Fel lehet használni a kipufogógázok energiáját.
1. Turbóval helyreállítani a kisebb sűrítési teljesítményigényű motor sűrítését(pl 12-es geometriai sűrítési arány, turbóval csak 7)
2. A turbóra generátort szerelni, és áramot termelni a HHO-generátorhoz. A kipufogógázok energiája úgyis csak veszteséghővé alakulna a hangtompítóban.

Nem fér bele az ujjad a konnektorba, ezért nem tudod bedugni.

Kell egy több kW-os 3fázisú villanymotor, egy tengelykapcsoló, és egy motor a HHO-üzem teszteléséhez.
A 3F motor elindítása után csatlakoztatjuk a tengelyét a tengelykapcsolón keresztül amotor főtengelyéhez.

Előnye:
1. Az áramfelhasználásból következtethetünk rá, kb. mekkora a motor belső súrlódásának teljesítményigénye.
2. Nem kínozzuk az indítómotort, akkut.
3. A motorba durranógázt adagolva vizsgáljuk, hogyan csökken a HHO-gázmennyiség növelésére a motor üzemanyagigénye.
4. Optimalizálunk, keressük a legjobb hatásfokhoz tartozó munkapontot.
5. Szinkron fordulat felett akár még áramot is táplálhatunk a hálózatba.

A motor optimalizálással maximálisan egyetértek.Ha a gyujtást ott hagytam a HHO-s üzemnél ahol normál benzin üzemnél volt,szinte semmi sem történt.Ha 0.2mm-re állítottam az előgyujtást,akkor jelentkezett a fogy.csökkenés és a "táltosodás".Ha HHO nélkül üzemelt a motor ugyanezzel a beállítással,be sem akart idulni.

A katalizátoros autókban pedig a komputer átverésével lehet előidézni a fogyasztás csökkentést.
A lambda szonda jelét be kell vinni egy kis áramkörbe, és a mért értéket kicsit meghamisítva kell visszavezetni az adagolót vezérlő elektronikába.
Mert HHO hozzákeverése esetén a keveréket kevésbé dúsnak érzékeli a szonda, ezért igyekszik többlet üzemanyagot porlasztani. Ennek az "átverésnek" a mértékét egy jól megcsinált efie vezérlővel ügyesen lehet szabályozni. Így ugyanazt a motorteljesítményt érhetjük el kevesebb üzemanyag adagolásával.
Ezért ha katalizátoros autóba kerül a HHO bontó, azt enélkül az elektronika nélkül nem tudjuk elég hatásosan alkalmazni.

Érdekes dolgot tapasztaltam ma. A váltakozó áram is gázt fejlesztett az elektrolitból.


Elektrolit: Nátriumkarbonát. Trafó 700VA, 230/33V.

Először egyenirányítással és kondenzátorral próbáltam, a feszültség 48V körül volt. A pozitív elektród rozsdamantes acél, a negatív egy rézdrót volt. Érdekes, hogy az elektrolit felszínétől kb. 1cm-re volt alegnagyobb az áramerősség, lentebb mártva csökkent.

Ha a rézdrótot kiemeltem az elektrolit felszíne fölé(gyakorlatilag a habot elektrolizálva), rövid idő alatt jelentős mennyiségű hő keletkezett. Ki kell mérni a felhasznált áram, és a keletkezett hőenergia viszonyát.


Próbaképpen kiiktattam az egyenitrányító graetzet, és ekkor tapasztaltam, hogy váltakozó áramnál is fejlődik valamiféle gáz. Furcsa...

Innen jött az ötlet: http://jlnlabs.online.fr/cfr/index.htm

Igen. Több helyen olvastam a neten, hogy a felső holtpont közeli gyújtás a legelőnyösebb HHO-hoz.
Az is lehet, hogy létezik ideális löket, furat, fordulatszám a HHO energiájának maximális hasznosításához.

Ez teljesen nyilvanvalo. Miert ne fejlesztene? Az egyenaramnal az elektrodak szerepei allandoak: egyik a katod, masik az anod. Valtakozo aramnal viszont mindket elektroda felvaltva anod es katod. Ugyan olyan gaz fejlodik, csak felperiodusonkent az is valtozik, hogy az oxigen es hidrogen melyik elektrodnal all elo. A hatasfoka mindenbizonnyal joval rosszabb az egyenaramuhoz kepest, mert a tertoltes kapacitast folyamatosan fel kell tolteni es ki kell sutni, raadasul a szigeteloket teljesen at kell polarizalni.

