hát tulajdonképpen ez majdnem ugyanaz, mint amiből én szedtem a kapcsolást. a kapcsolás is nagyon hasonló egyébként, ha megnézed. végigolvastam most ezt, amit belinkeltél. sok újat nem mondott a másikhoz képest, viszont egy jelentős dologban eltér a kapcsolás. beköti a 4es és 5ös lábakat (ami a bemeneti offset álltásra szolgál). ezt én is megtettem, és annyival lett jobb a helyzet, hogy a dc szintem lassabban mászkál fel és le, de sajnos ettől még nem stabilizálódott a dolog.

köszönöm ettől függetlenül, és jöhet még ötlet, ha van!

kösz

hát csoda sajnos nem történt, de változás azért igen. próbáltam 1M és 100k ohmos ellenállásokkal is a dolog, és azt tapasztaltam, hogy bár a DC szint elmászás nem nagyon oldódott meg tőle, valami elképesztő mértékű brumm került a kiemenetre, amit egyenlőre még nem annyira értek, hogy miért következett be.

ha van még ötleted, jöhet!

köszönöm!

sajnos a kondis leválasztás nem oldotta meg a dolgot egyenlőre (100nanósokkal indítottam), de majd még más értékűekkel is kipróbálom.

A kimenetre tettél csatolókondenzátort?

Kérdés:
Rendes, "hivatalos" EKG elektródákat használsz Pl. ilyeneket, némi zselével kombinálva? Ha nem, akkor szerintem ez lehet az ok.

a műveleti erősítő kimenetére? nem.
az a kapcsolás van összerakva, amit csatoltam az első hozzászólásomhoz (ecg.jpg). szerinted kellene a szűrőfokozat elé, az opamp kimenetére?

aha, rendes ekg csöcsöket használok, vezető folyadékkal. a végcél egyébként egy olyan kis ekg lenne, amihez nem kellenek ilyen exra csöcsök, hanem a két hezével megfogja az ember és megy, tehát a problémát úgy kellene megoldani majd, hogy úgy is működjön. létezik egyébként ilyen, csak még ott nem tartok, hogy hogyan. van egy olyan karóra kinézetű mini-ekg, hogy felveszed az egyik kezedre, alul érintkezik a csuklóddal, a másik kezeddel ráfogsz a tetejére (másik elektróda) és teljesne gasza ekg-t ad (tehát nincs lábcsímtető meg semmi ilyesmi). ilyesmi lenne majd a cél.

Plusz infó a dologhoz, ami nem a galván-elem hatásra enged következtetni, hanem tényleg valami bias áramos problémát sejtet:

Azt írtam korábban, hogy ha az opamp bemenetét összekötöm, tehát a differenciál bemenet ténylegesen nulla, akkor a kimenet is konstans nulla, tehát nincs semmilyen DC elmászás. DE, tegnapi tanácsra leválasztottam a két bemenetet egy-egy 100nF-ossal, és most az van, hogy ha így kötöm össze a két bemenetet (tehát a 100nanósok opamptól távolabbi felén), akkor bizony ugyanúgy mászik a DC. Tehát nagy a gyanú, hogy a gond közvetlenül a műveleti erősítő bemeneténél, vagy azon belül képződik.

El_Pinyo tegnap írtad, hogy tegyek be 100k nagyságrendű ellenállásokat a bemenetek és a föld közé. Ezt megtettem, de botrányos mértékű brumm jelent meg. Ennek sejthetjük az okát? Illetve ezen felül - bár a szkópon a zaj miatt nehéz volt bármi értelmeset kivenni - szerintem(de ez nem biztos) a dc szint így is mászkált, ellenállásokkal benne, ami azért furcsa, nem?

Köszönöm!

Haladás:

Betettem egy 1MOhmos ellenállást a két bemenet közé közvetlenül az op-amp bemenetére és megszűnt a probléma. Tehát nem a földponthoz (áramkör 0V középfesze) tettem be 1-1 ellenállást, hanem csk a két bemeneti pont közé.

Ettől még nem vagyok teljesen nyugodt a kérdést illetően, de mindenesetre így most működik.

De hiszen, amikor egy konkrét hozzászólásra írtam, akkor a válasz gombbal tettem mindezt. Maximum a saját hozzászólásomra "válasz"olhattam volna, mert ahhoz tartozó kiegészítés. :nemtudom:

Sziasztok,
az erősítőmhöz egy kis(6 csatornás) keverőt építek éppen.
Minden csatornának a gain és hangszín után egy "jelmásoló" opamp van.
A problémám a következő: elfelejtettem némító gombot tervezni a csatornákhoz, holott arra szükség lenne. A jelmásoló opampok miatt jött az az ötlet, hogy mi lenne ha egész egyszerűen a tápfeszültségüket kapcsolnám.
A kérdés: nem kattanna-csattanna egy nagyot így minden némításnál? Illetve mennyire "szabványos" megoldás ez? 10ből hány villamosmérnök kapna röhögőgörcsöt tőle?
(Ha lényeges: NE5532-ket használok.)

