A nyugi aram beallitasanal levo 47u-os kondi nem sok vizet zavar egyenaramu beallitasnal. Ha nagyon nem tetszik ki is veheted vagy kicserelheted 100nF-ra mind1. Ha a kondi jo, akkor az nem szol bele az egyenaramu mukodesbe. A masik ket elko polaritasa jonak tunik. A 100u-os azert, mert a diff.erositoben mindket bazist 1-1 ellenallassal kotjuk a foldre (ez az invertalo bemenet eseten nem a konkret foldpontot jelenti hanem a kimeneti pontot) es a bazisaram hatasara ezeken az ellenallasokon feszultseg esik ami elvileg igy kis merteku negativ feszultseget hoz letre a bazisokon a foldponthoz kepest. Ezt meg is merhetned multival (illetve a BE feszultsegeket is). A masik 47u is polaritas helyesen van feltuntetve a rajzon, mert a 24V-os zener -24V-ot hoz letre (a foldhoz kepest) az 1.8k-s ellenallas egyik (zeneren) levo vegen, az ellenallas masik vegen pedig csak egy kicsivel van nagyobb feszultseg mint -24V ... a lenyeg, hogy azon a ponton tuti negativ fesz. van a foldhoz kepest.

Értem, -24v megvan.

Nem értem egyszerűen mi a nem jó. Diódák jó, mert esik rajtuk fesz. +-34VDC-t kap.. rajta a hangszóró, ha gerjedne, akkor már füstölne, de tegnap sem volt forró ill. semmilyen nem volt az a 10ohm.

1k8 helyet 1k5 van benne, ezt már többször is írtam, de kibővítem egy másik R-el, ha ez a baja, akkor .... leszek.




nyug. áramnál a 47uf -t kivettem berak 100n-t, télleg nem sok vizet zavar, arra gondoltam, még az fel nem töltődik addig nem állbe a nyugalmi áram közben az ellenállások kisütik...

Kb most olyan cipőben jársz mint én az st151-el
Egy a lényeg maradj mindig nyugot csak szép lassan nekem is két hét alatt épült meg Sajnos sokat nemtok segíteni de drukkolok, hogy sikerüljön

Emberek! Amig egyenaramulag nem stabil egy erosito addig ne tegyetek mar a kimenetre hangszorot A nyugalmi aramot pedig mindenfele terheles nelkul kellene beallitani, szoval se hangszoro se muterheles ne legyen a kimeneten. Szabi a Te hibad eleg misztikusnak tunik ... ezt igy tavolbol eleg nehez lesz megoldani. Ha a munkaponti feszultsegek/aramok jok, nincs nagy erteku DC fesz. a kimeneten, raadasul kis erteku nyugiaram viszonylag stabil, akkor latszolag jo az erosito ... persze nem kellene elszaladnia a nyugiaramnak ha lassan felemeled. Probald meg ugy emelni a minimumrol a nyugiaramot, hogy csak szep lassan csinalod, azaz tekersz egy piciket a potin es varsz 5-10 percet, hogy bealljon egy hoegyensuly, aztan megint tekersz es varsz ... meglatjuk, hogy igy megy-e vagy sem. Azon a ponton ahol a tap a NYAKra csatlakozik vannak 100nF-os kondik?

Valaki felhomályosítana, hogy mi az összefüggés egy kangszóró impedanciája, teljesítménye és akusztikus teljesítménye között (lehet, hogy itt rossz szót használtam, "milyen jól szól" lenne a megfelelő)?
Kerestem, olvastam, de nem lettem okosabb.

Hat szerintem irj meg konkretabbat, mert hat a teljesitmeny nem fugg ossze az impendanciaval, ugy hajtod meg ahogy akarod, (ez inkabb a vegfokodnak nem mind1) maskepp pedig, attol fugg h hol akarc muzsikat csinalni,.. Mert minden teremhez v helyhez kulon-kulon valogathatsz hangfalat a terep viszonyoknak megfeleloen,.. a jobb hangzas erdekeben,..

Igazságt szerint számomra az se derült ki, hogy az alacsony, vagy a magas impedanciájú hanszóró a jobb. Egyáltalán, hogyan függ össze a teljesítménnyel?

