Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Szélgenerátor építési problémák
Lapozás: OK   407 / 507
(#) sziriusz válasza hind hozzászólására (») Ápr 8, 2012 /
 
Párszor megnéztem a videót, amíg láttam is, amit nézek.
Biztos vagyok benne, hogy ennek a viharvédelemnek a működését nem egyformán mondanánk el. A rajzodból sejtem, hogy Te mire tippelsz.
Na aludjunk rá egyet.
(#) Barret válasza hind hozzászólására (») Ápr 8, 2012 /
 
Erre én azt mondanám hogy rugóerő ellenében fékez.
Így ránézésre ez jött le...
(#) sziriusz válasza Barret hozzászólására (») Ápr 9, 2012 /
 
Nem is rossz megoldás, ráadásul ilyenről nem hallottam.
(#) Zbo hozzászólása Ápr 9, 2012 /
 
Sziasztok!
Nem találok a neten semmi olyat amire gondoltam,hátha majd itt!
Arra lennék kíváncsi hogy 40/80KW-os villanymotort milyen szélsebesség mellett lehet meghajtani maximum 25/50 cm átmérőjű lapátokkal...
Tehát az én esetemben fix a fogyasztás és bejövő szél állandó,de változó sebességű!Max 150KM/h!
Létezik ilyen szélgenerátor,turbina?
A választ köszönöm!
(#) btoti válasza Zbo hozzászólására (») Ápr 9, 2012 /
 
Szia!
Ez ugye vicc, mert locsoló versnek nem jó, legalább rímelne.

Ha nem annak szántad, esetleg nézz szét a weblapomon is (Itt) nagyságrendnyi saccoláshoz.
(#) Zbo válasza btoti hozzászólására (») Ápr 9, 2012 /
 
Arra szerettem volna választ kapni hogy miért nem kísérleteznek egy elektromos hajtású autóba építeni egy turbina generátor párost,mert ugye akkor visszanyerhető lenne egy bizonyos % az energiának...
Csak ugye a turbinának is van gondolom egy ellenállása...
Tehát kíváncsi vagyok egy autó mennyi villanyt hasznosíthatna a menetszélből...
(#) btoti válasza Zbo hozzászólására (») Ápr 9, 2012 /
 
Ünnepi hangulatra való tekintettel: "szélautók"

A menetszélből az e miatti TÖBBLET motor teljesítménynek ~5%-t. Inkább a motor 50%-nyi hőveszteségével kezdj valamit, amivel a környezetet fűti minden autó. Hány autó fűthet minden pillanatban egyenként 10-20kW-s kályhaként?
(#) sziriusz válasza sziriusz hozzászólására (») Ápr 9, 2012 /
 
Az oszlop mögé feltett szélkeréknél a kerék automatikusan szélirányba áll. A viharvédelme megoldható úgy, hogy egy vízszintes tengely körül a szél megbillenti a kereket a saját felfüggesztett súlya vagy egy rugó ellenében. A szélkerék nyomatéka ekkor a billenés nagyságával arányosan igyekszik a szélkereket a szélirányból kifordítani úgy, hogy azt a függőleges oszlop csapágyazáson elfordítja.
A szélkerék kifordító nyomatékának nagysága függ a levett teljesítménytől és a kibillenésének nagyságától, ez határozza meg, mennyire sikerül a lapátokat kifordítani a szélirányból. Egy adott terhelés mellett a lefordulás nagyságát érdemes egy célszerűen betett rugó erejének megváltoztatásával beállítani, a nagyságát pedig egy, a szélkerék tartó berendezésnek a széliránnyal szembeni oldalára felszerelt széliránymutatóval ellenőrizni. Természetesen először a max. lefordulást egy kisebb szélsebességre kell beállítani.
(#) sziriusz válasza Barret hozzászólására (») Ápr 9, 2012 /
 
