Köszönöm, de egyenlőre ezt az erősítőt szeretném ha tökéletesen menne és nem torzítana, aztán tervben van egy 2x40W-os is EL34-es vég csövekkel. Amugy ezeknek van a ECL86-os csöveknek van halható torzítása max hangerőn?.

Semennyit, használj nagyobb vastat. Mondjuk egy SM65, SM74-et. Ezek a készülékek nem Hi-Fi-re voltak tervezve. De valami rémlik, hogy alapból 2500-3000 között volt a PRIMER menetszám. Keresd meg az EAG-nak van egy ilyen ECL csővel épített erősítője, ha jól rémlik M65-ös vason a kimenő. A neten fent van valahol a rajz trafó adatokkal. Most lusta vagyok keresgélni. De lehet, hogy valakinek itt megvan kapásból.

Dióda ügyben nekem az eredeti szelén cellák váltak be, mert a BYV diódákon túl kevés feszültség esett és így a cső 300V felett kapott, emiatt elkezdett izzani. Nagyon szép volt, de nem egészséges. Szóval ha azok a diódák megvannak próbáld ki őket, hátha.
Amúgy a feszültségesésed nekem gyanúsan sok. Nincs elkötve valami? Nálam 282-278V között van.

Akkor biztosan jó lesz.

Ha plazma hangszórót akar használni akkor még jó is lehet

Egyébként meglepő de a pacsirta kimenője 45hz és 30khz között meglepően egyenes átvitelt produkál. Igaz az 5cm2.

A PCL82 PP kimenője 4800 menet primerrel 30hz-ig megy le. CHZ 6000 menet körül számolta 20hz-re. De nem volt lelki erőm rátekerni annyit és nem is nagyon fért volna. Így is elég jó lett.

Az nincs, oké minden, többször át kontrolláltam, a nyomtatott áramkört mikor meg rajzoltam. Neked terheletlenül ugrott fel a tápfeszültséged 300V- fölé és leterhelve pedig 282-278V-od volt?
. Ha igen akkor nálam nagyon sok lehet a nyugalmi áram felvétel valamiért?.

Annyi menet nem is létezik

Azok a Pacsirta kimenők nem olyan rosszak. Régebben valahol láttam a neten az adatait, de most a minap hiába kerestem, nem találtam meg. Úgy emlékszem, a primer 2900 menet, de van rajta egy kisebb tekercs is, ami a rádió többi részéhez szállít áramot. Ennek nem emlékszem a menetszámára, értelmére is csak annyit tudtam gondolni, hogy az az áram, ha kis mértékben is, de a vas mágnesezettségét csökkenti. A szekunder 80 menetnek volt írva, úgy vélem, hogy ez 2x40-ként van kivezetve a valóságban, azaz megvan a közepe is.

Ezekkel a menetszámokkal 5.2k/4 ohm az illesztés, EL84-hez és 250V anódhoz méretezve. Viszont a kisebb anódteljesítményű ECL/PCL86-ok 300V anódnál egész jól érzik magukat 10k körüli terheléssel, és ez a trafó 8ohm-mal lezárva pont megfelel a célnak. Az én PCL86-os sztereómba két ilyen trafó van beépítve.

Ez sokmindentől függ, de ha pontosan a kérdésre akarok válaszolni, akkor nincs, mert a max hangerő az a 0dB, ahol még pont nem torzul a kimenő jel. (Igen, nem a maximum értékre tekert potméter a max hangerő, persze lehet, hogy akkora a bemenő jel, hogy pont ott van, de nem sok esetben van ilyen, főleg ha nem az adott jelszintre van tervezve az erősítő bemenete.)

Nézd meg a rajzot amik csatoltam, ott a tápegységnél a felírt feszültségek (a két pufferkondinál) mért adatok, terhelve. Ha azt mondod, hogy 100% az egyezés az enyémmel akkor nem értem hol lehet a baj.