Jobban jársz, ha utólagosan módosítod a nyákot, mert a tápfesz. kikapcsolása nem éppen mondható precíz megoldásnak. Hogy csattan-e, azt meg csak próba után tudod meg. Ha az opampok után van 1k-s soros ellenállás, akkor ha itt egy kapcsolóval földre zárod, semminek nem lesz baja, és csak egy vezetéket kell mindenhova forrasztani + GND.

Szia! A kérdésednek van külön témája. Ott lesz a válaszom.

Sziasztok!

Köszönöm az eddigi segítségeket! Most egész emberien működik a cucc. A bemeneteket 1µF-os fóliakondikkal választottam le, a bemenetek közti DC-elmászást a bemenetek közé tett 200KOhmos ellenállással szüntettem meg(ez volt az optimális, amin a jel még megmaradt, de a DC szint nem mászik), a kapcsolás többi része a néhány napja belinkelt kapcsolásnak felel meg. (annak, aki nem tudja, miről beszélek: EKG építés volt a téma, és az előző 1-2 oldalon volt ezzel kapcs. értekezés).

Most mást szeretnék kérdezni (és továbbra is a műv.erősítő topicban maradva, mert ide tartozik).

A neten talált kapcsolások közül több is az Analog Devices AD624A műveleti erősítőjét javasolja. Namost ez egy berendezés esetén tök jó, de mondjuk nagyobb tételben azért már necces, mert 5-8 ezer magyar királyi forintért osztják ezeket az erősítőket. A kérdés az, hogy miért .. vagy pont hogy miért nem indokolt ennek az erősítőnek a használata? Működhet a dolog egy másik, tök hagyományos, 100ft-os, kiszajú műveleti erősítővel is? Pl egy LM358N-el? Nem értem, miben olyan jó a 624-es, hogy mindenki azt ajánlja.

Ha valakinek van ötlete...

Köszönöm!
Ádám

Azt találtam valahol, hogy nagy a közös módusú elnyomási aránya és hogy ez nagyon fontos ilyen "orvosi" berendezéseknél.. de nem egészen vagyok tisztában azzal, hogy miért. Megpróbálok utána járni, de azért bármi infót szívesen fogadok! Köszönöm.

Merthogy úgy néz ki, ez fontos ilyen esetekben, ezt mondjuk elfogadom, anélkül, hogy pontosan meg tudnám magyarázni. De például van a TI OPA365 -öse, ami szintén min. 100dB CMRR-t ígér, cserébe csak 5-800 Forint, tehát a tizede.

Maga a két erősítő lehet, hogy paramétereiben nem tér el drasztikusan egymástól, viszont a CMRR értéke nem csak a műveleti erősítő paramétereitől függ, hanem a köré pakolt külső alkatrészektől is. Az AD624 nagy előnye, hogy nagy pontosságú ellenállások vannak a tokba integrálva, melyeknek hőmérséklete ráadásul jó közelítéssel azonos. Ezt nem nagyon lehet ésszerű kereteken belül überelni. Sajnos az EKG esetén óriási jelentősége van a nagy CMRR-nek, mert a zaj (50 Hz) frekvenciája beleesik a hasznos jel frekvenciatartományába, így nem lehet hagyományosan szűréssel eltávolítani sem.

Szia!

Értem, köszönöm!
Rámentem arra, hogy találjak olcsóbb, szintén magas CMRR érétkű OPAMP-ot. Találtam egy olyat, hogy AD8221. Vettem egyet, kipróbáltam, és tudja a kapcsolás ugyanazt a kimeneti jelminőséget, mint az AD624. Ehhez egy külső alkatrészre van szükség, ami az erősítést állítja be, és nálam ez nem kritikus, hogy mennyire állandó. Ez az IC már csak 1000 forint környékén mozog, ami azért jóval kedvezőbb. Érdekes egyébként, az adatlapja azt írja, hogy "CMRR minimum 90dB", de Farnellnél ugyanazt a típust lehet kapni különböző árakon 90, 130 és 140 CMRR értékkel.. gondolom, legyártják és szétválogatják aszerint, melyik hogy sikerült... de ez lehet, hogy hülyeség..

Még lesz kérdésem, de egyenlőre köszönöm a segítséget!

