Ez az 1400W milyen trafóval volt?
120uH Azt hogy csináljam meg? Lehet csak toroiddal lehet megoldani. Az egyik felére a primer tekercs, a másik oldalra meg a szekunder.
1-2V esés az tökéletes lenne.
Van egy M2TNc toroidom Ae:2,95 az is jó lehet nem?

Most beszéltem egy cimbimmel éppen lehet kapok tőle egy nagyon bika trafót meg két ilyen fetet és akkor már 4 lesz.
A trafó elvileg EE55 és duplán vannak. Tehát 4db félmag van benne. Az egy 2400W-os tápból való.

Majd kipróbálom. Külön fojtóid voltak? Vagy egy közös magon?

E55-el. 120uH? Saccra egymás mellé tekered a csévén a primert és a szekundert úgy, hogy maradjon köztük 2-3mm. Gyűrűn nem tudom mekkora szórást lehet elérni, azokkal spórolok amíg van E magom.
Az E55-ön átment az 1800W-is, de arra már nem emlékszem hogy mennyire volt meleg. Sőt a hegesztőmet is E55-el próbáltam ki, 120A-el simán hegedültem vele, persze akkor már irtó meleg volt.

Kipróbáltam így is úgy is, ugyanaz volt a végeredmény. Az volt a durva, hogy még a 2uH-s légmagos fojtókkal is ezt csinálta, csak kevésbé.

Egyre jobban afelé hajlok, hogy kéne egy ilyen hegesztőt építeni.

Van esetleg egy komoly rajzod és egy terved hozzá? Persze magánban. Ne itt offoljunk vele.

Az előbb még azt írtad hogy nem akarsz. Ott van a rajzom a topikjában, keress rá. Mondjuk azon kell még eszközölni egy két apróbb módosítást, de azok is le vannak írva. Ha valami nem tiszta akkor majd kérdezel.

Kipróbáltam én is, egy AT tápot alakítottam át önrezgőre, szimmetrikus kimenettel, a trafójának 12V-os tekercseit használtam. 260V-os áramkorlátos DC tápról élesztettem: a + és a - között terhelve, 0,8A szekunder áramnál 43,7V-ot, 2,7A-es terhelőáramnál 42,7V-ot mutatott a műszerem. (Ekkor a tápból 500mA-t vett fel 263V mellet).

Tehát én nem tapasztaltam se a feszültségesést, se a fojtó melegedését. Viszont tudni kell azt, hogy nem shottky-t, hanem az olcsóbb, régebbi PC tápokban a 12V-nál használt PR3004-es, 3A-es, 150ns-os diódát használtam, abból tudtam gyorsan hidat összerakni. Lehet, hogy emiatt nem alkotott rezgőkört a fojtókkal? Mert a te eseted rezonanciagyanúsnak tűnik.

Hello!

Egy kapcsolási rajz szerint amit szeretnék építeni tápot 2kw E55 jelű trafó van. Nekem az lenne vele a bajom, hogy feleslegesen nagy teljesítmény lenne szóval kissebb trafó is megtenné 800-1000W is, nem tudom milyen csévére fér rá, mivel a max magasság ami a dobozban elférne 34mm. Mit ajánlotok?
Van egy toroid ferrit magom. Lehetne ezzel pótolni?

Jó lesz!

Értem.
Oldal metszet felől nézve óra járásával megegyező irányba elkezdem a huzalokat feltekerni rá akkor ugyan úgy hozzá képest melyik lesz a másik tekercs eleje és vége (mivel 2 szekunder lesz rajta)? Ezeket össze kéne kössem.

A két szekundert érdemes bifilárisan tekerni, és az egyik szekunder kezdetét a másiknak a végével összekötni. A primerhez képest nincs jelentősége elvileg a szekunder tekercsvégeknek (a graetz egyenirányítás miatt, mivel nincs közvetlenül AC visszacsatolás a tekercsről, csak az optón keresztőül van DC visszacsatolás a primer oldalra), az a lényeg, hogy a szekunderek jól legyenek egymással összekötve

Kipróbáltam hálózatról is, kb. 8W alapterhelésen (amit 4db 100 ohmos ellenállattal adtam neki) 55,4V, 2A-nyi terheléssel pedig 51,8V. A primer pufferelés okozta hullámosság miatt nagyobb ez a feszültségesés, mint stabil DC tápról. Viszont továbbra sincs az a probléma, amit te tapasztaltál.

Valahogy így gondolod?

"másként" lesz a jó.

Van még egyéb csínja-bíjna a toroid tekerésnek amire feltételen oda kell figyelni? Menet arány vastagságok? Mekkora huzalból érdemes csinálni a sodronyt? Perpill 0.4 es van kéznél....

