Igen , a kisebb lapátnál ez nem volt gond,ott meg a felfogatás került rossz helyre...
Ez a lapátkerék tökéletes lesz,ha a tövét korrigálod a lapátoknak.
Csak fogja e mechanikailag bírni a terhelést?
Szél úrfi tud brutális lökéseket produkálni!
A lapátok méretéhez képest gyengének tűnik a felfogatás!
A 40x20-as laposvas rövid,amire fel vannak a lapátok fogatva.Persze ez csak viharos szélnél jelenthet problémát

Joco képein lapátalak, lapátszög számomra nem látszik a szemből fotózás miatt, így eredő erő irány sem hozzávetőlegesen se, de Ő maga írta, hogy nem 90° a lapátszög a tengelyhez (a saját rotorjáról már csak jól tudja).
HAWT-knál a cél, hogy a tangenciális forgató (Fy) per axiális nyomó (Fx) erő-összetevők aránya a legjobb legyen. Ezt alapvetően az eredő aerodinamikai erő (Fa) nagysága és IRÁNYA határozza meg. Ezt a lapát alakja és állásszöge (aerodinamikai, és nem közvetlenül a beállítási szöge) befolyásolja. Fontos, hogy az aero-állásszög a megfúvás/húr szöge és a megfúvás NEM a valódi szél (tengely) irány, hanem a relatív szélsebesség vektor (Vr) iránya. A lift (Fl) és drag (Fd) erők a lapátelemek profiljaira megadott Cl/Cd, Cl/angle of attack (állásszög) diagramok segítségével számolhatók és optimalizálható, hogy mekkora aero-állásszög a legjobb. Ez általában 5-15° közti érték. Ennek megfelelően kell a lapát beállítási szögét kitalálni, ami a tengelyhez (deffiníció szerint a forgássíkhoz) képest elvileg 0-90° közt bárhol lehet a lapát alaktól függően.
A korábbi "köztes" ábra helyett felteszem a betűjelezett, másban nem különböző rajzot.
Talán előbbre vitt, vagy még homályosabb lett?
A repülő analógia nem a legjobb, ott nem "csavart" szárny van, a gravitációt és menetszelet kell leküzdeni, ráadásul egyenes vonalú és nem forgó mozgásról van szó.

A feltett dokumentum tényleg szemléletesen mutatja egy most kezdőnek, hogyan kell egy fa lapátot elkészíteni.
Hind fórumozó társunk nem kis munkával Excel-ben leírta, hogy milyen méretű bármilyen átmérőjű és gyorsjárású fa lapát, és már többször feltette nekünk a fórumra. Magyarázó ábra is van benne. Én inkább ezeket töltöttem le, és őriztem meg.

Amit Te laposvasnak hiszel, igazából 40x20-as zártszelvény aminek szerintem el kell birnia a lapátokat.
A cső amiből ki lett vágva 200mm átm. és 6mm-es falvastagsággal rendelkezik. A viharos szél ellen csak annyit tudok tenni, hogy a lapát ne hajoljon hátra esetleg törjön el, hogy beküllőzöm akkor biztos hogy fogja bírni.

Én is zártszelvényre gondoltam,csak elírtam...
Attól nem félek hogy annak baja lesz!
A lapátok törhetnek le róla egy erős széllökésnél!
Hosszabb lapátot hátul alá kell támasztani,kb egyharmadáig,és nem lesz baj.