Szerintem attol fugg h hova akarod hasznalni,.. Ha autoba kell akkor alacsony impedancias a nyero 2-4ohm ha otthonra vagy terembe akkor 4-8-16ohm,.. Hat a teljesitennyel meg ugy fugg occe h az alacsony impedancias hangszorot ugyan akkora teljesitmenyel elmeletileg duplajara tudod kihajtani (ha a vegfokod idealis,..) Egy pl.: van 2db hangfalad mindketto 50w -os de az egyik 2ohm -os es a masik 4ohm -os,.. na es van egy 75w erositod,.. a 8ohm -os hangfalat meghajtod kb 20w -al h jol szoljon, es ha ugyanerre a beallitasra rateced a 2ohm -os hangfalat akkor az duplajan ugy kell coljon (elmeletileg),.. Perce nem fog duplajan szolni egyes okok miatt, de azert erezheto a kulombseg,..
(rem ertheto voltam, es nem irtam el semmit )

köszönöm!

igen, van 100nf

Hat en erre most passzolok ... ezt az erositot latni kene ... de nem fenykeprol, hanem eloben es mericskelni rajta.

Jólvan, köszi a segitséget, akkor 33-rol iditom előbb, próbáltam segitséget kérni labortáp rajz ügyben de sikertelenül,igy marad az izzós téma!
Nagyon köszi mégegyszer!! Ja még annyit megkérdzenék, hogy mértem a végtranyók bétáját a 21193-as oldalon kb 20-25 a 21194-esen 70-80 között van ez nem gáz??

Mivel merted a betajukat? Multimeterrel? Ha igen, akkor az nem alkalmas vegtranzisztorok meresere, mert azok nem olyan kis aramokon fognak mukodni mint amivel a multi mer. Egyebkent a beta elteres nem annyira veszes, ettol meg jol fog mukodni az erosito. Betara a bemeneten levo diff. erosito tranyoit kellene osszevalogatni (erre mar jo a multinak a beta meroje is), mert azoknal fontosabb az egyezes, hogy minel kisebb legyen a kimeneti DC szint.

Én multiméterrel válogatom a tranyókat és müködik igaz nem egy egyszerü 2000ft-os digi méterrel hanem egy ganzuniv3-al régi de nagyon jó kis müszer.Ebben jobban bizok mint a másikban de természetesen ilyenem is van. MegaOhm-os állásban van a müszer és az egyik mérőzsinorral a kolektoron vagyok a másikkal pedig a bázist és emitert nézem így azt is megtudom hogy milyen a tranzisztor P, vagy N, vagy jo vagy nem. Viszont diff erősitőt sosem válogattam még össze és, pár mV-nál még sosem volt több a kimeneten, kivéve akkor ha valami elromlott vagy rosszul raktam össze.A két képen egy bázis és egy emitter látható a pirossal jeloltsában

Es Mohm meressel megis mit valogatsz a tranzisztorokon? Amator viszonylatban betara erdemes/kell valogatni ugy hogy szimulalod a valos korulmenyeket amiben a tranzisztorok dolgozni fognak. Ez teljesitmeny tranzisztorok eseteben kb. azt jelenti, hogy allando kollektoraram mellett mersz bazisaramot es a ketto hanyadosa adja az adott munkapontban a betat. Ezt a merest erdemes tobb kollektoraram mellett elvegezni. Meg jobb lenne karakterisztikara valogatni, de egy karakterisztika rajzolo nem 2Ft A diff.erositobe sem _kell_ valogatni csak erdemes. Aki igazan preciz es jo minosegu erositot akar epiteni annak erdemes lehet valogatni, aki meg csak mp3-at hallgat, vagy TV melle kell erosito, esetleg discoba, hangositasnak, akkor nem erdemes ilyesmivel foglalkozni. Ha azonos gyartasbol kikerult tranyokat epitesz az erositobe, akkor jo esellyel azok egesz jol egyuttfutnak betara.

Most éppen milyen erölködőt építessz? Látom ott a multid alatt a NYÁK rajzot...

