Fórum témák
» Több friss téma |
Ez rossz gondolatmenet, mert nem az áram csúcsértékét kell nézni, hanem az effektív értékét, ami nem igazán csökken egy Graetz-híd miatt. A készülék belső pufferkondenzátora meg ott van, aztán az meg szépen megpuffereli ezt.
Nekem meg az, hogy valóban nincs-e sima trafós ág a tápjában.
Ha ez az egész csak az ampermérés miatt kéne, mert azt nem tudod megcsinálni AC-ra, akkor nem biztos, hogy Neked ilyen cuccokat kéne tákolgatni...
Inkább vegyél egy fogyasztásmérőt, vannak ilyen egyszerű konnektorba dugható típusok.... a 320V DC-nek komoly veszélyei vannak.
A PC tápban, ha van passzív PFC tekercs, esetleg az is érdekesen fog viselkedni. Szűrt DC-hez amúgy nem tudom mit szól majd a PFC (akár az aktív). Ha meg nem szűrt a DC, akkor ugyanúgy nem tudsz pontosan mérni.
Erre azt tudom mondani, hogy oldd meg
Bármi megoldható, kérdés, hogy megéri-e...
A kritikát megérdemlem, csak annyi a bibi, hogy itt egy 8 csatornás Rack szekrényes fogyasztásmérőről van szó, amit mikrovezérlő irányít.
Tehát a bedugható fogyasztásmérő nem teljesen lenne eredményes. Persze, ha ezer ft-ért lenne usbs vagy soros fogyasztásmérő, amit loggolni lehet, akkor más lenne a téma, de álmodni majd inkább máshol.... Tehát nekifutottam a tekercsnek, a sönt ellenállásnak, az ampermérésnek műveleti erősítővel és anélkül és teljesen pontatlan vagy nulla eredményt kaptam. Ezért váltanék most egyenáramra, mert ott nem kell diódák és kondenzátorok által meghamísitott méréseken gondolkoznom. Megvalósítható?
Mikrovezérlőre, műveleti erősítőre, ampermérésre, multiméterre, vagy mégis mire?
Én csak azt akarom tudni, hogy ha egy diódahíd után kötöm be a PC tápját, akkor menni fog-e. Ha menni fog, azt sejtem, hogy le fogom tudni mérni a felvett teljesítményt.
És hogyan választod le a mérődet a hálózatról galvanikusan? Mert akkor már használhatnál szimplán áramváltót (transzformátort) az 50 Hz-es hálózaton, ami leválaszt és és utána egyenirányíthatnál a méréshez. De ez is off.
Idézet: „....Megvalósítható?” Nem. Ha pontosan akarsz fogyasztást mérni akkor a szűrt DC nem jó, mert 320V-ról nem biztos, hogy ugyanannyi egy adott készülék fogyasztása, mint ACról. Továbbá a készülékek nagy eséllyel károsodhatnak. Nem szűrt DC esetén ugyanazok a problémák jönnek elő a méréssel mint AC esetén, hiszen a feszültség pillanatértéke nem állandó, tehát: fázisszögek, hullámforma tényező stb... Ezenkívül a károsodás veszélye itt is fennál. Akkor már egyszerűbb, és kevésbé veszélyes az AC teljesítményt mérni, uC-vel nem megoldhatatlan feladat akár a pillanatértékek szorzatának átlagolása sem. Ha nem érted amit most írtam, akkor ez sem fog menni, inkább vegyél gyári készüléket. Vannak sokcsatornás ipari cuccok is ilyen célra.
Az árammérés önmagában nem elég a teljesítmény meghatározásához (cosFi, hullámforma tényező).
Ezt nem is állítja senki sem. A feszültség leválasztásához meg egy kis hálózati trafó kell, abból elég egy is, ha azonos fázisra vannak kötve a külön-külön mérendő fogyasztók.
Tökéletesen érthető!
Persze az, hogy értem és az, hogy meg fogom tudni csinálni az nem feltétlen egy és ugyanaz! Akkor nekilátok tovább szenvedni AC-vel.
A megfelelő topikot már korábban is megtaláltad: Bővebben: Link
Igaz. Azonban arra szerettem volna célozni hogy ha ismerjük a feszültséget és az áramot is (effektív értéket), még mindíg nem határozható mg a teljesítmény.
Két korrekt módszer van: - Teljesítménymérő - Pillanatértékek szorzatának (U*I) előjelhelyes átlagolása, kellő mennyiségű minta esetéban valós teljesítményt ad. A kapcsolóüzemű készülékek miatt az áram hullámformája nem feltétlenül szinuszos, tehát még a cosFi ismeretében is tévedhetünk (akár nagyot is). A felhamronikusok ugyanúgy nem szállítanak hasznos teljesítményt, mint a kapacitív vagy induktív meddő áramok.
