Visszacsatolás (szerintem). PÜ-ben megbeszélhetjük, volt hasonló problémám.

Ha tényleg ennyire izgat a dolog (meg tudom érteni) CHZ türelmes ember..., tapasztalatból mondom

Pontosan.
Emiatt a mi kis maszat 300-500V os HF csöveinknél teljesen felesleges.

Mert átkapcsoláskior kihült volna, majd visszakapcsolva nem szólt volna azonnal a nem "AM" azaz ismét egy fűtésre várni kellett volna, nem keveset, ezért feláldozták az akkor filléres ECC85 öt, ha figyeltek volna az élettartamra a katódmérgezés veszérét kikerülhették volna ha feleslegesen ekkor is járatták volna az URH fokozatot, vagy lehet muszály volt leállítani nem zavarja az AM vételt, ezen most nem gombolkozom, de lehet.

A lejebb linkelt anódkésleltetés és mellette a szokásos URBAN LEGEND mondat viszont semmit nem bizonyít.

Viszont nekem voltak bontott ECC85 öseim amik nagyon ergyán viselkedtek, lehet így ölték meg őket, és voltak TV ből bontottak, amik rondén átláthatatlanok voltak már és még mindig jól mennek.

Én is csináltam anódkésleltetést, mert bekapcsoláskor a tápelkók terheletlenül 400V on lettek volna a meleg csöveken árammal terhelve az első elkó is 350V on volt, RCRC szűrés, azaz már a graetz után R el kezdtem, és anódfeszkésleltetéssel, így pont elmentek a 350V os elkók, illetve a végére CRCRC lett mert kapott a graetz is direktben egy 450V os kis kapacot amin terhelve is 360V körül volt a táp.

A késleltetést régen megoldotta a csöves táp, később ezt is szimulálni akarták, aztán elterjed az élettartam dolog.
Persze az én erősítőm is elment volna pár napig 10-20 bekapcsolásig késleltetés nélkül aztán a 400V os indítások megették volna az elkót, egy két átütés aztán pukk. Szerencsésebb esetben kibirhatta volna. De nem üzembiztosan.

Ha nincs bent a végcső, akkor is roszs a jel az E88CC fokozat után?
Ha végcső nélkül jó, mekkora terhelést bír szépen elhajtani 100k-50k ráakasztva párhuzamosan a végcső rács helyett?

Rajzot beteszed újra?
100Hz es négyszög 10Hz es négyszög? Gerjedés?
Meglökve egy pulzussal mi van ott? Visszacsatolást megszüntetve?
A DC csatolást elrontva egy csatolókondival? Másik GU 50 el? Táp, milyen tápszűrés? NEM CLC, nem pont a hibádzó frekire van hangolva? Még lejjebb esetleg megjavul az átvitel? Rajz, kép a ronda jelről?
De akkor már sinus háromszög négyszög el is kellene nézni az adott frekin, visszacsatolás ki-be stb.

Bizonyos esetekben fontos lehet az anódfesz késleltetés. Ilyen pl. az említett CHZ féle DC csatolt meghajtás is (pl. a GU 50 PP-hez), mert késleltetés nélkül, amíg hideg a cső, a 6N6P-k vezérlőrácsára 430 V kerül, miközben a katódjuk test potenciálon van (rács-katód átszikrázás szempontjából kockázatos lehet az ilyen típusú DC csatolt áramkörre ráadni a tápot hideg cső mellett). Ilyen áramkörnél a stabilizált tápfesz is jelentőséggel bírhat.
Ha a bemeneten, és a 6N6P-k anódjain is jók a jelalakok, de az ECC88-akon nem, akkor maga a beiktatott mérőkör okoz olyan munkapont változást, vagy gerjedést, amitől az illető közbülső fokozat (ECC88), nem megfelelően működik...A hibajelenségből arra lehet következtetni, hogy rácsáramba mennek a 6N6P-k (ez magasabb frekin kevésbé érzékelhető, mert a rövidebb időre ürül le a termikus felhő). Ez esetben a DC csatolt munkaponton kell módosítani, ami pl. az ECC88-ak nagyobb áramú üzemével érhető el (VS2 csökkentésével, mert akkor nagyobb lesz a 6N6P-k rácselőfesze azáltal, hogy alacsonyabbra kerül az ECC88-ak anódfesze)...
Feltételezem, erről a rajzról lehet szó:GU50PP

Hú, ez most így sok. A legfőbb gondom, hogy most egy ideje nincs szkópom és a másikat meg kell hozzá csinálni. 807-et hajtott. Végfok nélkül, asztalon lett mérve. A kapcsolás itt van: Bővebben: Link
Nem négyszöggel lett mérve, hanem egyszerű szinusszal. Szerintem csak 1-2 hét múlva tudom újra elővenni, szkóp mindeképpen kelleni fog hozzá és a nagy kétsugaras rakoncátlankodik. A tápot nem hiszem, hogy befolyásolná, nem is CLC volt, hanem CRC, az asztalon összedrótozva, de megmértük szkóppal azt is és teljesen sima volt.