köszi

Na egy kis hadova a felhajtó erőről (tanulok ám a fórumról):
A lapát tövénél a szélkerék lapátok viszonylag nagy szöget zárnak be a szélkerék forgási síkjára. Itt könnyű belátni, hogy a felhajtó erő egy szélkereket forgató, és egy tengely irányú erőre bomlik fel.
Érdekesebb a kerületen lévő szárnyprofil helyzete. Képzelj el egy országutat, ahol az útra merőlegesen fúj a szél. Megy rajta egy motoros nagy sebességgel. Egyszerre érzi az oldalszelet és a menetszelet, tehát neki nem teljesen elölről, hanem egy kicsit oldalról jön a szél. Ez a relatív szélirány. A motoros a szélső szárnyprofil, az országút meg a forgási sík. A szárnyprofilt pedig az érzékelt szélirányra, a relatív szélirányra kell beállítani.
A szélkeréknek van egy gyorsjárási tényezője, ami megmutatja, hogy a szélkerék kerületi sebessége hányszor nagyobb a szél sebességénél. Ez áramtermelő kerekeknél 4-7 közötti érték a mi szintünkön.
Gondolj bele, hogy fúj a szél, és a kerék kerülete mondjuk ötször nagyobb sebességgel forog. A relatív szélirány csak kis szöggel fog eltérni a forgási síktól, és erre kell ráállítani a szárnyprofilt. A keletkező felhajtó erő nagy része tengely irányú erőként jelentkezik. Kis része lesz csak forgató erő, de ez az erő a kerületen hat és nagy a sebessége. Ezért elég nagy teljesítménye van.
Nyílván jön a gondolat, hogy kisebb kerületi sebesség (fordulat), de nagyobb dőlésszög kell. Ha utána számolsz, azonos lesz mindkét esetben a teljesítmény.
Ha a fentieket érted, akkor az is világos, hogy a lapát dőlésszöge miért nő a középpont fele. Mert a szélsebesség marad, de az adott pont sebessége a kerületéhez képest csökken, relatívan egyre inkább oldalról érzi a szelet a szárnyprofil.
Szélkerék méretezés:
A fentiek megértése, valamint a feltett melléklet alapján nem probléma a méretezés. Persze legalább párszor tíz oldalas biztos tudással kell rendelkezni az ide vonatkozó fizikából és számtanból. A 1208563 hozzászólás mellékletében megnézhető, hogy mire lehet vele jutni. Az már mindegy, hogy a profil lemezből hajlított, vagy egy jobb szárnyprofil.
Erről szól a Btoti 1249904-es hozzászólása is, csak én egy picit másképp írtam le.
Az még megérne pár szót a szélkerék készítéshez, hogy a szavaiddal élve: Vagy csak csináltok egyet "azt jól van" ? Sajnos van egy ilyen irányzat, hogy szemre, képek alapján kell dolgozni.
Aki ért hozzá, szóljon, ha butaságot írtam!

Sziasztok! Ez ugyan nem generátor, de mégis kapcsolódik a témához. Egy barátomnak szeretnék segíteni. Vett egy tanyát melyen van egy soklapátos szélkerék vízszivatyu. Sajnos az idő megette felújitásra szorul. Nem ismeri a gyártót hol szerezhetne alkatrészt hozzá. A főtengely és az agy kopott el, cserére szorulna. Valakinek hátha volt már ilyennel dolga. Hol lehet ilyesmit beszerezni.

Lehet, hogy az a gyártó már nincs. Valamikor a hetvenes években készülhetett. Egy gépműhelyt, vagy ügyes szerszámkészítőt keress meg vele. Vagy megjavítják a régit, vagy csinálnak újat.

Beszerezni majdnem lehetetlen, el kell menni egy gépgyárba, és meg kell inni a TMK-ssal egy pár féldecit...

Tudom hogy nem hírdetési oldal *

* Ezért direkte vétesz a szabályzat ellen? Törölve !

Hello, köszi én csak azt nem értem, hogy miért így ábrázolják és miért ilyen ábrán magyarázzák az erő vektorokat? Miért így ábrázolják hogy a profil húrja párhuzamos szélirány síkjával?
Miért úgy ábrázolják ahogy gyakorlatban állnak a lapátok?

Szia!
Ez az ábrázolás kérdés nekem nem világos. Most nincs időm (meg biztos tudásom) egy tisztességes válaszra, de egy héten belül igyekszem válaszolni, ha addig más meg nem teszi. Addig küldtem infót levélben. Ha segít, felteszem a fórumra is.
Ja, meg egy lemaradt kép

Sziasztok!

