Szerintem minden autószerelő műhelyben kallódik néhány. VW csoport, Opel, Ford, Volvo, Lada stb. nyolcvanas évek autói szinte mindegyikében megtalálható. Nekem is van egy-kettő a lomok között.

Nagyon jó a cikk.
Most tudtam elolvasni.
Szerintem kihagyom ezt az egységet, és megoldom az általam elgondolt módon.
Végül is ebben az egységben is az áramhatárolás 20kHz-es PWM-el van megoldva.
Az elgondolásom jó, ezt a cikk is megerősíti.

Egy táblából fogom a dwell értéket kiszedni a feszültség függvényében (a motec is így csinálja)

Úgy néz ki, hogy a referencia jelet még sem lesz olyan egyszerű detektálni.
Itt van egy nagy kompressziós motor jelalakja.
Ezen egy 22-2 jeladó van a főtengelyen.
Lehet látni, hogy sűrítés ütemben nagyon visszalassul a főtengely forgása a magas kompresszió miatt.
Ha ezt a jelet négszögesítem, akkor sem egyértelmű, hogy hol van a kimaradt fog.
Amit látok az az, hogy a kimaradt 2 fognál nem olyan meredek a jel emelkedése.
Valami ötlet, hogy hogyan lehetne egyértelműen detektálni?

Ha a 22. után van a keresett pont, akkor funkcionálisan egy komparátorra lesz szükség. Amikor a 0 szinttől epszilon távolságon belül van a jel legalább t ideig, ott van a referenciapont. Meg kell nézni kis és nagy fordulaton, hogy az epszilon választható-e fixre, t-t viszont tuti, hogy a fordulatszámhoz képest kell nézni.

Gyújtás végfokozatnak FET vagy IGBT?
Én a FET felé hajlok, mert a primert tekercs áramkorlátozása miatt 20khz-en kell kapcsolgatni.
Pro?
Kontra?

Szia!

A VW konszern trafóval egybeépített gyújtás végfokaiban (hengerenkénti gyújtásrendszernél) mindegyikben IGBT van.
Bár itt lehet, hogy csak az döntött az IGBT mellett, hogy nagy hőhatásnak van kitéve és az IGBT erre előnyösebb.
Rákeserve a neten vannak összehasonlító cikkek, pl ez:

http://www.irf.com/technical-info/whitepaper/choosewisely.pdf

Bár szerintem ezen alkalmazásnál nem olyan egyértelmű, szerintem mindegyik alkalmas rá.
Üdv!
Kaszi

Egy kis teszt volt a mai nap oszcilloszkóppal.
A héten írt programkódot teszteltem le.
Két fordulatszámot próbáltam ki.
Azt hiszem 1000-es és 6000-es fordulatra volt beállítva a négyszögjel generátor, ami az üres fogat is szimulálta.
34 fog, 2 üres fog, így egy fog 10 foknak felel meg.
Ezt a négyszögjelet kapta meg a PIC (a szögjeladó átalakítása után ugyan ilyen jel lesz)
A PIC egy kimenetén pedig az egyes henger gyújtótrafó fokozatának adta a jelet.

A program táblákkal dolgozik.
Van egy fordulat terhelés tábla. Innen veszi ki az előgyújtás értéket.
Ez az egyszerűség kedvéért 20 fokra volt beállítva-
Van egy offset, ami megmondja, hogy felső holtponton hol áll a szögjeladó első foga.
Ez is el volt tolva 110 fokkal.
A dwell értéket is táblából veszi. Ez az akkumulátor feszültség függvényében változik. 14V-on 2000us értéket vett ki a táblából.

Ami látszik az ábrákon, hogy a zárszögvezérlés jól működik. Mindig 2000us függetlenül a fordulatszámtól. A gyújtástrafó vezérlését pedig mindig a megfelelő helyen engedi el.

Azt megtudhatom miképpen sikerül a foghiányt detektálni a változó fordulatszám mellett ?
Nekem "csak" gyújtás vezértlést kellene készítenem.