Igen, multival mértem, miért akkor mivel kellene mérnem? a differősitő tranyói azok a 2 bc egybásba forditva?? (a rajzon) asszem a collectoruk van egybekötve, egye azokra gondolsz? És mekkora lehet ezeknél a max bétaeltérés?
üdv : Doncso

Te talán komolyzenét hallgatsz bakelit lemezen hogy ilyen komolyan veszed a tranyó válogatást. Ezek a végfokok amiket épitünk soha sem lesznek olyanok mint amiket gyárban mérnökök terveztek és hetekig tesztelték őket, de a saját szorakoztatásunkra már sokkal alkalmasabbak, és a zenehallgatás sem utolso.

Igen jól láttad ha kész felrakom majd a nyákot és a kapcsit. stereo 2X400W fetes.

400Wot csak 4 fettel? Mire akarod használni hogy ennyire alulméretezed?

Bocs, de nem egeszen tudom eldonteni, hogy a hozzaszolasod inkabb negativ hangvetelu ... vagy hogy igazabol mit is akarsz mondani??? En vilagosan leirtam, hogy ha valaki preciz, minosegi erositot akar maganak csinalni, akkor bizony valogatni kell/erdemes. Aki pedig nem ilyesmit akar az nem valogat. Ebben semmi rossz nincs. Valogatas nelkul is lehet igen szep hangu es jo erositot epiteni. En mar tul vagyok jo nehany erositon es eddig mindosszesen egyhez valogattam tranyokat ... csak azert mondom nehogy azt hidd, hogy en annyira nyomom a forumosokra tranyo valogatast :alien2:

De azt meg mindig nem tudom, hogy mit lehet mericskelni egy tranyon ellenallas meressel? Merthogy ohm allasban rovidzarat illetve szimpla dioda mukodest le lehet ellenorizni az OK, de hogy Mohm allasban mit mersz a kollektor bazis es kollektor emitter kozt azt nem tudom

Szia, a végtranyókat hogy szokták mérni? nem multival? Akkor hogyan?

Mikrometerrel vagy colstokkal (csak bohockodom,..) Azzal szoktak merni, de inkabb egy digitalis mucerrel, hisz analoggal nem tudsz betat merni,.. Ami hat valjuk be eleg fontos ha valogatni akarc a tranyok kozul,.. Es nem akarc aramokat meg fesz merni es szamolgatni,..

Egy pillanat, én nem emlitettem hogy analogom van, ezt djloui mondta hogy ő Mohm-on méri hogy hogyan az nekem sem vili teljesen, nekem digit müszerem van csak nem tudom hogy végtranyót hogy mérik, mivel lamalas azt irta hogy multival nem lehet, ezért tettem fel a kérdést, én ugy mértem hogy van a multimon egy béta mérő csak ugye kis-bc-ket lehet beledugni, ebbe tettem a kábeleket majd rácsiptettem a végtranyókra, na igy mértem, lamalas erre mondta hogy nem jó így! Akkor hogy jó??

Egy módszer a bétára válogatásra.

Ki az a denevéres Zoli?

eljutottam az élesztésig csak elakadtam! segítség kellene, a kimeneten -24v van és nem took rájönni miért, please help me! Lamalas, tudom megmondtad, ,igazad van de már féluton voltam a megépitésben!

A multikban levo beta mero nem sokat er vegtranyok (nagy teljesitmenyu tranzisztorok) valogatasahoz, mert nagyon kis bazisarammal/kollektorarammal mernek. A valosagban lenyegesen nagyobb aramok/feszultsegek terhelik majd a tranzisztorokat es mas munkapontban mas lesz az erositese a tranzisztoroknak. En epitettem egy kozepes es nagy teljesitmenyu tranzisztorokhoz hasznalhato beta merot amihez szinte barmilyen multimeter hasznalhato ha tud egyenaramot merni (melyik nem tud?). Nyitottam is neki egy topicot meg majusban: ime. A linken levo kapcsolast kicsit modositottam es kiegeszitettem PNP tr.-ok meresere alkalmas resszel is. Tokeletesen mukodik azota is

Regisztralva vagy msn-en? Ha igen kuld el priviben az azonositod. Msn-el valamivel konnyebb a hibajavitas, de nem igerhetek semmit. Gery-nel sem volt egyszeru a dolog ...

Hopsz bocsi ... megvan az msn azonositod ... csak a megfelelo helyen kell keresni Felvettelek. Ha raersz vmikor lehet hibat keresni.