Fórum témák
» Több friss téma |
Idézet: „A flow ban lévő kapcsoló modulok. mennyire pergés mentesek?” Az lényegtelen, a kérdés az, amit használsz az mennyire pergés mentes.
A fizikai kapcsoló az egy nyomógomb. vagyis ha a programban nem pergésmentes a bemenet kezelése akkor meg tud ugrani.
Jelenleg 100%ban pergés mentes a program kapcsoló kezelése. Viszont jó lett volna ha tudom használni ezeket a "modulokat", mert minden kapcsoló bemenetre most jelenleg egy makró van készítve. Amiben ciklusban, 1ms os időzítés és bemenet van. Ez helyett lehet kevesebb sort foglalna el a modul használata és még ezt a 1ms-os késleltetést is ki tudnám hagyni belőle.
Ha megnézed a programban a nyomógomb kezelése annyi, hogy a bemenetre vagy magas, vagy alacsony szintet ad, tehát semmilyen extra bemenetkezelés nincs.
Azt magadnak kell megoldani. Időzitgetni meg ciklusozni nem kell, ha a wait until low beállítást használod a gomboknál
Itt egy egyszerű példa a nyomógomb makró használatához (akkor kapcsol a gomb amikor "elengeded")
Én így használom most a gombot.
Lásd fel gomb makrója. Amikor megnyomom akkor kapcsol.
Makró.
Makró importálással be tudod hívni bárhova... Így nem kell minden programba újból megírni, csak importálom.
Szia! Lehet hogy a gomb tulajdonságainál az a visszatérési idő pont az lenne ami neked kell?
Néztem a kapcsoló kezelést amit be tettél.
Vagyis a feltétel előtt meghívod a kapcsolót, és a feltétel után egy Wait until low/high beállítással addig vár amíg fel nem engedem a gombot, így nem ugrik meg. Jól értem? Jelen esetben most úgy használom, hogy meghívom a bemenetet a feltétel előtt, és a feltétel után pedig a makrót ami nem engedi meg peregni.
Ok, de csak holnap, ma már nem megyek ki kocsiba az óra programját áttölteni.
Sajna nincs előkészített próbanyákom. Ha beválik akkor pár makrót ki tudok venni az óra programból. Kicsit egyszerűsödne. (nem mintha nem lenne hely a picben, csak szebb és tovább adhatóbb lenne másoknak, és jobban értenék is a programot) (Ezt a megoldást még itt javasolta valaki 2 éve, és nagyon bevált, nem is játszottam a kapcsolók használatával.)
Igen jól érted . A te megoldásod is jó de pl egy század másodperces stopper nál már a makróban lévő időzítés
elég nagy hibát okoz ..
Igen ez a másik ok ami miatt át kell szokni erre.
Most csinálom készre a simo gyújtást aminek az vezérlését az óracsoport csinálja. Ha lapozom az LCD-t, ami ugye gomb használatot jelent, akkor ez az idő elég sok. Persze ha nyomva tartom, a másik esetben is meg lehet akasztani a programot, de menet közben azért az nem szokás. Vagyis mindenképpen rövidebb idő mint a 3 - 5ms.
Pl ha megnyomod a gombot és"leragad" ?
A te megoldásod megfogja a programot , az amit feltettem az semmit nem befolyásol amíg nincs elengedve a gomb.
Persze teljesen igazad van. Nem véletlen kérdezősködök. Vagyis a program fut a háttérben amíg fel nem engedem? Lásd megszakítások, vagy kimenetek?
Igen ,ez a megoldás működik nálam egy századmásodperces stopper ban , (egy gombnyomás 5 hibapont) és a stopper tökéletesen fut aháttérben a TMR2 -vel
I2C kommunikációról tudna nekem mondani valamit valaki Flowcodban?
Elolvastam, végig néztem mindent amit a neten lehet találni, hogyan működik maga a kommunikáció és mi a lényege. Néztem a példa programokat is, de nem teljesen világos. A kérdés az, hogy hogyan van megoldva fizikailag pl két pic kapcsolata? Pl. melyik lábakon. Hogyan szinkronizál. Vagyis ha nekem az egyik pic csinálja a dolgát és valamikor elküldi az adatokat, akkor a másik hogyan kapja meg, ha éppen máshol tart, vagyis nem a vevő részben, a saját programjában. (Ugyan ez volt a bajom a sima RX-TX adatátvitellel is. Azt sem tudtam megoldani. Elmásztak egymástól a pic-ek, még akkor is ha az egyik adta a másiknak az órajelet.)
