Már majdnem megkérdeztem, hogy: ez a tekercselt magú generátor nagyon érdekes, már csak arra vagyok kíváncsi, hogy működhetne-e ez légmagosan is, azaz egy esztergált műanyag gyűrűn...
Megkaptam.
A teljesítmény viszont az árammal arányos négyzetesen, de csak ha az ellenállás állandó, a hatszoros feszültség harminchatszoros teljesítményt jelent, de csak ha hatszoros áramot is veszel le róla, ekkor viszont hatszor akkora vezeték keresztmetszet kellene, azonos menetszámmal hatszor akkora tekercs..... ennyire nem egyszerű ez!
Hatszoros feszültség ugyanazzal a terhelőárammal hatszoros teljesítményt jelent. Ez is nagyon sok!!!

A hatszoros teljesítményIGÉNY is jelentős kihívás.

Ja,ja. Ez csak felszínes közelítés. Sok mindent figyelembe kell venni számolásnál, tervezésnél. Vasmag telítődési görbe, tekercs áramsűrűség korlát, vasmagveszteség, hossz- és keresztirányú indukció arány, tekercselési tényező, stb... . Lényeg első közelítésben, hogy jelentősen megnő a teljesítmény/generátortérfogat arány és a teljesítmény/ár arány is a sima légmagoshoz képest!
Persze azt se hagyjuk figyelmen kívül a kivehető teljesítmény szempontjából, hogy a meghajtó, szélkerék teljesítménynek ugyanígy nőni kell - a felületnek ugyanannyi szorosára, vagy a szélsebességnek köbgyök szeresére.

A mágnes vastagsághoz: Szerintem is teljesen helytálló az 5 mm körüli vastagság. Ha teljesítményt, feszültséget akarunk növelni, akkor a mágnesek db-számát (pólusfelületet) kell növelni, és nem a mágnes vastagságot. Tárcsa, ring generátoroknál ez persze átmérő növelést jelent - ez van.

Tipikus eset. Van egy képlet, de nem veszed figyelembe a létrehozásakor leírt feltételeket.
Gulyi88-cal beszéltük itt a generátor teljesítmény felfutását a fordulatszám növekedésével, ha azt pl. egy fűtés terheli. Ebben a helyzetben a kétszeres feszültséghez kétszeres áram is tartozik, a levett teljesítmény ezért a feszültség négyzetével arányos.
A generátor max teljesítményével, amiről Foxi63-mal beszéltünk, már más a helyzet. Itt minden esetben az elért max. feszültség, és a huzalra (generátorra) megengedett legnagyobb áramerősség szorzata adja a kivehető legnagyobb teljesítményt. Ha tehát itt a frekvencia miatt duplázódik a feszültség, a teljesítmény is duplájára nő, mert a huzal terhelhetősége marad.
Mi a bánat az a ring generátor. Én se tudni a külföldit! Magyarul hogy van? Akkor talán ismerem.

Hidd el, hogy általánosságban ugyanazt feltételezzük. Konkrét áramkör és generátor konkrét számértékei nélkül én nem elmélkednék tovább erről. egyezzünk ki annyiban, hogy sokkal jobb lesz a toroid vasmagos, mint a sima légmagos.
A ring-ért bocs, de elég elterjedten használunk a műszaki nyelvben idegen szavakat Ring=kerék. A méteres átmérőknél már inkább a kerék a helytálló.

Inkább gyűrűt írnék. Több fordításban is már az szerepel. (Ehering = jeggyűrű ? )

Abban amit leírsz, igazad van, csak mi nem vagyunk műszaki szakemberek, ezért maradnunk kell a szép magyar beszédnél. (bár a gyakorlat azt mutatja, hogy pl. a tilifonkulcs, salin stb. szavakkal teremtettek új szakmát).
Komolyra fordítva: a gyűrű (kerék) generátor valamilyen típus, amit ismernem kéne?

