Fórum témák
» Több friss téma |
Párszor megnéztem a videót, amíg láttam is, amit nézek.
Biztos vagyok benne, hogy ennek a viharvédelemnek a működését nem egyformán mondanánk el. A rajzodból sejtem, hogy Te mire tippelsz. Na aludjunk rá egyet.
Erre én azt mondanám hogy rugóerő ellenében fékez.
Így ránézésre ez jött le...
Nem is rossz megoldás, ráadásul ilyenről nem hallottam.
Sziasztok!
Nem találok a neten semmi olyat amire gondoltam,hátha majd itt! Arra lennék kíváncsi hogy 40/80KW-os villanymotort milyen szélsebesség mellett lehet meghajtani maximum 25/50 cm átmérőjű lapátokkal... Tehát az én esetemben fix a fogyasztás és bejövő szél állandó,de változó sebességű!Max 150KM/h! Létezik ilyen szélgenerátor,turbina? A választ köszönöm!
Szia!
Ez ugye vicc, mert locsoló versnek nem jó, legalább rímelne. Ha nem annak szántad, esetleg nézz szét a weblapomon is (Itt) nagyságrendnyi saccoláshoz.
Arra szerettem volna választ kapni hogy miért nem kísérleteznek egy elektromos hajtású autóba építeni egy turbina generátor párost,mert ugye akkor visszanyerhető lenne egy bizonyos % az energiának...
Csak ugye a turbinának is van gondolom egy ellenállása... Tehát kíváncsi vagyok egy autó mennyi villanyt hasznosíthatna a menetszélből...
Ünnepi hangulatra való tekintettel: "szélautók"
A menetszélből az e miatti TÖBBLET motor teljesítménynek ~5%-t. Inkább a motor 50%-nyi hőveszteségével kezdj valamit, amivel a környezetet fűti minden autó. Hány autó fűthet minden pillanatban egyenként 10-20kW-s kályhaként?
Az oszlop mögé feltett szélkeréknél a kerék automatikusan szélirányba áll. A viharvédelme megoldható úgy, hogy egy vízszintes tengely körül a szél megbillenti a kereket a saját felfüggesztett súlya vagy egy rugó ellenében. A szélkerék nyomatéka ekkor a billenés nagyságával arányosan igyekszik a szélkereket a szélirányból kifordítani úgy, hogy azt a függőleges oszlop csapágyazáson elfordítja.
A szélkerék kifordító nyomatékának nagysága függ a levett teljesítménytől és a kibillenésének nagyságától, ez határozza meg, mennyire sikerül a lapátokat kifordítani a szélirányból. Egy adott terhelés mellett a lefordulás nagyságát érdemes egy célszerűen betett rugó erejének megváltoztatásával beállítani, a nagyságát pedig egy, a szélkerék tartó berendezésnek a széliránnyal szembeni oldalára felszerelt széliránymutatóval ellenőrizni. Természetesen először a max. lefordulást egy kisebb szélsebességre kell beállítani.
A befékezés is megvalósítható. Meg kell határozni a feltételeket, és biztos lehet hozzá készíteni valamilyen berendezést. Szerintem jobb a kifordítása a keréknek, mert közben termel energiát.
Az első videón látott szélgép beállítása azért helytelen, mert a védelmet nem a vízszintesre fordulás, hanem a szélből való kifordulás adja, a ferdecsapos védelemhez hasonlóan. Én a beállítását azzal kezdeném, hogy a billenést rögzíteném, és az irányterelő lapot a lehető legkisebbre venném. Aztán a billenést hagyva, megnézném, hogy fordul le a szélről a széliránymutatóhoz képest.
Nem értem én ezt az oszlop mögötti rotor "önerőből" történő kifordulását. Ha meg ezt értem, akkor miért lehet ejtőernyőzni, vagy a repülő fékező ernyője miért nem emelkedik a gép fölé, miért állnak be egyre stabilabban az egyre erősebb "szélben" a szélirányba? Talán, mert húzó (nem toló) erő lép fel, aminek legnagyobb összetevője MINDIG szélirányba mutat (a legstabilabb állapotra törekszik).