Ismét egy "amatőr" kérdésem volna:
A Flowcode-ban van léptetőmotor-vezérlési lehetőség. A gondom az, hogy a használatra kiszemelt motor egy négyvezetékes, bipoláris motor, amelynek a működtetéséhez H-híd kell, amely 8 kimenetet igényel. A Flowcode azonban csak 4 portot hajlandó engedni. (Ld.: képek.) Hogyan lehet ezt kiküszöbölni?
Szoval a I2C protokoll egy parbeszedes protokoll. A master elkuldi az adatokat, es a slave az ACK segitsegevel visszajelez ha feldolgozta az adatot. A protokoll es a korrnyezet leirasat megtalalod a mellekletben.
Szia! Miért kell a 8 vezeték? Ha nagy teljesítményt akarsz akkor meg kell egy végfok ami lekezeli.. H híd
Köszi. Ezt már olvastam, meg van. Igazából ez volt az első amit megtaláltam.
Én siklottam benne át valamin, de nem találtam mikrovezérlő kimenetet benne. Vagy valamit nem veszek észre? Esetleg fátol az erdőt nem látom? (Csak mert nem csak te küldted el, így valamit biztos, hogy én nem látok.) Értem, hogy 2 vezetéken megy SCL és SDA és +V re fel van húzva mind a kettő. (lehet ebben is kellene segítség, hogy mekkora felhúzó ellenállás kellene 2 pic közti kommunikáció esetén amik 5V ról mennek. Ok közben megtaláltam, hogy amíg nincs vissza igazolás addig nem enged másik adatot küldeni, vagyis mindig nyugtáz.
Szia! A Vnet opciót próbáld ki ott lehet tesztelni az adatátvitelt.
Ezer bocs, én vagyok a hülye. Hányszor megnézem már....
Hát a 16F628as adatlapján keresem a lábakat, holott az nem tud I2C-t. Pedig tudom, hogy nem tud... A 18F4620as-nál meg is van a SCK és SDA kimenet RC3 és 4 lábakon. Új kérdés: Ha két 4620at össze kötök úgy hogy az RC3-RC3 és RC4-RC4 akkor elvileg a flowcodban az egyiket masternek a másikat slavenek kell beállítani? Ha így van akkor ha a master pl egy számot elküld a slave-nek akkor az SLAVE azt ki tudja írni pl LCDre. Közben mind a kettőben fut a saját kis programja, pl most egy led villogtatás teszt alatt?
Szoval eleg erdekes a protokoll. Ugye ugy mukodik az iras, hogy
1: I2C_START, 2: I2CWR_Slaveaddr or WR // Slave dev Addr 3; I2CWR_Addr // Addr in slave 4: I2CWR_data // Data 5: I2C_STOP Ezzel a slave eszkoz egy cimere irsz egy adatot. Na persze ez egy EEPROM irasa. A PIC irasahoz at kellene olvasni a PIC I2C slave uzemmod leirasat, es annak megfeleloen kialakitani az irasi es olvasasi szekvenciat.
Nem nagy teljesítményt akarok, mert a léptető motor, amit vezérelnék, egy picike, kis teljesítményű eszköz.
Én ebből a cikkből indultam ki. E szerint a 4 vezetékes, bipoláris motorhoz két ilyen H-híd szükséges, amint az a 4. oldal alján lévő képen is látható. Ez pedig tekercsenként (amelyből kettő van a motorban) 4-4 vezérlő kimenetet igényel a rajz szerint. Az általad linkelt rajz szerint - ha jól értelmezem - a DC motor helyére kellene tennem az egyik tekercset, ergo egy tekercs vezérléséhez két kimenet, a teljes motor vezérléshez 4 kimenet kell. Jól értem?
H-híd helyett esetleg FET ? (4 db)
Lidivel csináltunk már ilyet laminálóba......
Elküldenéd (vagy ha publikus: feltennéd) annak a rajzát? Előre is köszönöm
 ! |
Bejelentkezés
Hirdetés |