Kicsit összetett a folyamat, de ez a lényege:
Van egy szinkron változó. Ha az értéke 0, akkor nincs gyújtás.
Ha az értéke 1, akkor rászinkronizált az első fogra.
Minden egyes fognál elindítja a timert és a következő fognál elmenti az értékét. Ebből lesz a fordulatszám kiszámolva. Tudja, hogy az első foghoz képest hol lesz a kihagyás. Ilyenkor a timernek 3szor annyit kell mutatnia. Elosztom a legutolsó fordulatszámot az aktuális timerrel. Int-é kasztolom és megnézem, hogy az eredmény nagyobb-e, mint akihagyott fogak száma. Ha igen, akkor detektálva vannak az üres fogak és a szinkron változó továbbra is egy. Ha nem, akkor hiba van és újra kell kezdeni szinkronizálni.
A szinkronizálás pedig úgy zajlik, hogy addig nem történik semmi, amíg meg nem találja az első fogat a kihagyások után.

A programban is elég bonyolult, nem tudom, hogy érthetően magyaráztam-e el.

Hello

Futár vagyok és idén mar 2 új ecu-t vettem a motoromba. Most karibival hazsnalom de 6 liter fogyaszt igen húzós a mai világban 200 km mellet naponta. Csináltam egy programozható előgyújtást azzal megy normálisan de elakadtam az injektor vezérlésnél Most a flowcode 5v ben próbálkozom de meg uj nekem sajnos túlsók dolgot kell figyelnem mint pl :Fordulat , Map szenzor,a folyto szelepet . hőmérő es a jeladót a vezérmű tengelyen. Nem akarok valami nagy dolgot csak eddig a felet fogyasztotta. Kb eljutottam a programmal odáig hogy van egy pwm jelem amit potivan tudok vezérelni es egy jelre kapok egy pwm jelet a poti állasával aranyosan. De itt jön a csavar mert ugye kene egy alapjárat és egy szívató funkcio is nem beszelve a gyorsításról a sebbésség tartásról es a motorfékről

Ha ennyi mindenre kell figyelni akkor az említett ábrás programozást felejts el....
Assembly -ben kellene gondolkodni,kb . 10x fut gyorsabban a kód. Mindössze 35-50 utasítást kell a pic adatlapjából megtanulni.
Nem értek a motorvezérléshez, de az injektornak nem pwm jel kell szerintem, hanem 1-2 mSec ideig kell kinyitnia az adott időben.
Az idő hosszát befolyásolja a a hőmérséklet (szivató), a gázkar állapota,szóval sok minden.Akkor tudunk segíteni,ha legalább leírnád, hogy mit is szeretnél.
pl. a Map szenzor milyen feszültséget ad, mik a határai (0.9-1,1) . A motor hőmérsékletét mi méri. analóg feszültség? A jeladóból (gyújtás) számolható a fordulat. Szóval nem lehetetlen, de nem is egyszerű.Azt sem írtad, milyen PIC lenne az alany...
A PIc 18 as sorozatban van szorzó egység, 1 órajel alatt elvégzi a szorzást,illetve az osztást (reciprokkal való szorzás)
Ha hajlandó vagy assembly nyelven programozni, akkor ebben tudok segíteni.
Próbáltam flowcode -dal kb 8x-os méretű kódot generált. C nyelv már jó, de még mindíg 3x-os a méret...
Tehát ingyen letölthető MPLAB ...
Ha maradsz az ábrás programozásnál akkor is kellene némi adat, hogy legalább tanácsokat lehessen adni.
Feltétlen lépésről lépésre kell haladni.üdv. Foxi

Teljesen egyetértek az előttem szólóval!
Ez eset nem egyszerű, viszont rengeteg ecu fejlesztés van a neten, bár én csak eddig 4 hengeresekhez láttam. Mivel még nem írtad hogy hány hengeres és hány ütemű...
Másik Pic-et nem nagyon használnak ilyen területen, amit találtam az dsPIC-el volt, gondolom azért mert legtöbbje nem bírja a környezetet (automotive minősítés hiánya)
Szerintem egyszerűbb lenne egy vezérlőt visszabutítani a szükséges hengerszámra, ott legalább a hardware ki van fejlesztve.

Másik gond a vezérlő behangolása! Még egy tökéletes vezérlőt is meg kel tölteni adatokkal, ez pedig nem egyszerű feladat! De vannak olyan emberek akik abból élnek hogy ilyen egyedi ECU-kat programoznak, ők ki tudják hozni a maximumot a rendszerből.
Haveromnak sem volt tökéletes a megasquirt-je míg nem programoztatta szakival.

