75mA-nál az optó is tuti tönkremegy.
A biztonság kedvéért növeld meg a soros ellenállást, hogy legalább amíg az egyéb hibát ki nem javítod,ezek ne menjenk tönkre.

Elvileg ha ott áram folyik és jó az optó, akkor csökkenti a kitöltési tényezőt, ha ott nem folyik áram, akko rmax a kitöltési tényező.

Teszteld le a visszacsatolást. Köss a kimentre 12V-ot. Ekkor nézd meg a zéner feszültségét és a soros ellenállás fezsültségéből számold ki a folyó áramot. Majd egy ellenállásmérővel nézd meg az optó tranzisztor oldalát. Ha le-föl rakogatod a 12V-ot a kimentetn, akkor az opto tranyó oldalán szakadást majd szinte rövidzárat kell mérned.

Az optón nem biztos, hogy megy át annyi. Mellékelem a kapcsolást, R2-n mértem az áramot és mivel az így is sok, R1-et nem mértem.

R1 jó egyáltalán, szerintem nem is foylik áram az optón. Nézd meg!

Megmértem:
12,42V-ot kötöttem a kimenetre, a zeneren 11,15V esik.
Az opto jól működik, 1,5mA megy át a leden, ekkor a tranzisztoron esik 0,1V. A zeneren 5,68mA+1,5mA (R1-en és R2-n mértem) az áram ilyenkor, tehát szűk 7,2mA.

Na akkor a visszacsatolás jó most a következő az lenne, hogy a segédtáp, ami az optó tranzisztára megy, az megvan -e. Ha ez a segédtáp nincs meg, akkor szintén maximális kitöltéssel megy az IC.

5,88V stabilan, amikor a kimeneten van az a bizonyos 29,85V.

Na ez érdekes, mert ha ez is megvan, akkor elvileg áram kell folynia az IC-pinjébe, ami ekkor csökkenti a kitöltési tényezőt.
Esetleg meg tudnád mondani a transzformátorod menetszámait, vagy azok arányát?

Na az az ami nem fog menni, egy hp nyomtatóból való.
Kevés lenne a segédtáp menetszáma?

Valószínű az a baj, mégpedig ezért:
A Control pin feszültségének 4,7-5,7V között kell lennie. Ha csökkenti a kitölséi tényezőt, akkor ez a feszültég leesik, így hiába nagy a kimeneti feszültség, nem kap a Contorl pin elég áramot, így növeli a kitöltési tényezét.
Érthető a dolog?

Persze, teljesen tiszta, ezek alapján a hp mérnökei nyilván magasabb szekunderrel számoltak a trafó tervezésekor. Én is csak esr mérővel tudtam beazonosítani a tekercseket.
Már csak egy kérdésem maradt:
Tényleg csak 10W-ot bír el egy szg készenléti trafó?
2db 5,4W-os ventillátort meg egy dupla műveleti erősítőt kéne hajtania.
Esetleg tekerjek toroid ferritgyűrűre? (Tudom a telisárgára nem szabad, nemrég beszéltétek a veszteségeket)

Nem nagyon szoktak többet elbírni, ugyanis ez csak néhány készenléti cuccot táplál.
Flyback táphoz légréses mag kell, így a toroidgyűrű csak széttörés és légrés berakása után lesz jó.
Próbálj keríteni nagyobb légréses trafót, privátban küldök még egyéb infót.

Sárga/ sárgafehér gyűrűnek kicsi a permeabilitása, fojtónak való..
[OFF]...alapesetben. Viszont én alacsony feszültségről üzemelő, viszonylag kisebb teljesítményű flyback kapcsolásokban láttam, hogy Al=70...100-as, fojtónak való porvas gyűrűket használtak (azt hiszem 12V-ról néhényszor 10V-ra transzformált az adott kapcsolás). Érthető is, mivel 12V-os primer feszültség mellett viszonylag kis mágnesező induktivitás kell (minél nagyobb kakaó kell adott frekvencián, annál kisebb), normál permeabilitású ferrit magba meg ilyen esetekben esetleg marha nagy légrés kellene.. mivel a minimális menetszám meg adott mindkét esetben.