A befékezés is megvalósítható. Meg kell határozni a feltételeket, és biztos lehet hozzá készíteni valamilyen berendezést. Szerintem jobb a kifordítása a keréknek, mert közben termel energiát.
Az első videón látott szélgép beállítása azért helytelen, mert a védelmet nem a vízszintesre fordulás, hanem a szélből való kifordulás adja, a ferdecsapos védelemhez hasonlóan. Én a beállítását azzal kezdeném, hogy a billenést rögzíteném, és az irányterelő lapot a lehető legkisebbre venném. Aztán a billenést hagyva, megnézném, hogy fordul le a szélről a széliránymutatóhoz képest.
(#) btoti válasza hind hozzászólására (») Ápr 10, 2012 /
 
Nem értem én ezt az oszlop mögötti rotor "önerőből" történő kifordulását. Ha meg ezt értem, akkor miért lehet ejtőernyőzni, vagy a repülő fékező ernyője miért nem emelkedik a gép fölé, miért állnak be egyre stabilabban az egyre erősebb "szélben" a szélirányba? Talán, mert húzó (nem toló) erő lép fel, aminek legnagyobb összetevője MINDIG szélirányba mutat (a legstabilabb állapotra törekszik).
Vagy sikerült a fizika alapjait megrengetni, vagy nem is "önerőről" van szó, vagy bizonyára én értem félre a magyarázatokat?
"Nem-e lehet-e", hogy egy vízszintes síkú segédlapát kell ehhez? A klip ~10. másodpercénél mintha jól látszana is a függőlegesen billegő lapátocska.
(#) Barret válasza btoti hozzászólására (») Ápr 10, 2012 /
 
Mi történik a helikopterrel,ha a farok rotorja elromlik,és miért történik?
Ez is ugyan ez a történet.
(#) hind válasza btoti hozzászólására (») Ápr 10, 2012 /
 
Ebben az esetben nem kifordulásról, hanem felbillenésről kéne inkább beszélnünk. Az ejtőernyőhöz, repülőgéphez annyi köze van, hogy ott is hatnak erők, amiket vektorokkal fel lehet rajzolni. Ott ugyanis nincs fix pont, mint ami ebben az esetben az oszlop, minden ahhoz van rögzítve, az erők az oszlop, és a csukló körül hoznak létre forgató nyomatékokat, amiket erő és erőkar ismeretében meg lehet határozni és akár előre lehet tervezni, de azt reméltem hogy a nálam okosabbak ezt azonnal felírják képletekkel.
Lehet hogy a rajzom nem volt túl egyértelmű, ezért megkerestem a forrást, talán a képekből jobban lejön a lényeg.
http://www.windstuffnow.com/main/test_page.htm
(#) hind válasza Barret hozzászólására (») Ápr 10, 2012 /
 
Mi történik egy autogiróval aminek nincs is farokrotorja, ez inkább az a történet.
Vagy mi van ha a helikopterrel autorotálunk, vagyis szélkerék üzemmódban használjuk.
Nem tudom ki vezetett itt helikoptert eddig, de higgyétek el nem kéne ide keverni, mivel egy hangyányit bonyolultabb mint egy szélkerék, ezt azért tudom, mivel az elmúlt 15 évben én is elég sokat küzdöttem ezekkel a vektorokkal, hogy ilyen szerkezeteket a levegőben tartsak.
(#) hind hozzászólása Ápr 10, 2012 /
 
Kicsit kiegészítettem a rajzot, ahogy én gondolom, hogy legyen miről vitatkozni.
(#) btoti válasza hind hozzászólására (») Ápr 10, 2012 /
 