Amikor ezt a rajzot vettem elő, akkor CHZ javaslatára R5-öt trimmerrel helyettesítettem és így sikerült értékelhető eredményt elérni akkor. De ezután felhívta a figyelmemet erre: Bővebben: Link
Mivel itt a katód stabilizált, arra gondoltam, hogy ezzel kevesebb lehet a buktató. Az a gond, hogy nekem ez a felvetés csak hirtelen eszembe jutott, a tényleges méregetést január végén végeztük és már nem nagyon emlékszem a dolgokra. Azt tudom, hogy a trimmerek állítgatásával vagy az egyik oldal lett jó vagy a másik, de a kettő egyszerre nem adott 100%-osan jó eredményt. Én nem vettem a fárattságot, hogy átszámoljam, mi is történik (erre a felkészültségem szerintem kevés is), de mivel ez egy bevállt dolog, gondoltam, ha a megfelelő feszültségeket adom neki, működnie kéne. Arra menet közben rájöttem, hogy a 6N6P-k szórnak rendesen és célszerűen válogatni kellene hogy legalább nagyjából egyforma legyen a két fél. Gerjedésre nem emlékszem, hogy mértük vagy tapasztaltuk volna. A kimenő feszültség is a rajzon szereplő értékeket hozta, lazán kitolt magából 60-70V-os vezérlőjelet (a 807 PP-hez sok is). A most linkelt rajzon, a tranyóson, az ECC88 anódja is meg van szépen 200V-ra fogva, ennek biztos, hogy bolondbiztosabbnak kellene lennie és inkább csak a berakott csőtől függ.

Nálam ilyen jellegű gond nem áll és nem is volt , ott nálad nem tudom mi történhet .
Annyira emlékszem mert már 2 éve foglalkoztam ezzel hogy a negativ feszültséget mókoltam mert azt nagyon pontosan kellett belőni neki , anno mértem de jó volt azt tudom .
Még egy érdekességet anno el is követtem ezzel a meghajtással , az első beüzemelésnél csak is füllre állítgattam addig míg rá nem bólintottam magamban hogy most jó ne mozogj , és csak hosszas hallgatózás után ellenőriztem műszeresen de szinte tökéletes volt és hagytam is úgy ahogyan a füllel állított állapotban volt !
Nálam minden csőből akkor vacsi uj volt de szórást nem tapasztaltam igy a csövek is azok benne azóta is
, bár azt hozzá kell tennem hogy 2 év leforgása alatt a GU50pp kb 10-20 órát ment mindösszesen .

Az erősítős talin anno sok ember előtt bizonyitott és ha valaki kiváncsi rá akkor be üzemelem és meglehet hallgatni , mérni !

Üdv!
Megkérdeztem a "ki mit épített?" fórumba is de itt is megkérdezném,hogy kinek mi a véleménye erről a kapcsolásról?
http://diyaudioprojects.com/Tubes/EL84-Push-Pull/
Ott nem nagyon kaptam érdemleges választ.még a megépítése előtt állok...

200 V az ECC88 anódján szinte biztos, hogy sok, akkor ugyanis a 6N6P katódokon több mint 200 V-nak kellene lenni, tehát csövenként 20 mA körüli lenne a nyugalmi árama (40 mA a két 6N6P-nek), ez meg nem lehet, már csak a 15 K-s anód munkaellenállások miatt sem. A 6N6P katódján nagyobb fesznek kell lenni, mint az ECC88 anódján (úgy saccolom, hogy ha az ECC88-ak anódján 100 V körül van a fesz (csőfelenként 1,7 mA körül, a teljes ECC88-ra 3,5 mA körül), kb. akkor jó a munkapont (6N6P-ket 2*10 mA-re saccoltam, nem néztem utána adatlapon). Lényeg, hogy a 6N6P katódjain néhány volttal nagyobb legyen a fesz, mint az ECC88 anódjain, ekkor lesz negatív a rácselőfesz a 6N6P rácsán.