Sziasztok!
Remélem kapok választ itt.
Nos adott az Attila86 féle forrasztóállomás2. Viszont furcsán viselkedik az IC1A része és nem értem miért. A lényeg az, hogy beállítottam az IC erősítését 100-ra a visszacsatoló 220k Ohm lecserélésével 130k Ohm-ra. Ekkor már multiméterrel mérhetővé vált volna a hőelem jele. Viszont itt jön a furcsaság. Hőelem kb 25°C-os, így 1mV-ot kellene kiadnia(feltételezem, hogy ennyit ad ki) viszont a kimeneten 1,3V van. Ez hogyan lehetséges? Innen szépen emelkedik az érték, amikor melegítem a hőelemet, de akkor sem jó ez a kimeneti érték. Hogyan lehet a kimeneten ekkora fesz, ha az erősítés ~100?

Hello!
Nem tudom miért ennyi a kimeneti feszültség, de méregetni azért nem tilos! Viszont..
Miért adna le a hőelem 1mV-ot? A hőelem a "meleg-pontja" és a "hideg-pontja" közötti hőmérséklettel arányos feszültséget ad. Vagy is akkor adna 1mV értéket, ha a meleg-pontja 25 fokon, a hideg pedig nullán lenne. De itt nem ez a helyzet. Ha mind kettő ugyan azon a 25 fokon van, akkor a leadott feszültsége 0mV. Mert ebben az áramkörben nincs hidegpont kompenzálás.
üdv! proli007

Nos akkor átfogalmazom. Van egy K típusú hőszenzorom, ami rá van kötve az áramkörre. Analóg műszerrel mértem a szenzoron a feszültséget, ami a hőmérséklet emelkedésével szépen növekedett, kb 25mV-ig felment. Ha jól tudom ilyen típusú szenzor van a pákában is, amihez eredetileg ez az áramkör készült. Most a legfőbb problémám az, hogy miért viselkedik így az áramkör, miért nem annyi az erősítés amennyi be van állítva. Ha az erősítő bemenetét testre kötöm, akkor is 1V körüli feszültséget mérek a kimeneten.

Hello!
Érettem én eddig is, de miért csak a kimenő feszültséget mérted? A bemenőt nem?
- Lehet olyan gond is, hogy az IC-nek van offset hibafeszültsége, és azt az erősítő fel is erősíti. Ha ez 10mV körüli értékű, már is gond van 100-as erősítés mellett. Mert ugye az LM324 nem egy precíziós áramkör, kis offset feszültséggel.
- Van a bemeneten egy felhúzó ellenállás, abból a célból, hogy ha szakadt a hőelem (nincs csatlakoztatva a páka), akkor a kimenet túlcsorduljon. Ha a hőelem ellenállása nem 10..20ohm értékű, ez a felhúzó ellenállás jelentős feszültséget ejthet rajta. Ha a bemenettel sorban valahol átmeneti ellenállás van, akkor is ugyan ez lehet a gond.
- Ha a bemenetek felől nézett forrásellenállás nem egyforma, akkor az IC bemeneti árama eltérő feszültséget ejt rajta. Ez offset-bias hibát hoz létre, amit az OPA felerősít..
(Amúgy a 25mV, már kb. 615 fok lenne.)
üdv! proli007

Sziasztok!

Gondom adódott az AD8221-el újfent ( Adatlap )
Ha +- 9 Vos tápot adok neki, és a középfeszt (0V) kötöm a referencia lábára, akkor tök jól működik, de ha 0, 18V -ot kap (és a ref lábára a 0V-ot kötöm), nem hogy nem működik, de meg is hal.
Miért?
Köszönöm!
Ádám

Kipróbáltam egy másik erősítőt: INA126
Megkapja a tápját, a referenciáját (két táp közt félúton), kap egy 1k-s erősítés-beállító ellenállást (kb 100-szoros G-hez), a két bemenetét összezárom és a kimenet összevissza kiakad tápra. Teszek be neki az adatlap által ajánlott 47kOhmos ellenállásokat a bemenetek és a föld közé, ugyanaz. Hogy lehet egy műveleti erősítő kimenete más mint nulla, ha egyszer össze van kapcsolva a két bemenete?
Vissza térnék legszívesebben a jól bevált AD8221-hez, de az meg meghal, ha nem +/- os tápot kap...