Vagy sikerült a fizika alapjait megrengetni, vagy nem is "önerőről" van szó, vagy bizonyára én értem félre a magyarázatokat? "Nem-e lehet-e", hogy egy vízszintes síkú segédlapát kell ehhez? A klip ~10. másodpercénél mintha jól látszana is a függőlegesen billegő lapátocska.
Mi történik a helikopterrel,ha a farok rotorja elromlik,és miért történik?
Ez is ugyan ez a történet.
Ebben az esetben nem kifordulásról, hanem felbillenésről kéne inkább beszélnünk. Az ejtőernyőhöz, repülőgéphez annyi köze van, hogy ott is hatnak erők, amiket vektorokkal fel lehet rajzolni. Ott ugyanis nincs fix pont, mint ami ebben az esetben az oszlop, minden ahhoz van rögzítve, az erők az oszlop, és a csukló körül hoznak létre forgató nyomatékokat, amiket erő és erőkar ismeretében meg lehet határozni és akár előre lehet tervezni, de azt reméltem hogy a nálam okosabbak ezt azonnal felírják képletekkel.
Lehet hogy a rajzom nem volt túl egyértelmű, ezért megkerestem a forrást, talán a képekből jobban lejön a lényeg. http://www.windstuffnow.com/main/test_page.htm
Mi történik egy autogiróval aminek nincs is farokrotorja, ez inkább az a történet.
Vagy mi van ha a helikopterrel autorotálunk, vagyis szélkerék üzemmódban használjuk. Nem tudom ki vezetett itt helikoptert eddig, de higgyétek el nem kéne ide keverni, mivel egy hangyányit bonyolultabb mint egy szélkerék, ezt azért tudom, mivel az elmúlt 15 évben én is elég sokat küzdöttem ezekkel a vektorokkal, hogy ilyen szerkezeteket a levegőben tartsak.
Kicsit kiegészítettem a rajzot, ahogy én gondolom, hogy legyen miről vitatkozni.
Ho-hó! Függesztve van, ez az ami elkerülte a figyelmem - minden ok.
A fizikája épp ugyanaz, mint az ejtőernyőé. Ott az ernyőre ható közeg-ellenállási (aerodinamikai) és az ernyősre ható nehézségi erő vektorok mindig egy vonalban hatnak - nincs forgató nyomaték. Ha ezeket merev rögzítéssel eltoljuk (merev "L" szárú esernyő, avagy függesztett szélkerék) - forgató nyomaték igyekszik egy vonalba rendezni az erő-ellenerő vektorokat (stabilitásra törekvés). A klip nem volt egyértelmű. Nyilván felbillenés (vízszintes tengely szerinti "kifordulás". Vita helyett jó szokásunk szerint inkább beszélgessünk!
Szerintem nem tud teljesen felbillenni.
A saját súlya és a giroszkóp hatás nem engedi. Példa: Fogsz egy kerékpár első kereket. Megfogod egy kézzel a tengely egyik végét. Lebillen a súlya miatt egyensúlyi helyzetbe. Ha viszont megpörgeted a tengely vízszintes helyzetet vesz fel amíg a forgó hatás tart. Példa
Szevasztok én egy újonc vagyok és egy hatásos szélkereket szeretnék építeni és segítséget szeretnék kérni miből hogyan előre is köszönöm a segítségeket.
Inkább az egyszerűség fele törekedjünk! (Helikopter, giroszkóp, precesszió, Coriolis, stb. ...?)
Szerintem nagyobb probléma a széllökések (beleértve a függőleges irányúakat is, sőt) figyelembe vétele. Úgy gondolom, hogy kellően lomhára, nagy tehetetlenségűre (ne rángasson) kell MÉRETEZNI akár rugóval rásegítve és a vízszintes sík előtt 15-20°-l ütköztetni, hogy maradjon elég "Tx" erő az iránytartásra, ne pördüljön meg a függőleges tengely körül. De ezeket a ténylegesen megépítők majd kiszámolják. Lényeg, hogy jól méretezve nem rossz ez sem.
Természetesen én is azt gondolom, hogy célszerű ugyanúgy megütköztetni, mint a ferde csaposat, kár lenne teljesen kifordítani akkor amikor a legjobban termel.
