Addig örülj amíg ezekből nincs kínálat. Ha lesz belőle bőséges (a keresletnek megfelelően), akkor majd neki áll a kínai is gyártani meg hamisítani, mert akkor már neki is megéri.

Az iskolai tananyagokat több évtizedes dolgokból gyúrják, amik elég ritkán vannak frissítve, persze hogy nem fogsz UCC-ről tanulni.

Szerinted én nem voltam ideges amikor annak idején a 4 évből az elsőt szinte teljes egészében a csövek lelkivilága tette ki? Nekünk még szerencsénk sem volt, mert akkoriban még nem volt net mint most, ahonnan szinte minden információhoz hozzájuthatsz. Nem akarlak elkeseríteni, de a tudás nagy részét nem a padban ülve fogod összeszedni, viszont az alapokra illik odafigyelni mert csak arra lehet később építkezni.

Hm... A mostani, kezdő korosztály nagyon jó helyzetben van! Az lehet, hogy nem tanítják a kapcsitápokat az iskolában, de van internet, ahol utánna lehet nézni a dolgoknak. Nagyjából, mindennek! Vannak fórumok, ahol lehet egymástól tanulni. Vannak a neten cikkek, példák, amiket le lehet tölteni. Vannak katalógusok a neten, könyvek, vannak szabadalmi leírások, stb. Amikor én ezeket tanultam, meg tanultam volna, akkor se net, se katalógus, általában semmi sem volt. Bementél egy boltba és nagyjából a szénréteg ellenálláson kívül nem kaptál semmit, csak lomokat. Micsoda élmény volt, amikor a 70,- Ft-os OC1070-es tranzisztor helyett kaptam sutyiba az EMO-ből valami BC-t. Igazi kiszajút. 5,-Ft volt darabja! Ugye, van egy kis kontraszt? Vagy az első 2N3055, ami égen, földön nem volt, még nyugaton sem... egyenesen Svédországból jöt, használtan...

És a munkahelyek? Hát, ahol kifejezetten fejlesztéssel foglalkoztak, ott lehetett rendelni nyugatról cuccokat. De pl. az EVIG-ben a cseh tranyók, meg MM kondik voltak tizesével párhuzamosan kötve. A műszerezettség meg az EMG szkópnál fejeződött be. ( Csak ne törjön le a csuklód, amikor megtekersz rajta valamit... ) Szerencsémre, már nem volt gond egy 3300µF/350 V-os kondi... meg a TEK szkóp, Biomation analóg tároló, meg egyebek. De ez nagyon kevés helyen volt. El sem tudjátok képzelni, micsoda kínszenvedés volt és micsoda örömet tudott jelenteni egy katalógus, amit könyv formájában elküldött monjuk az N.S.

Most meg? Bármit meg lehet szerezni és az akkori árakhoz képest fillérekért. És hát: van internet! Aki igazán akar tanulni, annak van honnan. Az iskolában elég, ha elmondják, hogy mik vannak. A későbbiekben az ember megtanulja magától, ha szüksége van rá...

Igen, ebben teljesen igazatok van, hogy már van net. A mai iskolások is onnan csinálják meg a házit. Nem, úgy, mint az én időmben. De ha megnézitek a tendenciákat (lehet, hogy én látom rosszul) mégis a tanulási eredmények rosszabbak, mint a mi időnkben. Hiába, hogy fenn vannak a tételek. Akár az OKJ-s képzés teljes anyaga, ahová már csak vizsgázni kéne bemenni, ezek ellenére, rosszabbodott a tudás. Lehet, hogy annak is tudható be, hogy a mostani korosztályoknál már nincs az a vágy, tűz, hogy megszerezhessék a tudást. Voltam olyan iskolában gyakorlaton, ahol a tanulók kijelentették, hogy őket a programozás érdekli a hardver nem. Erre kérdeztünk vissza, hogy ha nem tudjátok, hogy mit kell programozni, akkor hogyan programoztok? Pedig egy ic programozása lábkiosztás megismerésével kezdődik.
Én nagyon sajnálom, hogy itt nálunk valahogy az elektronika inkább leszállóágban van, mint felszállóban.
Ez a kapcsolóüzemű/rezonáns táp nagyon jó példa erre, hiszen fél kilóval kiváltunk több 10 kg vasat és rezet. Csak fejlesztés kérdése. Akárki találta ki ezt az elektronikát, egy Isten!

Na miután kibeszéltük így ezt a témát, hagjyuk abba az OFFolást, ne adjunk a modiknak feleslegesen munkát.