Foxi 63 és a fia éppen ilyen gyűrű generátort épít. Fotót is tettek fel róla. Valamennyien kíváncsian várjuk az eredményt. Én főleg ezeket: adott szélsebességnél mi volt a rotor fordulata és mekkora volt a terhelten mért feszültség.

Én is inkább a gyűrű felé hajlok, ugyanis minden keréknek van egy olyan eleme, ami egyetlen gyűrűnek sem, ez pedig az agy, vagyis a forgásponttal koncentrikusan elhelyezkedő rögzítő vagy csapágyazási elem.

Sziasztok.
Szerintem kár ragozni és műszaki oldalról megközelíteni mit jelent az a szó, hogy "ring". Főnévként gyűrűt, karikát jelent.
Amikor btoti erről írt, Ő is ezt értette alatta.

Nekem is a gyűrű a szimpatikusabb, csak ennek a szerencsétlennek agya lesz, amin a mágnesekkel ellentéres irányba forog, tehát gyűrű is meg kerék is = gyűrűkerék...

Az adott helyzetben a legjobb megoldás a mágnes magasságának növelése volt, ezzel semmi gond nincs. Gondolom, ha most kezdenél hozzá, másképp csinálnád, mint régen.
A saját tapasztalataimból is kiindulva hajlok arra, hogy a szélgép készítők számára a légmagos generátort is reklámozzam, mert ennek az elkészítése a legegyszerűbbé tehető, és a szélkeréknek nem okoz indulási problémát.
Gond abból lesz, ha felteszem a fórumra pár régebben leírt gondolatom a légmagos generátorról. Ennek mottóját most írom le:
Remek autó volt a Ford T modell, de nekem most nem kellene, mert közben nagyot fejlődtünk.
Akkor jön a légmagos újabb verziójához pár mondat.

Légmagos generátornál mágnes és anyag megtakarítás:
Volt szó arról, hogy 5 mm-nél nagyobb magasságú neodym mágnest nem érdemes használni. Ha egy 5 mm magas mágnesre ráteszünk egy másikat, az indukció a mágnes méretétől és anyagától függően 20-40 %-kal nagyobb fluxust ad. Ha a mágnest nem rá, hanem mellé tesszük (a vastárcsán azonos sugárra), akkor a két mágnes 100 %-kal nagyobb fluxust ad a tekercsnek. A huzal egy menete hosszabb lesz, de a menetszám lecsökken.
Bizonyos méreteknél, pl. az átmérő 40-10 mm-es mágnesnél ha a 20 mm-es légrést felére csökkentjük, duplájára nő a fluxus. Ez azt jelenti, hogy az álló rész vastagságával le lehet menni a statikailag még megengedett legkisebb méretig, ezzel huzalt és műgyantát takarítunk meg. (vigyázat, a generátor fékező erejét az álló tárcsa veszi fel!).
Ha a mágnest nem a vastárcsára tesszük fel, hanem egy, a mágnes méretével megegyező (az élek lekerekítése is számít), síkköszörült felületű lágy vas lapra, és csak aztán a vas tárcsára, a mágnes méretétől függően 18-35 %-os fluxus növekedést tudunk elérni.
A vasmagos generátornál természetes, hogy áttételt használunk. Ha itt is azt tesszük, kevesebb mágnest kell felhasználnunk. Kíváncsiságból megnéztem, mit ad le 8 db átmérő 40-5 mm-es mágnes. Egy 2 méter átmérőjű szélkeréknél 6-7 szeres áttétellel 300 wattra képes165 mm-es átmérőjű vastárcsákkal. A mágnesek közét érdemes műgyantával kitölteni, védve a mágneseket a lerepülés ellen. Jobban átgondolva, lehet hogy nem is kell műgyanta, csak műanyag lapok és kevés ragasztó vagy lakk. Az áttétel indulási nyomatékát, várható veszteségét senki be nem mérte, ezért ez nem lehet úgy gondolom alapon kritika témája.
Meg kell említeni itt, hogy a megtakarítást elősegíti a szélkerék, generátor és fogyasztó együttes méretezése. Az nem éppen takarékos megoldás, ha a második szélkerék és a harmadik generátor hajlandó az elvárásnak megfelelően működni. Erre van jó pár bizonyítható gyakorlati példa, a fórum segítségével ezt el lehetne kerülni, sajnos ...
Megjegyzés: légmagos generátor készítést segítő Excel táblázatom van, de még nincs tesztelve az érthetősége és a kezelhetősége. Ha valakinek nagyon kell a generátor tervezéshez, átküldöm, ha elvégzi rajta a tesztet és megírja nekem.