Igen. Ugyanis, így lesz a legkisebb a szórási induktivitás a két szekunder között. Ennek az a lényege, hogyha az egyik dióda a kimeneten kezd lezárni, mert megváltozik a szekunder feszültség iránya, a másik azonnal bekapcsol. Tehát, egy rövid ideig mindkét dióda vezet. Ebből az következik, hogy a kimeneten ( mondjuk a közös katódokon ) nulla lesz a feszültség, tehát, ennyi ideig nem jut feszültség a kimenetre. Ezalatt az idő alatt az eddig vezető szekunder tekercs szórási induktivitásának elkezd csökkenni az árama, a másik tekercsé pedig nőni fog. A végeredmény az, hogy a másik tekercs vezeti az összes áramot. Ha a szórási induktivitások nagyok a két szekunder között, akkor lassan kommutál át az áram az egyik diódáról a másikra. Tehát, ez nagy kieső feszültség-idő területet fog eredményezni. Ugye, ez annál nagyobb, minél nagyobb a vezetett áram. Tehát, nagy szórás esetén nagyon fogja ejteni a feszültségét a táp.
A két tekercs közti szigetelésre azért ügyelni kell! Normál esetben elég a zománcozás, de ne legyen sérült.

Miért mondjátok mindig hibásan, hogy bifiláris tekercs? Nem értem.

A bifiláris tekercs ilyen:

Bővebben: Link

Hm... mindíg tanul az ember. Akkor mit mondjunk helyette? Együtt tekert huzalok? Nos, kis nyelvújítás, honosítás, vagy valami jöhet...

( De az az igazság, hogy én 40 éve így tudom... nem lehet, hogy a wiki tudja rosszul? )

A mondatnak ez a része helytálló, a többi nem. Mi van például, ha sima mezei lemezelt trafót kettő hajszálra egyforma szekunderrel kívánok elkészíteni? Marad a bifiláris tekerés, tehát egyforma menetirány, menetszám, stb. A tekercskivezetéseket pedig lehet párhuzamosítani, de lehet sorosan is kapcsolni, így egy középkivezetésű tekercset kapok. Mindössze csak a kezdet-vég viszonyokat kell helyesen értelmezni, és láss csudát-bizony folyik az áram...
Vikinek meg szólni kéne..
Bocs Katt, gondolhatod nem neked akartam címezni.

Hello!
A jó öreg TESLA már csak tudta mi is az, nem?
üdv! proi007

Egyébként, van trifiláris, meg quadrofiláris is... sőt, több.

Többfiláris?

Ja-ja. Legyen mondjuk: multifiláris...

Sziasztok!
Gyors válaszra lenne szükségem.
Asus netbook töltőjének a bedugója beletört a gépbe.
Szereztem helyette egy másikat de a zavarszűrőtől nem nagyon fér. Kérdés: Le vághatom-e a zavarszűrőt a kábelről, vagy többet ártok vele mint használok?

Most 230as hosszabbítóból tettem bele toldást, de nem az igazi. Egyrészt ronda, másrészt zárlatot kaphat elég könnyen ha megtörik.

Bár ez itt szerintem off-topik...
Ha zavarszűrő alatt a töltő DC oldali kimenetén a műanyagba öntött ferrit-magot érted, akkor nyugodtan levághatod. Nélküle is gyönyörűen elmegy. Ha pedig ragaszkodsz hozzá, akkor vagy a gyáriról lefejtve a műanyagot vissazteheted, vagy egy másik, megfelelő méretű ferrit gyűrűn átbújtatva a kábelt hasonló eredményt érhetsz el.

Rendben, köszönöm szépen a segítséget. Akkor levágom, hogy legyen hely.

Szaisztok!
Félhidas kapcsitápban mi célt szolgál a trafó primerével sorbakötött kondi( ATX tápokban ez egy-két mikrós szokott lenni)?Feltétlen szükséges-e ez?Valamint ha szükséges, akkor mekkora legyen az kb egy 1000W-os tápba?
Előre is köszönöm.

Hagyományos félhidas AT és ATX tápokban is megvan. A vezérlés az alkatrészek esetleges szórása miatt előfordulhat, hogy asszimetrikus lesz picit, így DC komponens kerülhet a trafóra, amitől a vas betelítene. Ennek leválasztását szolgálja az az 1-2 mikrós kondi. Értékét úgy kell megválasztani, hogy reaktanciája a kapcsolófrekvencián kb. 0 legyen, tehát azon a frekin rövidzárat jelentsen. Persze ehhez hozzájön még a kondi ESR értéke.

Nagyon szépen köszönöm!
Sokat segítettél!