Egyszerű, működik, de nem igazán javasolnám megépítésre... Szerintem egy síma katodinos fázisfordító is jobb eredményt ad, mint ez a megoldás, nem beszélve a "félvezetős hangról"...

Gondolom a kapcsolásban úgy kéne az egyenszinteknek beállnia, hogy a 6N6P akkora -Ug1-et kapjon, hogy a görbéket nézve kb. lineáris szakaszon dolgozzon. Azt gondolnám, hogy ezt az ECC88 katódköre is befolyásolja és ezért az 1K-s trimmer tekergetésével finomhangolható a dolog. A 6N6P egyszerre 8W-os disszipációt bír és elméletben, adatlap szerint akár 28mA-t is. Gondolom azért kap 430V-ot, hogy meglegyen a mozgástér a katód elemelésére. Azt nem próbáltam meg, hogy az ECC88 külön szabályozható tápról menjen. Ugyanakkor ha a 6n6p nem áll be munkapontba, az befolyásolja az ECC88 kimenőjelét? Vagy az esetleges rácsáram borítja a szinteket?

Ezt már nézegettem én is. Tulajdonképpen jópofa szerkezet, de nekem nem teljesen tiszta, hogyan működik. Ez valami végcsöveknél alkalamzott long-tailed dolog az áramgenerátorral?

Üdv!
Köszönöm a választ.Még átgondolom az egészet.
UL-es kimenő trafóim megvannak.EL84-ből is van 4db használt.Ez volt az alap:
http://www.oldradio.hu/Pics/Etw/Schems/sch_Budapest01.jpg

Pont egy ilyen végfokra gondoltam... Miért kellene a jóval nagyobb torzítású végcsővel fázisfordítani, amikor sokkal korrektebbül megoldható a meghajtásban :yes:

Megtaláltam azt a részletet, ahol Plachtovics indokolja a késleltetés hasznosságát. Azért lehet benne valami, bár erre sincs semmiféle bizonyíték. Ahogy az ellenkezőjére sincs. [OFF] A továbbiakban már nem terhelnélek ezzel a "késleltetet-nem késleltet" témával, mindenki döntse el maga, hogy hisz benne, vagy sem.
Egy rádiókészüléknél valóban nem lett volna "elegáns", ha egy hullámsáv váltáskor akár 15-20 másodpercet is várni kellett volna a feléledésre, mikor már egyszer a bekapcsolásnál kivárták.

Ha elhagyom a katodellenallast a vegcsoveknel es kulon negativalast letesitek ,nagyobb a kiveheto teljesitmeny ?

Hiába 420 V a tápfesz. Ha az ECC88-ak anódján 200 V van, akkor a 6N6P-ken csövenként 22 mA-nek kellene folyni (hogy ott ettől is magasabb legyen). Ekkor az R6 (1K)-s ellenállás után 374 V lesz (össz nyugalmi áram 46,5 mA, tehát az ellenálláson 46,5 V esik). Az R8 és R7 (18 K) anód ellenállásokon 22 mA hatására 396 V esne, ami már nem is áll rendelkezésre (csak 374 V van), és még ott van a katódon a 210 V is (hogy negatív legyen a rácselőfesz), valamint a csőnek is szüksége van tápfeszre (kb. 100 V), az összesen 706 V R6/R8/R7 találkozási pontja és a test között a normális működéshez. Ez nyilván nem tud megvalósulni, tehát csökkenteni kell a 6N6P-k nyugalmi áramát úgy, hogy növelni kell az ECC 88-ak nyugalmi áramát (az 1,1 mA-ről kb, 1,75 mA-re csőfelenként (kb 3,5 mA össz az ECC88-nak), ezzel 2*10 mA körül fog beállni a 6N6P-k árama (ez csak saccolás (lehet, hogy jobban kell növelni), a lényeg, hogy magasabb legyen a 6N6P-k katódfesze, mint az ECC 88-ak anódfesze, ez pedig 200 V ECC88 anódfesznél nem lehetséges, a fent leírtak miatt).

Igen, csak ez a procedúra amit leír, pár msec alatt lejátszódik. Némely adatlapon, (ahol fontos), van rá adat.

Nem nagyon mélyedtem ebbe bele, én egyszerűen elhittem Plachtovicsnak, hogy ez így van. Mindenesetre az elektromos hősugárzón is lehet tapasztalni hasonló jelenséget (azt, hogy a közepe izzik be leghamarabb), és a végek beizzása több 10 másodpercet (akár 1-2 percet) vesz igénybe, persze jóval nagyobb hőtehetetlenség van itt, az nyilvánvaló. Biztos, hogy egy viszonylag nagy katódú - mondjuk PL509 - csőnél is msec-ek alatt lejátszódik ez a felmelegedési anomália?