Szerintetek egy 4m átmérőjű 3 lapátos rotornak bírni kell a 300as fordulatot?(persze nem viharról van szó)

Ehez azért több adatot kéne tudni pl.a terhelést,és esetleg a megcélzott minimális szélsebességet,stb.

A nem vihar legyen mondjuk 10m/s.
Akkor a terhelt 300/p fordulatnál a rotor optimális TSR je 6,2. TSR=(Pi*d*n/60)/Vsz
Ez elég nagy, ami pontosan tervezett és kiveitelezett lapátgeomertiát kíván. Ha ez nem tökéletes, akkor nem fog 300/p-et forogni, ha nagyon mellésikerült (vagy nincs) geometria akkor talán még üresen sem.

A kérdés mondjuk másféleképpen is érthető:
300/p nél szétrepülést kibírja-e, azaz mechanikailag kell-e bírni.

Szia.
300/perc-es fordulat mellett a lapátvégek 226km/ó-val mennek. Vagyis ennyi a kerületi sebességük. Ez meglehetősen magas. A fából faragott lapátok ezt kibírják, ha precizen ki vannak egyensúlyozva. A hangja viszont várhatóan nagy lesz, éjszaka zavaró, amennyiben közel van a lakóházhoz. Nálam ez volt a tapasztalat pedig a rotor átmérő csak 3520mm volt.

Amit most írok, az kapcsolódik a 1252814-es hozzászólásomhoz, és a következő weblap magyarázatához:Bővebben: Link
Itt szárnyprofilon keletkező erőket ábrázolják, teljesen egy repülőgép szárnyára gondolva. A felhajtóerő és a közegellenállás ereje a sokat emlegetett lift meg drag erő.
A mellékelt rajzon igyekeztem megmutatni, hogy a szélkerék egy adott átmérőjén hogy kell beállítani a relatív szélirányra a szárnyprofilt, és hogy alakulnak az erők.
A tengelyirányú erő igen nagy a forgató erőhöz képes, de az nem okoz elmozdulást, ezért munkát sem végez.
A menetszél természetesen egyező az adott átmérő kerületi sebességével, csak ellentétes irányú. Ezt látja a forgó szárnyprofil.
Remélem az is érthető, hogy a különböző átmérők kerületi sebessége miatt a relatív szélsebesség iránya is változik, ezért a lapátnak csavarodottnak kell lenni.

Köszi a válaszokat.

A következő táblázatot "szerkelgettem" , vki meg tudja mondani, hogy milyen hibát vétek a táblázat számolásával mert nem akar kijönni sehogy a szárnymetszett hossz.


Köszi előre is.

Mihez képest rossz? A "C" mérettel van baj? A dimenziója? Bocs, már késő van.

Én is elég kivoltam már éjszaka, ezért is dobtam fel ide forumra, majd ma tiszta fejjel megint átnézem.

Igen, a "c-vel" van bajom. A c dimenzioja az általad küldött irodalom szerint [m].


Tehát totál értelmetlen ami kijött elvileg

Mit néztem be?

Gyakorlatilag ahogy néztem bármilyen dimenzioval is szerepelne az én számításaimban a "c"-re, nem nagyon jönne fizikailag elfogadható adat.

Néztem ha pl cm-re választanám akkor is igencsak érdekes méretek jönnének ki, ugyanígy a mm-re is igaz.

Elnézést, rossz számítógéppel nem tudtam válaszolni eddig.
Az irodalomban a 2/3-os szorzó rosszul van beírva. Erre most jöttem rá, mert én értelem szerűen számoltam a szöget. A lapát szélesség képletét én is csak használtam, annak megfontolásait, levezetését nem ismerem.
Mellékelem az Excel fájlt.

Köszi értékes válasz.

Nagyon király ha az irodalomban ilyen szintű hibák vannak )

Egyébként közbe rájöttem, hogy ami kijött az irodalomban alkalmazott képlettel, eredmény azt én még átváltottam radiánból fokba AMI SZINTÉN ROSSZ! (ahogy én következtettem). MIvel a leirás szerint egyből fokba kapom az értéket.
De majd akkor igy is átnézem még.

Egyébként miből következtettél arra hogy rosszul van leirva irodalomban?

még mindig azon jár a fejem,hogy ez a ba..zi 50 méteres kémény itt ,lehetne erre vajon WAVT-ot szerelni???
Mint 1 süveget ráhúznék 20-25 méter magasságtól a tetejéig.2-3 méteres lapátokkal csavart alakban,NA????
kw????sebesség????anyag???lápátforma???STATIKAILAG???

Ezt a 2 kombinálni??mármint a formát,anyaga alu vagy v.mi szénszálas,és mint régen vitorla a kereten pl.fóli ami bevonható?

Amikor erről kérdeztem Hind-et, így mondta a számolás módját.
Pattantyús 2.kötet, 1961-es kiadás, 813. oldal:
Leggazdaságosabbnak a légcsavar elven működő szélmotorok mutatkoznak. Ezek működésével kapcsolatban a 113.4 ábrán feltüntetett áramcsőre alkalmazott impulzus tétel és a Bernoulli egyenlet alapján megközelítőleg megállapítható, hogy a légcsavar síkjában érvényes átlagos légsebesség a messze a légcsavar előtt és mögött uralkodó sebességek számtani középértéke.
Ha már többen is így mondják, akkor biztos ez adja a relatív szélsebesség egyik komponensét.

szevasz
én a helyedbe a generátort lecserélném egy dinamora ugyanis aszt nem kell gerjeszteni csak egy feszabájzot kell rákötni hogy ne tölcsön tul sokat de ez a teknika már lehet hogy elavult egy kicsit de muködöképes .
de eszt egy autoszerelönek tudnia kellene.
én nem vagyok autoszerelö csak egy karosszéria lakatos akit érdekelnek a megujulo energiaforások

Az autószerelő pontosan tudja, hogy a dinamó nem kicsit elavult, hanem nagyon, azt pedig te nem tudod, hogy a dinamó szabályozása sokkal bonyolultabb feladat, a kiszolgálásigénye sokszoros, a kommutátoron a teljes terhelőáram folyik, nem úgy mint a gerjesztőtekercs csúszógyűrűjén...
Az állandómágneses generátorok azok, amik amatőr körülmények között a legtöbb eredménnyel kecsegtetnek.

A mellékelt képen lévő dinamó begerjed, többszáz fordulaton, ha a forgórészt az állórésszel összekötjük. A többi azután következik, ami használhatatlanná teszi a rendszert. Lehozni onnan fentről 12 voltot, 25 amperrel, egész az akku pakkig. Az is igaz, hogy ha többezerrel megpörgetem a dinamót, akár 35 voltig is felmegy, de akkor nagyon melegesznek az álló tekercsek.

Mit ne mondjak, elég szomorúnak tartom, hogy a szél energia egyesület elnökének közreműködésével kiadnak egy könyvet (Horvát Gábor és Tóth László féle könyv) amiben ilyen szintű hibák vannak.
Egyébként Horváthnak azt hiszem olvastam egy másik könyvét is, ott is ugyan ezt az eljárást említette a szárny tervezésénél.

Tud vki vmi jó könyvet irodalmat ami tartalmazza a jó elméleti alapokat, úgy értve számolásokat?

Olvastam Hugh Pigot-t ő teljesen gyakorlati részre megy rá ami nem baj, de nekem most nem ez kell.

Esetleg külföldi korrekt irodalom is jól jönne, de hogy olvasom ott is vannak egymásnak ellentmondó tanulmányok.

Szóval vmi tényleg korrekt, megbízható, alkalmazhatót ajánlana vki?