Köszönöm a választ!

Sziasztok.Áttekertem a hetra 100 szekunderjét az új tekercs 2mm híján nem fér el a vasmagban a képen látható módon bővítettem a vasmagot. Így 13.5V -ad. A söntöt majd kiékelem hogy passzosan csúszkáljon a helyén,nézzétek meg szerintetek így jó lehet? Köszi:
GY

Ezt a megoldást felejtsd el. akkora örvényáram keletkezik a tömör vasban,hogy megsüti a trafót.Most dolgozom a munkahelyemen, de ha lesz egy kis időm, akkor visszatérünk rá. Addig türelmedet kérem.

+eső karakterisztika
AWI-nak tökéletes.
A söntöt kicsinyíteném, a tekercset lapítanám és már el is férne. Az a vasdarab még másra is jó lehet, de ide abszolút nem.

Én nem kicsinyítenék semmit. Van egy csomó hely a csévetest mellett, ott a vasmagot be kell tekerni valami hőálló, szigetelő cuccal, és befér még egy csomó menet. Mert ha jól látom az a baj, hogy nem fér el a felső menetsor a csévén. A tömör vas az bizony nem jó. De ha már betetted, kísérletképp megnézném, hogy mennyire melegszik. Ja meg az sajnos nem működik, hogy a söntöt kiékeled, nem mindegy, hogy mennyi a légrés és vasmag aránya a söntben. És amúgy ez a fehér szigetelés micsoda? Nem tűnik valami masszívnak, az ilyen vastag kábelek már könnyen kihorzsolják az alsóbb rétegeken a vékonyabb szigeteléseket, szóval nem melegedett a szekunder bitangul?

"AWI-nak tökéletes."
Butaságot ne írj. Az AWI(TIG)technológiához sem kell kisebb gyújtófeszültség mint az MMA technológiához, ráadásul ugyanúgy(vagy jobban) eső jelleggörbéjű kell legyen. Az TIG hegesztés ívfeszültség értéke 10+0,04xIív az MMA hegesztésé 20+0,04xIív optimális esetben.
A 2x13,5V=27V MIG technológiához lenne csak jó.

Elkészült a manuális lágyindítóm A probléma az volt, hogy a trafó 230V-on 25A-es biztosítékról indulna, és 19A munkaárammal dolgozna, viszont a 25A-es relék már elég ritkák meg drágák, hogy automata lágyindítót csináljak. Találtam itthon rugós kapcsolót(fehér) és bekötöttem úgy, hogy a benyomás idejéig egy 40 ohmos melegszendvics sütő fűtőszálon keresztül kapjon áramot a trafó, így ha a kapcsolót felnyomom, utána átváltom a főkapcsolót, majd elengedem az "izzítót" tökéletesen indul. Majd még egy feliratot felé ragasztok, hogy "Izzítás, max 5mp"

Egyébként azt mondja meg valaki, hogy a szekunder oldal valamelyik kivezetését, mondjuk a test kábelt miért nem kötik be a földelésre? Ha véletlenül a primer és szekunder tekercsek között átvezetés következne be, jó eséllyel leoldana a biztosíték, és nem lenne rajta a munkakábelen a 230V. Vagy tételezzük fel, hogy a primer és a szekunder teljesen külön van, és a primer hozzáég az egyik transzformátor lemezhez, de mivel az jól van szigetelve az örvényáramok elkerülése érdekében, ezért nem történik semmi, viszont nemsokkal később a szekunder is ugyan arra a transzformátor lemezhez hozzáér/ég, és a munkakábelen is van a 230V...

Találkoztam olyannal ahol be volt kötve. Rögtön megszüntettem. A védő földön keresztül záródó hegesztő áram, kinyírja a védő föld vezetéket. Ez akkor esik meg ha a test valamely oknál fogva nincs jelen, de a védőföld jelen van. A fém asztalok pl satupad kötelező EPH ba bekötni.