Nem olvastam vissza az ekg témában, így nem tudom a konkrét alkalmazást. Azonban
szerintem nézd meg az általad linkelt adatlapot jobban. A 17. oldalon ott a blokkvázlat az ic belső felépítéséről. Ha a többi katalógusadat nem is mond semmit, ez csak érthető. Nem tudom miért akarok a ref bemeneten elcibálni a kimenetet, alapvetően nem erre való. A műveleti erősítők alapban a két bemenetük közti különbséget erősítik (differenciál erősítő). Továbbá nem értem a szimmetrikus, aszimmetrikus táp gondot sem, ameddig a műveleti erősítő maximális tápját nem léped túl - a bemeneteken sem! -, addig működni fog. Ha nem azt csinálja amit elvársz, nem biztos hogy az áramkör a hibás

Hello!
Úgy látom, Te mindenáron rá akarod erőszakolni a két tápfeszültséges erősítőre, a féltápos üzemmódot. "a referenciáját (két táp közt félúton)" Nos, itt ez a GND. Szerintem Te a 47kohm-okat nem ide, hanem negatív tápfeszültséghez kötötted. Vagy is ezt érted "bemenetek és a föld közé" földnek, nem a GND-t. Azért akad ki az erősítő. Az adatlap, közös-módusú működési tartománynak +-11,5V-ot jelöl meg +-15V tápfesz mellett. Vagy is a bemenet nem közelítheti meg egyik tápfeszültséget sem csak 3,5V-ra..
üdv! proli007

Vagy Te értettél félre, vagy én nem értem jól a hozzászólásod. A REF lábára kötött feszültséggel (egy feszültségkövetős kapcsolással) a kimenő jel DC szintjét állítom. Ez tudtommal + és - táp közt bármi lehet.

Én csak azt mondom, hogy ha +tápot a +vs lábra; -tápot -vs lábra; és a 0-t (+ és - táp közepe) a ref lábra kötöm, működik az AD8221, DE ha +tápot +vs lábra és a 0-t (mivel nem akarok pluszminuszos tápot) a - vs lábra illetve a REF lábra kötöm (itt még nincs benne a kapacsolásaban a szinteltolás), akkor lehal. És én ezt nem értettem, miért. De közben áttértem az INA126 rejtelmeire, úgyhogy valószínűleg az AD8221-re nem lesz szükségem. Persze ettől még nem értem a jelenséget.

Igazad van! Úgy gondoltam, hogy a 47k-kat féltápos üzemmódban jó, ha a 0-ra kötöm, de nem. Ha a REF-re kötöm (ami be van lőve középre), akkor jó. Egyébként szerintem ez nem nagy erőszakolás, mivel az erősítőt differenciál bemenetűként használom, így aztán neki hulla mindegy, hogy +x; -x tápot kap, vagy 0,+x tápot... észre sem veszi a különbséget, hiszen nem is tudja észrevenni (persze ennek feltétele, hogy a REF lábra egy feszültségkövető kapcsolással belőjem a 0 és a +x közepét).

Kössz!

Hello!
Persze hogy nem tudja hogy milyen tápról járatod. Viszont minden bemenetnek meg van a működési határa, vagy is általában nem közelítheted meg velük semelyik tápfeszültséget 1..2V-nál közelebb. A "féltápos" erősítőknél, pont az a pláne, hogy valamelyik tápot még is meg lehet közelíteni. De ez a bement kialakításából adódik. Az LM358-nál, pld. a negatív tápot lehet elérni (még alá is 0,3V-al). egy TL071-nél pld. a plusz tápot, pedig nem is titulálják "féltáposnak". A Rail-to-Rail erősítőknél, meg mind két tápot meg közelítheti a bemenet de akkor oda is van írva, hogy vágánytól vágányig! Amúgy a kimenetek még ott sem tökéletesek, legalább is az általam ismert OPA-knál. (Mondjuk nekem még egy sem volt a kezemben, csak az adatlapból mondom. Itt vidéken nem úgy van, hogy bemegyek a boltba, és veszek egyet. Bemegyek és kiszédülök, hogy majd három hét múlva talán azt hoznak amit szerettem volna. Így "fáradékony vagyok"..)
üdv! proli007

Elképzelhető hogy nem értelek, jeleztem is, hogy mindent nem olvastam vissza. Amíg a bemeneteket nem húztad valami értékelhető állapotba, addig pusztán a ref bemenetre adott feszültség hatása kissé kétséges számomra. Nem ismerem a típust, az adatlapot is csak átfutottam. A blokkvázlat alapján szóltam, hogy az ic bemeneteivel kezdeni kell valamit, és nem az összegző erősítő neminvertáló bemenetét cibálni.
A szimmetrikus-aszimmetrikus tápra meg tartom a véleményem, amit más is leírt már: az ic határait szem előtt tartva, olyan tápot használsz, amit csak akarsz. Pusztán tudatni kell az ic-vel, hogy milyen potenciálhoz képest dolgozzon. Ezt nem a ref bemeneten kell megtenni, hisz az csak az utolsó összegző erősítőre van hatással, a két bemeneti fokozatra azonban nincs. Természetesen az aszimmetrikus táplálás legnagyobb gondját majd kezelned kell, a be- és kimenetek dc leválasztását.
(Az adatlap szerint minden bemenetet védi dióda mindkét tápág felé)