Egyben várom MATT2 a további kapcsolóüzemű táp jellegű kérdéseidet.

Oké, de előbb gondolkodom, tehát vagyok. Feleslegesen nem kérdezek.

Köszi és bocsi

Na megnéztem hogy milyen IC hajtotta. Az IC típusa: KA3842B. Nemtudom ez segít-e kideríteni mit tudhat a vas...

Sziasztok!
Elég kezdő vagyok a témában, bár trafó nélküli kapcsolóüzemű dc-dc konvertert és egyszerűbb tápmódosításokat elkövettem már. Szóval nézegettem néhány vezérlő ic-t (egyszerű egyfetes flybackhez), az adatlap azt állítja 100khz-en dolgozik, alacsony terhelésen viszont 22-re veszi vissza magát. Namármost akkor nekem a trafót 22khz-re kell méreteznem, vagy tévedek? Ha igen, akkor mi értelme van a 100khz-nek?
Köszönöm a válaszokat előre is!

Szia!
Jó lenne tudni, hogy milyen vezérlő IC-re gondoltál pontosan. Itt minden bizonnyal egy fix bekapcsolási idővel, és változó kikapcsolási idővel dolgozó DCM flybackről van szó, ami meg kell jegyeznem nem a legjobb megoldás.
Általában a teljes terhelés (és minimális bemenő fesz) esetére szoktunk tervezni. A legtöbb számolás azt figyelmbe, hogy az adott bekapcsolási impulzushoz mekkora induktivitás szükséges, hogy az energia tárolódjon, és ezek után számolja ki a légrést és a magot, hogy ekkor se telítődjön be.
Mekkore teljesítménytartományra dolgozol? Pontosan milyen IC-vel?

Konkrétan egy ICE2AS01-ről van szó, még csak tanulmányozok, olvasgatok. Előbb-utóbb szeretném kipróbálni, miben másabb, ha ezzel hajtok egy végfokot, teljesítményben jó lenne 250-300VA körüli tápot kihozni.

Ez egy fix frekvenciás IC, csak rendelkezik standby móddal, így 100khz-re kell tervezned.
Nem akarlak elkesíretni de a flyback nem igazán alkalmas az általad tervezett teljsítménytartományra. Valamint a fix frekvenciás CCM flyback egyébként sem ajánlott auidiotechnikai célokra a zavarterlemése miatt.

Milyen végfokot tervzel vele hajtani? Ha 250-300W az a csúcsteljesítménye, az átlagos teljesíményfelvétel kisebb, és flyback-et akarsz, akkor én a kvázirezonáns flyback-et tudom ajánlani. Ennek jobb a hatásfoka, nem igényel túl nagy trafót, és sokkal kisebb a zavarkibácsátása. A TI-féle UCC28600 például alkalmas egy ilyen vezérlésére (lásd a TI honlapján).

Ha 250-300W az pedig inkább a torzítatlan teljesítménye, akkor én egy rezonáns LLC konvertert ajánlanék, mint ami péládul a cikkemben van leírva.

Remélem így már teljesebb képet kaptál.

Köszönöm, tartottam tőle. A legújabb cikkedben lévő topológia mekkora teljesítményhatárig ajánlatos használni? Illetve a mellékelt excel táblázat, magyarázat és megfelelő műszerek birtokában lehetnek akkora buktatók, hogy képtelen egy kapcsolóüzemben kevésbé járatos ember is megépíteni?

A félhidas LLC rezonáns az olyan 2kW-ig használható. Nagyobb teljesítménytarotmányban az egészhidas ZVS fázistolálos a javasoltabb, amely bizonyos esetkeben már 1kW felett jobb, de sokkal bonyolultabb.

Véleményem szerint kevesebb buktatóval rendelkezik, mint egy flyback táp. Könyebb a transzformátor elkészítése, és több problémával nem is kell igazán törődnöd (pl kapcsolási tranziensek). Azt ajánlom kezdetben ne akarj túl nagyot építeni, ami a cikkebn van az péládul 500W csúcsteljesítményig használható, így 250-300W-os végedhez biztos jó lenne akár egy-az-egyben.

Köszönöm a segítséget! Nem is kívánok egyelőre túl naggyal foglalkozni, most épp egy TOP224-el szerelt készül ventilátor meghajtásra, aztán némi kísérletezgetés, és valamivel nagyobbak után szeretnék majd egy 100A körüli autó bikázót összehozni jövő télig, de alapvetően a tanulás és ismerkedés a célom.