Bár tény, hogy ezek a sárga-fehér magok a veszteségeik miatt használhatók erős kompromisszumokkal ilyesmire.
[OFF]Szedtem szét olyan PC tápot, amiben ezen fojtótekercshez volt rögzítve a ventillátort vezérlő NTC. Az melegedett a legjobban, ahhoz tették Egy másik, 130kHz-en üzemelő FSP tápban pedig rommá is égett egy ilyen fojtó. Másnak viszont nem volt baja, egy kiszáradt elkó kivételével.

Az nem gyenge 100 körülivel...viszont az a fajlagos induktivitás, nem?

Van valakinek rajza etd tekercseléshez?

[OFF]Pontosítok.. utánaszámoltam..12V környékén és több 10W teljesítményen se kell olyan kis induktivitás, amit épeszű légréssel ne lehetne megoldani. Sőt, érdemes is réses ferrittel, mivel annál 4-5 menet lesz a primer, az emlegetett porvasnál pedig 20 körül. Rézveszteség szempontjából, főleg hogy itt a 230-ról üzemelő tápok primerével szemben néhány10W is több ampert okoz a primer oldalon, nem kérdés, melyik a jobb. Viszont érdekes, hogy létezik ilyen megoldás is.

Flyback tekercselésnél lehetőleg minél szorosabb tekercselést kell alkalmazni, a elgjobb megoldás a szendvics elrendezés lehet.
Feltekered a primer menetszámának felét, valamint a segédtekercset, ezek után 3 réteg speciális szigetelő (vagy 1 réteg 3M tripla szigetelésű speciális szalag). Ezek után feltekered a szekundert. Megint szigetelés, majd a primer második fele.
A segédszekudner és a primer között nem kell túl nagy szigetelés, mivel ott nincs galvanikus leválasztás, általában megfelel a kétszerzománcozott huzal. (esetleg rakhatsz ide is speciális szigetelő szalagot)

Azért írok mindig speciális szigetelő szalagot, mert a házi szigetelő szalagot ilyen célra ne alkalmazzunk. Ez már mindnki máson múlik,hogy mit tud beszerezni: mylar, kapton, 3M sárga ...

Ehhez kapcsolódik egy megfigyelésem. Szedtem szét flyback trafókat, és azt tapasztaltam, hogy a segédtáp-tekercset mindig legkívülre tekercselik. Van erre is valami ajánlás? Vagy ki hogy látja jónak? Én arra gondoltam, amiatt lehet ez, hogy a segédtáp és a szekunder között minél kisebbek legyen a parazita kapacitások, amik esetleg ronthatják a vezérlés fázistartalékát. Mondjuk a szekunder réz szalagos árnyékolása (amire a legtöbb gyári trafóban példát is látok), a primer GND-re söntöli ezeket..

Én azért ki próbálnám a top224 "C" lábáról le kötném a segédtápot, és egy tápegységgel be helyettesíteném, amivel lehetne manipulálni a kimenő feszt.
A trafó amit használsz. Nem lehet, hogy túl nagy a szekunder menetszáma, és nem tud a top224-es annyira vissza venni, hogy elérje a megfelelő egyensúlyt?

Teljes gőzzel? Azt gondoltam, hogy az optos visszacsatolás miatt a fet gate lábára pwm jel kerül így szabályozva a kimenő áramot, és így tartja stabilan a táp az 5V-ját.

Szerintem ekkold is úgy értette, a teljes gőz alatt normál üzemet.

Megcsináltam, végre sikerült. 24V-on jól működik, 12W leadott teljesítménnyel teszteltem, a hatásfok kb 85% lett.
A hiba a nyáktervemben volt, rossz helyre került az optó tekercsének a puffere, így a puffereletlen fesz került az ic control lábára. Mostmár minden okés.

Sziasztok, ehhez a kapcsoláshoz, jó-e a képen látható kis fazékmag? Annyit tudok róla csak, hogy n41-es anyagú. S továbbá használható IRFZ44 helyett IRF640A? Hogyan tudnám kiszámítani a primer menetszámokat?