Ha pedig megütköztetjük a generátor reakciónyomatékának ellent fog tartani a vonóerő vízszintes vetületéből, és a rajzon R3-al jelölt erőkar szélirányra merőleges vetületéből létrejövő nyomaték. A precesszióból származó erő valóban képes valamennyire kifordítani a kereket, ez azonban sokkal inkább előny mint hátrány, ugyanis a ferdecsaposnál ezt az erőt a rotor tengely kénytelen elviselni, amíg ennél a megoldásnál a függőleges csukló teljesen tehermentesíti a tengelyt ebből a szempontból. További finomításként az indulási állapotban esetleg meg lehet fogni rugóval, hogy a kis szeleknél még ne kezdjen el billegni, lehet bele lengéscsillapítót szerelni, (pl. kombi autók csomagtartó kitámasztóját), hogy minél kevésbé lengjen. Ezek azonban már csak finomítások amik a lényegen nem sokat változtatnak. Mindenesetre én az enyémet ilyenre tervezem, ha egyszer hazajutok, akkor összerakom és majd meglátjuk hogy válik be.
Szevasz!
Felvállalom a kellemetlennek tűnő "első tanácsadást". A jó szándék vezérel. Nagyon általános a kérésed. Nagyon sok jó, hatásos szélkerék létezik. Eszményi etalon típus, kivitel nincs, ha sokan azt is tartják a sajátjukról. Szoktuk mondani, hogy előbb ismerkedj meg a fizikájukkal, típusaikkal, a szél Úr (mi nagyon tiszteljük, azért az Úr) viselkedésével, magyarországi adottságaival. Nem kis lecke pl. a több, mint 400 oldal csak ezen fórum átfutása, "gugli" barátunk angol, német kereső szavakkal, akár a weblapom is. Gondold át, hogy milyen elérhető teljesítmény célod van, hogy milyen fellelt, beszerezhető anyagaid, szerszámaid vannak, milyen lehetőséged a torony, oszlop felállítására! Ha körvonalazódott az irány, jöhetnek a konkrét kérdések, elképzelések megbeszélései. Egyébként üdvözlünk a szélőrültek társulatában - innen nincs kiszállás!
Ez tévedés!
Az autogirót a tolórotorral irányítják... Az a kormányműve.
Ez a tévedés, az csak tolja, a rotor mögött lévő kormánylapokkal inkább, meg persze vektorokkal.
Autorotálni csak hibátlan kormányművel tudsz!(a motor nem kell hozzá)
Két féle főrotort használnak,mindkettőnél ELLENERŐT kell létrehozni! Van a dupla rotoros,(Kamov) És van a másik,farok rotoros. Légy szíves mutasd meg a harmadikat (ha van) Had tanuljunk! Én olyat még nem láttam,hogy nincs ellenerő!
Még egy kérésem lenne.
Olyan autogirót mutass nekem,ahol a vízszintes kormányfelület nincs a húzó,vagy toló rotor mögött!
Helikopter, mint szélerőmű? Érdekes, bár másnak is eszébe jutott már: (?)
Egy kicsit én is tévedtem most,mert autogirónál nem kell forgatónyomaték kompenzáció...(most olvastam)
De a helikopternál MÁR kell! (le van írva) Nincs erő,amit le kell küzdeni.(meghajtás) De a szélgép felbillentett rotorral,mikor egytengelyű a toronnyal,ellenerőt közvetít a toronyra. Mégpedig azért,mert a felpörgetett rotort hirtelen fékezi le a levegő! Ha a bicikli kerék hirtelen áll meg,az is ránt! A forgással ellenkező irányba akarja a hirtelen elvett mozgási energiát leadni.
Meg van nagy méretű függőleges vezérsík.
Írtam egy hosszút, de már nem lényeg.
Most már csak egy kérdésem lenne. Szerinted a rajz alapján meddig kell felhajtani a rotort, és nem utolsó sorban hogyan, hogy a generátor és az oszlop egytengelyű legyen?
Szia hind.
Teljes mértéken igazad van. A két ábrán jól lehet látni mindent. A rendszerben nem ébrednek olyan erők, melyek a rotort a torony körül akarnák elfordítani. A helikoptert meg valóban nem kellene belekeverni a szélgépes témába. |
Bejelentkezés
Hirdetés |