Sziasztok!

Valahol olvastam, hogy metanolból alacsony áram felhasználásával is lehet hidrogént fejleszteni. Ez nem lehetne egy jó megoldás? Nem lenne gazdaságosabb?

Szevasz!
Ha ezt az utat választod kétszeresen -sőt sokszorosan -rossz.A metanol magában is szépen ég-minek bontanád szét?A metanolt elő kell állítani,hogy szétbonthasd-ott már irdatlan energíát befektettek.A metanol pénzbe kerül-a víz nem(legalábbis az eső).A metanolból a bontás után visszamaradó anyaggal mit csinálsz?Stb,stb.
Ezt az ötletet inkább felejtsd el!

Hali!
Én is olvastam anno egy metanolos cikket valahol, de ott a bontási feszültség csökkenéséről volt csak szó, alacsonyabb áramról nem...
Más: ammónium-hidroxiddal (szalmiákszesz) próbálkoztál már?
ITT olvastam róla, Merrick-gáz néven emlegetik.

Szevasz!
Ha arra gondolsz,hogy adalékként-fagyásgátló téli üzemre-akkor igen.Egyébként nincs értelme mint elektrolitot használni,csak úgy mint bár mi mást esővíz ,vagy deszt.víz helyett.Bár ez utóbbi sem az igazi,mert a deszt.víz előállítása is foszilis energia hordozó elégetésével jár.Az esővizet meg maga a természet állítja elő a saját,visszaforgatható tiszta energiájával.Én kezdettől fogva esővizet használok oldószerként (elektrolit alap)e mellett próbáltam ioncserélt és deszt vizet is,SEMMI külömbséget nem tapasztaltam a gázhozam,vagy az MMW között.Akkor minek használjam azt ami pénzbe kerül-no meg energiába- az előállítása?A szalmiákszesz pénzbe kerül-az esővíz nem.Az esővíz bontásakor semmi más káros anyag nem keletkezik-a szalmiákszesznél igen.Soroljam még?

Ha nem tapasztaltal kulonbseget az esoviz es desztviz gazhozamaban az problema. Regen is savanyitottak a vizet elektrolizishez, mivel a desztillalt viznek joval kisebb a vezetokepessege.

Ha a hatasfokot szeretned novelni, akkor valami katalizatort kene hasznalni. A platina draga, de vannak mas anyagok is.

Hidrogen elektrod(abra): Bővebben: Link

A tökéletes desztillált víz vezetőképessége gyakorlatilag nulla.A tökéletes esővízé is.A bontóban használt esővízhez vagy desztillált vízhez minden esetben adalékot adnak.Ez lehet nátriumhidroxid,kálium hidroxid,nátriumkarbonát.Ezek bármelyike használatos,atöménység határozza meg a vezetőképességet.Remélem okosabb lettél-mármint a vízbontás terén...

Sajnos ezt is rosszul tudod. Az esoviz jobban vezet a desztillaltnal, mert teli van szennyezodessel es enyhen savas is. Szobahomersekleten a desztillalt viz vezetokepessege 5..6 *10^-8 (Ohm*cm)^-1 a disszociacio miatt. Ha szeretned szivesen elmagyarazom mi az a disszociacio.
Ebben a topicban nem valoszinu, hogy okosabb leszek.

Hali!
Pontosan hogyan kell értelmezni a táblázatot? Adott anyagnál minél magasabb a görbe, annál alkalmasabb katódnak? Palládium, vagy platina lenne a legjobb? Ha pl ezüstözött lemezt használnék (vagy esetleg a sokkal drágább aranyozottat) katódnak, akkor javulhatna a hatásfok?
Az "elérhető" fémek közül talán a nikkel még szóba jöhetne? Ezüst dróttal már kísérleteztem, katódnak (hidrogén elektród) jó, de anódként nem bírja az elektrolízist.

Bizonyára magas fokon érted a szakmádat és elismerem tudásodat.
De akkor most legyél szíves elmagyarázni, mi köze van a disszociatív adszorbciónak meg a csereáramnak a vízbontáshoz, a durranó gáz fejlesztéshez?
Mert amiről Te beszélsz, az a katalizátorokkal, a termelt hidrogén és egyéb energiahordozók elégetésének hatásfokával kapcsolatos.
Ha jól gondolom akkor Bassmester pedig a bontóban használatos elektródák anyagával kapcsolatosan érdeklődött.
Egyébként a bontók lemezanyagául mindenhol a 316L jelű króm-acél ötvözetet javasolják.
Itt egy Link a témával kapcsolatban - mármint amiről Te beszéltél.