Hosszú várakozás után, végre volt időm és felkerült a helyére a generátorom. Ez egy kísérleti állás, ami könnyen elérhető. Itt szeretném tesztelni a különböző profilú lapátokat, a viharvédelmet és a generátorokat.Igaz szél viszonyok nem a legjobbak, de itt nem ez az elsődleges.

Sziasztok!

Műgyanta kompozit széllapát gyártásánál a szerszám amiben készül 2 félből van.Mikor elkészül a "héj" a szerszám jobb és bal felében kiemelik leszélezik, azaz eltávolítják a szerszám peremére kiülő részeket.ekkor megkaptuk a széllapátot 2 darabban, kb 4mm-es héjvastagságban.
Kérdés hogy ezeket hogy lehet tartósan időjárásállóan illeszteni.Ez a 4mm es él ragasztásra édes kevés.Találtam videókat pl 3m hosszú széllapát héj legyártására de a két fél illesztésére semmit.kÍváncsi lennék hogyan csinálják. Valami habanyag tartja össze amit később fújnak bele?Pur hab elég erősen ragaszt?Illetve a felfogatás részén távtartó anyag kell ami a két héj között mereven pontosan kitölti a teret hogy a csavarok ne roppantsák össze.
Tehát a két héj illesztésére szeretnék kapni valami kivitelezhető jó megoldást.
A szerszámom kész.(3méteres lapáthoz)Vákuuminfúziós eljárással a héjakat is le tudom gyártani, már csak az összeillesztésre kellene ötlet.

Nem gondoltam volna, hogy ekkora port ver fel a Ring-generátor elnevezés. Lecsillapítani szándékozom:
A német, angolszász nyelvterületen használatos fogalom, gyakran axial-generátor mögötti generátor család az általunk Tárcsa-generátornak nevezett gépeket fedi, mint bizonyára ismert is. A szóösszetételekben jól ismert "ring" (ringlispíl ... ringló szilva ... box-ring) körüli nyelvészkedést én mellőzném a kismillió jelentése miatt is.

Sziriusz remek általános összefoglalót írt. Ez alapján is tovább szurkolhatunk Foxi63-k generátorának, amit én az egyik jó típusnak tartok, nem zárva ki valamennyi Tárcsa (Ring) létjogosultságát a barkács kategóriában. Nyilván egyik sem fog versenyre kelni egy gyári 0,3 mm körüli légrésű, fogazott vasmagúval, de otthon elkészíthetők. Hogy olcsóbban-e mint egy bicikli kerékgenerátor, abban már nem vagyok biztos. Bár azoknak az általános csúcsteljesítménye 600 W körül van 200 körüli fordulaton. Keveset tudunk (tudok) róluk generátorkénti üzemben. Én a háromfázisú szervomotor típusú, beépített elektronika nélküliekben sok fantáziát látok.

Romulus mérési, kísérleti célú szélgépéhez gratulálok. Az én mérőmodelljeim se csúcsteljesítmény, viharálló, design orientáltak. Részemről várom a tapasztalatokat.

További szép vasárnapot!

Szia Romulus.
Ha jól látom a feltett fotón, a lapátjaid állásszöge éppen fordítva van mint kellene. A tövénél van a kis állásszög és a végénél a nagy. Miért így tetted fel? Így kicsi lesz az indító nyomatéka és kicsi lesz a fordulata is.

