[OFF]Panstar tipusú AT PC tápegység. Ezzel vettem havertól még 2003 tavaszán a második gépem.. egy 533-as Celeron, TNT2 videóval.. Aztán kaptam egy roncs gépet, annak kultúráltabb volt a háza, szintén AT-s, abba pakoltam át a cerkát.. tápcsere nélkül.. abban volt a már említett Vargánés táp.. ami mint utóbb kiderült, teljesen ugyan így nézett ki belülről. Szóval sikerült kifognom AT-s tápok közül is a gagyikat A zavarszűrés teljes hiánya, csöpp trafó, kis vezetékkeresztmetszettel, áramváltó trafó hiánya (nuku áramkorlát, sztem csak UV protection van benne)..
Az első gépem egyébként egy HP Vectra VL2 volt: PI 133MHz, 32MB RAM, alaplapi VGA, alaplapi USB (!!!), és egy Delta gyártmányú, profi módon kivitelezett, flyback tipusú ATX tápegység.. A mai napig megy egyébként az a gép.

Kérdeznék megint: be lehet valahogy azonosítani a menetszám arányokat megbontás nélkül, pl egy induktivitásmérővel?

Be. Megméred az egyes tekercsek induktivitásait, gyököt vonsz belőlük, és ahogy a gyökvonás eredményei aránylanak egymáshoz, úgy aránylanak a menetszámok is. Mivel a tekercs induktivitása = fajlagos (1 menetre jutó induktivitás) * menetszám². [OFF] Mondjuk én úgy tudom, hogy az adott tekercs átmérője is számít a pontos induktivitás érték meghatározásánál.. bár ezzel inkább légmagos tekercs számolásánál találkoztam. Valószínűsítem, hogy vasmagos tekercsnél a nagy relatív permeabilitás miatt ez elhanyagolható.

Köszönöm, de ez nem igazán akar működni. Háromszoros menetszám jött ki ez alapján, mint a valós (ezt biztosan tudom).

Milyen induktivitásmérőt használsz? Haverom épített, PIC-es induktivitásmérője irreálisan nagynak mérte az általam tekert trafó szekunderét, akkor kb. nekem is hasonlóan kicsi áttétel jött ki, holott tudtam, hogy nem annyi, mert én tekertem a trafót . A tanszéki HAMEG induktivitásmérő viszont reális értékeket mutatott, és azokból az általam említett módon számolva ki is jöttek a menetszám áttételek.

LCM3-as épített. Szórt induktivitásokat mérve viszont már jó az eredmény.

Szerintem az én esetemben az volt a baj, hogy nagyok voltak a parazita kapacitások (az egy egyébként is rosszul kivitelezett trafó volt, első 1T forward trafóm ), a PIC-es mérő pedig viszonylag nagy frekin működött. A HAMEG meg valószínű, hogy alacsonyabb frekvencián, így nem szóltak bele a mérésbe a parazita kapacitások. A szórt induktivitásokat nekem is jól mérte a PIC-es mérő.

Fogsz egy hangfrekis generátort és meghajtod vele az ismert menetszámú tekercset, az ismeretlenekre meg ráteszed a szkópot.

Vagy ha egyik sem ismert, a feszültség arányokból kiszámolható a menetszám-áttétel.

Egy forward táp trafójának áttekerve alkalmasnak kell lennie elvileg félhidas tápba?

Üdv mindenkinek!
SG 3525-ből szeretnék PWM áramgenerátort csinálni oly módon, hogy egy áramfigyelő söntről veszem le a visszacsatolást. A 3525 működését illetően az volna a kérdésem, hogy pl ennél a kapcsolásnál mikor "szélesedik" a jel, ha nagyobb, vagy ha kisebb a feszültség a 2-es lábon?
A pwm szabályzó poti helyett LDR-es megoldással szeretném megcsinálni, amit LED működtetne. Ha van jobb/egyszerűbb ötlet, akkor az is jöhet.

Ha nincs benne légrés akkor igen. Elvileg nincs.