Bevallom, még soha nem szembesültem ezzel az adattal (vagy nem jöttem rá sekélyes orosz tudásommal, melyik is az).
Arra vonatkozóan van valamiféle diagram, hogy a meginduló elektronáramlás első 10 másodpercében az emelkedés menyiben köszönhető az átlagos katódhőmérséklet emelkedésének, ill. az aktív katódfelület növekedésének?

Nálam biztosan nem, ezért én késleltetek...

Ilyen adattal még én sem találkoztam.
Viszont akadnak olyan csövek amiknél bizony hosszú idő kell a megfelelő emmisszió eléréséhez.
Idézet az ide többször is belinkkelt 6C33C-B angol nyelvű adatlapjáról:
"Warm-up time to steady state 600 s
Warm-up time to 90% emission 120 s."

Olvasgattam egy keveset. Siemens Special Röhre Katalog 1961.
Az élettartammal kapcsolatban anódfesz késleltetést sehol nem láttam. Láttam viszont, hogy megkülönböztetnek csak párhuzamos, és soros-párhuzamos fűtésű csöveket. A párhuzamos fűtésű csöveknél a 10 000 h -t akkor garantálják, ha a fűtőfesz a névleges érték +/- 5 %, a vegyesnél a fűtőáram is limitálva van +/-1,5 % ban.
A fűtőszál ki-be kapcsolása 2000 szer lehetséges min. a paraméterek megváltozása nélkül, Ug, Ua = 0 V, tehát az anódfesz elvétele nem károsít.
A másik érdekes adat, hogy az anód - katód szigetelési ellenállás 300 V nál mérve 300 Mohm.
A fűtés katód szigetelési ellenállás 100 V -nál 20 Mohm. (ezt mindenki értékelje, ahogy gondolja)
Az élettartam végére jellemző adat a -Ig < 0,5 - 1 uA.
Minden csőnél kb. ugyanezek az adatok vannak, jellemzően az E83CC, és E84L csöveket néztem aprólékosabban. (a katalógus annyira részletes, és alapos, hogy tankönyvnek is beillenék)
A felfűtési időt tekintve a katalógus elején levő elég bő magyarázatot átolvasva sem találtam magyarázatot, gyanítom, hogy soros fűtés esetén van jelentősége.
Más katalógusokat olvasgattam, ahol lehetett találkozni a felfűtési idő számszerűsítésével, de a megjegyzésben ott sem volt utalás az anódfeszültséggel való kapcsolatra.>

Érdekes olvasmányok birtokosa vagy.
Joepapa az alábbi JLH műre hivatkozik. Ez az írás az ionbombázást hozza fel, mint nem létező veszélyt, Plachtovics viszont a katód bekapcsolást közvetlenül követő átmeneti jelenséget tartja károsnak. Az általad olvasott könyv viszont a JLH által problémásnak vélt anódáram (feszültség) nélküli üzemet tartja veszélytelennek. Mivel mi egyik állásfoglalás igazának sem tudunk utánajárni, ezért én azt az eljárást követem, hogy egyik (vélt) veszélyhelyzetnek sem teszem ki a végcsöveimet. Ezért pár sec késedelemmel "fizetek".
Mondjuk, 1961-ben még nem voltak elterjedve a félvezető diódák...........

Viszont elolvastam a 6C33C-B adatlapját, és érdekes adatra bukkantam. Ez egy elég combos cső, a fűtését is tekintve.
Aztat írja:
Anode voltage, V:
at anode dissipation above 30 W: 250
at anode dissipation at most 30 W: 450
at swtching on cold tube : 600

Szerintem ez magáért beszél, zelig fórumtárs adatait kiegészítve.
Néztem még a 6SN7GT adatlapját, ahol ellenőrzött felfűtésről beszél, soros fűtéssel kapcsolatban, és csak az egyik alváltozatnál adja meg számszerűen.
Én azért jobban hiszek egy gyári adatlapnak, katalógusnak, mint olyan valaminek, ami már átment más gyomrán.

Azt gondolom, az utolsó mondat a bekötési rajz felett megfontolásra érdemes lehet, valami egy percet javasol felfűtésre, ha jól fordítom De hangsúlyozom, mindenki úgy használja a csöveit, ahogy akarja, végülis az autót is lehet hideg motorral padlógázzal kínálni