Nem egészen ide tartozik de felteszem a kérdést hogy hogyan tudok 12 voltból (+-)60-70 voltot csinálni? 400 Wattot akarok kihúzni a rendszerből.

Bővebben: Link
Iránymutatónak.

lorylaci:
A szórt induktivitást hogyan lehet mérni/kiszámolni/tervezni? Nyilván én csak a magnesezővel együtt, a teljest tudom mérni a műszerrel.

Az úgy nem megoldás hogy wien hidas oszcillátor, rá egy b osztályú erősítő vagy akár 555-el csinálnék négyszöget stb? és úgy transzformálnám át?

Első esetben igen nagy veszteségeid lennének. Második még működhetne is (120W dc-dc konvertert már csináltam csak hasraütére készült trafóval, működött), de ekkora teljesítménynél inkább hallgassunk az lorylacira. Szerintem.

A mérés módja már le van írva sokszor ebben a témában, a szekundert rövidre kell zárni, és így mérni a primer induktivitását.
Adott vasmag esetén megteheted, hogy a mért szórásból, visszaszámolod a primerre az AL értéket, ezután ha a tekercselési elrendezést megtartva (pl. osztott cséve) ujratekered a trafót (vagy másikat tekersz) akkor valamennyire tervezhető a szórás is.
A tekercselési elrendezés (vagy a primer menetszám) változtatásával pedig módosítani tudod a tényleges szórási induktivitást is. Természetesen a mentszámnak a mágneses indukció szemponjából is megfelelőnek kell lennie (adott feszültségre és frekvenciára).
Nagyobb frekvenciát használva kisebb menetszám kell a trafóra, egyúttal csökken a szórási induktivitás is, és nagyobb lesz a határteljesítmény.
Azonban míg a szükséges menetszám (egy bizonyos tartományban) fordítottan arányos a frekvenciával, addig a szórás kb. négyzetesen arányos a menetszámmal. Tehát a frekvenciát növelve a határteljesítmény erőteljesebben növekszik. Az adott trafó szempontjából nyilván lehet találni egy optimális frekvenciát, ahol a legjobb hatásfokot elérjük, vagy ahol a legnagyobb teljesítményt tudjuk átvinni.

Ez a kérdésed nagyon nem idevaló, sokkal inkább IDE

A szórt induktivitás mérése nagyon egyszerű. Rárakod a műszert a primerre, ekkor ugye mutatja a teljes primert (ami közel a mágnesező). A mérőcsúcsokat rajtahagyva zárt rövidre a szekundert (akár mindet), ekkor megkapod csak a szórt induktivitást.
Kiszámolni, tervezni nehéz, becsülni úgy tudod, hogy arra a magrészre, ahol a szekunder van légrést képzelsz, majd egy ilyne légrésű mag fajalgos indukciójával a primer menetzsámra számolsz. (ekkold alapján)

Utólag módosítani csak a huzal toldásával és plusz menetekkel lehet ha már tettem elválasztót a csévetestre?

Többnyire újratekeréssel lehet módosítani. Amit te ítál úgy változik a menetszám. Kell egy tucat különbőz paraméterú megtekert trafó, még tudni fogod első hogyan tekerd, hogy jól jöjjön ki.

Köszönöm mindkettőtöknek, akkor lehet magokat venni és gyakorolni

Ha toroidot használsz, akkor azt újratekerheted végtelenszer. Az ETD-nél általában azt korlátozza a dolgot, hogy ha minden tekerésnél rendesen ráforrasztod a csévére a drótokat, aztán összeklipszeled, akkor úgy 3.-4. újratekerésnél a cséve már elég ramaty lesz, meg túl sok leszedésnél a klipsz tartópöcke le szokott törni.

Arra esetleg van ötlet, hogy bontott számítógép trafónál hogyan tudom kettészedni az összeragasztott magot?

Ez gyakori kérdés, legalább tízszer megválaszoltuk, keress rá, most nem írom le mégegyszer. Az egyik címszó a "trafóleves".

Szia!
A mini rezonánsos cikkedben milyen primer pufferek vannak a lefotózott tápban? Jól látom hogy 120u/330V Rubicon Photo-flash? Hogy vált be? Jól bírja a névleges közeli feszültséget? Azért kérdem csak, mert maradt néhány ilyen kondim régebbről és felhasználnám őket ha jók...

Bírja az rendesen, ezeket használom a stabilizált kimenetű rezonáns tápokban. Nekem még egy sem púposodott, vagy melegedett.

Okés, köszi. Akkor hasznosítom őket