Elvileg ha csökken a feszültség a 2-es lábon, akkor fog nőni a kitöltés de meg kéne nézni az adatlapot.

Áramgenerátort áram módú vezérlővel illik csinálni, egyszerűbb, és elég egy sönt meg egy RC tag a primer körbe.

Elvileg alkalmasnak kellene lennie. A félhidas táp is forward konverter, csak épp nem együtemű, hanem ellenütemű (2T). Ugyanúgy érvényes rá, hogy rés nélküli mag és viszonylag nagy mágnesező induktivitás (nagy permeabilitás) szükséges a vasmag szempontjából. Viszont míg egy 1T forward csak egyik irányban használja a magot a hiszterézis görbén, addig a félhidas vagy épp a dupla primeres push-pull mindét irányban, jobban kihasználja az adott keresztmetszetet.

Sőt, az 1T forward PC tápok magja még az is lehet, hogy kicsit jobb anyagból is van, mint a hagyományos félhidas PC tápok vasai. Tapasztalatom szerint a tranzisztoros, félhidas tápok, ami a kezem között jártak, 35kHz körüli frekvencián mentek (visszafejtve TL494 adatlapjából az oszcillátor RC tagjai alapján), míg az általam szétszedett együtemű forward táp kb. 130kHz-en ketyegett.

Ez remek hír. Gyorsan szét is szedtem egyet, ezek nagyon könnyen szétjönnek, beállítom a hőlégfuvot 170-180 fokra és legkisebb sebességen kb 10 centiről melegítem, 5-10 perc után pedig lazán széthúzom kesztyűbe.

Sziasztok lenne egy kérdésem. Bizonyos trafóknál pl: E magnál miért van az hogy a magok széle ér csak össze a közepe közt pedig rés van. Ez speciel egy monitorból bontott trafó, jó lehet kapcsitápba?

Ha nem csak középen hanem a szélén is lenen légrés, akkor a légrés kétszeresét kellene számolni. Ha a középen van légrés és rátekersz huzalt, akkor a huzal árnyékolja a légrésben keletkező mágneses teret (cserébe az inhomogenitás miatt eddy-féle örvényáramok keletkeznek)

Ha a légrés nagy (több mint fél mm), akkor használhatod például flyback konverterbe (egyszerű, több kimenet, jó stabilizálás, de 100W alatt ajánlott). Ha a légrés kicsi (kevesebb mint fél mm), akkor használhatod például a cikkemben lévő stabilizált kimenetű táphoz.
Ha nincs légrés akkor használhatod forward, pushpull, félhidas, egészhidas táphoz.

Az egy flyback táp trafója, tehát csak olyan tápot tudsz építeni vele. Azért így gyártják, mert így csak össze kell rakni és kész, ott a légrés. Ha légrés nélküli magból csinálnák, akkor "szórakozni" kéne vele, vagyis adott méretű szigetelőt kellene rakni a mag külső száraiba, ami tömegtermelésnél macerás. Cserébe viszont bármekkora légrés kialakítható lenne, és a lelkes amatőrök is széles körben felhasználhatnák a bontott magokat. De gondolom a gyártónak (ill. felhasználónak) ez sem érdeke.

Tegnap olvastam valahol, hogy az ezüst grammját 100Ft körüli áron vásárolják fel. Tehát, nem is olyan drága. Nem is annyival jobb a vezetőképessége mint a rézé, de talán lehetne még jobb hatásfokot elérni. Nagyfrekire, ebből csinálni a litzét. Tudtok ilyen litzéről? Vagy legalább ezüstözött, zománcozott vékony huzalról, amiből lehet litzét csinálni?

Elenyésző a különbség vezetőképességben, pláne ha figyelembeveszed a tisztaságot is. A szennyezők megjelenésével romlik a vezetőképesség.
Egyéni esetekben biztos jól jöhet, de ma már a réz is sokszor drága (lásd a CCAW huzalok megjlenése).
Én ilyet találtam.

Na ilyenről se hallottam még.. ezüstözött réz bevonatú alumínium huzal.

Hát, ez nem az igazi. Marad a réz.