Igen, minnel magasabb annal jobb. Ezert is hasznalnak a PEM cellakban platina elektrodot es tobbek kozott ezert ilyen draga.

Értem, bár én nem PEM cellában gondolkozom, hanem szimpla elektrolizáló cellában.
A megfizethető és házilag is galvanizálható anyagok közül talán a nikkel tűnik még hatékonynak igaz jócskán a "nagyok" alatt...
Szerinted volna értelme rézlemezt nikkelezni? Ez még költséghatékonyan és szépen megoldható, az aranyozás viszont már húzosabb...

A vizbontassal is kapcsolatos, ugyanis ezeknel a katalizatoroknal nem kell akkora tulfeszultseget alkalmazni. A platinaelektrodos vizbontasnal az idalis feszultseg 1.55V. Ennek az a nyilvanvalo elonye, hogy csokken a vesztesseg es no a hatasfok.

Az ionizacios cserearam nagysaga azt is meghatarozza, hogy a forditott folyamatnal(elektrolizis), mekkora extra tulfeszultsegnel tortenik katodos hidrogenlevalas. Ezert is hasznalnak vizes elektrolitu akkumulatoroknal(pl. olom sav akkumulatorok) alacsony cserearamu femeket(mint peldaul olom/cink), hogy ne induljon meg a hidrogenfejlodes.

A PEM cellat csak peldanak mondtam.
A felsorolt femeknel csak arra kell vigyazni, hogy vizben ne korrodaljanak. Azt tudom, hogy a nikkel elektrodot lugos kozegben hasznaljak. Ertelme biztos van, mert csokkentheted a tulfeszultseget.

Köszi, erre voltam kiváncsi.
Már egy jó ideje kísérletezem szárazcellákkal, de van egy határ amin nem lehet átlépni az MMW értékkel, holott a kívánt hatásfok még messze nem az igazi. Ki fogom próbálni a nikkelezést, aztán majd beszámolok az eredményről amennyiben kimutatható lesz a különbség egy sima savállós cella és a nikkeles között. Nem ígérem holnapra a technológiai berendezkedés velejárói miatt, de mostantól rajta vagyok a témán.
EZ a leújabb cellám, ígéretes darab, de még van mit tökéletesíteni rajta. A nikkelezett lapokat is ilyenbe fogom belepakolni.

Hat igen, sajnos a vizbontasnal igazan jo eredmenyeket 100-200 bar nyomason lehet elerni.
Szep a vizbontod, gratula!

Köszi. Csak az egyszerűen kivitelezhető dolgok foglalkoztatnak, ezért a nyomott vizes technológia nálam nem pálya

Gratulálok, ha ez tényleg 13A hatására buzog, akkor elég jó hatásfokkal dolgozik már a rendszered.
Ennél nagyobb hatásfokot titánlemezes cellával tudnál elérni, de az kicsit drága befektetés lenne. Itt azt írják, 2-3xos a gázképződés, és a csúnya rákkeltő és mérgező barna bevonat így nem képződik a savállóhoz képest.

Fura, a szakirodalom szerint a titan cserearama kisebb mint az olome, aminek szinten nem tul jo. Raadasul szerintem az orthohidrogen kozvetlen eloallitasa csak rontja a hatasfokot.

Szia! Azt kérdezem hogy miért nem tudom megnézni amit belinkeltél nekem kidobja hogy "sajnáljuk ez egy privát videó"?

Csak egy rövid információ a titánról ami ötvözője a 316TI nek. A bontóban galvanizálódik vagyis kioldódik a fémből és szigetelőként (szennyezve) lerakódik a másik lemezen és lecsökken a teljesítmény felvétel és a gáztermelés........... A sima 316-os lemez jobb hosszútávon sőt a KO33 is nagyon megbízható a vezetőképessége pedig jó. Nálam megbízhatóan barnulás nélkül működött.

Tudnál-e infót adni arról,honnan származik ez a "kioldódik"információ?
Azért kérdem,mert az én bontómban 316Ti anyag van,és kb két éve megy,nem barnul,nem romlik a teljesítménye,a felületén még csak nyoma sincs bármi féle elváltozásnak-tehát,ha az infód helytálló,akkor én izéltem el valamit,de nagyon!!!