Az általad említett kapcsolás nem pont ebbe a topicba való. Ttt 230V hálózati feszről működő tápokról beszélünk, míg a te kapcsolásod 10-15V-ra van.

Ettől független segítek:
Az általad említett mag használható lehet, azonban tény hogy a mindenhol kapható és olcsó N27 anyagnál is roszabb minőségű. Sajnos a méretét nem tudom megmondani, mivel nem raktál rá lépétekt, í]y az átvihető teljesíményt sem.
IRFZ44 helyett használhatsz IRF640N-et, de sokkal több lesz a veszteséget és a zavarod. Tekintve, hogy ez egy pushpull, 10-15V tápfesszel, így bőven elegek a 40V-os FETek.

Primer menetszámot a következő képlettel tudod kiszámítani: n_primer=10000*U_primet / (4,44*f*B*A_e)
Ahol U_primer esetedben 10-15V, f a frekvencia, amit az IC-nél állíthatsz be (a mag ajánlott frekvneciája 25-150kHz között van), B az indukció (javasolt értéke 0,1-0,25), Ae pedig a vasmag keresztmetszete cm^2-ben.

Köszönöm a segítséget. A vas méretét tekintve a keresztmetszete, 94 mm2. A primer feszültség 10-15 V, a szekunder pedig 300V, 5mA. Tehát maga a teljesítmény nem nagy, amit ki szeretnék venni belőle. Pont kéznél volna két darab IRF640A, ezért kérdeztem, hogy használhatóak-e. Nem ismertem ezt a mag típust, bontásból van, nem tudtam, hogy ilyen rossz minőségű. Azért a célomnak megfelelne, tekintve a kis teljesítményt? Üdv

Szerintem bármilyen n-mosfet jó bele ami elbír leaglább 2A-t, tehát az IRF 640 is.

OK, rendben, köszönöm a segítséget, megyek összedobok egy "légszereléket", s kipróbálom a dolgokat! Üdv.

[OFF]Én ezért szeretem az olyan nyáktervezőket, amiben megcsinálod először a kapcsolási rajzot, aztán a paneltervező részben minden megfelelő láb össze van kötve "signal" vezetékkel. Pl. amit én használok, az EAGLE.. ott még kötözés közben ki is emeli, melyik footprintekkel kell az adottat összekötni. Sőt, még a tanszéki prototipusgyártó géppel is kompatibilisek a Gerber-fájljai.

Mondjuk.. rontottam már el kapcsolási rajzot is.. És onnan kezdve hiába minden fent felsorolt előny.. Azellennemvéd Mindenesetre ERC-t meg DRC-t nem árt beállítgatni és használni.

Én anno az első csöves gitártorzítómat csináltam ilyen táppal és nagyon jól sikerült. 12V AC-ról kb 1A-t vett fel az egész cucc, ebben benne volt a 350mA fűtés is. Ha nagyon jól méretezel mindent és a vas is jó, akkor még BS 170-nel is menne, de inkább ne ezen múljon.

" n_primer=10000*U_primet / (4,44*f*B*A_e) "

Ez honnan jött?

Ha jól látom.. ez egy ZVS rezonáns ellenütemű?
Csak mert az jutott eszembe, hogy ez után ereszteni még egy D osztályt (ahogy annó Lorylaci mondta) 50Hz-es szinusz-oszcillátorral meghajtva.. és majdnem kész is a szinuszos inverter.

Laci: egyébként az általad publikált UCD D osztályú végfokkal le lehet menni néhány10kHz (~50kHz) kapcsolófrekvenciára? Mert egyszerűsége miatt pozitív lenne, ha ilyen célra is megfelelne.. bár az a gyanúm, hogy erősebb induktív vagy kapacitív terhelés eltolja a kimeneti szűrőt, és ezzel szerintem a kapcsolási frekit is. Illetve nem tudom, a terhelés jellege mennyire befolyásolja a működési paramétereket.