Hello!
El kellene hinteni az audiofil-ek között, hogy ebből milyen jó hangváltót lehet építeni, és már is termék lenne belőle..
üdv! proli007

Hát meg is határozza a vezetőképesség a tekercs veszteségét.

Sziasztok!

Szeretnék egy tápot TOP247YN IC-vel.

A folyamatos áram max. 50W lenne 24V mellett.
Viszont induláskor pár másodpercig (max. 5mp) sokkal nagyobb terhelés lenne rajta, kb. 150W.

Kérdés, hogy nem tilt le az IC?
Kivitelezhető valahogy ez?
(Az se lenne gond ha leesik a feszültség valamennyire.)

Vagy akkor az egész tápot 150W-ra kéne méretezni?

Másik, hogy ETD29 N67 AL=125 magon át lehet nyomni ezt a teljesítményt, vagy ráfér a tekercs?

Köszönöm!
Zoli

Nahát! Mindig csak az üzlet...

Al=125-ös mag fojtónak való, túl nagy benne a rés flyback trafóhoz. A TOP IC-k csúcsáramra korlátoznak egy perióduson belül, tehát ha a beépített FET drain árama eléri a limitet, arra a periódusra lekapcsol, ergo teljesítményre korlátoz flyback-nál. Ha pedig leesik a feszültség, az már nem 150W lesz. A TOP IC-k, csakúgy, mint a Fairchild PowerSwitch-ek, vagy a TNY TinySwitch-ek fix csúcsáramra korlátoznak, ez flyback táp esetén, mivel a frekvencia is fix, tulajdonképpen (a flyback táp elve alapján) a max kivehető teljesítményt határozza meg a szekunder oldalról nézve. (Adapter, azaz zárt üzemben gyanítom, hogy a disszipáció, és ezzel összefüggésben a termikus védelem korlátozza kisebbre a max teljesítményt). [OFF] Egyébként azért nem illendő áramnak nevezett mennyiséget W mértékegységgel ellátni..

Köszönöm az infókat.
Már olvasgatok a témában, de még kicsit ködös...
áramnak nevezni a W-ot csak elírás volt

Akkor még egy kérdés. Milyen topológiával érdemes tápot összehozni.
Paraméterek:
-24V 150W csúcs (5mp)
-24V 50W folyamatos
-könnyen után építhető legyen pontos leírás alapján, mert szeretném majd publikálni is
-olcsó és könnyen beszerezhető alkatrészeket tartalmazzon, de ne bontottakat (max. kb. 1500Ft legyen minden.)

A TOPswitch azért volt szimpatikus, mert egyszerű a kapcsolás, így talán a hibakeresés is egyszerűbb. Árban is belefér a limitbe.

Először is azt kérdezném: mi lenne pontosan a terhelés? Ami induláskor elmondásod szerint 150W-tal meghúzza a tápot (legalábbis 3x akkora árammal, mint menet közben), és ha jól értettem, nem gond neki, hogy ha leesik a feszültség. Ha pl. egy motor, vagy hasonló, akkor nem gond, ha teljesítményre korlátoz a flyback, maximum lassabban fog kicsit az adott terheléssel névlegesre felpörögni. Flyback konverternél a trafó körül lesz egy két számítási feladat (menetszámok mellett a légrést is ki kell számolni, és rés nélküli magból kivitelezni szigetelő lapocskák betologatásával), viszont egyszerűbb az alapkonstrukció. Együtemű vagy félhidas forward már nagyobb falat, bonyolultabb konstrukció, viszont cserébe áramra korlátoz, nem teljesítményre (bár kicsit kihajló lesz az áram-feszültség karakterisztika), valamint nem kell rés a trafóba. Ha pedig nem kell stabilizált kimeneti feszültség (belefér az adott terheléstartományban 1-3V ingadozás), ajánlom figyelmedbe Cimopata rezonáns tápját. Tapasztalatból mondom, hogy lényegesen könnyebb jól (vagyis inkább úgy mondom: nem rosszul) elkészíteni, mint egy flyback vagy PWM forward tápot.