Ho-hó! Függesztve van, ez az ami elkerülte a figyelmem - minden ok.
A fizikája épp ugyanaz, mint az ejtőernyőé. Ott az ernyőre ható közeg-ellenállási (aerodinamikai) és az ernyősre ható nehézségi erő vektorok mindig egy vonalban hatnak - nincs forgató nyomaték. Ha ezeket merev rögzítéssel eltoljuk (merev "L" szárú esernyő, avagy függesztett szélkerék) - forgató nyomaték igyekszik egy vonalba rendezni az erő-ellenerő vektorokat (stabilitásra törekvés).
A klip nem volt egyértelmű. Nyilván felbillenés (vízszintes tengely szerinti "kifordulás". Vita helyett jó szokásunk szerint inkább beszélgessünk!
(#) athor77 válasza sziriusz hozzászólására (») Ápr 10, 2012 /
 
Szerintem nem tud teljesen felbillenni.
A saját súlya és a giroszkóp hatás nem engedi.
Példa:
Fogsz egy kerékpár első kereket.
Megfogod egy kézzel a tengely egyik végét.
Lebillen a súlya miatt egyensúlyi helyzetbe.
Ha viszont megpörgeted a tengely vízszintes helyzetet vesz fel amíg a forgó hatás tart.
Példa
(#) Klucska1 hozzászólása Ápr 10, 2012 /
 
Szevasztok én egy újonc vagyok és egy hatásos szélkereket szeretnék építeni és segítséget szeretnék kérni miből hogyan előre is köszönöm a segítségeket.
(#) btoti válasza Barret hozzászólására (») Ápr 10, 2012 /
 
Inkább az egyszerűség fele törekedjünk! (Helikopter, giroszkóp, precesszió, Coriolis, stb. ...?)
Szerintem nagyobb probléma a széllökések (beleértve a függőleges irányúakat is, sőt) figyelembe vétele. Úgy gondolom, hogy kellően lomhára, nagy tehetetlenségűre (ne rángasson) kell MÉRETEZNI akár rugóval rásegítve és a vízszintes sík előtt 15-20°-l ütköztetni, hogy maradjon elég "Tx" erő az iránytartásra, ne pördüljön meg a függőleges tengely körül.
De ezeket a ténylegesen megépítők majd kiszámolják. Lényeg, hogy jól méretezve nem rossz ez sem.
(#) hind válasza sziriusz hozzászólására (») Ápr 10, 2012 /
 
Természetesen én is azt gondolom, hogy célszerű ugyanúgy megütköztetni, mint a ferde csaposat, kár lenne teljesen kifordítani akkor amikor a legjobban termel.
Ha pedig megütköztetjük a generátor reakciónyomatékának ellent fog tartani a vonóerő vízszintes vetületéből, és a rajzon R3-al jelölt erőkar szélirányra merőleges vetületéből létrejövő nyomaték.
A precesszióból származó erő valóban képes valamennyire kifordítani a kereket, ez azonban sokkal inkább előny mint hátrány, ugyanis a ferdecsaposnál ezt az erőt a rotor tengely kénytelen elviselni, amíg ennél a megoldásnál a függőleges csukló teljesen tehermentesíti a tengelyt ebből a szempontból.
További finomításként az indulási állapotban esetleg meg lehet fogni rugóval, hogy a kis szeleknél még ne kezdjen el billegni, lehet bele lengéscsillapítót szerelni, (pl. kombi autók csomagtartó kitámasztóját), hogy minél kevésbé lengjen.
Ezek azonban már csak finomítások amik a lényegen nem sokat változtatnak.
Mindenesetre én az enyémet ilyenre tervezem, ha egyszer hazajutok, akkor összerakom és majd meglátjuk hogy válik be.
(#) btoti válasza Klucska1 hozzászólására (») Ápr 10, 2012 /
 