Igen nézegettem az assemblyt de sehol nincs egy értelmes kezdő leírás sajnos. Két fajta injektor létezik az egyiket 12v nyitját és valamekkora feszültséggel tartják nyitva az egyszerűbb ami nekem van az pwm jellel vezérlik ez biztos mert meg tavaly nézegettük Igen sajna a flowcode igen csak pazarol mar en is nézegettem. Már raktam össze egy próba panelt az meg 16F88 ra épült de sajna Kb itt meg is álltak a kepésségeim mert semmi normalitás magyar dokumentáció sincs a netten vagy is van csak nem a kezdőknek. A led villogtatás megy egy két alap dolgokról. Elore is köszönöm a segítséget. Tavaly a próba ugy volt hogy megépítettem egy 16f88 ra egy próba árokőr aminek a folyto szelep vezérelte a kitöltés tényezőjét van egy jeladóm a vezérműtengelyen a szívás élőt nem sokkal az adta a jelet a picnek.A szivatot egy ellenalas adta párhuzamosan a potival ki be kapcsolva.Ez igy kb harmad gazig működik sajnos.De nem uzem biztos es van meg egy halom dolog amit szamitasba kell venni.A gyari eletronika pl:Gyorsitaskor tul dusitott de mikor allandosodott a sebesség vissza szegényített. Motor fékben abszolut kikapcsolta az injektort. Ezt mig jo volt a vezérlő mar ki méregettük. De itt bukok meg mert itt kavarodtam be mert motorfékek pl: a map szenzorból (szívónyomás mérő) és a fordulatszámból tudja. Mikor pörög a motor es zárva a folytoszelep (nagy lesz a jel a map szenzoron) akkor motorfék van.A folyto szelep a hőmérő es a map szenzor mind analog dolgok pl a map szenzorom az 2,1V tol 5V ig. kommunikál ezek szerintem nem nagy dolgok csak az én tudásom kevés Egy henger 4 ütemű 125 ccm

Amúgy eszem ágában sincs tuningolni meg a végen szét hullana a motorom(Mar 2 szer átfordult az órája és meg csak 5 éves) csak a motorhoz meg bontva is a cigis doboz méretű vezérlő igen zsebbenyúlós dolog. Nyáron csináltam egy programozható gyújtásvezérlót mar azzal eleget fejlesztettem rajta. A gyári 2 gyújtáspont helyett kapót egy 2 x 255 pontban szerkesztet vezérlőt csak ezzel a karbi kérdéssel nem vagyok kibékülve ennél többet is evet ebben a formába. Nézegettem én is anno a megasquirttet de az többet ér mit az én motorom

Nem nagyon hiszem, hogy a fórum keretei elegendőek egy kvázi könyv terjedelmű téma átadásához. Én ha ilyet terveznék építeni, minimum dsPIC, esetleg PIC24F de inkább egy PIC32 lenne a vezérlő. Talán C-ben le lehetne programozni, asm betétekkel, de flowcode felejtős. Igaz abban is meg lehetne írni, de szintén C ill. asm betétekkel és sok szívással, mert köztudott, hogy a Flow tele van gyári hibákkal és hiányosságokkal(pl. a CCP modult capture módját egyszerűen nem kezeli, ami elengedhetetlen a fordulatszám pontos méréséhez és a további időzítések alapjához) amiket lehet orvosolni, de akkor már inkább egyből C.
A motorod felépítése is fontos lenne, amit nem ismerünk pontosan. (Van benne külön légtömegmérő, vagy a MAP szenzor jeléből van kiszámítva a beszívott levegőmennyiség? Biztosan MAP szenzor(vákuummérő)? Ha a MAP-ból számolja, van valami támpont a mennyiség és a nyomás összefüggésére? Ha nincs mivel méred ki, hogy mennyi az annyi?)
Három dolgot kell nagyon tudni, egyik a PIC(hardver, szoftver), másik az elektronika(nem egyszerű üzembiztos áramkört építeni, tervezni, főleg, hogy a gyári sem bírja saját környezetét!), harmadik a motor vezérlése... Egy profinak sem egyszerű feladat.

Hello

Hat egy 12 pacis motor nincs agyon bonyolítva Van Map szenzorom de anélkül is simán ment csak motor féknél puffogot.(Nem fejezte be a befecskendezést) Most a gyújtás elektronika a szívócsonk nyomásból tudja mikor kell vissza venni az előgyújtásból. Mert enélkül igen csak rosszul határozta meg a szöget és becsorgott a motor motorféknél és pontatlan volt. Itt a folyto szelepen van egy poti azzal van aranyban a befecskendezés. Nem annyira összetett mint egy autó. Akkor lehet beletörik a bicskám. Ebbe a dologba.

