hangolva?? Tehát a trafó még működik de olyan nagy teljesítményt nem tud átvinni..öööö
Na akkor mégegyszer:
Túl sok a primer menetszáma( ohm -es ellenállása) és így nem tud olyan erős mágneses tér (gerjesztés) kialakulní mint a szoros csatolású CO-gépben kellene?!?
Gyári elektródás gépben(a típusra már nem emléxem és a számszerű értékre sem), borzasztó sok menet volt a prímeren a vas keresztmetszetéhez képest.

Gyanítom a prímer tekercshez is hozzá kellene nyúlni a kollegának, főleg akkor ha szabályozhatóra szeretné megcsinálni a gépét!

Sziasztok. Ez jó hír más nem is hiányzott. Az a gond az elektromossággal hogy minden vezeték egyforma. Csak az egyik ráz a másik nem...

A primer menetszám a maximális áramhoz van méretezve, tehát az általad említett gerjesztési értékek igazából csak a szekunderre érvényesek, a primerre nem . A primer tekercs áramfelvétele ettől függetlenül terhelésarányos, mivel az erővonalak egy része a söntön keresztül visszatér, azaz nem végez munkát a terhelésen. A primerhez nem kell hozzányúlni, az úgy jó, ahogy van. A szekunder tekercseket viszont a jelenlegi menetszámnak kb. a 60-65%-ára kellene tekerni majd a két oszlop tekercseit párhuzamosan kötni, és akkor a söntös szabályozás ugyanúgy használható lesz, nem kell fokozatkapcsoló vagy elektronikus szabályozás.

Off:
Igen , már régi vicc: "mi a különbség a feszültség alatt álló, és a feszültségmentes vezeték között?"
- semmi, csak a feszültség alatt állónak más a fogása.

Szia Pisti. Nem jutottam el ma tekercselésig bár délelőtt beszereztem a hozzávaló vezetékeket délutánra más melóm volt. Szereztem 3 hetes alumínium betápkábelt és 5*1-es sodrott vörös rezet. Mind ketöt kipróbáltam 1 meneten az alu 0.92 v adott a réz 0.94-et. Mit javasolsz melyiket használjam? És hány voltra tekerjem a szekundert? Illetve bent maradjon a sönt vagy közvetlen a primer alá tekerjem?Egyenlőre ennyi lenne,remélem gép közelben leszel.

3,7es ill 5ször 1es. mindkettőről lerángattam a kabátot.

A kábelek keresztmetszetei mennyi? Valamivel majd szigetelni is kell ám, ha már lerángattad a kabátjukat, mert megfáznak.

előző válaszomban van a kábelek keresztmetszete. 3.7 az alu és 5mm a réz

Az mindegyik sovány. Reménykedtem, hogy az átmérőjük annyi. Előbb írtam, hogy egy sima einhell cen 150-be van 10mm^2-es alu szekunder. (d=3,5mm) 5mm^2 rezen állandó üzemi hálózati trafóba 17,5A folyhat. Esetleg ha a rézből 4-et egymás mellé teszel, az már jó lehet. Persze az alu is, csak abból is több kell. Ha van helyed bőven, akkor inkább az alut használd, és abból kicsit többet, de minden attól függ, hogy hány ampert szeretnél, és mekkora bekapcsolási időt (Bi).

ez a réz kábel : tesa raggasztószallaggal vontam be .

Hát ez inkább olyan 10-16mm^2-es huzalnak tűnik. Elég jó anyag. És akkor ebből lenne a két db 20V körüli szekunder, amit párhuzamosan kötve lehetne co, awi hegesztő, sorba meg mma. Jól hangzik. Meg kéne mérni az alkotó szálak keresztmetszetét vagy ármérőjét, hogy tudjuk, hogy 10 vagy 16-os az a kábel, de szerintem 16-os lesz, azon 140-160A-nek el kell csordogálni nagyobb melegedés nélkül.

ppillanat és teszek fel képet

marha nagy majom vagyok dumálok itt a drótról és komolyabban meg sem néztem az az igazság mással voltam elfoglalva .igazad van ,pedig te csak fényképen nézted a vezeték .7x1.7 -es bocsánat mindenkitől akit félre vezettem . ebből tettem tegnap a magra 1 menetet 0.94 v-ot mértem rajta .

15 voltot tudok feltekerni nem fér fel több se az aluból se a rézből . van valakinek ötlete ?

7x1,7-es átmérőjű szálakból van? Alapvetően a kábeleket keresztmetszetbe mérik, és nem átmérőbe, úgyhogy ha átmérőről beszélsz, írd ki mindig. Menjünk már át ezzel a hegesztő trafó témába, mert ide a szabályzós dolgokat kellene írni, ha valaki szabályzással kapcsolatos problémával jön ide, az olvasni fogja itt a sok méretezős, tekerős dolgot. Egyébként tegyél fel sok fotót méretekkel mindenről. Nem is figyeltem, hogy ragasztó szalaggal szigeteltél, az nem jó, hacsak nem hőálló. Átlag műanyagok 70-90 fok között már erősen lágyulnak, fölötte meg már pikk-pakk olvadnak, amit elég könnyű elérni egy hegesztő transzformátorban.

ez papír de már szétbontottam

egyébként nem zavarok tovább. ennyi volt. megtekertetem. csákó.

A kötés nem párhuzamos hanem soros. A kitartás általában meghozza a gyümölcsét.