Sziasztok, ma le teszteltem oszcilloszkóppal is az erősítőmet, ahogy le írtátok 50Hz-en és 1KHz-is meg mértem. 50Hz-en a kimenő szinusz jel 1,3V-ig tökéletes, aztán el kezd csúnyán torzítani a szinusz jelnek az alja. 1KHz-en már más a helyzet, ott már 4V-ig el mehetek a jelel, és csak aztán kezd torzítani. A feszültség most az 1komos ellenállás előtt 306V, az ellenállás után pedig 294V, a 220 ohmos katód ellenálláson eső feszültség 8,1V-most jelenleg, ez most jó így?. Mindent le cseréltem és úgy kötöttem ahogy martinov fórumtárs el magyarázta. A trafó akkor az biztos hibás, át kellene tekerni, de inkább le kellene cserélni egy nagyobb vasra ahogy le írjátok, sajnos ezeket a Videoton rádiókat nem ismerem, mivel itt ilyesmi nincs Romániában, vagyis nagyon ritka, azokat a kimenőket amiket javasoltatok hogy szedjek ki egy ilyen Videoton rádióból sajnos nem lehetséges be szereznem. Valami hálózati trafót nem lehetne át alakítani egy ehhez a kapcsoláshoz megfelelőre? . Most is hallgatom, nagyon szépen szól persze egy bizonyos hangerőig kb negyeden van a poti. Amugy az erősítő 14KHz-ig visz át most jelenleg, (vagy a kimenő, ahogy tetszik), annál feljebb torzul a szinusz jel. Még egy nagyon fontos kérdés martinov fórumtárhoz, vagy az sem baj ha más is tudja a választ, ehhez a kapcsoláshoz a kimenő trafónak a primer ellenállása hány ohmos/kiloohmos kell hogy legyen?, az enyém most 222ohmos jelenleg, ez így jó, vagy rossz?.

Helló, akkor más képen fogalmazok, mennyi a bemenő jel szintje ennek az erősítőnek millivoltban, addig míg nem kezd el torzítani?.

Vélemény következik, mérget nem venni rá!
Remélem nem köveznek meg a csöves guruk, én alsó kenő vagyok egyelőre - végleg - a csöves technikában, de pl. egyéb erősítőknél az ilyen jellegű torzítás a rossz munkapont eredménye.
A szimmetrikus átvitel és szimmetrikus torzítás megjelenése alul-felül a helyes munkapont függvénye lehet.
A leendő SE erősítőmben biztosan játszogatni fogok a megfelelő anódárammal, egyik feltétele az egyenletes +/- félhullámoknak a jó munkapont.
A többit rátok bízom.

Ezeket mértem a kimenőmön. A 325Ohm a primer, a 1,5Ohm a szekunder, a 2,5Ohm meg nálam szabadon lóg.

Nem a tekercsek ohmos ellenállása az, ami elsősorban kérdéses, hanem az impedanciaáttétel a primer és a szekunder között. Az impedanciaáttétel a menetszámok arányának a négyzetével egyenlő, míg a feszültségáttétel a menetszámok arányával.

Ha egy kimenő primerére tudsz adni valamilyen szinuszt, és meg tudod mérni, hogy a szekunderen ebből mennyi lesz, akkor abból lehet számolni feszültségáttételt. A számolt feszültségáttétel négyzete adja az impedanciaáttételt. Ezek a csöves kimenőtrafók akár még a hálózati 230V-tal is mérhetők, de szerencsésebb egy 50-100V körüli váltóval megmérni őket. Pl. ha olyat mérsz, hogy a primerre adott 100V-ból lesz 2.8V a szekunderen, akkor a feszültségáttétel 100/2.8=35.7, az impedanciaáttétel 35.7*35.7=1274. A cső az anódkörben a hangszóró ellenállásának az impedanciaáttétel szerinti transzformáltját "látja", azaz a fenti példánál 8 ohm-os hangszót 10.2k-nak.

Ezt vágom én is, de a trafó egyrészt nincs a közelemben (mert az erősítő a hangfalakkal nem fért el az albérletben, így szüleimnél van), másrészt meg be van építve. Gondoltam hátha tud valamit kezdeni az ellenállásokkal is.

Szervusz!
Tudnál ajánlani hasonló irodalmat, ahol viszonylag alap szinten megtalálhatók az egyes méretezési eljárások, mint amit megosztottál velünk?
Egy helyütt leltem egy kimenőtrafó méretezési leírást, de félidőtájt szanatóriumba vitték kezelni a Szerzőt, ahogy láttam, ő is belezavarodott néha...Belelépett valami szanaszét hagyott képletébe és lesérült.
Arra gondolok, van egy adott erősítő - SE - 1 szem végcsövem (GU50), egy bizonyos tápfeszültségem, terhelő impedanciám, x cm2 vasam.
Akkor hány éves a kapitány...