A fórumon már láttam egy szélkereket, amelyiknek a lapátjai így volt lekeskenyítve. Nem tudtam meg, mi lett a sorsa. Kétszer átnéztem a fényképeket, de nem találtam, különben belinkeltem volna.

Én nagyon szeretném, ha egy jó szélgéped lenne.
Ami első ránézésre probléma:
A lapát kialakítása teljesen rossz. (a végek levágását a másik oldalról kellett volna csinálni, de az sem ad pontos alakot)
A lapát megfogása hosszú távra nem megfelelő.
Nem látszok a szélkerék tengelyének eltolása az oszlop forgástengelyétől oldalra, ami a viharvédelemnél a lefordulás nyomatékát adja.
Ezek elhárítható problémák, és ha itt a fórumon adnak hozzá konkrét (nem jó tanács szintű) segítséget, akkor megtakarítható pár melléütés.
Egy melléklet, és a következő hozzászólásom remélem ad használható gondolatokat

A vasmagos generátorok fő problémája az indulás. A szélkerék lapátok AS szabvány szerinti elkészítése (Ahogy Sikerül), a generátor ragadásának meghatározása a ragad-nem ragad szóhasználattal eredményezi a gép kipróbálása után azt, amit itt a fórumon olvastam: mindig forog de ritkán termel, vagy ritkán forog, de kis fordulaton is termel.
Mindez megelőzhető lenne előzetes tervezéssel, ami a szélkeréknek az áramlástanilag megfelelő kialakítását (ezzel adott az induló nyomaték különböző szélsebességekre), valamint a generátor induló nyomatékának a bemérését jelenti, ami kb.15 perc. A probléma így nagyobb munka és energia nélkül azonnal látható (lásd még a hasonló témájú 1208563-as hozzászólást). Gond esetén a megoldások:
A generátorhoz szélkerék választása.
A generátor max teljesítményének csökkentése áttekercseléssel.
Mechanikus módszerrel segíteni az indulást (ez utóbbi gyakorlati megvalósításával azt hiszem egyedül én foglalkozom ).
Új generátor keresése.

Csak nem tudok elmenni a szokatlan lapát csavarodás (állásszög) mellett én sem. Sokatmondó lenne ez és ilyen méretű, "szokásos" csavarodású azonos db-számú lapáttal összevetni a MÉRT szélsebesség - kivehető max. teljesítményt.
Egyrészt ez nem szabályos szárnyprofil keresztmetszetű lapát. Másrészt a nagy 80-100 m magasságra tervezett és épített, 5-6 m/s-s szélsebességnél megindított szélkerék típusok méretarányos lekicsinyítésével azok talajszintre helyezése nem biztos, hogy a legjobb eljárás az itteni 3-5 m/s-s levadászandó szélsebességekre.

Hangsúlyoztad, hogy kísérleti jellegű, abba sok minden belefér, a "szokásostól" eltérőek is. A csúszógyűrűt azért én legalább félbevágott festékesdobozzal levédeném eső és madarak ellen.

Igen a lapát tudom hogy fordított, de a kíváncsiság erős volt. Van más profilú is és ki szeretném mindegyiket próbálni. A csúszógyűrűk burkoltak lesznek, de még szerelés alatt volt az egész.A viharvédelmet állíthatóra akarom csinálni, hogy mindig az adott lapáthoz, ill. generátorhoz tudjam belőni.Van egy 9m illetve 12m állványom, de egyenlőre nem akarok felhelyezni ilyen magasra generátort. 3 fajta generátorral szeretnék kísérletezni. A kedvencem kerülne utoljára, fel(aszinkron motor) Daru motor volt mágnesfékes két fordulatú.Gondolom valamennyire átmágneseződött mert nagyon könnyen gerjed.Na és persze egy vízhúzót is tesztelni szeretnék rajta, az 6 lapátos lesz.A tapasztalatokról folyamatosan írok és az épp aktuális állapotról képeket is teszek fel.