A szekunder oldal földelését a HBSZ (Hegesztés Biztonsági Szabályzata) tiltja. Mert a hegesztő áramforrásnak szigetelt kimenettel kell rendelkeznie. A hegesztőgépeknél nincs kitüntetett pólus, amelyikre azt lehetne mondani, hogy ez a munkakábel csatlakozási pontja. Tudvalevő,hogy a DC áramforrásoknál az,hogy melyik pólusról hegesztesz, alapvetően elektróda, és hegesztési művelet kérdése. AC áramforrásnál pedig mivel mindegy hogy melyik a munkakábel és melyik a testkábel, emiatt nem szabad földelni. Tegyük fel, egyik pólust leföldeled. Majd bedugod a konnektorba, bekapcsolod a trafót. A testkábelt pedig pl. arra a szekunder kivezetésre kötöd, amelyik nincs földelve.
Majd a testcsipeszt rácsípeted pl. egy fémvázas épület fémoszlopára, mert azon van hegeszteni való.
Mivel egy fémvázas épület nagy valószínűséggel jól földelt, a testkábelen, és a hegesztő áramforrás védővezetőjén keresztül záródik az áramkör, ami azzal jár, hogy a védővezető a betáp kábelben, vagy valamelyik kötésponton megszakad. A következmény: a hegesztő áramforrásod, de rosszabb esetben egy sor másik berendezés is védelem nélkül marad. A '70-es években kötelező volt a hegesztőtrafók egyik pontját földelni. A fent leírt problémák tucatjainak előfordulása után ezt az előírás visszavonták, majd kötelező érvénnyel előírták a hegesztő áramforrások és tartozékaik időszakos vizsgálatát. A vizsgálat módja, és a vizsgálandó eszköz elvárt paraméterei a fent említett HBSZ-ben voltak rögzítve. Egyébként hegesztőberendezés csak I. érintésvédelmi osztályú lehet, ebből következik,hogy a vastestet minden esetben össze kell kötni a védővezetővel. Tehát egy primer testzárlat jól működő védelem esetén minden esetben lekapcsolja a tápforrásról a meghibásodott berendezést.

Értem, kösz szépen a kimerítő választ.

Papír ragasztószalag. Duplán hosszában ragasztva nem tekerve. Nem sérül könnyen pedig lapítottam kalapáltam. Kibírta. A jövő héten veszek normálisa vezetéket remélem mpisti vagy Te kitaláljátok hogy mit kell beszereznem. Bár az eredeti is megvan csak zavar hogy két vezeték és nem egy szál.

természetes hogy a jóváhagyásod nélkül nem teszek semmit. Ezt a sorbakötős dolog után megbeszéltük. Nem rohanok sehova. Most már...

Ne zavarjon, hogy duplán van, hiszen a Viszék 6-7 szálból is szokott tekerni trafót. A több szálas tekerésnek egyetlen hátránya hogy nagyobb hely kell neki, egyébként jobban hűl mint az egy szálas. Én 4x4mm-es profilhuzalt szoktam használni, mivel a keresztmetszete 1 fázisú trafóknál 130-150A-ig elég, ha nem is bőven. Nagyobb gépekbe pedig a gyárival egyező keresztmetszetű profilhuzalt, vagy rézszalagot.
Ha az eredeti huzal sérülésmentes, nyugodtan felhasználhatod, de jó lenne a pontos keresztmetszetet kiszámolnod, hogy mit ad ki. Bár jól belegondolva, ha eredetileg is párhuzamos kötésben volt, nem lehet valami nagy a keresztmetszete. Ami nagyon lényeges, ha lehet, a meneteket szorosan egymás mellé tekerd,hogy minél jobb legyen a helykihasználás.Ha a két párhuzamos huzal különböző keresztmetszetű, akkor -ha szét tudod választani- a nagyobb keresztmetszetűt fogd duplán és abból tekerd meg a szekundert mindkét oszlopra. Talán kiadja a szükséges menetszámot. Ha nem adná ki, ne keseredj el, találunk megoldást a gondodra.

Igen az egyik vastagabb. gondoltam is micsoda csöves megoldás ez. 47 menet volt eredetileg tehát 22 vagy 23ra elég lehet. Sokat nem veszítek egy próbát megér és úgy bőven elfér. Ebben maradunk?