Wazze hány köcsögös, és hány ütemű!?agyamat el hány om
Teljesen irreleváns hogy hány lovas..

Irta mán: Egy henger 4 ütemű 125 ccm

A levegő mennyiségét a torokban lévő vákuum határozza meg, amit a MAP szenzor mér. Hidd el, a gyári vezérlő is ebből számolja. Semmivel nem egyszerűbb, mint a Hondám(2,2 VTEC), az is pont így működik (azaz nincs külön légtömegmérő, de nem is kell, ha van MAP és szívó a motor... Jobb esetben még a levegő hőmérsékletét is mérnik, amivel pontosítani lehet a számításokat, nálad nem tudom van-e ilyen a szívó csőben, vagy benne a MAP szenzorban.).
Mindegy hány henger és mekkora teljesítmény. Nem (csak) a motorféknél számít a MAP, hanem sokkal inkább a pontos befecskendezési mennyiségek kiszámításánál, azaz az injector idő meghatározásához szívó ütemenként. Ha fogyasztásra gyúrsz, akkor ez nagyon fontos...

Sok mindent figyelembe lehet venni a PL: homerseglet es a páratartalom ami nem elhanyagolható. Pl:a vízmolekulával sokkal több benzin molekulát lehet egy azon térbe bejuttatni . Ezt a második világháborúban a repülőknél alkalmaztak teljesítménynövelésre. Gyakorlatban parás időben nyomatékosabb a motor de ennyire nem akarom bonyolítani. Akkor Map szenzort kell figyelni ahoz aranyosan lehet számolni.

Hali!

Na ebben tudok segíteni..
És melyik PIC lenne?

Van amit figyelembe lehet és van amit kell...

Hello én a 18F1220 néztem ki.

Először azt gondoltam nem lesz elég a 18F, de egy hengerhez talán elég gyors lesz 10MHz kristállyal 4x-es PLL-el 10MIPS sebességgel(esetleg belső oszciról 8MHz+4x PLL 32MHz, azaz 8MIPS) .
A kiválasztott példány nagyon karcsú, nagyobb kéne, pl. 18F2321, vagy még inkább 18F2520.

Én azért inkább az újabb, modernebb modellek irányába lépkednék (pl. K80, K22, K20, J50 végűek), ha a programozó tudja kezelni őket. Többet tudnak és még olcsóbbak is.
5V-osból létezik 16-bites is, ami mindenképpen jobb combosabb számítások esetén, ill. ha a 3.3V-os táp nem gond, akkor a nagyobb számítási teljesítmény miatt egy PIC32MX1xx is jó gondolat lehet.

Szerintem nincs akkora eltérés, hogy az gondot jelentene egyik téren sem, és ezek legalább beváltak és minden programozó ismeri...
A 16, 32bit szerintem nagy kihívás lenne, bár nem tudom megítélni(ilyenkor nem magunkból kell kiindulni).

A K80-asok egyébként egészen jók, valóban!

Azért a 48MHz <-> 64MHz önmagában elég indok lehet, az emberi áron beszerezhető nagyobb memóriáról nem is beszélve. Sok apró dolog van ott, ami jól jöhet, és nem biztos, hogy elég jól fel lehet előre mérni, hogy mire nem lesz szükség. A "minden programozó ismeri" részt nem is értem... Aki ismer egy 18F-et, annak nem akkora dolog egy másik 18F-el összeismerkedni.
Az viszont kétségtelen, hogy ha valakinek csak a 8-bitesekkel van tapasztalata, akkor nem biztos, hogy érdemes feljebb lépni. Persze van az a feladat, amihez a 8-bitesek már kevesek.

Különösen az áruk fényében

Égető áramkörre gondoltam. Egy Rally Ladára egy 16F84A-ban megírták a vezérlést, így talán bármilyen 18F elég kell legyen egy egyhengeres motorra...

Pickit 3 van itthon direkt a motor miatt vettem mert a előgyújtás vezérlő így is olcsóbb volt megépíteni mint venni egy gyárit. Néztem itt a kulombozo picceket akkor merre is kéne indulnom?

YBR125?

Egyenletesebb tempóval, és ahhoz illő kisebb fúvókamérettel mennyivel enne többet karbival, mint injektorral?
Próbálom a vezetési stílusom alakítani akis fogyasztáshoz, és a motor képességeihez.
Nálam 150-es MZ evett 4,5-6 litert, de ment is. Kis fúvókával 40-50km/h közt 2,2 liter/100km(kb Simson fogyi).