Még egy észrevétel. A lapát vastagfalu KG csőből készült. Sikerült szerelés közben többször elborítani generátorostul, melynek a súlya jelentős. A lapát szinte vissza görbült bírta a terhelést. Nagyobb fordulatnál a centrifugális erő miatt a el kezd ki egyenesedni a végétől így valamelyest szabályozza a fordulatot. Ma lefestettem a lapátokat UV fény ellen, mert ennek a csőnek ez halál.Egyébként, most enyhe szellő fújdogál, épp hogy a falevelek mozognak, de meg megfordul.Igaz ebből még nincs energia de biztató, az indulási sebességet illetően.Holnapra erősebb szelet ígérnek, ha elindul videózok, és mérek folyamatosan!

Az elég régen tárgyalt féket kipróbáltad?

Nem, egy jó ideje idő hiányában hanyagoltam a projektet, meg közben más érdekességgel kísérleteztem (Wood gas). Most ezt pont a fékek szabályzások védelmek tesztelésére is szeretném felhasználni. Lapát állítással is terveim vannak. Tudom ez így soknak tűnik, de szép lassan csak végig próbálgatom. Ha valami sikerül az megy másik állványra.

Nekem is voltak pvc lapátjaim.Kép.
A képeken látható verziónak csak lapáttő másik oldalára kellett volna fúrni a lyukakat. Igaz igy a forgásirány megváltozik de én is Szíriusszal értek egyet.
A PVC lapátokat még jobban meg kell támasztani hátulról mert a széllökések kifárasztják az anyagot és ha egy lapátnak annyi akkor megy a többi is.

Ez a lapátszög állás kis fordulatot,és nagy nyomatékot eredményez.
Ha nem használsz áttételt,pont a fordítottja fog kelleni.

Ilyenekre utaltam a "sok minden belefér"-el. Gyakran okoznak meglepetést a szokatlan elrendezések. Magam is átestem ilyenen a vawt 2xféllapátos variációval. Bár a vawt-k sokkal érzékenyebbek a lapát módosításokra, beállításokra. Meg kell mérni, minimum alaposan szemrevételezni a viselkedéseket. Attól, hogy valami nem a szokásos, még lehet jó is különösen a turbulens áramlások világában.
Drukkolok és figyelek a sok-sok tervezett kísérlethez (nem kevés idő lesz).

Én abban nem értek veletek egyet, hogy miért kell a lapáttal kísérletezni. Most leírom, én hogyan gondolom:
Több mint 50 évvel ezelőtt már tudták, hogyan kell propellert vagy szélkereket méretezni. Bevezették a szélkerék gyorsjárási tényezőjének fogalmát, ami megmutatja, hogy a különböző szélsebességeknél milyen fordulaton van a szélkeréknek a maximális teljesítménye. A fából faragott szélkerekek azért jók, mert azok elkészítési leírásai pontosan adják ezt a régen megalkotott méretezést, ráadásul a tökéletes szárnyprofil lehetővé teszi a nagy fordulat elérését.
Én már készítettem az előírásoknak megfelelő lapátot PVC-ből. Kicsit macerás, mert lemezből elkészített sablonra melegen hajlítottam rá a PVC-t.
A következő szélgépem lapátjai is így fognak elkészülni, ezért előre tudom, hogy mondjuk egy 4 m/sec-os széllökésre (ami egy fele ekkora átlag szélsebességben gyakran előfordul) mekkora lesz álló helyzetből az indító nyomatéka, és a különböző szélsebességeknél mi lesz az a fordulat és teljesítmény, amire be kell állítani a terhelést. Meggyőződésem, hogy találgatással jobbat nem lehet készíteni.
A fórumon unalomig emlegetett Betz limit egy magán verzióját melléklem, meg még egy régi dolgot.

Én sem értek egyet, főleg olyan beállítású lapáttal amiről ránézésre látszik, hogy nem lesz jó.
Viszont mindenkinek joga van saját magának tapasztalatot szerezni.

Jó, ennyi volt a kísérlet. Egyenletes fordulat, haszontalan. Ma lekerült átépítettem, holnap vissza, majd jönnek a képek.