Sajnos a DC ellenállás szinte semmit nem mond ebben az esetben.

Sajnos a tekercsek és trafók nekem is mumusaim. Amit leírtam, azok alapvető elektrotechnikai összefüggések, és mind ideális transzformátorokra vonatkoznak. Itt sehol nincs az, hogy mekkora vas és menetszám kell adott frekvenciák átviteléhez. A B és H számításoknál én is mindig eltévedek, pedig már számtalanszor nekirugaszkodtam, de valahogy úgy jártam mindig, mint Te is.

Ettől függetlenül azért józan paraszti ésszel sokmindent ki lehet számolni. Azt sem láttam sehol leírva, hogy egy adott anódfesznél milyen impedancia kellhet egy SE erősítőfokozathoz, ezért nekiestem és végigszámoltam egyszer. Olyan roppant egyszerűen álltam hozzá, hogy adott a max(Pa)-ra számolt Ua;Ia munkapontban húzok egy érintőt a Pa=max(Pa) hiperbolához. Ennek a meredeksége Ua/Ia lesz. Azaz ha pl. 12W-os max disszipációhoz számolunk Ua=300V-nál, akkor Ia=40mA lesz. Az ebben a munkapontban a 12W-os hiperbolához illesztett érintő meredeksége (gyakorlatilag az a munkaellenállás, ami olyan munkaegyenest határoz meg, ahol semmelyik pontban nem megyünk a max(Pa) föle) R=Ua/Ia=7.5k ohm. Ugyanilyen megfontolások alapján számolgattam végig egy másik alkalommal PP esetekre is a dolgokat.

Persze ezek csak elméleti értékek, mert az adatlap karakterisztikaseregét is érdemes megnézni, hogy nem esik-e a munkaegyenes valamelyik része túlzottan nonlineáris szakaszba. Azért az elméletek a gyakorlatban elég szépen visszaköszönnek a tapasztalatok alapján.

Pedig csak el kellene fogadnod, hogy nem tudsz, nem lehet precízen számolni. Leginkább azért, mert a B - H összefüggés (mű rel) nem lineáris, és még trafólemezek esetén korrekt módon nem is ismert. A többi paraméter amelyek a frekvencia átvitelt meghatározzák, szintén csak nagyságrendileg ismertek, pontosan nem. (rézellenállás, szórt induktivitás, szórt kapacitás) Ugyan utólag kitűnően mérhetők, de otthon néhány kimenőtrafó elkészítéséhez nyilván nem fogsz transzformátor (alkatrész) fejlesztésbe fogni. Bele kell törődni, hogy az első néhány trafó tervezésénél felhasznált általános tervezési eljárásnak elég nagy a pontatlansága, elég általános eredményt ad. A sokadiknál már meg lesz a gyakorlati tapasztalat, aminek felhasználásával a tervezett értékeket korrigálni lehet. Az egyes tervezési módszerek, az előzők miatt hozhatnak eltérő eredményt.

Szia mindenki.
Szeretnék kérdezni olyan dolgot hogy a pcl82 pp nyákrajzon ez egy oldal van feltüntetve ,és ebből 2db kell a sztereóhoz.
Előre is köszönöm a választ.

Ne haragudj, de mi a kérdés?

Szia .Köszönöm meg kaptam....

Szia.
Köszönöm szépen.Amúgy kb hány w ad le.?

Szia! Köszi, bár olvastam már, most újra + újra nekifutok. Nagyon sok érdekes dolog van a cikkben a cső történelméről, most épp a Kurszki katlan csatájából Grigoríj politikai tiszt ódájánál tartok...hurrá, elmentek, haladhatunk tovább.
Szóval az Ágoston könyv adatai képezhetik nyilván a kiindulási adatokat és majd ahhoz képest finomítok, ha tudok/kell.

Szia.
A 2 felé
B 2 felé
C 2 felé ha jól értem.
Oldalanként?

Én a mellékelt régi Amcsi leirás alapján szoktam számolgatni, eddig sikerült minden méretezés.
Ajánlom Neked is.

Hálára köteleztél, köszönöm!

Jól érted. Még nem rajzoltam le de ha lesz időm megteszem.