Szevasz!
Felvállalom a kellemetlennek tűnő "első tanácsadást". A jó szándék vezérel.
Nagyon általános a kérésed. Nagyon sok jó, hatásos szélkerék létezik. Eszményi etalon típus, kivitel nincs, ha sokan azt is tartják a sajátjukról.
Szoktuk mondani, hogy előbb ismerkedj meg a fizikájukkal, típusaikkal, a szél Úr (mi nagyon tiszteljük, azért az Úr) viselkedésével, magyarországi adottságaival. Nem kis lecke pl. a több, mint 400 oldal csak ezen fórum átfutása, "gugli" barátunk angol, német kereső szavakkal, akár a weblapom is.
Gondold át, hogy milyen elérhető teljesítmény célod van, hogy milyen fellelt, beszerezhető anyagaid, szerszámaid vannak, milyen lehetőséged a torony, oszlop felállítására!
Ha körvonalazódott az irány, jöhetnek a konkrét kérdések, elképzelések megbeszélései.

Egyébként üdvözlünk a szélőrültek társulatában - innen nincs kiszállás!
(#) Barret válasza hind hozzászólására (») Ápr 10, 2012 /
 
Ez tévedés!
Az autogirót a tolórotorral irányítják...
Az a kormányműve.
(#) hind válasza Barret hozzászólására (») Ápr 10, 2012 /
 
Ez a tévedés, az csak tolja, a rotor mögött lévő kormánylapokkal inkább, meg persze vektorokkal.
(#) Barret válasza hind hozzászólására (») Ápr 10, 2012 /
 
Autorotálni csak hibátlan kormányművel tudsz!(a motor nem kell hozzá)
Két féle főrotort használnak,mindkettőnél ELLENERŐT kell létrehozni!
Van a dupla rotoros,(Kamov)
És van a másik,farok rotoros.
Légy szíves mutasd meg a harmadikat (ha van) Had tanuljunk! Én olyat még nem láttam,hogy nincs ellenerő!
(#) Barret válasza hind hozzászólására (») Ápr 10, 2012 /
 
Még egy kérésem lenne.
Olyan autogirót mutass nekem,ahol a vízszintes kormányfelület nincs a húzó,vagy toló rotor mögött!
(#) btoti hozzászólása Ápr 10, 2012 /
 
Helikopter, mint szélerőmű? Érdekes, bár másnak is eszébe jutott már: (?)
(#) Barret hozzászólása Ápr 10, 2012 /
 
Egy kicsit én is tévedtem most,mert autogirónál nem kell forgatónyomaték kompenzáció...(most olvastam)
De a helikopternál MÁR kell! (le van írva) Nincs erő,amit le kell küzdeni.(meghajtás)
De a szélgép felbillentett rotorral,mikor egytengelyű a toronnyal,ellenerőt közvetít a toronyra. Mégpedig azért,mert a felpörgetett rotort hirtelen fékezi le a levegő!
Ha a bicikli kerék hirtelen áll meg,az is ránt! A forgással ellenkező irányba akarja a hirtelen elvett mozgási energiát leadni.
(#) GPeti1977 válasza Barret hozzászólására (») Ápr 10, 2012 /
 
Meg van nagy méretű függőleges vezérsík.
(#) hind válasza Barret hozzászólására (») Ápr 10, 2012 /
 
Írtam egy hosszút, de már nem lényeg.
Most már csak egy kérdésem lenne. Szerinted a rajz alapján meddig kell felhajtani a rotort, és nem utolsó sorban hogyan, hogy a generátor és az oszlop egytengelyű legyen?
(#) joco21 válasza hind hozzászólására (») Ápr 10, 2012 /
 
Szia hind.
Teljes mértéken igazad van. A két ábrán jól lehet látni mindent. A rendszerben nem ébrednek olyan erők, melyek a rotort a torony körül akarnák elfordítani. A helikoptert meg valóban nem kellene belekeverni a szélgépes témába.
(#) joco21 válasza GPeti1977 hozzászólására (») Ápr 10, 2012 /
 
Szia GPeti1977.
Én a magamrészéről szivesebben láttam volna fotót vagy leírást az általad készített szélgépről, mint ezt a hozzászólást.
Következő: »»   407 / 507
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem