Megjegyezném láb új hegyen talán mind a két diagram jó, a diagramok szöveg környezete valószínűleg eltér. A tapasztalatom szerint ugyan az a típusú pálca ha vastagabb kisebb ívhúzó és tartó feszültséggel is tud hegeszteni. Az ív csatorna kezdetének a keresztmetszetére gondoltam okként.

Van egy ilyen érdekes kisgépem - komoly tapasztalattal rendelkezik a gyártója .

Le tudnám, csak valahogy ki kéne gyújtani azt az ívet, meg folyamatos 20V-ot csinálni. A cseppek leolvadásakor elvileg közel rövidzárlat van. Miért kéne nagyobb ívtávolság? Egyébként az ív fenntartása nem ilyen egyszerű, hogy cseppek, meg feszültség, hanem van ott izzó katódfolt, ionizált gázcsatorna. Amúgy meg mindenhol azt írják, hogy az elektromos ív speciális tulajdonságú, lehet hogy nem a legegyszerűbb barkácshegesztő könyvekbe. Elvileg a 60-80A alatti ív instabil, persze ezt egy gázközeg, ami fejlődhet a hegesztő elektróda bevonatából, vagy lehet csak simán a levegő (nitrogén+oxigén) stabilizálhatja ezt, aztán egy jó darabon 60-600(1000)A között stabilan, az íváram növekedésére nem nő az ívfeszültség, majd további áram növelésre elkezd nőni az ív feszültség. Az elektromos ív ugye az ionizált gázban folyik, aminek a vezetőképességét a gáz típusa, hőmérséklete és keresztmetszete befolyásolja talán.

Lehet ezt értette köbzoli félre, az ionizált gáz! Az ott van bevonat elektródás hegesztésnél is, mert abban ég az ív, csak épp az a gáz nagyban a földi légkörből származik.

Én csak kiválasztottam egy saját általam felépített gondolatomat - természetesen tudom jóval bonyolultabb a dolog . Van valahol nekem a padon egy régi Műszaki Könyvkiadó által kiadott hegesztő áramforrásokkal foglalkozó könyvem azt megpróbálom megkeresni . (A vitát meg az "ellenkezést" nehogy kötekedésnek vedd ! Mostanában érdekel ez a téma de csak hobbi szinten és pihenésként . )

Rá kérdezek, próbáltad már hegesztő pálcával kihúzott sönttel a bikucit. Tényleg van 38 volt ív húzó feszültséged?

Nem könyvből tanultam hegeszteni, A pálca tartás kérdése már fel se merül bennem, a szükség dönt. A nagyobb" ívtávolság" takarítani, melegíteni, körözni, ha erre nincs szükség kisebb ívhúzó feszültség is elég. Erre alapozom a hegesztő trafót. Tehát a munka dönti el milyen hegesztő trafóra van szükség. Az alkalmazni kívánt pálca is befolyásolja persze.

Lehet velem vitatkozni, ellenkezni, kötekedni, nem haragszom meg, azért van a fórum, hogy megvitassuk a dolgokat Közbe igyekszem értelmesen kérdezni, és válaszolni, érvekkel. Nekem is az a célom, hogy okosabb legyek. Az a könyv nem lenne rossz.

Mályi László: Még nem próbáltam ívet fogni vele, mert egyrészt nincs még fenn a 32-es biztosíték, másrészt így is jól leizzadtam, mire feltekertem a szekundert, volt ott kalapálás, satuba szorongatás, pillanat szorítózás és a végén fájó ujjak. És ezután nem volt energiám még munakábelt keresni rá. Tényleg van 38V ívhúzó feszültségem kihúzott sönttel. 31,2V-tal is lehet hegeszteni (betolt sönt), simán, csak kellemetlen. Nehezebb az ívfogás, és könnyebben kialszik az ív. Amúgy van 3,2-es elektródám, aminek fémes a bevonata, és kell neki vagy 150A minimum, 8mm-1cm körül van az átmérője, majd azzal kipróbálom, csak itt már a mostani 16A-es biztosíték határol, de lehet elviszem majd egy próbára. Meg kipróbálom majd itt 2,5-ös meg 3,2-es sima pálcákkal, lakatfogóval mérve. De igazából lehet nekiállok inkább a tirisztoros szabályzás, simítás, dobozolás készítéshez, mert ebből ha törik, ha szakad hegesztőtrafó lesz!

Nem lenne ez az ívgyújtás túl bonyolult, csak úgy kellene, hogy az embert ne vágja agyon, ha rossz helyen fogja meg. Igazából már a 70-75V DC hegesztőm is elég kellemetlen, ha megfogom ott, ahol nem kéne.

Egyébként lehet hogy egy érdekes dolgot nem írtam le régebben, a "mágneses erősítő" (csak hogy néhányan értsék, hogy melyikről van szó) trafómmal kapcsolatban.

Először volt vagy 42-43V szekunder feszültségem, 120A-es maximum hegesztő árammal, és keveselltem a feszültséget és az áramot, ezért gondoltam, hogy a primert megcsapolom, hogy nagyobb legyen a gerjesztés.
A megcsapolás után prímán emelkedett a feszültség, 48-49V közé (a gerjesztés elvileg 1,38T-ról 1,5-körülre ugrott), és a hegesztőáram nem lett több! Tehát a vasmag gerjesztés nem befolyásolja a maximális áramot (szórási induktivitást). A geometriai kialakításon kellett volna változtatni, tehát a primerhez közelebb tenni a szekundert, vagy ahogy egy-két gyári megoldást lehet látni, a szekunderből egy-két sornyi menet a primerre van tekerve közvetlen.

Várjuk az eredményeket . Még egy képet mellékelek - nagy gyártóknak is megfelel a megszokott elrendezés már mint az egymás melletti tekercsek .

Szép nagy magok! Ezen az elrendezésen már én is gondolkodtam, mert ha megfigyeled, fél-szekunder, és fél-primer van az egyik-egyik oldalon, ami úgy működik, hogy az egy oszlopon lévő tekercsek között szoros a csatolás, kicsi a szórás, de a másik oszlopon lévő fél primernek már nagyobb a szórása, ezért a szekunder feszültség a feléig könnyen kell hogy süllyedjen, utána pedig nehezebben, ez ilyen kombinált karakterisztika, mint amit említettem, hogy a primerre raknak pár menetet a szekunderből, a többit meg ugyan úgy egy sönttel elválasztva.

De a prímer huzalt nem cserélted vastagabbra? A gerjesztés emelésével csak a vasveszteséget növelted. De ha a huzalkeresztmetszetet növelted volna??

A primer huzalt nem. A gerjesztés emelésével a szekunder feszültségén emeltem. Ha a huzalkeresztmetszetet növelem, az nem egyszerű, mert át kell tekerni, egyébként meg valami kicsivel nagyobb hegesztő áramot eredményezett volna, mert ugye a szekunder áramot a primer és szekunder ellenállása, és a szórási impedancia határozza meg. A primer ellenállása meg ugye kicsit csökken, ha vastagabb huzallal lenne, de igazából azon a szóráson kellett volna csökkenteni, ha nagyobb áramot akartam volna, azzal, hogy a primert és a szekundert közelebb viszem egymáshoz, tehát a mágneses erővonalaknak nem hagyok akkora helyet, hogy a szekunder és a primer között ki tudjanak lépni a magból.

Egyébként az a trafó nagyon jó, csak épp a primer oldali fázishasításokat tesztelem rajta.

És a gerjesztés se veszélyes, összesen 2,7A-t vesz fel fázisjavítás nélkül a primer. A melegedéssel nincs gond, itt is 4,5-5A/mm^2 van a primerben, és 16-os alu a szekunder.

Nemrég pont erről kérdeztem, hogy mit lehet feltenni a vasmagra, ha nem akarom, hogy megtörjön nagyon a vastag huzal az éleken, és ott van a képen, a fojtóban (szerintem az egy fojtó) a gyári kis műanyag, vagy valami fehér betét a huzal alatt. Olyat lenne jó keríteni, mert elég macerás olyan anyagot találni, ami nem vezeti az áramot, hőálló, és megfelelően masszív is.

A gép adatlapját nézd meg jobban - utaltam is rá , hogy "érdekes" .

Ilyeneket komplett és nagyon baráti áron lehet venni .

Arra lennék még kíváncsi, hogy az Uo be vagy kitekert sönthöz tartozik?

Nem söntös - ott van a tirisztor jelölés azaz tirisztoros áramszabályozás van benne csak van benne egy kapcsoló és átkapcsolható váltóáramra . Természetesen a két tirisztor továbbra is működik csak a hídban lévő másik két dióda nem . Ha érdekel felteszem a rajzot ide is . Van egy másik REHM trafóm - az tisztára olyan mint egy CO hegesztőgép főtranszformátora - úgy tudom abban viszont elektronikusan állították elő az eső jelgörbét .

Közzéteszem itt is hátha valaki hasznát veszi ennek a rajznak .

Érdekel, persze. Sejtettem is, hogy ha ez az előző képen látott gép adatlapja, akkor nem söntös szabályozású. De akkor az ívfeszültség hogy változhat, hiszen a tirisztorokkal csak megszaggatjuk a hegesztő áramot, nem lehet azon csökkenteni. Legfeljebb az átlaga csökkenhet a feszültségnek is, vagy az áramnak.

Mintha lenne egy izzólámpád, és azt is tirisztorral szabályoznád, ugye ott se fog se emelkedni, se csökkenni a feszültség a lámpán. Ezért nem igazán értem ebben az esetben az adattáblát, de lehet, hogy átlag áramra gondoltak.

Én hegesztettem már 28V-tal, ami hegesztés közben 17V-ra esett, és vagy 80-100A folyt ott. (ez egy szoros csatolású, lapos karakterisztikás trafó volt)

Pontos feszültségérték nekünk minek - 0,5 V pontosság elég azt meg bőven tudja egy váltóáramú Deprez műszer és jól leátlagol . Az ampermérés is megoldható hagyományos műszerrel - pár amper eltérés meg engem nem érdekel 80-200 A magasságában . Viszont van egy másik adattáblám - azt is felteszem ide . Annak is lapos a karakterisztikája a kimenete pedig DC/DC . Ami még szerintem érdekes rajta ha megfigyeled a megadott cosfí értéke .

Szerinted mitől lapos a karakterisztikája?
Ott van az adatlapon 2 érdekes grafikon. ???

A főtrafónak lapos a karakterisztikája . Már be is építettem CO hegesztő főtrafónak . A grafikon mellet még más is látható pld. dc/dc konverter jelzés . Nem én találtam ki - "szaki " mondta , hogy az eső jelgörbét ennél a gépnél elektronikusan állítják elő . Ha érdekel teszek fel több képet .

Az adattáblán valóban ott van hogy meredek a karakterisztikája, meg hogy 120A>25V 160A>16V, ez is érdekes. Jól néz ki a gép egyébként Az a szaki jobban is elmagyarázhatná, hogy hogy gondolta az eső jelleggörbét elektronikusan előállítani... De ez meg olyan, hogy hozzám is hoztak "szerviz"-ből "szakember" által elbarmolt dolgokat, hogy javítsam már meg, nem mindenki zseni, meg tévedni is lehet

Hidd el én látom és láttam azt a diagramot . A főtrafót is nézd meg . Nem véletlenül említettem a cosfí-t sem . Az AWI-s részt ne keverd a elektródással (160A - 26V) .A konverter részen hosszan volt fet-ekkel il. diódákkal - most nem tudom lefényképezni mert szétszedett állapotban van a konverter főpanelje . Bááááár ... ? Vagy 2 percet rászánok és lefényképezhetem így ünnepnap alkalmából . :yes: Nagyon szeretek fényképezni is , szinte mindent rögzítek vele .

Meg is találtam a konverter alaplapot - sajnos a vezérlő panelek közül hiányzik egy így használhatatlan ez a része .

Nem gyenge, 224A-nyi dióda van féloldalt, és 35ns gyorsak, ami akár még kapcsoló üzemű hegesztőbe is jó.

Kicsit félve írok ide, de vettem ma egy doboz OERLIKON SPEZIAL (4x450) elektródát, ócskavas telepen természetesen, 150Ft/Kg áron, 5 szál hiányzik belőle, ez pont jó lesz tesztelni a nagy hegesztő trafómat (lehet hogy a moderátor szerint ugyan semmi köze hozzá). Infókat nem találtam hozzá az interneten, kis segítséget kérnék, hogy ez mire is lenne való igazából. Olyan feliratok vannak rajta, hogy Fe=11%, meg F=10,0 meg Mn=6,0.

Helló!
" A hegeszthető ötvözetlen és gyengén ötvözött acéloknál.
Nemzetközi Szabványügyi besorolás:
SFA AWS 5.1: E 7016
DIN 1913: E 51 43 B (R) 10
DIN EN 499: E 38 2 B 12 H 10
Mechanikai tulajdonságok:
Folyáshatár:> 380 N/mm2
Szakítószilárdság: 470-600 N/mm2
nyúlás:> 20%
Ütő munka:
20 ° C-on: 150 J
-20 ° C: 80 J
Szárítási: szükséges 300-350C 2 óra.
Bázikus bevonatú elektróda nagy szívósságú és repedés mentes hegesztett kötésekhez. Jól alkalmazható dinamikus igénybevételű szerkezetekhez, hajógyártásban, tárolótartályokhoz, kazánokhoz. Hegesztőanyag kihozatala kb. 115%-os. Jó résáthidaló képességgel rendelkezik."
Ennyi infóva rendelkezem erről az elektródáról. Elég?
Üdv

Bocsi de a szakitószilárdság esetleg 47-60 kg /mm2 a sima vas 38 kg/mm2 /A38.bocsi hali

Hidd el, Pety jól írta. Nem kg/mm²-ben adta meg,hanem N/mm²-ben, mert már elég régóta ez az elfogadott formula. Bocsi.