Megmértem tolómérővel:2.5 átmérő? vagy keresztmetszet? vagy mi?

Az pont 4mm2, ebből bizony 4 szál kellene párhuzamosan.

Gondolom oldalanként. Körülnézek holnap Jászberényben biztos lesz ara fuvarom meg ott van egy nagy méhtelep talán találok valami jó szigetelt vezetéket. Villamossági szaküzlet is van. Meglátjuk csak mond meg mit keressek mit kérjek?

Igen, oszloponként.
Sima vezetéket ne keress,mert csak a bajod lesz vele. Fazonhuzalt(profilhuzal) keress,de ha igaz, amit Access Denied írt, akkor jobban megéri megvenni az újat, ugyanis felénk a vörösréz felvásárlási ára 1400Ft körül van, ennyiért gondolom nem fogják odaadni a használt fazonhuzalt a felvásárlók,mivel ők is keresni akarnak a bolton.

Sziasztok az alábbi ábra szerintetek helyes?

Feltennéd jpeg vagy bitmap formátmba?

Vagy mond mivel lehet megnyitni.

Eagle, csak nekem 4.6-os van, és az nem szereti az újabbakat.

Üdv,áruljátok el hogy lehet új témát nyitni mert nekem lehet le van tiltva.Köszi oszkár

Szia!
Kattints a lap tetején a "Fórum"-ra.

Hiába kapcsolok oda ,az uj téma nevét mikor beirom,tovább-ra nyomok és ki irja ellenőrizzem ,hogy van e ilyen téma,nem találtam ér rányomtam az új témát nyitok de a gép nem reagál.Lehet elötte be kell lépnem valamelyik pártba.mert egy párat már kitöröltek.

Szerintem meg kellene kérdezni az online moderátort, biztosan válaszolna a problémádra.

Sziasztok!
Van egy T.I.P. ts 220 típusú hegesztő trafóm. 230/400V-os. Azt szeretném kérdezni hogy nem e tudja valaki hogyan kell bekötni a kapcsolóját, akinek hasonló készüléke van. mellékeltem a képeket a kapcsolóról és a trafó kivezetéseiről.A vastag kék kábel a hőkapcsolóra megy. A segítséget előre is köszönöm.

És a hőkapcsolóról a primerre megy? A primer két részből áll, igaz? Ha jól gondolom van egy magányos vastagabb kivezetés, egy, ami a képen is látszik, ahol a vastagabb a vékonyabbal van összekötve, meg lehet egy vékony kivezetés? A vastag akkor a 230V-os tekercs lesz, a vékonyabb pedig a 400V-os tekercs. A kapcsolót egy multiméterrel ki tudod mérni, vagy rá is van írva, esetleg a típusára rákereshetsz neten. Az egyik bejövő eret(nulla) rákötöd a hőkapcsolóra, majd a hőkapcsolót a primer vastagabb egyedülálló kivezetésére. Utána ha 230-ról akarod üzemeltetni, akkor a kapcsolót úgy kötöd be, hogy 230-as állásba a bejövő másik eret a vastagabb és a vékonyabb primer csatlakozására kapcsolja. Ha 400V-ról akarod üzemeltetni, akkor a kapcsolót úgy kösd be, hogy a 400V-ot az egyedülálló vékonyabb primer kivezetésre kapcsolja. A primer kivezetéseket mindenképp szigeteld le megfelelően, ha nem használod, mert ha a 220-as részt használod, akkor egyrészt a vékonyabb primer galvanikus összekötésben van a 230V-tal, másrészt ha még el is választanád ott, ahol össze van kötve, akkor is kb 170V indukálódna benne.

Itt egy móricka rajz. A vezető vastagságokat is szemlélteti. Úgy kell bekötni a kapcsolót, hogy a feszültségeket a megfelelő kivezetésre kapcsolja. A hőkapcsolót meg úgy kell bekötni, hogy bármilyen kapcsoló állásba bontsa az áramkört, ha túlmelegszik a trafó, tehát olyan kivezetéssel kell sorba kötni, ami mindkét üzemmódba használva van, és ez az egyedülálló vastagabb kivezetés.