Sziasztok.
Van egy marék diódám, amiről meg szeretném tudni, hogy tudom-e használni egyenirányításra egy erősítő tápjában. Ha minden igaz, ez egy Shottky dióda, és állítólag ha shottky-ból készítünk greatz hidat, jó hatással lesz az erősítő hangjára. Ezért szeretném használni, ha már megvan, de ha nem alkalmas erre a célra, akkor keresek valami mást. A diódára ez van írva: SB315 SIYU L B42 Köszi!
Szia! Ha egy kicsit utána jársz, megtalálható a neten az adatlapja. Most a válaszom mellett megtalálod. Ez egy 15V-os 3A-es dióda. Viszonylag kis tápfeszültség esetén használható csak.
Üdv!
Volna egy amatőr kérdésem. Ha adott egy Schoty dupla anódos dióda, ami anódonként 5A-t visel el, akkor ezt párhuzamba kötve 10A-t kapok? Vagy a diódák együttes kinyitása nem tesz túl jót nekik.
(Technológiai oka van.) Ezt arra találták ki.
A hozzászólás módosítva: Szept 6, 2015
Üdv Mindenkinek!
Segítséget szeretnék kérni. Személyautóba szeretnék bekötni ledet, led szalagot, és mivel a kapcsolása egy kicsit bonyolult, ezért szükségem van egyenirányító diódára, és azt szeretném megkérdezni, hogy erre a célra ez a dióda megfelel: http://www.tme.eu/hu/details/egp50d/univerzalis-tht-diodak/fagor/ vagy van valami megfelelő, amit be tudnék forrasztani a vezetékbe, zsugorcsővel szigetelve? A válaszokat mindenkinek előre is Köszönöm!!!
Sziasztok,
Köszönettel venném ha megosztaná velem valaki, hogyan kell/lehet méretezni tekerccsel antiparalell diódát? Konkrétan Ehhez szeretnék kötni egyet mert az ezt kapcsoló kis relé érintkezője gyakran beég.
Szia!
Célszerű legalább dupla zárófeszültségű diódát használnod és minmum hasonló áramút, mint a tekercs meghúzó árama. A tekercs kikapcsolásakor azon keresztül szűnik meg a megszűnő mágneses tér által indukált fesz, áram. Végülis az eredeti áramiránynak megfelelően a diódán keresztül folyik lecsengésig. A beégést csökkentheted egy soros RC taggal is pluszban, paralel a kapcsoló érintkezőkkel, párszáz nF-47 ohm pl.
Ha jól értem akkor egy min. 100 Volt 1 Amperes dióda megfelelő lesz az adott tekercshez?
Megfelel, igen...
Kössz a segítséget, 1N4007 megy bele próbaképp.
Oké... 4001 is jó lenne persze, de ez nem gond..
MBR10200 -as diódánál az amperterhelhetőségi adat hűtőfelületre szerelés nélkül értendő, vagy hűtve? És ha utóbbi, mekkora felületre kell szerelni. Az adatlapján nem látok erre utalást.
Én ezt az adatlapot néztem.
Szerintem benne van az, csak úgy hívják, hogy "Typical thermal resistance" és az értéke 3fok/W... Meg ott is, hogy "Fig1-FORWARD CURRENT DEGRATING CURVE". Folyamatos 10A esetén szobahőmérsékleten 9W, majd ha felmelegszik 125fokra (sütős), akkor már csak 6W. Ekkora hőmennyiséget természetesen csak hűtéssel lehet elvezetni ekkora tokról. Egyébként masszív darab, lehet számolni is, de legjobb a konkrét terheléssel kipróbálni... Abban igazad van, hogy jobb esetben szokás az adatlapon hűtés nélküli görbét is megadni... Mihez kell, lehet meg tudjuk becsülni az alapján...
A lapka hőmérséklete mellett értendő. Oda van írva az adatlapra (táblázat 4. sor plusz a FIG.1), ami jelen esetben 125 fok. Hogy mekkora bordára kell szerelni az pedig a 3 fok/W-os hőellenállásából kiszámolható.
Nem lesz folyamatos 10 A-nak kitéve. Indulásnál kap majd nagy lökést, míg a nagy (26mF/80V) kondikat feltölti, utána legrosszabb esetben is csak 3A csúcsokat kell ellátnia.
Azért vettem ilyen túlméretezettet, hogy ne kelljen hűteni. |
Bejelentkezés
Hirdetés |